Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
M héten történi Kozák Albert (Artánd): „Vagta című fényképére a zsűri 8 pontot adott 4 karácsonyi morzsa MAGNÓSZALAG pereg a megyei kórház egyik helyiségében. Amikor ezek a szavak a vékony szalagra rögződtek, már 1970-et írtunk. A kórház egyik volt betege, egy ötvenegynéhány éves néni arról „nyilatkozik”, hogyan gyógyítja otthon a Szent Antal tüzét, azaz az orbáncot. — Veszünk ki a sparheltból tüzet. Piros, megtört kukoricára karácsonyi morzsát hintünk, a tűzzel meggyújtjuk, füstöltetjük. A beteget a füst fölé hajoltatj.uk, az orbáncot piros kendővel betekerjük. — Mi az a karácsonyi morzsa, nénikém? — kérdez közbe az orvos. — Az? A karácsony esti vacsorából, a vacsora minden fogásából villával az asztal négy sarkára kiteszünk. Két napig ott szárítjuk, aztán bekötjük, felakasztjuk a padlásra. Ilyen a karácsonyi morzsa, — És ettől meggyógyul a beteg? — Hát, persze! Meggyógyul! — feleli nagy hittel a néni. A morzsás néni receptje ezzel véget ért, a szalag azonban még megdoooentő szavak egész soKaságát órzi. Házi gyógymódodat mondanak el a volt kórházi De legek, olyanokat, amelyeket még ma is használnak egyes falvakban. Valaki megszúrta a lábát, útilaput kötött rá. Vajon miféle fogalmai lehetne a fertőzésről? Akadt, aki a lábszárfekélyt konkolyvirág levelének rátéteiével „gyógyította”. Amikor megszületett, még több, mint két évtizedet várt, és csak azután fordult a század. — Hány éves Ballon néni? Nénike a kertajtóban — Ha jól gondolom, 93 múltam, most októberben. Magas, támlás széken ül a nénike, csöppniy kezét ölébe ejti és beszél. Hihetetlen pontossággal sorolja a Józsefvárosban, Selmecbányán, a Zomboron töltött esztendőket. A nőtincsi postahivatalt már úgy pályázta meg, hogy három kicsi gyerek nevelésének gondja szakadt rá. Nappal dolgozott, intézte az uradalom ügyeit, a falucska dolgait, „közvetítette” a báróné tiltott és titkolt szerelmeit. Éjszaka 'meg tanult, hogy vizsgát tehessen, postamester lehessen. Nőtincsről ment nyugdíjba is, 35 esztendeje. — De akkor csúnyán elbántak velem — panaszolja. — Nőtincsen én éjjel-nappali szolgálatot vállaltam, a pénz miatt. Nyugdíj előtt hivatalt cseréltettek velem, ahol fél fizetést kaptam. ístdekessétjek Nemrég jelent meg New Yorkban az ENSZ demográfiai évkönyve, amely közli a világ népességére vonatkozó leg- frisebb adatot: Földünk lakosainak száma 3 milliárd 522 millióra emelkedett. *• New Yorkban nemrég különböző régiségeket árverezték. George Washington egy hajfürtje 550 dollárért kelt el. * A Német Demokratikus Köztársaság Közlekedésügyi Minisztériuma biztonsági okokból betiltotta, hogy sárkány- eregetésnél 100 méternél hosz- szabb zsinórt használjanak. A légiközlekedés biztonságát szolgáló okokból a repülőterektől csak öt kilométer távolságra szabad sárkányt eregetni. ¥■ Leningrádi tudósok megállapították, hogy a Tiensan közép-ázsiai röghegység á tekto- izmus hatására évente átlagosan 6 cm-rel emelkedik. á Szovjet óceánkutatók tudományos célokra új. automata mérőbólyákat alkalmaznak. Egy ilyen, rendkívül precíz tudományos mérőműszerekké’ felszerelt bójasorozatot az Atlanti-óceánon helyezték el. a' Zöldfoki-szigetek közelében Az automata mérőbóják segítségével szerzett adatokat a szovjet halászflották és a meteorológusok használják majd tel— Most mennyi a nyugdíj, Ballon néni? — Mennyi? — Kezét a homlokához emeli, mintha ezzel serkentené fáradt gondolatait. — Ügy számolom 792 forintot kapok ... Most majd újra emelnek két százalékot. Az nem jut az eszébe sem neki, sem a postától senkinek, hogy meglátogathatnák, esetleg segíthetnének rajta. Pedig már 27 esztendeje él Nézsán Ballon Elemérné. Özvegy lányánál van otthona, aki ugyancsak postamester volt, s már ő is nyugállományban van. Reggel a néni frissen ébred, eltipeg az újságokért. A Népszava, a Tükör a mindennapos szórakozások közé tartozik. Ha jó az idő, még tesz- vesz a ház körül, a kertben. De ilyenkor már inkább a meleg szobában telik a dél- ntán. Babusgatja a dédunokát, a háromhónapos, eleven fiúcskát. Máskor meg a televízió előtt ül, vagy egy csésze kávé mellett mereng a világ, a falucbka változásain. Sokat élt, sokat látott. A mióta Varga Gábort nyugállományba helyezték, több a doiga, mint amikor dolgozott. Akkor felült a koira reggeli munkásjáratra, amelyik a bánya szája elé vitte. Csak átöltözött és már a föld mélyében volt A jó főaknászhoz méltóan minden figyelmét a termelésre fordította. Ezt tartotta a legfontosabbnak. A munkások sem okoztak neki különösebb gondot. A rendes bányászemberrel nincsen sok baj. Szilváskőn pedig régj bányászok dolgoztak. Varga Gábor őszintén megvallja: évtizednél is több távoliét után visszavágyott a bányába. Mély barázdás arcát a föld mélye sápadná tette. Felemelt fővel mondja: — Saját elhatározásomból mentem vissza a bányába. Erőt meríteni... — kezével ad súlyt mondanivalójának. Hosszú Varga Gábor útja és rögös. Megyei szinten szorgalmaskodott, amikor a közös gazdaságok megalakítására került a sor. A szi- laspogonyiak hazahívták, hogy segítsen elrendezni dolgaikat. Nem mindennapi lépésről volt szó. sok megfontolt embert igényelt. Vargát pedig a faluban a maguk emberének tartották. Ott nőtt fel. az idősebbek szeme látására lett a serdülő legényből bölcs férfi, akire másutt, a falun kívül is számítottak. Azt tartották. ha már van ilven emberük, legyen teljességgel az övék. Mert mi értelme annak. ha a nappalokon mások ügyeit igazgatja és csak este — Az egészséggel nem volt soha baj, Ballon néni? — Nemigen — mondja. — Kemény fából faragtak minket. Az anyám, az apám mind magas kort értek meg... A nagyanyám is elmúlt 90 esztendős, amikor elment... Hanem a tavasszal Ballon nénitől is elköszöntek már. Tüdő- és vesegyulladás fektette ágynak. Törékeny, kis madártestében alig-alig pislákolt az élet. Zsuzsa, az unoka — szép, 22 éves fiatalasszony — könyörögte a nagymamába az ételt napokon át. Amikor felépült, az orvos csodálkozott a legjobban. — Gondolkodott-e már azon Ballon néni, miben van a hosszú élet titka? — A levegő, meg a munka, ez élteti az embert — gondolkodik el. — Dolgozni art mindig szerettem... örülök a kertnek, a baromfinak, amit nevelgetek. Néhananjén még fát is vágok. Ha szidnak érte a fiatalok, csak annyit mondok. hogy az az én reggeli tornám ... táv valahogy nem érák rá menörenedni. Fehér ha*án fekete kendő á- ott álldogál a néniké a kert- attáhnn. Fö'öHe n magasban fehvők rnanak. előtte a hetinek mörríi.l fáradtan tekin* ni<-dza a nap. Erősen alkonyo- dik... V. I. Ezer árucikk Az „Universal” lengyel külkereskedelmi szervezet több mint ezer különböző árucikket ad el á külföldnek, elsősorban kerékpárokat, hűtő- szekrényeket, vasalókat, gáztűzhelyeket, turisztikai felszereléseket. Ezeknek az árucikkeknek az értéke meghaladja a 300 millió valutazlotyit, azaz a 75 millió dollárt. Az „Universal” állandóan szállít kerékpárokat az Egyesült Államokba, Kanadába, Angliába, a Német Szövetségi Köztársaság. Csehszlovákiába, Lengyel kerékpárokkal találkozhatunk a Fidzsi-szige- teken, Madagaszkárban és 'Indonéziában is. A lengyel hűtőszekrények legnagyobb fél vevői ez idő szerint: Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria. Hollandia. Irak, valamint az NDK. Nagy a hűtőpultok iránti kereslet, komoly ügyfél a Szovjetunió. A Szovjetunió kereskedelmi cégei az utóbbi években közel másfél millió villanyvasalót vásároltak. Csehszlovákia nemrég 160 000 lengyel kerékpárt. Magyarország pedig 10 000 gáztűzhelyet vásárolt. Egy másik a halottegyleti beszedőt kérdezte meg, mivel ápolja feaéiyét. A haiottegyleti díjbeszedő teákat javasolt, meg reszelt rozsakrumpüt, A tanácsot „természetesen” pontosan követték. Utovégre a halottegyieti díjoeszedő már csak tudja __! E gy asszony azt mondta magnószalagra, hogy egy ismerős kislány a javasemberhez járt gyógyulni. Amíg- a javasember kezelte, addig javult is, aztan az orvosok megoperálták — addigra ugyanis annyira rosszabbodott az allapota, hogy muszáj volt. bár erről az asszony diszkréten hallgatott — s miután megoperálták, az ismerős kislány meghalt. Az asszony szerint eoool tehát az a tanulság, hogy bízzunk a javasemberekben, es kerüljük az orvosokat... — Mit gondol, mi az a gombás bőrmegbetegedés? — kérdezi az orvos egy hamvncvalahany éves fiatalembertől. A fiatalember nem tud semmit, nem is gondol semmit, de megjegyzi, hogy a gombás bőrmegbetegedés bizonyára a bolondgombával függ össze... Nyilván ezért kell olyan óvatosnak lenni a gombákkal.. Lejárt a magnószalag, s most még egyszer leírom: amikor ezek a szavak a magnószalagra rögződtek, akkor már 1970-et írtunk 1970-et, amikor valahol a Holdon egy viktoriánus-korabeli fürdőkádhoz hasonló valami mászkál, s ezt a holdjáró szerkezetet innen, a Földről irányítják. Sorra aratja fényes győzelmeit az ember, de ugyanakkor akadnak még emberek, akik hisznek a fenti „gyógyító” módszerekben. akik még — szerencsére ritkán — pókhólórátétellel is(!) kuru zsolnák. MINDEZT csak azért mondtam el, mert valaki megkérdezte tőlem: van-e valami értelme vagy eredménye az egészségügyi felvilágosító-nevelő munkának. S bár ezek a példák korántsem általánosíthatók, inkább megdöbbentő, kirívó esetek, egészségügyi kultúránk távol áll még attól a foktól, ahol már minden további felvilágosító-nevelő munka fölösleges, értelmetlen lenne. Amíg csak egyetlen „morzsás néni” is van, addig nem szabad arra' gondolnunk, hogy mikor és milyen eredményt hoz felvilágosító-nevelő munkánk. Addig csak egy lehet a gondunk: az, hogy az egészségügyi kulturáltságért ejtett szavunk ereje elnyomja a „morzsás nénik” bizonykodásait. — szemű — Varga Gábor nehéz útja az övék. néhány megfontolt szó erejéig. Nem mondták ki a pogonyiak, de benne volt Varga iránti ragaszkodásukban az is. hogy ezt az embert a fővárostól kezdve a megyeszékhelyig, a legmagasabb tisztséget viselő vezetők ismerték és nagyon tisztelték. Ez akkor vált leginkább ismertté, amikor közvetlenül a közös megalakulása után ott álltak néhány pár lóval és kétségbeesve látták, ha az állatokkal szántják az irdatlan nagyra megnőtt földet, június végére sem készülnek el. Varga István bátyánk, akit Piros becenévvel is illetnek, az első hivatalosan megválasztott elnök lévén, egyre csak azt hajtogatta: — Emberek, gép nélkül ebből nem lesz semmi... Ez lehangoló igazság volt Nem is vitatkozott vele senki. Varga is tisztába volt ezzel és mivel a párttitkári tisztet töltötte be, legalább úgy gyötörték a gondok, akár Varga István Pirost. Megtudta, hogy a megyén eszmecserére várják a párt országos főtitkárát, Kádár Jánost. Azt mondta a tsz-elnök- nek: — Van-e magának annyi bátorsága, odaállni, megmondani, hogy ezt a mi vidékünket csak lánctalpas traktorral lehet megművelni? Az öreg azt gondolta, csak tréfál vele. Nem tudhatta, hogy vendéget várnak a megyébe. Méregbe gurult. — Hát neked van-e? — Nekem van, de maga az illetékesebb! Az történt, hogy a hivatalos tanácskozás lezárása után Varga Gábor megfogta a tsz- elnök karját, széttolta az embergyűrűt és bemutatta az elnököt a magas tisztet viselő pártembernek. Varga István Piros pedig ahogyan megbeszélték, előadta a falu nagy gondjait. Végül már le kellett állítani, annyira belemelegedett a beszédbe. A községben hamar híre ment a történteknek. Az emberek legyintettek, nem lesz abból semmi. Néhány nap múlva kapták az értesítést, hogy menjenek átvenni a lánctalpast A megyében nekik volt először ilyen jó szolgálatot tevő masinájuk. Varga Gábor került a legkínosabb helyzetbe. Azt mondták. hogy nélküle ez nem ment volna. Tiltakozott, magyarázkodott, amire Varga István Piros ott az emberek előtt mondta ki: — Gábor, sokat tesz az, ha valakit ismernek! A szilaspogonyiak a történtek után elkezdtek dolgozni, de szinte megszállottan, ahogy csak azok tudnak, akiknek valami nagy-nagy adósságot kell törleszteniök. Mikor kibontakoztak, Varga István Piros maga ment el Varga Gáborhoz megmondani, hogy az ő paraszti képességét túlhaladja a nagybirtok, de csak akkor köszön le. ha a névrokon lép a helyébe. A konyhában beszélgettek. Piros felállt a székről, hogy jól belenézhessen Gábor szemébe és felemelte mutatóujját. — így akarja a nép. Érted-e, így akarja... Mit tehetett Varga Gábor? Elvállalta, elnök lett. De sok gond szakadt a vállára. Nem volt istálló. Építeni kellett. Előtte legyőzni azokat, akik nem akartak ilyen terhet rakni a közösre. Felépítették, méghozzá magtárral a padlásán. Aztán rendbe kellett hozni a jószágokat. A bárányok úgy bicegtek a legelőn, mint kecske a fagyon. Varga ott napolt a juhászok között. Szekeres Pistánál és Surányi Jánosnál és kérlelte őket. szedjék össze minden megyeszer- te híres juhásztudományukat. Az állatok meggyógyultak. Akkor meg az történt, hogy Varga Géza. az egyik régj gazdálkodó vitte a saját. hízóbikáját eladásra és szembe találkozott Varga Gáborral. — Nem a juh a fontos, hanem ez! — tenyerével rávert az állat ringó nyakára. — Ha majd ilyen állatot hizlaltok, akkor leszel igazi elnök. .. Varga Gábor nem ijedt meg a rászakadt új teendőktől. Rá egy esztendőre jöttek a kereskedők és a hízott állatok hetven százalékát a legjobb minőségben vették át. Mennyi fáradtság, átvirrasztott éjszaka'volt abban, amíg ide jutottak. Aztán amikor három falu határát egybecsatolták és több ezer holdra gyarapodott a közös birtok, Varga Gábor csendesen visz- szavonult a bányába — ahogyan mondta: — Erőt meríteni... M ost nyugállományban van. de több a dolga. Megválasztották párttitkárnak. Hivatalhoz hasonlóan fordulnak meg házában az emberek. Ott fogadja őket a kiskonyhában. Ahogy Fülöp Jánosné mondta neki. mikor a nyugdíja miatt ment Vargához: — Azért jövök hozzád aranyom, mert ki tudná ezt jobban tenálad... Ki is tudná jobban mint Varga Gábor, a párttitkár, aki ott nőtt fel közöttük. Akit az emberek a maguk emberének tudnak... Bobál Gyula | NÓGRAD — 1970. december 6. vasárnap 5 a
