Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

Befejezéséhez közeledik a salgótarjáni Arany János utcában épülő tízszintes szövetkezeti lakás. A Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szakemberei december végére szeret­nék átadni az épületet VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVF., 291. SZÁM ARA: 80 FILLÉR yE I TA NaCS'L APJA 1970. DECEMBER 12., SZOMBAT Mai számunkban: Megszületett a t:rvény (3. oldal) Kiemelt felese! sst a leiieüeépifiés Ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács VB Ilyenek is „ezek a mai fiatalok" (5. oldal) Tanácskozik a CBKP KB plénuma A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak ülésén, amely csütörtökön kezdte meg munkáját a prá­gai vár Spanyol-termében, pénteken folytatódott a vita Gustáv Husák első titkár fő referátumáról, valamint az előre kiadott írásos dokumen­tumokról, A központi bizott­ság ülése — mint a kiadott köz­lemény rámutat — munka­jellegig A felszólalók támo­gatják a párt jelenlegi politi­káját, s hangsúlyozzák a CSKP eszmei, szervezeti és akcióegységének; fontosságát. ' (MTI) Salgótarján város ötéves pénzügyi és fejlesztési terv- javaslatát vitatta meg legfon­tosabb napirendi pontként tegnapi ülésén a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A most készülő öt­éves tervnek nagy jelentősége van, mert a városi tanács még soha nem rendelke­zett olyan fejlesztési lehe­tőségekkel, mint amely az elkövetkezendő öt évben rendelkezésére áll. A tanácsi önállóság növeke­désével Salgótarján bevételei megnövekedtek, szoros kap­csolatot teremtve a tanács és a területén levő vállalatok kö­zött. A lakosság városfejlesztési hozzájárulása a harmadik öt­éves tervhez képest nagyobb lesz, a jelenlegi százötven fo­rint helyett háromszáz forin­tot fizetnek a város lakód. Ezt indokolják egyrészt a negye­dik ötéves terv nagyszabású fejlesztései, másrészt Salgó­tarján így közelíti meg a me­gyei és országos átlagot. A vállalati hozzájárulások, va­lamint az állami támogatás is «egít a feladatok megvalósí­tásában. tételeket is, az állami építő­ipari vállalat, a tanácsi építő­ipari vállalat, a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz kivi­telezésében. A közműves ellá­tásban mindenképpen indo­kolt a jelenleg már túlterhelt szennyvíztisztító .telep bőví­tése. Az alapközművek épfté- itevel egyidejűleg elsősorban korszerű, a forgalmi követel­ményeknek megfelelő útháló­zatot kell építeni, az új lakó­telepekhez. A számítások sze­rint a város belterületén a je­lenlegi ötvenszázalékos arány mintegy nyolcvan százalékra módosul az új utak építésé­vel, illetve felújításokkal. Az autóbusz-pályaudvar. amely ugyancsak a negyedik ötéves tervben épül meg. jelentős mértékben járul hozzá a tá­volsági autóbusz-forgalom korszerű lebonyolításához. A varost, átszelő, a mostani 21- es főútvonallal párhuzamos új út lehetővé teszi a város belső forgalmának csökkenté­sét. Sok gondot okoz Salgó­tarján jelenlegi köztisztasági helyzete, ezért a negyedik öt­éves tervben szükségessé vá­lik a városgazdálkodási üzem úttisztító gépparkjának bőví­tése. A negyedik ötéves tervben százhúsz bölcsődei férőhellyel, négy általános és egy gyer­mek körzeti orvosi rendelővel, valamint egy gyógyszertárral gazdagodik Salgótarján, amelyek az új lakótelepek ellátását szolgálják első­sorban. Emellett a Kohászati Üze­mek környékén közös beruhá­(Folytatás a 2. oldalon} Kíváncsiak a vásárlók véleményére Bútorkiállítás Balassagyarmaton Művelődési intézmények tervtárgyalásai A megyei múzeumi szervezet9 a művelődési központ és a levéltár 1971. évi terve Tovaob folytatódtak decem­ber 10-én és 11-én a közmű­velődési intézmények tervtár­gyalásai Salgótarjánban. A Nógrád megyei Múzeumi Szervezet 1971. évi tervét de­cember 10-én vitatták meg a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumiban. A tanácskozásra Salgótarjánba érkezett Gör­nyed Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosz­tályának vezetője, Füzes End­re és Mészáros Márta, a főosz­tály tudományos munkatársa, illetve főmunkatársa, Esti Bé­la, az országos Munkásmoz­galmi Múzeum igazgatója, Miklós Róbert, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főmunkatársa, Patay Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársa. Részt vett a megbeszélésen Hankó János, a Nógrád megyei Ta­nács VB elnökhelyettese, s ott voltak a művelődésügyi intéz­ményhálózat vezetői, a me­gyei pártbizottság képviselője. Kelemen István, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya népművelési csoportjá­nak vezetője köszöntötte a je­lenlevőket, majd dr. Molnár Pál. a megyei múzeumi szer­vezet igazgatója beszélt a munkatervről. Elmondotta, hogy idén megtörtént, illetve megkezdődött a múzeumi szer­vezet átalakítása, székhelye Salgótarján lett, s az átszer­vezést követően újabb hálózat- fejlesztési feladatok jelent­keznek jövőre is, illetve az új (»tévőé tervidőszakban. A szervezet elkészítette az öt­éves terv fejlesztési és tartal­mi koncepcióját. Tisztázták többi között, a balassagyar­mati paInc, illetve a salgótar­jáni Munkásmozgalmi Múze­um közötti munkamegosztást, szabályozták a népművelési intézményekkel és a társadal­mi szervekkel kialakítandó kaocsolat formáit, módszereit, területeit. Egyében kívül, ren- Aeaíék a szervezeten belül az adattárat, megkezdődött a Munkásmozgalmi Múzeum belső rendjének kialakítása intenzívebb lett a publikációs tevékenység, kezdeti lépések történtek a honismereti, to­vábbá a helytörténeti munka összehangolására, a kapcsola­tok alakítására e vonatkozás­ban is. A jövő évi munkaterv fő feladatainak meghatározása­kor a X. kongresszus irányel­veiből, a megyei pártértekez­letnek a múzeumra vonatkozó határozataiból, a tanács által »elfogadott közép távú terv fel­adataiból indultak ki. Fentiek alapján — többi között — a következőket tartják a leg­fontosabb teendőknek 1971- beai. A múzeumi szervezet meg­kezdi annak a hosszabb távú gyűjtő-, feldolgozó munkának első szakaszát, melynek cél­ja, hogy az új salgótarjáni múzeum profiljának megfele­lően a megye, elsősorban a salgótarjáni iparvidék új- és legújabbkori történelmi anya­gát — beleértve a gazdaság- történeti, munkásnéprajzi, munkásmozgalmi emlékeket is — összegyűjtse, rendszerez­ze. kiállításra előkészítse. A korábbi időszaknál intenzí­vebben részt vesz a munkás- hagyományok gyűjtésében, ápolásában. Más népművelési, társadalmi szervekkel karölt­ve tervet dolgoz ki a munkás- tradíciók kutatására és azok­nak a közművelődésben, vala­mint a tudományos életben való hasznosítására. Meggyor­sítja a népi hagyományok gyűjtésének, rendszerezésének, feldolgozásának ütemét, ter­vet készít más szervekkel kö­zösen a palóc nép változó életét komplex módon bemu­tató formák kialakítására. A maga eszközeivel fokozottab­ban kíván részt venni az ifjú­ság hazafias és internaciona­lista nevelésében, a nemzetisé­gi politika elveinek megvaló­sításában. Természetesen, mind a munkásmozgalom, helytör­ténet, mind pedig a néprajz, a régészet stb. vonatkozásá­ban a múzeumok úgynevezett hármas funkciójának: a gyűj­tésnek, a tudományos feldol­gozásnak és a bemutatásnak (Folytatás a 2. oldalon.) A negyedik ötéves tervben Salgótarjánban a városi ta­nács elsőrendű feladatként foglalkozik a tarthatatlan. lakáshelyzet megoldásá­val, vagyis a lakásépíté­sekkel. Másrészt ugyancsak fontos feladatnak tekinti a járulé­kos beruházások, tehát óvoda, iskola, üzletek, illetve szolgál­tatások fejlesztését, ezekkel összefüggésben folytatja a vá­rosközpont átépítését. Ezek határozzák meg Salgótarján­ban fejlődésének elkövetke­zendő öt évét, ami egy ben azt is jelenti, hogy más, egyéb­ként indokolt igények kielégí­tésére nem lesz lehetőség. A tervek szerint a megye­székhelyen öt év alatt három- ezer-százhetvenhat lakást épí­tenek. A városi tanács ehhez megteremti az építőipari fel­December 9-én, a város fel- szabadulásának 26. évforduló­ja tiszteletére az Ipoly-bútor- gyár termékeiből kiállítás nyílt a balassagyarmati bútor­boltban. A bútorgyár és a me­gyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat által közösen rendezett kiállításon látható a gyár fel­építendő új telepének makett­je is, mely a grafikonokkal, statisztikákkal együtt a megye faiparának negyedszázados fejlődéséről beszél. A látoga­tókat azonban, elsősorban a kiállított bútorok érdeklik. Elmondhatjuk: oka van az érdeklődésnek, teljes mérték­ben indokolt a kiáÍLítás nags! látogatottsága. A kiállított nyolc bútorgarnitúra ugyanis a legkényesebb ízlésű ve­vők kívánalmait is kielégíti. Az árak ugyancsak kivívták a látogatok megelégedését: ol­csók. A látogatók visszatérő kérdése: mikor lehet majd-ezeket a bútorokat megvásá­rolni? Mert most csak « „Nógrád” garnitúra kapható. — Kiállításunk jórészt a gyártmányfejlesztést szolgál­ja — mondták el kérésünkre a bútorgyárnak a bemutató- teremben ügyeletét tartó szak­emberei. — A látogatóknak; kiosztott kérdőíveken az egyes típusok iránt megmutatkozó keresletet szeretnénk felmér­ni. Az igények döntik majd el, hogy érdemes-e áttérni pél­dául a sima „Nógrád” helyett ennek változataira vagy, hogy érdemes-e a „Pihenő” hatal­mas bőrfoteljeinek sorozat- gyártására berendezkednünk. Az egyik gyermekgarnitúra, gyártását a felmérés eredmé­nyétől függetlenül már tervbe vettük; 1971 első negyedévé­ben kezdjük meg előaállítását. Most már a vevők kívánsá­gán múlik: gyártják-e majd a kiállított bútorokat. B. Ü A négy napra tervezett bútorkiáJlítás ma délután zárult. Záróakkordként, a leadott sorsolási kérdőívek alapján ki­sorsolják a gyár ajándéktárgyait. Képünkön: a műbőr bevonattal készült, abszolút modern vonalú „Nyírjes” garnitú­ra látható

Next

/
Thumbnails
Contents