Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

öl­el­Népi hősre emlékezünk Valasek József, 1S01. január 19. . ! Tegnap lett: volna hetven- d6 fasizmus ellen. Mar 1933- tolt, rendkívül értelmes, éves. Az SS-katonák géppus- ban megtalálta a kapcsolatot vasottságot, műveltséget j ka- és golycszóró-lövedékei a Csehszlovák Kommunista áruló, beszédét mindenki szí- J Abrtmcspuszián 1944. de- Párttal és onnét különböző vesen hallgatta. Valasek Jó - 1 cember 28-án tűzharc köz- magyar nyelvű röplapokat, zsef 1944. december 28-án ben oltották ki életét. Ma es- kiadványokat szerzett, hogy hősi halált halt. Halálával te Somosikőn Valasek József- terjessze a somoskői, a sál- nagy veszteség érte Nógrád re, a hősi halált halt parti- gótarjám .iparmedence bá- megye forradalmi munkássá- zánra emlékeznek. Fenyvesi nyászai, munkásai között. A gát... itt haltak hősi halált Imre, a Somoskőújfalui terű- bíróság 1937-ben másfél évi Bandur Árpádon, Valasek ; leti pártbizottság titkára börtönre ítélte. Munkásmoz- Józsefen kívül olyan nagy- méltatja a hősi halott élet- galmi tevékenységéért, a szerű népi hősök is, mint , útját, kisdobosok virággal'pártsejtben folytatott mun- Szvetlik Barna... Lapin Sán- köszöntik az özvegyet. A fel- kásságáért 1940-ben egy má- dór... Kálló Gyula... Honig szabadulás 26. évfordulója sík bíróság négy év és négy József... partizánok és még alkalmából, április 4-én em- hónapi börtönre ítélte, a néhány olyan magyar harcos, iéktáblát avatnak a kistele- munkások nagyszerű szószó- akik a frontról jövet, éppen pülés művelődési házának fa- lóját. csatlakozni készültek a pár­ián, a nagyszerű partizán, Mint uoliHkai elítéltet Szánokhoz ” — írja Nógrádi Valasek József emlékére. munkaszolgálatra, a frontra Sán?or’ a. legendás partizán­küldték, ahonnét 1944 októ- leCke * bér végén katonaszökevény- « . . ként került haza. A Monosza SLfVa0nUía„„-_ Az 1901. januar 19-en és a Karancs adott búvóhe- h ^ldokl” Egerszalokon született Vala- lyet számára= Többed magá- ^arc ^ezdodo“ a. ?artlzln°k —^ i-------& es a fasiszták kozott. Tűz­e llenállást szervezte harcban esett el Valasek Jó­sek József hosszú utat tett vaj az meg addig, amíg eljutott a £s J944 nógrádi partizáncsoporti Fiatalon ismerkedett meg a ^or jptaj vezetett partizán- ,1 - „ - , . ., munkásmozgalommal es mint csoporthoz. A karancsberényi S HldSa5erí?- -?kl megjurta a salgói kőbánya dolgozója, harcálláspontról útjuk Ab- Ho.rthy börtöneit, nem egyszer jarta meg a roncspusztám vezetett. - szabadsagot, amiért har­- december eleién *m4''wa** coc,’V’ C1 vaiosciv partizáncsoporthoz, csatlakozott a Nógrádi Sán- ?s-ef> a Partizánosztag egyik ------1—j-ü- .—~ - - hose, aki tudatosan harcolt a H orí.hy-fasizmus börtöneit. A Kommunisták Magyarországi Pártjának munkájában már 1928-tól részt vett Tagja volt az illegális pártsejt somos- ónokhoz eolt, nem élhette meg. Hő- siessége, helytállása azonban mindenképpen az utódok „...á faluból jött a parti- §P6mmJ!Őbá: „. , T bánokhoz Valasek József o-rrti^ári volt ^ ’ agyszeru kői tagozatának, s Jeszensz- negyvenkét éves épít6mun. Partizán volt. ki Aladárral, Kovács István- , , . „ Emlékét örökké őrizzük, nal és Sipos Károllyal együtt kas- nagyszerű mun­harcolt az egyre terebélyese- kásmozgalmi ember. Megfon- Somogyvári László kikeres start m kilencedik ötéves tervben Egy év alatt 3 millió lakás épül 'Ja Idei esatendő első hetei- Az idén tovább módosul az zahsztóni és üábeg&atám Síi­nek eredményei alapján meg- onszág f fi tőanyagmérlege az tözőrendszetrek, amelyeknek .állapítható, hogy a Szovjet- olaj és a gáz javára. Az évi építési költségedre az idén há- uindóban sikeresen raj tolt a népgazdasági terv 371 millió rom és fél milliárd rubelt for- íálencedik népgazdasági terv. tonna olaj és 211 milliárd dítanak. A mezőgazdasági be- A ..lenini jubiieumd óv ritmu- köbméter földgáz kitermelését ruházáeok teljes összege 1971- öát átvéve” az ipar az idén irányozza elő. Ennek megfe- ben: 88,6 milliárd rubel. Ez 6,9 százalékkal fog többet tér- lelően növelik a „fekete 5,5 százalékos növekedést je- xnelná mint tavaly. Fontos arany”, és a „kék fűtőanyag” lent a tavalyihoz képest, s-aempont, hogy e terméíktöíbb- szállítására szolgáló csőveae- let 87 száaaüókáit a munka- tékhálózaitot, A nyugait-szabé- termelékeny®óg növelésével riai olajtenületen 1900 kilomé- «•jék el. Az új ötéves terv el- tér hosszú, Krasznojaxszlk és ső esztendejében a beruházó- ínkutezik között pedig 1100 ki­«* értéke elért a 86,2 miUd- lométer hosszú olajvezeték belül 7r mim óín költöznek and rubelt, ez 7,2 százalékkal építését kezdtek meg az idén. ^ jobb iakäßha több mint az 1970-es összeg A nép,jólét növelésének ke- Sok grandiózus építkezés A moszkvai lapok az első rétében külön hangsúlyt kap nem egyetlen esztendő íelada- «ídialon kodak a Súg»™ épít- a könnyűipar és az élelmi- te, hanem kitölti az új ötéves kezesek térképét. _ Külön jel- szeripar fejlesztése. Munkács- tervidőszak jelentős részét. A aésít kapnak a kiemelt beru- tói Habarovszkig sok város- kilencedik ötéves terv irány- házasok. Közéjük tartozik ban kezdték meg textilikombd- elveit a közeljövőben fogják Krasanojarsal^ ahol az idén nátok építését. nyilvánosságra hozni és azokat állítják üzembe a viza erőmű A gabona-, gyapot- és az SZKP március 30-én kez- áJ, egyenként íeimillio ki o- p^hozam növelését szolgál- dődő, XXIV. kongresszusán vi­jélí 32 03 műtrágyagyárak, az tarják meg és hagyják majd idén teljes kapacitással (6 mii- - lió kiilowaitt) fog müködim a világ legnagyobb vízi erömű- 1971-íben a Szovjetunióban 790 milliárd kilowattóra villa­mos energiát fognak termelni. Togliattiban az idén befeje­zik a személyautógyár összes építési munkálatait. A futó­szalagról idén 160 ezer Zsigu­li gépkarai gördül le. Az idén is tovább növekszik a lakásépítés vilégviszonylóit- ban páratlan üteme. Az idén több mint 3 millió lakás készül el a Szovjetunióban és körül­A NEB-vizsgélatok alapján (I.) Előtérben A gazdasági mechanizmus egyik célja és feladata: a gazdasági egységek törekedje­nek arra, hogy a leggazdasá­gosabb, legkorszerűbb mód­szerekkel termeljenek, tárják fel belső tartalékaikat, s ezál­tal növeljék gazdasági ered­ményeiket. Vizsgálatainknak ebben kell segíteniük a vál­lalatokat Az 1969. első félévi man- katerv' készítésénél vetődött fel az a gondolat, hogy átfo­góan kellene megvizsgálni né­hány vállalatnál a belső tar­talékok feltárására tett intéz­kedéseket, végreliajtásuk ha­tékonyságát, illetve eredmé­nyét. Az 1968-ban végzett, kü­lönböző témájú ellenőrzések, tájékozódások ugyanis — az újítási rendelet végrehajtása, a műszaki fejlesztési alap fel- használása, a műszaki intéz­kedési tervek végrehajtása, a munkaerő-gazdálkodás, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük — olyan jelenségeki-e hívták fel figyelmünket, hogy a vállalatok nem törekednek megfelelően belső tartalékaik feltárására. Vizsgálatainkat úgy határoztuk meg, hogy megyénk összes, a kohó- és gépipari ágazatba tartozó vál­lalatát felöleljék, így a vizs­gálat kiterjedt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekre, az öt­vözetgyárra, a ISIM salgótar­jáni gyáregységére és a Nóg­rádi megyei Fémipari Válla­latra. Ezzel sikerült elérni, hogy közel azonos problémá­kat vizsgáljunk, ami meg­könnyítette a munkát és egy­ben teljes képet adott a me­gye kohó- és gépipari üze­meinek tevékenységéről. A belső tartalékok szem­pontjából legfontosabb témá.- kat a termelékenység alakulá­sában, a készletgazdálkodás­ban és végül az állóeszközök-, kel való gazdálkodásban ha- tároztuk meg. A vizsgálat során a követ­kezőket állapítottuk meg.: A vizsgált vállalatok csak mér­sékelten törekedtek a belső tartalékok feltárására. Ennek egyik oka, hogy hiányozták számukra a gazdasági ösztön­zők. Az új termelői árak ugyanis oly mértékű nyeresé­get biztosították a vállalat­nak, hogy még 1969-ben sem voltak érdekelve a belső tar­talékok feltárásában. E mi­att a vállalatok nem is ele­mezték a nyereség és terme­lékenység összefüggéseit. Pél­dául az 1 forint munkabérre eső nyereség vizsgálatát egyetlen vállalat sem végez­te el 1968—69-ben. Az átlag­bér bevezetése sem ösztönöz­te a tartalékok feltárására a vállalatokat. Ennek hatására a termelékenység valameny- nyi vizsgált vállalatnál ked­munka vezőtlenebbül alakult a ko­rábbi évekhez viszonyítva. Az új szabályozok, az átlag­bér-gazdálkodás a létszám felhígításálra, az olcsóbb munkaerő felhasználására ösztönözte a vállalatokat, s mindez kedvezőtlenül hatott a termelékenysógre. Ezt a ten­denciát Nógrád megyében még inkább elősegítette az a tény, hogy átmenetileg tekin­télyes munkaerő-felesleg tá­madt. E tényezők hatását erősítet­te az is, hogy a megyében megélénkült a vállalatók kö­zötte létszámfluktuáció, amely a vizsgált vállalatoknál elér­te a 30—35 százalékot. A lét- számfluktuáció okait, mivel elegendő szabad munkaerő állt rendelkezésre, a vizsgált vállalatok — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kivételé­vel —, nem elemezték. E vállalatnál is csak azért, mert a fluktuáció már a törzsgár- dát Is kikezdte. Az élő mun­kaerő növekedésével kapcso­latban vizsgálatunk rámuta­tott egy érdekes jelenségre: 1967- hez viszonyítva 1968-ban munkás kategóriában 4,2 szá­zalékos volt a növekedés, 1969-re pedig csak 4 százalé­kos növekedést terveztek. Az egyéb kategóriában a növe­kedés 1968-ban 70,4 százalék, 1969-re viszont már csak az 1968. évi állomány 96,7 szá­zalékát tervezték. Az alkal­mazotti létszám kategóriában 1968- ban 6 százalék volt e növekedés, 1969-re pedig to­vábbi 7,6 százalékot terveztek. Az állóeszköz-állomány csak kisebb mértékben növe­kedett a vizsgált vállalatok­nál: az SKÜ-nél 0,4 száza­lékkal, a ZIM-nél 6,6 száza­lékkal. Mindkét vállalatnál a rekonstrukció következmé­nye volt a növekedés. Az ötvözetgyárnál a járműpark fejlesztése árán érték el a 2 százalékos növekedést. A növekedés ilyen alacsony mértéke főként azért kifogá­solható, mert a -vizsgált vál­lalatoknál a rendelkezésre ál­ló eszközök meglehetősein el­avultak, korszerűtlenek. Helyes viszont az, hogy az 1968. évi beruházások az SKÜ-nél 30, a KIM-né] pe­dig 70 százalékban termelő jellegűek voltak. Az állóesz­köz-állomány hatékonysága a ZIM kivételével, valamennyi vizsgált vállalatnál javult, a ZIM-nél viszont a beruházá­sok belépése folytán 8,4 szá­zalékkal romlott. Kifogásol­tuk, hogy a vizsgált vállala­tok nem elemezték a gépál­lást, csupán a SKÜ végzett ilyen irányú vizsgálatot. Vizsgálataink sajnálatos szer­vezetlenséget tártak fel a szenszámtöréseknél és a TMK munkájánál. A feltárt hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében vizsgálatunk befeje­zéséig a vállalatnál nem tör-. tént hatékony intézkedés. Szervezetileg nem határol­ták el az anyaggazdálkodást az anyagbeszerzéstől. A rossz anyagellátás miatt előtérbe került az anyagbeszerzés, az anyaggazdálkodással a válla­latok csak kampányszerűen, foglalkoznak. Egyes vállalatoknál, mint például a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál minősé­gi átvételt sem végeznek. A minősítés szemrevételezéssel történik. Mindezek következ­tében 1968. második felében ugrásszerűen megnőttek az alapanyagkészletek. A hely­telen munkaszervezés követ­kezménye a salgótarjáni ZIM-nél, hogy például a gyáregységnek a vizsgálat ideién annyi önállósága sem volt, hogy a szükséges alaip anvaeot helyben, vagy mása vállalatoktól önállóan. meg­rendelhette volna. A fennálló rendelkezések arra kötelezték a vállalatot — saját érdeke is ezt követelte —, hogy anyagrendfelését 90 nappal előbb eljuttassa köz­pontjához. A megrendelés időpontjában azonban még azt sem tisztázták, hogy milyen, termékből mennyit kell tér« melni az elkövetkezendő idő­ben. E hiányosságokból faka­dóan e vállalatnál, de másutt is, az anyagrendelés becslés- szerű, rutinmunkán alapult. A magas alapanyag-készletezés­nél probléma volt a kohásza­ti alapanyagot gyártó vállala­toknál a monopolhelyzet is Or. László István a megyei NEB elnöke. (Folytatjuk) Hasznosították a jő javaslatokat Szakszervezeti küldöttértekezlet K'sterenyen Közös vértelmi terv készül A Szenegál-fojtó menti or­szág óik szervezetének államfői konferenciája, amely hétfőn délelőtt kezdte meg munkáját Mali fővárosában. Barnáké­ban ugyanaznap este záróköz- Jemény kiadásával ért véget. A tagországok (Szenegál. Ma­li. Guinea és Mauritánia) el­nökei jóváhagyták azt a ha­tározatot, amelyet a szerve­zet miniszteri tanácsa 1970. november 24-én fogadott el a Guineát ért portugál agresz- szió elítéléséről. A közlemény szerint a tanácskozás részve­vői ez alkalommal megálla­podtak: katonai bizottságot hoznak létre annak érdekében, hogy közös védelmi politikát dolgozzanak ki a tagállamok szuverenitása és területi in­tegritása ellen irányuló táma- fósok elhárításária. (AFP) Tegnap tartották a szak­szervezeti küldöttértekezletet a 23 község határában, csak­nem tízezer holdon gazdáliko- ,dó Mátraaljai Állami Gazda­ságban. A mintegy 90 küldött tanácskozására a kisiterenyei üzemegységben, került sor. Défcár István, a szakszervezeti bizottság titkára adott számot a kétéves munikáröl. A válasz­tási előkészületek tapasztala­tainak összegezése, a szak- szervezeti élet, az aíapszerve- zetek sajátos feladatai mel­lett fontos helyet kapott az értékelésben a szakszervezet termelést szervező munkája Az elmúlt két évben a vál­lalati szakszervezeti tanács, a kerületi szakszervezeti bizott­ságok, az alapszervezetek mind fente» feladatnak tekin­tették, hogy mozgósítsák a dolgozókat a termelési tervek teljesítésére, a minőségi muta­tók javítására. A múlt évben, az évfordulóik tiszteletére minden eddiginél szélesebben bontakozott ki a gazdaságban a munkaverseny. Tíz brigád több mint száz tagja verseny­zett a Szocialista cím elnyeré­séért. A közösségek állták szavukat. Nemcsak a terme­lésben értek el jó eredménye­ket, hanem gyarapították is­mereteiket is és közülük töb­bet felvettek a pártba. A dol­gozók erőfeszítése, a szocialis­ta munkaverseny sem tudta teljes egészében pótolni azo­kat a veszi eségeket, amelye­ket mindenekelőtt a mostoha időjárás okozott. A gazdaság termelési értéke azonban így is meghaladta a 65 millió fo­rintot. A beszámoló megállapította és a vitában résztvevők is megerősítették: a szakszerve­zet tevékeny közreműködésé­vel tovább szélesedett az üze­mi demokrácia. Az állami gazdaság minden telephelyéin rendszeresen, megtartották a termelési tanácskozásokat, ahol az egységek vezetői is­mertették, elemezték a végzett munka eredményét-, tennivaló­kat Ezeken az összejövetele­ken lehetőséget teremtettek arra is, hogy a dolgozók el­mondják véleményüket, ész­revételüket, javaslataikat. S mivel a szakszervezet őrkö­dött azon is, hogy a jó javas­lataikat hasznosítsák a gazda­sági vezetők, ezek a megbe­szélések rendkívül aktíváik voltak. A küldöttértekezletet megelőző taggyűléseken is a közösséget érintő kérdések egész sora került szóba. A gé­pek aitkatrész-ellátásámais javí­tása éppúgy téma volt, mint a munkásellátás, a szociális létesítményekre fordított ősz- szeg növelése. A tanácskozá­son többek között határozat született az üzemi demokrácia további erősítésére, a munka- fegyelem, a dolgozók élet- és munűcaikörülményeinek, anya­gi helyzetének javítására. Az alapszervezetek küldötte: végezetül újjáválasztották a szakszervezeti tisztségviselő­ket. A vállalati szakszervezeti bizottság titkára ismét Détáa- István lett. NÓGRÁD m 1971. január 20., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents