Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
Egy rendelet kapcsán Közös erőre! a kultúráért .JKözségt, városi, járási, megyei tanácsok, vállalatok, intézetek, intézmények, társadalmi szervek vagy mezőgaz- dasági termelőszövetkezetek.^. népművelési intézményt közösen is tarthatnak fenn... A közösen fenntartott népművelési intézmény — ha elhelyezése és befogadóképessége erre alkalmassá teszi — területi jelleggel működik és egyaránt, gondoskodik a lakosság művelődésének elősegítéséről, valamim. a körzetébe tartozó munkahelyek kulturális nevelömun- kajának támogatásárólAz illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakmai irányítása es ellenőrzése alatt áU.” Á tudományos-technikai for- tadailom, a rohamosan fejlődő szocialista társadalom napról napra új és új információ- mennyiséget zúdít a XX. szánjad emberere. Amit ma megtanulsz, az holnapra elavul; ami tudással tegnap még szu- otsrimtellAgetns voltál, az ma a középiskolai alapszintet jelenti. Űj technikai eszközök, módszerek válnak honossá a termelőmunkában, s ha lépést akarsz tartani a fejlődéssel, folytonosan művelni, képezni kell magad. Direkt módon — iskolapadba ülve, tankönyveiket, szakkönyveket lapozva; vagy spontán módon,—, szórakozás közben. Milyen lehetőségei vannak a ma emberének arra, hogy általános műveltségét, szakmai félkészültségét az iskolapadból Iákerülve is állandóan továbbfejlessze? Mindenekelőtt és saját önszorgalmára alapozva: az otthon, pontosabban az otthonba a televízió, rádió, könyvek és folyóiratok révén betóduló in- turmaeiámennyiség. Csakhogy ezek a tömegkommunikációs eszközök egyidejűleg az egész ország minden polgárához, a társadalom, a termelés legkülönbözőbb lépcsőfokán álló emberekhez szólnak. Éppen ezért általában nem vehetnek figyelembe helyi sajátosságokat, helyi aktualitásokat. Énnek megfelelően tehát szükségesek olyan — kisebb csoportokat egybefogó — foglalkozási formák, amelyek segítséget adhatnak a szervezetlen ismeretek rendszerezéséhez, konkrétan hasznosítha- tóvá tételéhez. Erre általában és többségében a települések művelődési házaiban kerülhet sor. De vajon elégségesen felszereltek, vonzóak-e ahhoz a falusi művelődési intézmények, hogy kellemesen, gazdagon berendezett otthonaikból kio&a- logassák az embereket és második otthont teremtsenek nekik? Képesek-e jelenlegi anyagi eszközeikkel olyan programot biztosítani, amely nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint az aznap esti tévéműsor? Falusi művelődési házaink, könyvtáraink állagát, berendezésének színvonalát ismerve, igen sok esetben kell a fenti kérdéseikre nemmel válaszolni. Túlnyomó mértékben tanácsi kezelésben levő kulturális objektumaink napjainkban tehetőségeiket messze felülmúló társadalmi igényekkel állnak szemben. Az a helyzet áll elő, hogy amíg a község lakosságának számottevő hányada a helyi termelőszövetkezet vagy a szomszédos város ipari üzemeinek dolgozója, addig a foglalkoztató vállalat dolgozóinak anyaközségi műIgy elmélyült kutató a kistér enyei gyermekkönyvtárban A károm í A Nográd megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályának brigádja elhatározta, hogy állami gondozott gyermekeket vesz a pártfogásába.. A brigád három tagja ellátogatott a felsőpetényi gyermekotthonba, hogy olyan gyerekeket válasszon, akikhez nem jár senki, akik egészen ‘'hagyottak. is védenc A választás ° négyéves Virág Gyurira, az ötéves Kun Ferire és a hároméves Kalló Tímeára esett. A brigádtagok levelezés útján építenek ki kapcsolatot a gyerekekkel, s elhatározták azt is. hogy gyermeknapon és más ünnepeken felkeresik kis védenceiket, ajándékokkal kedveskednek nekik. velődé® lehetőségeit egy biteméi sem támogatja.. * é probléma megoldását sürgette a művelődésügyi miniszter — bevezetőben idézett — 4/1965. MM. számú rendelet«, amely szabályozza a művelődési otthonok és a köz- művelődési könyvtárak közös fenntartásával kapcsolatos alapvető kérdéseket. A már idestova hat éve megjelent rendelet a vállalatok, szövetkezetek részéről a népművelési intézmény félé támasztott rendszeres igényekért szerződősben meghatározott, rendszeres anyagi hozzájárulást szorgalmaz, A rendelkezés vitathatatlanul helyes és hasznos. Ám önmagában csak tartalommal meg nem töltött lehetőség, olyan progresszív együttműködési lehetőség, amelynek köz- ségenkénti realizálása végső soron az adott település vezetőinek felvilágosultságától és — mondjuk így —, hajlandóságától függ. Vagyis — közös fenntartás ide, közös fenntartás oda —, ahol a vállalat, szövetkezet igazgatói vagy kui turális alapjából eddig is je lentős anyagiakat áldozott, ott a területien nincsenek, vagy minimálisak a művelődési gondok. Ahol viszont a vezetők tegnap a legkisebb zsebükből finanszírozták a kultúrát, félő, hogy ma is fennállnak a régi problémák. A statisztikai adatokat vizsgálva mindenesetre azt a tanulságot kell leszűrnünk, hogy az ország tizenkilenc megyéje között kettő akad olyan, amely egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban mondhat magáénak közösen fenntartott közművelődési intézményt A kettő közül az egyik — Nográd megye. Persze indoknak fél tehetne vetni, hogy a palóctáji termelőszövetkezetek éppen nem a leggazdagabbak közül valók, olyan természeti körülmények között dolgoznak, hogy keményen meg kell harcolniuk a nyereség minden forintjáért. De vajon elégséges indok-e ez? Vagy — paradox módon — nem éppen az együttműködésre, közös fenntartásra sarkalló indok-e? A közművelődési intézmény közös fenntartásának anyag! áldozata úgy jelentkezhet té- eszetnknél nyereség formájában, hogy szellemileg kielé- gültebb, kulturáltabb, szakmailag felkészültebb dolgozókkal termelhet holnap — az eddiginél jóval magasabb színvonalon, azaz jövedelmezőbben. A művelődésért áldozatot hozni nem egyszerűen szükséges, de kifizetődő is. V. Kiss Mária üzsonnameighívást kaptam régi ismerőseimhez. Elbeszélgettünk, játszottam a hétéves Pistivel, és szintté észre se vettük, hogy milyen gyorsa® múlik az idő. Jobban mondva, ők észrevették. A férj az órájára nézett, és jelentős pillantást vetett feleségére. Az bólintott, és megszólalt: — Ma remek film megy a televízióban. Mi is szívesen megnéznénk, de két jegyet kaptunk a moziba. Rögtön tudtam, hogy miről van sró. — Azt kívánjátok, hogy vigyázzak a Pistire? — kérdeztem. — Ha olyan angyal lennél.,. Nincs vele semmi dolgod. Alszik majd, mint a bunda. Te közben a filmet nézheted. Tudod, azért mégis nyugod- tabban mennénk eL .. — Maradok! Pistit lefektették, azután elbúcsúztunk. A gyermek mindjárt elaludt, és én babrálni kezdtem a televíziós készüléket. Egy perc alatt elrontottam. mire félhangosan káromkodni kezdtem... Persze, Pisti nyomban felébredt, rögtön látta hogy mi történt, és megnyugtatott : Ideje lenne már rendbe hozni a járdát Salgótarjánban, a Bartók Béla úton. Veszélyessé válik itt a közlekedés, ha a hó alatt nem látszanak a göd.-ök Fotó: Céhmester A háztáji és kisegítő gazdaságok érdekében Kedvezmények a szarvasmarha- állomány fejlesztésére Az élelmiszer-gazdaság a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével még hosszú idegig számol. E gazdaságok fejlesztése érdekében az utóbbi időben több intézkedés történt. Ezek közé tartozik az 1045/1970. számú kormányhatározat. mely szerint a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, a szakszövetkezetek tagjai saját tenyésztésből származó, vagy vásárolt vemI bes üsző tenyésztésbe állítása esetén, darabonként nyolcezer forint állami támogatást kapnak. A támogatás folyósításának feltétele: a tenyésztésbe áUitott vemhes üszőket elsőeL léstől négy évig tenyésztésben kell tartani, amennyiben ezt elemi kár, vagy állategészségügyi okok nem gátolják. A négyéves tartása idő csak akikor kötelező, ha a tenyésztésbe állított állat egészíti alkalmas. Amennyiben a négy év tartási idő még nem telt eb de indokolt a tenyésztésből való kivonás (meddőség, tbc, egyéb betegségek, jó tartás mellett is igen gyenge termelőképesség), az állami támogatás időarányos részét nem kell visszafizetni. Az időarányos rész csak akkor fizetendő vissza — a kötelező tartási idő lejárta előtt —, ha az állattartó hanyagsága, vagy más meg nem engedhető körülmény kétséget kizáróan megállapítható. Az állami támogatás a megyei Állattenyésztési Felügyelőségtől igényelhető, azok. ra a saját tulajdonban levő üszőkre (négyéves tartási kötelezettség mellett), melyek a héthónapos vemhességet elérték. Az igénylő lapok a községi tanács szakigazgatási séges, jó tartás mellett meg- szervénél szerezhetők be. Az felelően termel, és szaporítás- igénylés mellé csatolni kell: Metroműzeum Szófiában A szófiai metróépítkezés valóságos régészeti múzeumot hozott napvilágra. A munkálatok során romokra bukkantak, amelyekről csakhamar kiderült, hogy ősi erődrendszer részed, még a római birodalom idejéből. Az építészek most azt tervezik, hogy megpróbálják a festői leleteket meghagyni és a metróval kombinálni. A különben mindig siető járókelők máris gyakran megállnak : érthető módon marasztalja őket a nem mindennapi látvány, a visszaidézett régmúlt. A tudósok kiderítették, hogy az erődrendszert a második században uralkodott császár, Marcus Aurelius országiá sa alatt építették. verhhessegi igazolást, tbc- mentességi igazolást; járlattevelet. Amennyiben a tenyésztő, illetve az állatokat tartó személy vásárlás útján kíván beszerezni vemhesüszőt, ebben is segítséget nyújt a megyei Állattenyésztési Felügyelőség, s az Állatforga’.mi és Húsipari Vállalat. A vásárlási szándékot az igényelt jószágok számának megjelölésével, az említett szervek valamelyikéhez: kell benyújtani. Az üsző megvásárlása esetén, a vételár nyolcezer forinttal csökkentett része terheli csak az igénylőt. A háztáji szarvasmarha-állomány fejlesztéséiben sokat tehetnek a tsz-vezetők, a háztáji bizottságok. Egyrészt a takarmány- ellátással, a legeltetés megszervezésével. és egyéb segítségnyújtással. Többek között, ha a tsz üszőket vemhesít, azokat az Állattenyésztési Felügyelőségen keresztül a háztáji gazdaságokban helyezheti Iá, nyolcezer forintos állami támogatással. Amennyiben a szaporulatra a háztáji gazdaság nem tart igényt, a tsz a szaporulatot felvásárolhatja. A tsz-eik é® háztáji gazdaságok együttműködésének már eddig is sok, mindkét fél számára hasznos formája alakult ki. Jó szolgálatot tehetünk a népgazdaságnak, ha az adott lehetőségekkel megfelelően élünk. Horváth Demeter Vigyáztam a gyerekre — Ne izgulj, mindjárt megcsinálom. Rendbe is hozta, én betakartam Pistit, aki csakhamar újra elaludt, és én a filmet néztem Egyszerre csak azt éreztem, hogy hideg fut végig a hátamon. Ugyanis a felső ablak egy résnyire nyitva volt és erős szél fújt. Még meghűl a gyerek — ijedtem meg —, és elhatároztam, hogy n int amatőr gyermekkertész megmentem a kicsit a tüdőgyulladástól. De, hogy érem el a felső ablakokat? Az asztalt odatoltam, és rátettem a széket. Ezután felmásztam az asztalra, onnan a székre Közben a gyerekre néztem. Édesdeden aludt. Lábujjhegyen álltam, mert az ablak magasan volt. Már-már elértem a kis kilincset, amikor a szék megbillent, és a padlóra zuhantam. Jól bevertem a fejemet, és a derekam is megsínylette a tornamutatványt. A nagy zajra Pisti felébredt, rögtön a helyzet magaslatára emelkedett, és utasítást adott: — Ne félj semmit, én meggyógyítalak. Feküdj le szépen, de rögtön. Szót fogadtam, mert nagyon fájt az ütés helye a fejemen — sőt az ellenkező oldalon is. Pisti borogatást hozott, a fejemre tette, aztán két tablettát etetett meg velem. — Mindjárt rendbe fogsz jönni — vigasztalt. Valóban, lassan múlni kezdtek fájdalmaim. Közben Pisti visszatette' a széket az asztalra. Még egy sámlival megtoldotta, és becsukta az ablakot. Azután kicserélte a vizes borogatást, betakart, és elmesélte iíkólái élményeit. Megállapította, hogy nincs lázam, megtapogatta a fejemen a daganatot, és gyengéden egy kés lapját szorította rá. — Ez vissza fejleszti — mondotta szakértelemmel. — Nekem is így szokták csinálni. Azután utasítást adott: — Aludj egy kicsit. Elég volt a beszédből. Most leoltom a villanyt. Ne félj a sötétben, itt maradok a szobában, vigyázok rád. Jó másfél óra múlva felikeltett: — Ne haragudj — mondta —, de mir djárt hazaérnek. Nem kell nekik tudná, hogy ápoltalak. Most én gyorsan lefekszem. Felugrottam, rendbe hoztam magam. Éppen idejében. A szülők hazaérkeztek Egy pillantást vetettek az „alvó” gyerekre, azután halkan kérdezték: — Jó volt a televízió műsora? — Remek! Búcsúztak, és sokáig szorongatták a kezemet. — Hálásan köszönjük, hog> gondosan vigyáztál Pistikére Palásti László NŐGRÁD — 197t. január 15,, péntek
