Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Kasok öltönyeiből k'Jnnyu! Nagy lábon élt a szobafestő Szobafestőként dolgozott a garet Iákat. Igyekezett fővárosban Családi László 19 nálni a lányoknak. Ö, eve® patató-fiatalember. Édes- szaikimuMkiásáskoiát úgy ahogy apjának és bátyjának is Pes- elvégezte, francia szótárnál a van volt a munkahelye, de hóna alatt sétálgatott, ismer- ritkán találkoztak, ment Csa>- kedett lányokkal mint holmi ladi László más munkahelyen előkelő idegein. Munka nélkül, dolgozott és másutt is lakott, s persze mások öltönyeinek Talán ez is közrejátszott, — az árából könnyű volt „vil- aa tudniillik, hogy a fiatal- lógni”. Igen ám. de sok pénz omiber nem volt szem előtt, — kell aihhoz, hogv va’akd min- hoigy bűncselekmények egész den nap Martinit igyon, A sorát követte el. Mint fiatal- Balatonról július 29-én pénz gyét Budapestig, amikor korú máir bíróság élé került nélkül érkezett haza családjá- többrendbeli lopásért, s a Pes- hoz szülőfalujába, Patakra, ti Központi Kerületi Bíróság + szabadságvesztésre ítélte, de Pénz nélkül jött. de máris a pénzre gondolt, mert még m. érkezése napján este bátyja karóráját táskájába rejtette. Édesanyja felfedezte a lopást és visszavette az órát. de másnap reggel Családi Lászlónak nagy összeg ütötte a markát. Magtalálta bátyja bea büntetését a közkegyelmi i andelkezés miatt nem kellett letöltenie. A múlt év májusában történt, hogy az egyik napon Családi László gondolt egyet, felvette fizetését és soha többé nem ment be dolgozni Zv munkahelyére, az együk építő-' mljbatóra 82016 takarőbbetetipari vállalathoz. Lakhelye » Csavargyár utcában, az egyik nrmkásszálláson volt, de innen nem jelentkezett ki, sőt el sem költözött. Fizetéssel a zsebében a Balatonra utazott, s vígan élt. amíg tartott a pénz. Amikor elverte fizetését. felutazott Pestre, a munkásszállásra. Á portásitól elkérte az egyik hálószoba kulcsát és sorra feltörte munkatársai szekrényét. Egy rokonszakmában dolgozó fiatalembertől zakót és táskarádiót lopott. Par nap múlva visz- szajött s „pótlólag” ellopta a zakó nadrágját is es egy fényképezőgépet Egy segédmunkás hiába kereslte öltönyét. Családi heted hét határon túl iart vele. Eltűnt egy bőrkabát. pulóver, nadrág egy másik munkás szekrényébőL Egy kőművestől pulóvert és nadrágot lopott, majd később hozzá is „visszatért” a zakóért Vitte az öltönyökéit és árusította... impo- könyvét. Azonnal a takarékaki a szövetkezetbe sietett felvett háromezer-niágysizáz forintot Meg sem állt Balassagyarmatig, ahol finom cigarettát vásárolt, s a Balassa és a Béke étteremben ő volt az „aranykezű” fiú. a „császár”. Ügy terveidé, hogy az Ipoly-parti városból újra a magyar tenger partjára utazik, s már meg is váltotta autóbuszjefülötn csípték a rendőrök. A család ugyanis kerestette a tékozló fiút s a rendőrök tudták, hol kell keresni. A Balassagyarmati Járásbíróság a munkakerülő, toi- Lászlót két év, hat hónap börtönre ítélte és meUékbüntetéskónit három évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett Szokacs László Az erdei munkások és a szakszervezet A hét elején megválasztót- töltsék be. alkSk becsületesen így Is adódtak. A központi táik a tizenkilencedik alap- dolgoznak, jó kapcsolatuk van alapszervezet vezetőségét csak az emberekkel és érzékük a hosszú huza-vona után sikeA küldöttértekezlet előtt szervezet vezetőit is Balassagyarmaton, az erdő- és fafeldolgozó gazdaságnál. Ezzel lezárult a szakszervezeti választások második szakasza is Most már sadták. csak az van hátra, hogy aiz alapsaervezetek küldöttei megválasszák az erdőgazdaság szakszervezeti tanácsait, a vállalati szakszervezeti bizottságot, A bizalmiak Bencsik István, az Ipolyvimozgalmi munkához, találko- riilt megválasztani. Nem azért zott a tagok elképzelésével, történt ez így. mert az elő* Javaslataikat szinte vala- készítő munka nem voltmeg- mennyi alapszerrvezebnél elfő- felelő. Minit kiderült, a jelöltek köziül azért léptek vissza A választások során nem az méhanyán, mert megriadtak a volt a cél, hogy mindenütt új sokasodó tennivalóktól. A gaz- bizalmiakat. vezetőket válasz- dasáig vezetői azt a haisznos szarnák. Akik eddig jól ellát- gyakorlatot igyekszenek meg- ták munkájukat, azok mel- valósítani, hogy a munkát, a lett továbbra is kiállt a szák- jövedelemelosatÓBt érintő leg- szervezeti tagság. A salgótar- fontosabb kérdésekben igény- jáni erdésze'ben újra Huszár lik a szakszervezeti vezetők Károlyt választották szak- szervezeti titkárnak. Véltozaitvéleményét, segítségét is. Az ezzel járó munkát, esetenként déki Erdő- és Fafeldolgozó lan bizalmat élvez Laczkó népszerűtlenséget nem válla’. - Gazdaság szakszervezeti bi- Géza is, a kemencei erdészet ja mindenki, zattságának titkára elmondot- alapszervezeténék titkára. A ta. hogy a munkának pasztalatai. heteik óta kedvezőek a tartó tataggyűlésen egymás után álltak fel a szakszervezeti tagolt. tagok nagy felelősséggel választották meg az alapszervezetek vezetőit. A külső terüNagy faladatok Valamennyien megegyeztek _ ^ ,mua?Sf pe6ig, n0m .^ev6s; abban, hogy a szakszervezeti ?^aly 178 ezer köbméterje A szakszervezeti s mondták el véleményüket. bizottság, s Laczkó Géza műn. letá bizottságokat megelőzően, kája majdhogynem kifogástabermelt az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, exmintegy 250 szakszervezeti bizalmit és bizalmihélyettest is választattak. Az erdőgazdaság haltára kitágult, a munkások száma is megmövekedett. a/mdóta a vár lan volt az elmúlt két év ?ort-Íuk Pedig, meghaladta a alatt. Szavazatukkal újra megerősítették óikat tisztségükben. A korábbinál többször szerepeltek a jelölőlistákon ci gazdasággal egyesült. Terű- erdőgazdaságnál dolgozó iálétük 162 kilométer hosszúságban húzódik, 162 község határában dolgoznak és 2200 nyok, asszonyok ként természetes, Ez egvébhiszen a 400 ezer dollár értéket. Az idei tennivalók hasonló nagyok. A termelés megszervezése, korszerűsítése, a munkakörülmények javítása mellett megnyugtató módon rendezni kell az erdei munkások keresetét. Ez ugyanis, a fomunikást foglalkoztatnak. egy SÍM*—900 no. Az erdősíMegközelíbésük nehéz, mert az tésnél a csemetekertben, az 2200 munkás nagy része, mint- , gyarapodás ellenére sem kielégítő. Hiszen a romhányd erdészetnél 300—400 erdei munkahelyek táival nek egymástóL Ilyen körülmények között iyeken különösen sokat jelent amiunforinttal kevesebb bérért adminisztrácdában jelentős a , , számuk-. Az ilyen munkahe- dolgoznak a mumcasok, mint mindenütt asszonyokat. lányokat tettek meg bia helyi cserépkályhagyárban. Ezekről a gondokról nyilkájukat jól értő. becsülettel zalminak. A szakszervezeti 'an szó esik majd a 25-éa bizottságokba most első átka- ?°fra 1fsrul°, küldötteiteké*. dolgozó. elismert bizalmi. Mint nagyon szilárd, tartós léten. A szakszervezeti tagság azonban inkább azért tekint nagy Várakozással a tanácskozás elé, hogy a további tennivalókról halljon. Azokaz fiák. Ebből következik, hogy r°l a lehetőségekről, arnelyek- - ^ ^ nek megteremtéséért és megkapom. úgy köti össze az er- laszfcottak. Az asszonyok nyiláéi munkások százaid a motz- ván jobban ismerik a nődol- I galmi és gazdasági vezetők- gozók helyzetét, élet. ésmun- ! keL Továbbítja a munkában kakörülményelt mint a férgyűjtött észrevételeket, otthoni gondokat, s hozza hangosabban szólnak érdé- . , , . vissza az intézkedéseket A kükben és bizonyára nagyobb JJ16? egyaránt sokat lesz a foganatja is szavuknak. 101101 Természetesen gondok azért A pénz a nagy lábon élő | szobafestőnek szórakozásra kellett A főváros és a Balaton között „ingázott”. Mint i tejes Endre kisregényében, a „Jó estét nyár. jó estét szerelem”-ben a görög fiú. Családi is játszotta az előkelőt, a „nagymenőt”. Amíg dolgozott. munkatársai a műszakban csendes, szolid fiúnak ismerték, csak a műszak végeztével ivott szeszes italt A ■szobafestő csak extra italokra költött. Szerette a Martinát. a Cinzánót, a külföldi cdbizalmiak segítségével gyorsabban oldódnak a munkahelyi gondok, az otthoni problémák is. a szakszervezet Vincze Istvánná Hazafelé az iskolából Fotó: Céh-mester Jól választottak A választásokat igen gondos készülődés előzte meg valamennyi alapszervezetnél. A jelölő bizottságok széles körű dzssálódást végeztek, összegyűjtötték sok száz szakszer- ■'saeti tag véleményét mielőtt avaslatot tettek a vezetőkre, a bizalmiakra, a bizalimihe- lyettese&re. Az az elvük, hogy a szakszervezeti tisztségeket olyan férfiak és asszonyok A tsz-irodátől a falu szőlőig Káffiai István brigádvezető jó tempóban igyekezett a falu széle felé, sza- porázva lépteit, takarékoskodva a beszéddel. A kapu előtt szólalt meg, de ékkor is csak dekázta mondanivalóját; — Megérkezitünk. Itt lakik a Krizsa- oyik... A taikaros falusi portára rán evetett a télin napsugár és visszaverődött a tiszta ablaküvegekről. A ház mögötti hegy feltartóztatta a téld szedet. Az udvaron a hideg is engedett makacsságából. Mádzagvékony vízfolyás is próbálkozott járatot keresni a házhoz vezető letakarított úton a Galga felé, amely ott folyik a főúton túl. A kapun belül fürge nyáj terelő kutya akadékoskodott utunkat állva, míg a ház asszonya rendre nem utasította. Krizsanyik József, a csendet felkavart zajra kilépett a házból, de be sem csukta maga mögött az ajtót. — Kerüljenek beljebb! — hívott. Szép, tiszta a lakásuk. Gondosan vetett ágyaik, pléddel takart heverő a kályha előtt. Rajta, enyhe gyűrődés árulkodott, hogy ott pihent Krizsanyik. Ilyenkor déltájt ledűl egy óráig. Neki hajnalban kezdődik a munkája a sertéstenyésztő telepein. Mire rendbe teszi a jószágokat, közel a dél. Kevésnyi ideje marad elvégezni a porta körüli munkát. Ebédek nyújtózik egy kicsit és fordul vissza a telepre. Késő estig van ott tennivaló. Kivált olyan helyzetben, mint az övé. Kopott az ól, még akkor tákolták össze, amikor megalakult a becskei közös. A piadió alatt felgyülemlik a víz, naponta száraz alom kell a jószág alá. Nagy értéket képviselnek ezek az állatok, gondjukat kell viselni. Harmincnégy anyakoca és szaporulata, ami az elmúlt esztendőben 448 malacot jelentett. De éppen ezért mert nagy érték, bízták Krizsanyik Józsefre gondozásukat. Bizonyítványa tanúskodik arról, tanult szakmája a sertéstenyésztés, az eredmény pedig szolgalmáról. Bontakozó remény Feleségével osztója meg a munkát, aki vele együtt tagja a közösnek. Na és az elnökkel, aki előtt naponta elégedetlenkedik a rossz állapotban levő tenyész- tetep miatt Kriasanyikra a faluban senki sem neheztel azért, mert türelmetlenkedik. A közös érdekében teszi. Sőt, a közgyűlés szavazta meg, építsenek sertéstelepet Krizsanyik kedve szerint. Akkor nem volt elégedettebb ember nála a községben. De hozzá sem láttak a munkához, miikor mérges vihar söpört végig a községen. Krizsanyik bánatára, éppen telepének szomszédságában lesöpörte a raktár tetejét Ennek rendbetételére költötték a sertésférőhelyre szánt pénzt Azt mondják, Krizsanyik nagyon elkeseredett. Aztán belenyugodott hogy ennek így kellett történnie, mert az ő óljánál i6 előbbrevaló a raktártető Asszonyával együtt keményen dolgozott, hogy egyetlen malac se pusztuljon ed, egészségesek maradjanak az anyaállatok. Élénk tekintetű ember Krizsanyik József. Most is frissen borotvált az arca. Akár ünnepnapra is .való a ruhája Mindent amit cselekszik, előre megfontoltan' teszi. Olyan példás a családi élete is akár a munkája. Fia bádogos a fővárosiban, hetenként tér haza. Nagyobbik lánya szintén Pesten dolgozóik, de az estét otthon tölti. Kisebbik lánya, Annuska nyolcadikos. Amikor ott voltunk, akkor ért haza az iskolából. A lányka hozta öröm megszakította a beszélgetés fonalát Kállai kötötte Ö6sze. Megkérdezte Krtzsanyikot. — Megtaláljátok számításitokat? Terveztetek-e erre az évre a család gyarapítására? Krizsanyik átnézett az ablakon. Szeme a napfényben fürdő, öreg diétán pihent meg aztán feleségére tekintett Az is gondolkodott Krizsanyik nem zavarta, maga válaszolt, kezével nyomatokat adva a szónak. — Dolgoztunk, bdzaikodunk. Aid bízók önmagában, az tervezhet... Asszonyára tekintett, aki megmozdult a széken. Kendőjét fellazította. Fejben számolt Ügy ítélte, hogy kettőjük keresete havi négyezer forint hozzá a háztáji. A padlás, az ereszalja tele kukoricával. Egy disznót már levágtak, a másik még az ólban. A gyerekek is hazaadják fizetésüket. Krizsanyik közbeszólt: — Anyagilag rendben vagyunk. Becsületesen dolgozunk... Az asszony vette át a szót. — Az Idén rendbe tesszük a házat és környékét. Néhány ezer forintos javítani való van rajta. A veranda faoszlopait téglaoszloppal cseréljük fel A nagyobbik lánynak félre tesszük a bútorra valót Ruha senkinek sem kell, válogatásig áll a szekrényben. Háztartási gép sem meri az előző években azt is megvettük. Üj a televízió, a rádió. Könyv is akad. Szépirodalmi is, szakmai is. Krizsanyik folytatta: — Nem bíztam, de már tudom, a rossz időjárás ellenére is kifizetik a tervezett munkabért De ha csak a 80 százalékot is fizetnék, akkor sem bomlott volna fel a házirendünk. Egy esztendővel elhalasztjuk a bútort. A közös erősödése a tulajdonos gondja. A közöstől függ az életünk! Amit mondott. Kállainak címezte, az pedig pi-os, kerek képével helyeslőén bílintott Krizsanyiknak. A kislány megterített tálcával lépett a szobába Rajta disznótoros kóstoló, Krizsán yikné bort tett az asztalra, köszönteni az új esztendőt. Finoman csendültek a poharak. Odakint biztatóan csillogott a napfény. Bobál Gyula A héten történt Gázos ügy Olvasom az újságban, hogy az olasz fővárosban egy idős asszony felgyújtotta magát — tiltakozásul a nyugdíjintézet bürokratikus ügykezelése ellen. Kapóra jön a megdöbbentő hír, mert — bár nem nyugdij intézetről, nem idős asszonyról, s nem Rómában megtörtént esetről lesz most szó — hasonló a téma. A bürokrácia: amely a dolgozó, s éppen ezért viszonylag kevés idővel rendelkező ember idegeit valósággal megöli, elsorvasztja, kikészíti. Egy palack gáz körül bonyolódnak az események. A palackot egy salgótarjani asszony kapta — úgy Karácsony« tájban. Nem is volt először semmi baj, ám néhány nap elteltével gázszagot érzett. Először úgy gondolta, talán a gázláng meggyújtásakor szökhetett el egy kis gáz — az ilyesmi előfordul. Aztán kiderült, hogy nem itt a hiba,, legközelebb már határozott gázszag töltötte be a helyiséget. — Elkophatott a tömítés — gondolta, s elment, hogy vásároljon egy új tömítőgyűrűt. Szerencséje volt, kapott. De a tömítőgyűrű mit sem segített. Amikor újra begyújtotta volna, a palack csapja körül már valósággal sisteirgett az elillanó gáz. Semmi kétség, rossz a palack. Felhívta a palack kicserélésében illetékes vállalatot, elmondta, mi a baj. Egy nagyon kedves női hang közölte: a cserének semmi akadálya, de kis türelmet kér, pillanatnyilag nincs palack a telepen, néhány napon belül feltétlenül kicserélik. Mivel a palack tulajdonosa dolgozó nő, a szomszédasszonyt kérte meg, fogadja a palackot hozó embert Néhány nap múlva valóban megérkezett a vállalat embere. Bement a konyhába, megemelte a palackot, majd kijelentette: ebből már hiányzik, a palacknak egyébként sincs semmi baja, ő ezt bizony ki nem cseréli! S ezzel elvi- harzott Ismét telefon a vállalatnak. Nem cserélték ki?! — így a kedves női hang, majd azt tanácsolta, hogy a panaszos forduljon az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalathoz, készséggel megadta a telefonszámot is. Telefon az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalathoz. A megadott számon azonban nem jelentkezett senki. Ez már egy szombati napon, háromnegyed 10 órakor volt, s köztudott, hogy aki igényét időben nem jelenti be, az gáz nélkül marad vasárnap. Családos asszony pedig nem szívesen kockáztat meg ilyesmit. Mivel sok idő már nem maradt a kísérletezésre, ismét a palack kicserélésében közvetlenül illetékes vállalatot hívta fel azzal, hogy — bár nem 5 tehet róla, hogy rossz palackot kapott — inkább kifizeti az újat,, csak már hozzák, ne maradion gáz nélkül. Ez már döfi! Hamarosan meg is érkezett az új palack. A szomszédasszony még próbálta ugyan igazát védeni — mondván: a rossz palackot díjmentesen kell kicserélni —, de a palackot hozó ember rövid úton letromfolta. Ennyi a történet, nem nagy eset. nem is tettem volna szóvá, ha a bürokratikus ügyintézésnek ezt az esvetien példáját ismernénk. Csakhogy ez nem szabályt erősítő kivétel, sajnos... Nem ritka, hogy jó néhány fórumot meg kell tárnunk, amíg valami apró-cseprő ügyünk végre elintéződik. — szenei! — NOGRÁD — 1971. január 17., vasárnap
