Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

Jobb munkára9 kulturált kiszolgálásra törekszünk

Horváth József, a Nógrád megvet Vendéglátóipari Vállalat igazgat ójának nyilatkozata

Még néhány nap és egy esztendőt, ezzel együtt a harmadik ötéves tervet is zárjuk. A vállalatoknál ezekben a napokban már számvetést készítenek: hogyan teljesítették a kitűzött célokat, de ugyanakkor megszabják a jövő feladatait is. Munkatársunk ezak_ ről, s arról, hogy hol tart most a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat, beszélt Horváth Józseffel, a vállalat igazgató jávaL

— Mindössze négy hónapja kaptam megbízatást arra, hogy a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalatot vezessem, irányítsam. Ez nem nagy idő egy vállalat életében.

A vállalat pártszervezetének aktivizálódásával jobb politikai légkör alakult ki, melyben sikerült az emberek önbizalmát helyreállítani, figyelmüket az új feladatok felé irányítani. Javult a KISZ és a szakszervezet tevékenysége is.

— Felvettük a kapcsolatot a

működési területünk illetékes párt- és tanácsi szerveivel. Tapasztalatcsere-látogatáson voltunk Hajdú, Borsod, Heves megyében, valamint a szomszédos Csehszlovákiában, a besztercebányai vendéglátóipari vállalatoknál — közölte az új igazgató, majd így folytatta:

— A vállalat gazdasági tevékenysége — a sok buktató ellenére is — kedvezően alakult. Éves forgalmi tervünket november 10-én időarányosan 140 millió 642 ezer forinttal 102,2 százalékra teljesítettük. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 109,8 százlékos a forgalom növekedése. Ezen belliül a saját készítésű étel forgalma 14,08 százalékkal, az italforgalom 2,6 százalékkal növekedett 1969-hez viszonyítva. Cukrászsüteményekből, fagy- lalltbóíL és hidegkonyhai termékekből az árak emelése nélkül — 13 millió forint forgalmat bonyolítottunk le. Ez egymillió forinttal több az 1969. évinél. Kávéból 2 millió duplaadagot értékesítettünk. Kiemelkedő a saját sertéshizlalásból nyert húsfeldolgozás. A város jobb ellátását szolgálta a húsüzemünkben feldolgozott 800 mázsa húskészítmény, melyet saját egységeinkben hoztunk forgalomba. Ez a meny- nyiség mintegy 50 százalékos részaránnyal jelentkezik vállalatunknál a felhasznált ösz- szes húsféleségek forgalmában.

— A forgalom növekedésének üteme az ország többi megyéjéhez viszonyítva is kedvező. Megelőzve Borsod, Veszprém és más megyéket, vállalatunk országos viszonylatban a 7—8. helyen áll.

— A hálózat fejlesztésében az elmúlt évek során elmaradtunk még a falun működő ÁFÉSZ-ek hálózatfejlődésétől

is. Tatarozásokat, korszerűsítéseket elsősorban Balassagyarmaton végzett vállalatunk. Salgótarjánban a város átépítése, a betervezett szanálások és a vendéglátással kapcsolatosan kialakult különböző nézetek káros módon akadályozzák a hálózat korszerűsítését, a kulturáltabb vendéglátás feltételeinek megteremtését.

— A salgótarjáni járás munkáslakta területein működő egységeink zöme elhanyagolt, korszerűtlen, ezek csak az ital forgalmazására készültek. Ennek felismerése után úgy határoztunk, hogy elsősorban Nagybátonyban és a többi munkáslakta területeken rövid időn belül rendbe hozzuk az egységeinket. í,gy került az elmúlt két—három hónap során tatarozásra, korszerűsítésre a nagybátonyi falatozó, eszpresszó és meleg konyhával bővült a 48. számú italboltunk, közel egymillió forintos költséggel. Még ebben az évben rendbe hozzuk a salgótarjáni Badacsony-mozgóboltot, a Kulacs-vendéglőt, és a Sétányitalboltot. Bevezetjük a gázt a Schuyer Ferenc úti bisztróba, a Salgó úti Muskátli-vendéglőbe, és ez év végéig konyhát építünk Kazáron, a Váci Kötöttárugyár kazárt üzeme dolgozóinak étkeztetésére. Ka- ranoslapújtői egységeinkben jó ivóvizet vezettünk be, a salgótarjáni kohász-munkásellá- tás megjavítására a Salgói kapuban büfét állítottunk fel. Az elmúlt hónapokban elhatározott kisebb beruházásokat, tatarozásokat tovább lehetne még sorolni. Mindezzel igyekszünk megteremteni a kulturáltabb vendéglátás feltételeit.

— A harmadik ötéves terv teljesítéséről mit hallhatnánk?

— A vállalat az elmúlt öt

év alatt a saját készítményéi ételek forgalmát 31,5 millió forintról közel 41 millió forintra, egész forgalmát 127 millió forintról 160 millió forintra növelte. Az éves forgalom átlagos növekedése öt év átlagában 6,6 százalékos volt,

Kő Pál kiállítása

A balassagyarmati Horváth Endre Galériában nagy sikert aratott az elmúlt hónapban Kő Pál fiatal szobrász- művész kiállítása. A műveket most Salgótarjánban is bemutatják. A megyei József Attila művelődési központ klub- helyiségében a művész húsz kisméretű alkotását állítják ki. A kiállítást, amelynek bevezetőjét Lóránt János festőművész tartja, december 4- én délutár nyitják meg.

ami 37 százalékkal haladja meg az 1965. évit. Az éttermek száma 9-ről 16-ra, a cukrászdák, presszók száma 17- ről 22-re növekedett. Ugyanakkor az alacsonyabb színvonalú italboltok száma 42-ről 33-ra csökkent. A fogyasztói üzlettér mintegy 400 négyzetméterrel, a raktárkapacitás 11O0 négyzetméterrel növekedett, és az egy négyzetméterre jutó havi átlagforgalom 1630 forintról 1933 forintra emelkedett.

— Milyen tervek, feladatok,

célkitűzések vannak a negyedik ötéves terv során?

— Az országos és megyei terveknek megfelelően állítottuk össze mi is a vendéglátó vállalat negyedik ötéves tervét. A vállalat 1970. évi várható forgalom teljesítéséhez 1975-ig 35 százalékos forgalomnövekedést terveztünk. A jelenlegi 160 millió forint forgalmat 1975-re 220 millió forintra kívánjuk emelni. Ezen belül a 42 millió forintos étel- foorgalmat mintegy 42 százalékkal, 60 millió forintban szeretnénk teljesíteni. Ez a tervezett forgalomnövekedés

6—7 százalékos évi átlagnak felel meg. A vállalat létszámát 10 százalék, a termelékenységet 22 százalék, a bérszínvonalat 16 százalék emeléssel terveztük meg. A forgalomnövekedésen keresztül, és különböző intézkedések bevezetésével, a rejtett tartalékok feltárásával, a vállalat nyereségét mintegy 50 százalékkal kívánjuk növelni.

— Milyen gondjaik vannak jelenleg?

— Kevés a szakember, tervszerűtlen és kevés a beiskolá zottak száma. A vállalat 1100 dolgozója közül 900 nőt foglalkoztatunk. A korszerűtlen, kis egységekben rossz műszaki színvonal mellett kedvezőtlenek a munkakörülmények.

— Kereskedelmi hálózatunk elavult, korszerűtlen. Sokszor a minimális követelményeknek sem tudunk eleget tanná, ugyanakkor a vállalat fejlesztési alapja kevés. A Salgótarjánban épülő garzonház vendéglátói kombinátja több mint 14 millió forintba kerül. Ez igénybe veszi a vállalat összes fejlesztési alapját, ami a negyedik ötéves terv során képződik. Ezért más szervektől sokkal több anyagi támogatásra lenne szükség.

A gondokat, terveket, célkitűzéseket még tovább lehetne sorolni, azonban erre itt most nincs lehetőség.

— Befejezésül engedje meg, hogy megköszönjem a különböző szervek, és vezetőik által nyújtott segítséget, amit ml a jövőben jobb munkával honorálunk — mondotta Horváth József igazgató.

Somogyvárl László

Árcok, rokonok

Verőfényes őszi délelőtt fékez a kocsi a ludányhalászi szociális otthon kapuja előtt. Idős asszonyok, férfiak álldogálnak a napon. Süttetik magukat, beszélgetnek, bámészkodnak. Az idegen láttán megbolydul az élőképszerű csoport; érdekesség, látványosság ez számukra.

A ludányhalászi szociális otthont 330 gondozott lakja, öregek is, meg huszonegyné- hány éves fiatalok is, itt mindenféle korosztály képviselteti magát. Az idősebbek vagy szociális gondozottak, vagy „elmések”, a fiatalok csak az utóbbi kategóriába tartozhatnak.

ARCOK:

P. Rudalfné 78 éves, a „rózsás” szobában lakik. Azért „rózsás” ez a szóiba, mert korábban lakott itt egy néni, aki csudálatosán szép rózsákat tudott kézimunkázni. P. Rudolfné szemüveg nélkül, fürgén horgolja a térítőkét, kis csecsebecséket, még függönyöket is készít,

Sz. Kati beszélni sem tudott,

amikor ide került. Mogorván magába zárkózott, nem érdekelte az égvilágon semmi. Most már időnként kilép a maga kovácsolta rácsok mögül. Köszön is.

Olgi 20 év körüli, rendkívül ragaszkodó lény. Gondolatban az otthon kapujával foglalkozik, ez a kapu szinte életének központjává lényegült. Olgi az anyját várja — Pestről.

O. Júlia és T. Margit a legszorgalmasabbak közül való. Dolgoznak az udvaron, a

konyhán, segítenek a tüzelésben, a parkírozásban.

K. Annamária a „kis zárt osztály” kapusa. Emellett tanító néni is, a „gyerekekkel” — 20-—30 év közöttiek ezek a gyerekek — foglalkozik, írni tanítja, beszélteti őket.

N. bácsi gyerékel valahol Amerikában élnek. Egyre- másra küldözgeti utánuk a

leveleket, de aszok elégtelen

címzés miatt vissza jönnek. N. bácsi egyszer levelet kapott Amerikából. Le kellett fiordít- tatni neki, mert a gyerekek angolul írták...

V. bácsi lázasan keresd fiát.

Hirtelen támadt benne a nyugtalanság, kívánság a fiú után. A fiú egyszer küldött levelet V. bácsinak-, egy ötvenes fordult ki a borítékból.

ROKONOK:

Az itt élők közül soknak minden kapcsolata megszakadt a külvilággal, rokonaikra, ismerősökre nem emlékeznek. Többen már apró gyermekkoruk óta az ország legkülönfélébb intézeteiben, kórházaiban hányódtak, vagy éppen csavarogtak.

Az újonnan bekerültektoel a

hozzátartozók tartják a kapcsolatot. Vasárnaponként látogatják, ünnepekre hazaviszik őket

S a „régiek”? Legutóbb, öregek napja előtt alaposan

kifaggatták őket, hátha sikerül használható nevet, címet felhasználni az elhomályosult emlékezetből. Mondtak is neveket, pontosnak látszó címeket, de a kiküldött meghívókat a címzett ismeretlensége miatt nem tudták kézbesíteni.

TERÁPIA:

A lehetőségek bőségesek, inkább az a baj, hogy kevés már a vállalkozó, egyre „nehezebb” lesz a beteganyag. Néhány éve még csapatostul, kapával a vállukon mentek az asszonyok az otthon földjére. Most már csak a konyhában. az osztályokon segédkeznek, esetleg a kertészetben, vagy az állatok körül,

KEZELÉS:

István Ilona főápoíó figyelemmel kíséri mind a 330 gondozottat. Alkalomadtán az orvost is helyettesíti. Állandó orvosa ugyanis nincsen az otthonnak. Dr. Vámos István körzeti orvos naponta bejár, megnézi betegeit. Ha kell, délután, este is visszajön. Dr.

Edelmayer Mária Eafiflhetenkérnt látogatja meg az otthonit, ilyenkor nyolcórás idegszakrendelést tart. Szívügye az otthon, azt mondják az itteniek. . hogy nála alaposabb, lelkiismeretesebb niunlöáit már nem lehet adni.

GONDOZÁS:

Az otthon lakói egésizség- ügyi állapotának figyelemmel kísérése nem minden. Egészségügyi ellátásunk — bármilyen tökéletes is — egymagában kev-és. Az itt élők érzékenyebbek talán, mint a „kintiek”, ennek megfelelően kell foglalkozni is velük. Bódi Jánosné szociális nővér ahányszor csak benyit a szobákba, kérdezősködik: nincs szükségük valamire? Levelet írni, levelet félolvasni nem kell? Mert kisebb-naigyobb szolgálatát mindig kérnek a gondozottak.

MINŐSÍTÉS:

A ludányhalászi szociális otthon jelenleg az általános otthon kategóriájába tartozik. Annyit jelent ez, hogy vegyesen élnek itt szociális gondozásra szoruló idős emberek és „elmések”. A minősítés azonban ma már nem egészen helytálló, hiszen az ideg- és elmebetegek részaránya jelentősen megnövekedett. Mielőtt azonban sor kerülne az „átértékelésre” — ami egyébként anyagi-dologi módosulásokat is jelenítene — felméréssel megállapítják, hogy mennyi a dokumentálhatóan ideg- és elmebetegek száma.

Dél felé jár az idő, a kapu körül most egyetlen gondozott sem nézelődik. Az otthon lakói ebédelnek.

Búcsúzásul kedves meghívást kapok;

— Szívesen látjuk, majd ha öregek napját rendezünk. Akkor van ám nagy ünnep mi- nálunk!

Szendi Márta

Római boldogság...?

Levelem jött. Nem mesz- sze, messze földről, mint az egykori sláger állította, sokkal közelebbről. A levélbélyegző tanúsága szerint csak innen, Salgótarjánból.

A levél feladóját sűrű homály takarja, írója ismeretlen, mint egykor Anonymus

volt. De ez ne tévesszen meg senkit. A címzést pontosan ismerte. Tehát eléggé járatos a dolgokban. Amellett a borítékot írógéppel címezte, amely arra mutat, hogy a modern technikai vívmányokat nagyra értékeli. Különben biztosan

grafitceruzát vagy jobbik eset- datlan talány. Megannyi rej- ben golyóstollat használ. tély!

Kéziszerszámgyár

OMEGA

Gyáregysége

Budapest, IV., Labdarúgó u. 2—4. Telefon: 293-235 és 292-495.

VÁLLALATOK FIGYELEM! Még 1971. évre vállaljuk:

faipari — mezőgazdasági — éteimiszeripari —

papíripari — vasipari

GÉPKÉSEK KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ GYÁRTÁSÁT. Egyedi, speciális rendeléseknek is készséggel teszünk eleget.

Kinyitom a levelet Legnagyobb megdöbbenésemre ez a két szó fogad: Római boldogság. . Csak állok ott, mint a szélütött. Te jó isten! Római boldogság! Az még csak hagyjon, hogy boldogság. De miért éppen római? Ilyen erővel lehetne moszkvai vagy londoni boldogság is. Mindegy — ez római és kész.

Menjünk tovább. Azt mondja: „eljött a szerencse és én sietek átadni.” Na végre! Csakhogy eljött a szerencse. Már éppen ideje volt, hogy nyerjek a lottón, kihúzzák az

autónyeremény-betétkönyvemet, vagy hasonlót. Szóval itt a szerencse. Ráadásul sietnek nekem átadni. Még mondja valaki, hogy rosszak az emberek.

Lázasan olvasom. Nem csoda, a szerencsémről van szó: „Ez a játék 1923-ban kezdődött, és hatszor kell körüljárnia a világot. Add át ezt a levelet és még három ugyan- ilyet azoknak, akiknek sok boldogságot kívánsz. Aki megszakítja ezt a játékot, szerencsétlen lesz.”

Tessék. Ez az én szerencsém. De ámulj világ, hatszor kell körüljárnia ennek a játéknak téged. Csak azt nem tudom hol kezdte el a játék a körüljárást. Délnek indult, vagy talán északnak? & hol tarthat most ez a körüljárás? Ki tartja ezt számon? Mert. ne adj isten, ha már nem hatszor, hanem teszem azt. már hetedszer járja a világot? Akkor mi van? Csupa megolAzt mondja az írás, adjam át ezt a levelet, meg három másikat annak, akinek sok boldogságot kívánok. Végeredményben megtehetném Mert em irigykedem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy ismerőseim, rokonaim, vagy barátaim sokkal boldogabbak lennének ettől a sületlenségtől. Ez az egyik szempont. A másik, hogy három példányban még másoljam is le? Nem, az már túl sok lenne az önzetlenségből.

Nézzük tovább. Azt frja ismeretlen jóakaróm, hogy a szerencse mindig beteljesedett, mióta csak ez a játék létezik. Továbbá felhív arra is, hogy gondoljak valami kívánságot a szerelemben, „amely beteljesedése az elkövetkezendő időben lehetséges.” Aztán várjam a beteljesedést.

Ekkor már dühbe gurultam. Csak olyat kívánhatok az eljött nagy szerencsémben, aminek a megvalósulása lehetséges? Hát milyen szerencse az ilyen? Ráadásul a nevemet sem szabad kiírni a levél végére. Sőt, mi több! Figyelnem kell a huszonhármadé napot az átadást követően. Még ez is. Lessem a naptárt? Furcsa szerencse, szent igaz!

Ügy döntöttem, lemondok a római boldogságról. Keresse meg valaki más. Aztán ha megtalálta. árulja el nekem is, hogy miért éppen .római? Mert ezek után már Igazán kíváncsi vagyok rá.

— csata! —<

NÓGRÁD — 1970. december 4., péntek