Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Okos szavak Három fiú három terve A Balassi Báltot Gimnázium éppen hasenáLatoin kívüli igazgatói irodájában háiroim íiatalsmibenrel ülőik egy asztalnál. Majdan János, az iskola KlSZ-úiiíikára és Deák Ottó — iskolai végrehajtó bizottsági tag — a negyedik célbe jáír; Paula Béla harmadik oés. Kérdezem: hogyan Látják saját jövőjüket, van-e ösHzihanig, realitás abban, amit a magúik, s egy, az isikoláé- ruájl jóval nagyobb közösség tervei között, Iáinak? Majdán János: — Felépítették a Fém:ipari Váriadat új telephelyiét, végire létrehozták atz úittörőházat... — ... Számtalan lakást is építettek — veszi át a szót Paula Béla, s rögtön utána Deák Ottó folytatja: — ... a Lenmn-iakóteiep létrehozáséval teljesen, új, városias rész- szél gyarapodott Balassagyarmat, új áülalánios iskolákat építefttelk — bár a kiét középiskola átszervezése még jó darabig gpndoit fog ctkozni a városi vezetőiknek... Ismét Majdám Jánosé a szó: — Talán niagyképűnek hangzik, de már öt esztendeje, tizenhárom évesen is pedagógus szerettem volna lenni. Az eltolt időszak alatt e te- kdmiteliben tehát nem változott a helyzet. Atni a következő öt évet illeti, két lehetőség áüi előttem. Vagy felvesznek az egri tanárképzőbe, s akkor oda járok jó darabig, vagy nem vesznek fel. Ez esetben megpróbálok valahol a megyéiben képesítés nélküli pedagógusként elhelyezkedni, és egy-két év múlva levelezőn végzem el a tanárképzőt. Deák Ottó — már ami a leendő foglalkozásra vonatkozó elképzeléseit illeti — hasonló úton jár mint osztálytársa. ö a matematikáihoz vonzódik már általános iskolás kora óta, s a másik két fiú véleménye szerint kevés a valószínűsége annaki, hogy — iskolai, valamint a tanulmányi versenyeken elért eredményei alapján — ne vegyék fel az Eötvös Lóránd Tudományegyetem mattmaitika-fizi- ka szakára. Ö azonban óvatosabban. fogalmaz: Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Nagy Sándor (Nagybátony): „Folyóparton” című fényképére a zsűri 4 pontot adott — Szeretném, ha Mtvetnméniefc. de ha nem sikerül, akkor sem keserediek el, elmegyek- műszaki rajzodóniak. És a legfiatalabb? Pauló Béla Sopronba, az Erdészeti és Faipari Technikumba szeretett volna menni — családi körülményei hozták úgy, Balatonkeneséről Balassagyar- ma'íTa került. — A terveimet azért nem adtam fel — mondja —. az érettségi után újra Sopronnal próbálkozom, csakhogy ezúttal nem a technikummal, hanem az erdő- mémöki főiskolával Érdekes, hogy Majdán János és Deák Ottó osztályából, a negyedik- óéiból 31 tanuló közül 16 a nevelői pályát választotta. H-ogy az osztály felét kitevő 16 fiú választásában mennyi a megalapozottság, s a hivatás szeratetén túl milyen mértékben hatott rájuk társaik választása; hogy az Í8k-ola egyik rátermett tanul övezető je, a „közéleti” tevékenységéhez megfelelő mozgási területet kívánó KISZ- tí-tkér hogyan fogja magát egy eldugott kis faluban érezni. arra csak a következő évek hozzák meg a választ. Kitartásból mindenesetre jó adag szükségeltetik... Saját ötéves tervét tehát mindhárom diák alaposan kidolgozta. S a város; Balassagyarmat jövőre kezdődő újabb ötéves terve? — Véleményem szerint legalább százmillió forintot fognak lakásépítkezéseikre fordítani — vélekedik Deák Ottó, de a városfejlesztés anyagi lehetőségeinek kapcsán csak úgy röpködnek a levegőben a százmilliók, tájékoztatnak a fiúk, bizonytalanok a válaszok. — Tapasztalták-e a városban a politikai légkör változását a „saját bőrükön”? — kérdem. A válaszok sarán egyaránt szó kerül az egri diáknapokon elért sikerre, az irodalmi színpadi napok országos hírére, a városiból eljáró dolgozók számának minimumra csökkenésére, s mindéin bizonnyal még újabb részeredmények merülnének fel, ha Majdán János — KlSZ-titkár- hoz illő knmciysággal — nem Összegezné, Balassagyarmaton régen jó darabig a kispolgári erők voltak túlsúlyban, de ma egyre jobban számolnak a diáksággal, a diákság haladás, ra hajlandóságával, ami értékes ösztönzést nyújt számukra a jövőt illetően, A beszélgetésnek vége. A fiúk visszazökkennek a jelenbe; órára készülnek. Baranyai László Télapó járt Kotyházapusztán Libasorban mentünk át a hegyen. Elöl Győri László bácsi, ő mutatja az utat Kotyházapusz- tára. Győri bácsi a 72. évét tapossa. a Hámán Kató-telep Vöröskereszt szervezetének a titkára. A telepiek patronálják a pusztaiakat, ö tart szóval a jó negyvenperces úton. Elmondja, hogy nyáron „feljebb költözik” a gyalogút is, feljebb, a hegyoldalba biztonságosabb a járás. A 72 éves titkár ismeri Kotyházapuszta minden ze- gét-zugát, névről szólítja a gyerekeket. Mögötte Kiss Istvánná, a budapesti Kötő Htsz Vöröskereszt szervezetének családvédelmi felelőse tapossa az utat. Aztán Kamarás Józsefné, a Salgótarjáni városi Vöröskereszt titkára, majd Szvirák Károlyné, a kötő htsz egészségügyi felelőse következik a sorban. A hegygerinctől lefelé már gyorsan fogy a gyalogút. A szilváskerttől pedig az egész Kotyházapusztát beláthatjuk. Szelíden lejtő dombok aljában meghúzódó csöpp település Kotyházapuszta, 30 család otthona. Az iskolába igyekszünk. Télapó ünnepségre. Az ajándékokkal telt zsákok, dobozok cipelésében segédkező gyerekek előre sietnek, mi előibb benézünk néhány családhoz. Péliék előtt három kifeszített kötélen frissen mosott gyerekholmik lengenek. Péliék udvarának ez már állandó díszlet, mert ahol tíz gyerek nyúzza-nyűvi a ruhát, ott állandó program a mosás. A felázott földű udvaron átevic- kélünk. kopogunk. A konyhában szorong az egész gyereknép. A sparherten újságpapír, rajta gőzölögve száradnak a meleg gyereksapkák. Az asztalon nagy halomba rakva a frissen mosott. ropogósra száradt fehérneműk, ruhák. Péli Barr.abás- né nagylányával együtt öltözteti a gyerekeket. — Megyünk mind, csak még felöltözünk — nevet az asz- szomy. — Hiába, sokan vagyunk. nálunk ez soká tart. Nagyéknál hasonló a helyzet. Nagyné az ágyon ül. ölében a legkisebb gyerek. A többiek — hat gyereket nevelnek Nagyék — már felöltözve ácsorognak az anyjuk körük* — Ott leszünk mi is, mondta a tanító néni, hogy menjünk. Felkapaszkodunk az iskola felé vezető úton. A kerítéslécek mögül apróságok lesnek ki az idegenekre, mind felöltözve szépen. A tanterem már tele van. A szűk, kis padokban anyukák. apukák, nagymamák, nagyapák szoronganak, az ablak melletti padsorban külön az iskolás gyerekek. 33 gyerek. iskolás, meg kisebb várja itt a Télapót. Dudás Györgynének. az iskola tanítónőjének már kipirult az arca a sürgéstől-forgástól, a nagy sietségtől. Gyorsan, ki az ajándékokat az asztalra, sorba megcímezi mindegyiket, a többiek meg adják a keze alá a szétszortírozott csomagokat. Mikor aztán .mindegyik csomagra felkerült az ünnepi piros szalag, nagyot lélegeztek az ajándékozók, meg a szerve, zők. Ott sorakoztak az asztalon a budapesti Kötő Htsz, a síküveggyár és a Salgótarjáni városi Vöröskereszt szervezet ajándékai. Még nézni is öröm volt őket A tanteremben már másodszor énekelték a gyerekek a Télapó váró-sürgető dalt: Jöjj el kedves Télapó..., amikor dö_ mindkét nembeli fiataljaink számára Híre szaladt Salgótarjánban: nagyszerű szexuális témájú előadásokat tartanak a Kohász művelődési központ KISZ- klubjában. Az egyik előadás után hangos tapsba kezdtek a fiatalok, pedig ilyen eddig még egyetlen előadás után sem fordult élői. Az előadó dr. Cséplők György bor- és nemibeteg- gyógyasz, a megyei Madzsar József kórház bőrgyógyászati osztályának főorvosa. Felkerestem, s megkérdeztem: mitől lett ilyen híre a K1SZ- klubban elhangzott előadásoknak? — A klub kérésére választékjegyzéket állítottam össze. Két sorozat között lehetett választani. Az egyik nemi ismeretterjesztő, a másik általános témákból álló előadássorozat volt. Az előbbit választották. Hét előadásból áll a sorozat: a test felépítése; a serdülőkor nemi problémái; a nemibetegségek; a szexuális magatartás módosulása, gaie- ritémák orvosi és társadalmi vonatkozásai; az egyes életkorok nemi kérdései; a fogamzásgátlás, a családtervezés; és az udvarlás, jegyesség című témákból. Az első kettőről már beszéltem, a többi ezután következik. A szűkre fogott tájékoztatást hosszas, a téma lényegét boncolgató fejtegetés követte. Annak az orvosnak a vallomása volt ez, aki gyógyító munkájával egyenértékűnek tartja a megelőzést, és dolgozik is ezért szüntelenül. Az egészségnevelésről beszélt dr. Cseplák György lelkes, meggyőző szavakkal, fejtegetése önmagában is érv volt az egészségnevelés mellett — „Egészségnevelés?” Rosz- szul szerkesztett szó, de amíg nincs jobb, be kell érnünk vele. Hosszú évekig az egészségnevelő munka jóformán csak a különféle betegségek tüneteinek ismertetéséből állt. Ez a fajta egészségnevelés „utánasza- ladás” volt a témának. Szerencsére ma már általánosan tért hódított a modem elv, a gyógyító-megelőző szemlélet. Ennek szellemében adjuk át az ismereteket hallgatóinknak, hogy az ismeretek segítségével bevonjuk őket a gyógyulás meggyorsításába. Csak egy példa: a korábbi szemlélet értelmében elmondtuk, hogy miről lehet megismerni a lábszárfekélyt. Ma azt mondjuk el, hogy a lábszárfekélyt a römböltek az ajtón, s a hirtelen támadt nagy csendben belépett a piros kabátos, fehér szakállú Télapó. Mögötte hatalmas ruháskosarat hozott két felnőtt a kosár dugig tele az ajándékokkal. Egyenként jöttek a gyerekek, hogy nagy megilletődve átvegyék a csomagot. Miután mind a 33 csomag gazdára lelt, a Télapó fáradtan, botjára támaszkodva kitipegett a tanteremből. Most aztán lehetett végre bontogatni, nézegetni az ajándékokat! Bizony akadtak itt gyerekek, akik életükben először szoríthattak magukhoz játékbabát, szép fodros ruhásat, Olyanok is. akiknek ugyancsak elkel otthon a meleg sapka, meg az új öltöny. Sötétedett, indultunk haza. Odafelé bizony átfújt a szél a meleg kabátokon, visszafelé — bár hűvösebb volt — nem fázott senki. A szilváskerttől visszanéztünk. A pusztán egymás után gyúlt fény az ablakokban, most értek haza az ünnepségről. Péliéknél. Nagyéknál. meg a többieknél most biztosan a sapkákat, ruhákat próbálgatják, a játékokat babusgatják. Ki tudja, mi aiz oka, de ettől ott, a sötét hegyoldalban még nagyobb kedvürik kerekedett... — szendi — gumi harisnyatartó is okozhatja, ezzel tehát tippet adunk a megelőzéséhez. Ez persze nem kampány, hanem módszer, amit lehetőség szerint minél többször alkalmazni kell. Mindez a nemi ismeretterjesztésre is vonatkozik. Amit szeretnék elmondani, abban nemcsak a KISZ-klubban tartott két előadás, hanem a korábbiak is megerősítenek. Asizexualitás egyike azoknak a témáknak, amelyekkel a figyelmet minden korosztálynál a legteljesebb mértékben le lehet kötni. Óriási a felelősség: az előadón múlik, hogy milyen ismereteket kap a kitárulkozott értelem. Vigyázni kell, mert egy rosszul fogalmazott mondat, egy félremagyarázható mozdulat szinte felmérhetetlen károkat okozhat. Idősebb emberek általában azért tiltakoznak a nemi ismeretterjesztés ellen, mert úgy vélik, hogy ezzel romboljuk az erkölcsöket. Holott az őszinteség és a laza erkölcs két különböző dolog, nincs köztük okozati összefüggés. Az őszinteséggel az a célunk, hogy a szexuális ösztönöket tudatos cselekvéseinknek rendeljük alá Még valami. Az őszinteségről. Sokkal reálisabb, ha a kérdésről a két nem részére együttesen tárgyalunk. Soha nem lesz természetes téma a szexualitás, ha külön nemenként misztifikáljuk, ha külön a lányok, külön a fiúk körében titokzatoskodunk róla. Az előadás után mindig megkérdezem: ki szeretne kérdezni a témával kapcsolatban. Nem kérdeznek a fiatalok. Pedig kérdezhetnének írásban, névtelenül is, a „felfedeztetéstől” való félelem azonban még így is visszatartja őket. Ez az az eset, ahol a kérdések hiánya is értékelhető tény. Azt jelzi, hogy a fiatalok megdöbbennek a kérdés természettudományos meztelenséggel való tárgyalásától, ez számukra Nemtiben, a Hangya szövetkezetnél volt kereskedelmi tanuló, aztán 1948-ban a köz- igazgatáshoz került mint közellátási nyilvántartó. Kis idő múlva osztályvezető-helyettes a megyei tanácsnál és 1956 óta a MÉK igazgatója Fekete Sándor. Munkája, tevékenysége elválaszthatatlan a MÉK fejlődésétől, az ellátás színvonalának javításától. A munkaérdemrend ezüst fokozata, amelyet a közelmúltban kapott Fekete Sándor, elismerése a Lassan kétévtizedes erőt és ideget nem kímélő munkának, és a hozzáértésnek. Mert munkája mindig akadt annyi, hogy alig győzte. A megye lakosságának a lehető legjobb ellátása zöldséggel és gyümölccsel, nem kis feladatot jelentett. Sokféle szervvel, gazdasággal, gyárral tartottak kapcsolatot. s ez bizony gyakran napokig tartó távollétet jelentett a családtól. A MÉK bolthálózatának állandó fejlesztése, a zöldség- és gyümölcsellátás célszerű megszervezése, kellő mennyiségű áru előteremtése akkor is, ha rossz az idő adott munkát bőven Fekete Sándornak. Így visszaemlékezve maga is azt vallja; a kezdet volt a legnehezebb. Raktárak nélkül, régi, elavult boltokkal nagyon nehéz volt a munka. Aztán minden esztendő hozott valami újat. szépen gyarapodtak. Megépült s negyvemvagonos. majd 1968-ban a kétszáz- vagonos zöldség- gyümölcstároló Salgótarjánban Ezekben az években létesítették a dejegyelőre nem természetes még. Tapasztalataim szerint a fiataloknak legfeljebb tíz százaléka hail a témáról otthon, szüleitől, a többiek titokzatos susmogásokból értesülnek. Nem szívesen vállalkoznak ilyen előadásra a pedagógusok sem, ami részben érthető, hiszen nagyon nehéz a mondanivalót megfogalmazni. Az ember tette a társadalom egy tagjának a tette. Az egyéni érdek és a társadalom érdeke ez esetben sem választható el egymástól. A társadalmi felelősség vállalása alól a nemiség terén sem lehet kibújni. Az ösztönök feletti tudatos uralkodás és a társadalmi felelősség vállalása tehát a lényeg, csak ezeknek a tudatosításával lehet őszintén beszélni a szexualitásról — anélkül, hogy az előadás pornográfiává züllene. Szexuális ismeretterjesztő sorozatomba az egészségügyi nemzeti kultúra kérdéseit is igyekszem beleszőni. Az a véleményem, hogy nem lehet az általános kultúra sem magas ott, ahol az egészségügyi kultúra alacsony szinten áll. Az egészségnevelési munka tehát aláhúzza az általános egészségügyi munka társadalmi fontosságát. S a fejtegetés befejező információja : — Gondoltunk már a sorozat megismétlésére, esetleg más témakörök kidolgozására is. Ami pedig a szexuális isme. retterjesztést illeti: sok előadásra. sok meggyőző, őszinte szóra van még szükség, hogy eloszoljék a témát misztikussá varázsoló homály, s végre ezt a tabut is száműzhessük életünkből. Azt hiszem, mindenképpen megérte leiegvezni e szavakat. A Kohász KISZ-klub fiataljainak véleménye mindenesetre e mellett szól. tári kirendeltséget, a negyven vagon árut befogadó raktárral. Több korszerű boltot is nyitottak, közülük a Legkorszerűbb a legnagyobb forgalmú, a megyeszékhelyen nemrégen átadott zöldség- és gyű. mölcsbolt. Az új boltokban javult az áruellátás, a dfenóség is Korábban a megye lakosságának ellátásához szüxseges áruk. nak talán egyharmadát tud. ták Nógrádban megtermel tet- ni. A többit úgy vásárolták össze a társmegyéktől. Ma már a forgalomban levő áruk kétharmadát helyben vásárol, ják fel. Fekete Sándor működése alatt nyerte el a MEK két alkalommal is a Kiváló Szövetkezeti Vállalat címet és dicséretet kapott az országos szervektől t6. Most a téli tárolás, a téli áruellátás megszervezése foglalja le a MÉK igazgatóját, emészti a munkatársak idejét. Ugyanakkor más okból is ké. szülnek a következő esztendőre. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében napiren. den van a MÉK, a termelő- szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek közö6 vállalattá való szervezése Nem kis feladat ez a MÉK vezetőinek személy szerint Fekete Sándornak. Am a kitüntetett igazgató azt mondja, mindezek mellett egy pillanatra sem feledkeznek meg a lakosság ellátásának további javításáról, a növekvő igények kielégítéséről. K. E. | NÓGRAD — 1970. december 8., kedd 5 Szendi Márta Egy kitüntetés nyomában A legfontosabb: az ellátás
