Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

Áz öreg pék kemencéje

A pékmester és a kenyér

A domibokMoni, szerényen a házaik között húzódik mag a sütöde. Patakon a legnépsze- t'úob ház ez a kivénhedt épület. Hetenként hánamszor az egész falu megfordul benne. Asszonyok szakajtóban viszik a nyers tésztát, kerekre formáltál;, hosszúkását, kinek milyen, az ízlése. Nagy Béla. a környéken is neyes pék aztán megsüti a tésztáiból az illatos, piros, ropogós kenyeret.

Éviekkel ezelőtt a termelő- szövetkezet vezetősége határozta el, hogy befűtteti a kihűlt kemencét a nyugállományban levő pékmesterei. A községben a saját sütésű kenyér fogyasztása a hagyományos. Valamikor az udvar ran levő kemencékben sütöttek a patakiak. De kinek van manapság ideje bajlódni ezzel? Mivel a helybeliek arra kényesek, hogy a kenyérnek való lisztet maguk keverjék meg, ízlésüknek megfelelően dagasszák, kövérre kelesszék, ezt a munkát ma is maguk végzik éL A sütést meg rábízzák Nagy Bélára, a pékmesterre. Mert sütni nála senki sem tud jobban. A kemence

forró letelteiéiből méri meg a szükséges hőfokot. Tudja ki szereti a faluiban a kenyeret sötétbarnám pdrulliva, ki eszi rózsaszínű ropogósán.

Ragyog a tisztaság a Ms üzemben. Nagy Béta meg elkészíti a hasábfát a sütéshez. Ennék is jelentősége van. Es ő így érzi jól magáit, mert mint mondja;

— Van-e foantosaíbfo annál, mint megsütni a mindennapi kenyeret?

Nagyon büszke arra, hogy Patakon ez a tisztesség néki jutott. A kemence mellett fürgévé válik a mozgása. Kas, kémlelő nyíláson figyeli hogyan pirul a kenyér. Aztán jön a nagy pillanat, Hosszú- nyelű lapátjával óvatosan, hogy formája ne változzék kiszedi a megsült szép kenyeret. A környéken messzire érződik a kenyér friss illata. Jelzi ez mindenkinek: mehetnék Nagy Bélához, elkészült a mindennapi.

— Minden gcmdot, fáradságot feledtet amikor az asz■ szunyok megelégedéssel távoznak innen — mondja és megsodorja cigarettáját.

Egyetlen nagy vágya van még az öreg pékmesternek. Megérni egy új pékség felépítését. Mert tudna ő süteményt is, kalácsot is sütni. Olyat, ami jókedvre derítené az embereket. A tsz vezetősége foglalkozik azzal a gondolattal, hogy felújítják az öreg kemencét. Óhaja ez a falu népének is Ha így van, akkor meg parancsnak tartják, mert Patakon az már törvény, hogy a tagság ókos akaratát valóra váltják. Nem ofcoiz ez gondot, mert olyan neves, híres mesterük van, mint Nagy Béla, a nyugdíjas pék,

— B —

Téli témánk:

Tűzifa a lakásokba

A® «'ítészetek dolgozói kemény mimikával, de biztosították, hogy a téM hidegben a lakásokban ne nélkülözzék a meleget. Lükén, Salgótarjánban és Bujákon, mindenütt felelősséggel foglalkoznak a tűzifa kitermelésével. Esett az eső, fújt a szél amikor Lükén jártunk. Dermesztő lett a hideg, de az emberek dolgoztak, döntötték a tüzelésre kijelölt fákat, szabdalták, hogy szállításra készen álljon. A fel- ázofbt talajon, majd a nagy hóiban, tengelyig süppedtek a járművek. Amikor megfagyott, szinte járhataüann á ke- tnényed'tek az utak. Nehéz, férfi munka ez, s az idén min den eddigi évtől eltérően még nehezebb volt elvégezni. De az érdé munkások tel'je- tótefcték a kötelességüket.

A munkában összekovácto- lódmafk az emberek. így alakult az erdészeti dolgozók között is. A favágóknak segítettek a szállítámunkásök, nekik pedig a favágók Emelték a nehéz erdei terepen megrekedt gépeket, töltötték a mélyre vágott utakat. Köztük éltek a munkát irányító erdészek. Amíg a tüzelőfa nem került rendeltetési helyére, az erdészeti dolgozóknak nem volt vasárnap, sem pihenőnap. Nyújtott műszakban teltek'a napok A feladatuk teljesítésére csak rövid idő ál' 1 rendelkezésükre. Lükén 1318 köbméter tűzifa készletük volt. Mi ez. amikor Nógrádiban, Budapesten, de Cegléden is várták ? hideget enyhítő tüzelőt.

A nyárban az időjárás miatt csak félkézzel dolgozhattak. A kedvező őszön keltett pótolniuk a kiesést. Többszörös energiát fordítottak a munkára, hogy behozzák amivel elmaradtak. Fáradhatatlanul dolgoztak és mire beköszöntött a tél. 6054 köbméter tű- rifakésalettel rendelkeztek, ebből 47-36 köbmétert a rendeltetési helyére juttattak, ’•mi ■ depókban maradt, az újabb igényeli kielégítésére tárolták, hiszen hosszú még a tél, legyen elegendő tűzifa.

Amikor jégvirágok nyünak az ablakokon és az emberek a meleg szobákból gyönyör- ködnek a szikrázó léiben, gondoljanak az erdei munkásokra. Mert nemcsak Lükén, hanem Bujákon, a Salgótarján környéki hegyekben, a Mátrában, a Börzsönyben egyaránt csattognak a fejszék, zúgnak a fűrészgépek, hogy az otthonokban meleg tegyen

Ma még az erdészetek nem rendelkeznek elegendő korszerű gépekkel. Csak a kezdeti

időszakúiban vagyunk az erdei munka korszerűsítésének. A tűzifa leszállításának is egyik legfőbb gondját éppen a szállítóeszközök hiánya okozta. Igaz, a tsz-ek segítségükre siettek kölcsönadott járműveikkel. Ez azonban, csak részben könnyítette meg az erdei munkások helyzetét. De éppen azért, mert feladatukat nehéz körülmények között teljesítették, lett a munkájuk még értékesebb.

(•Bobál)

A • •• rr

A jovo

is mega I a p c s 19 i í

<*resina István, a Rétsági járási Tanáé« VB-elnöke nyilat^oxik

A megye járásai közül az elmúlt öt évben legdinamikusabban talán a rétsági fejlődött. Jelentősein előbbre léptek az ipartelepítésben, változott a mezőgazdaság, de változott a járás lakóinak élet- és munkakörülménye is. Az elmúlt öt évről és a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről beszélgetett munkatársunk Gresina Istvánnal, a Rétsági járási Tanács VB-elnökével.

— A párt helyes gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy az 1966-os pártértekezlet és az azt követően hozott párt- és tanácsi határozatokat eredményesen végrehajtsuk. Ennek hatására a járás gjaz- dasága a harmadik ötéves terv során gyors ütemben fejlődött. A pártalapszervezetek és a tanácsok munkája nyomán a gazdasági élet minden területén termékeny talajra találtak a reform hozta intézkedések. Sikerült egységes politikai nézőpontot kialakítani. a kezdeményező készséget és a kockázatvállalást fokozni. A járási pártbizottság az így teremtett feltételekből és a járás sajátos helyzetéből indult ki, amikor meghatározta a gazdaság ágazatonkénti fejlesztésének, a tanácsok tevékenységének főbb irányait és hosszabb távú célkitűzéseit.

— Ezek után hogyan foglalná össze a tanácsok harmadik ötéves tervi főbb feladatait?

— A harmadik ötéves terv elején célkitűzéseink nagyszerűek voltak. Elhatároztuk á járás ipari üzemeinek fejlesztését, új ipari üzemek telepítését. Kiemelt helyet kapott a termelőszövetkezetek továbbfejlesztése, az állattenyésztés, a segéd- és melléküzemági tevékenység szervezése. Ezek mellett feladatunk volt a foglalkoztatási gondok számottevő enyhítése, a nagyarányú munkaerő-kivándorlás megszüntetése, a munkaképes fiatalok, a háztartásban dolgozó nők és a termelőszövetkezetből felszabadult munkaerők elhelyezése. De gondolnunk kellett a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális ellátásának javítására is.

parfejfesztésre 50 millió

Mia már, a harmadik ötéves terv végén a feladatok eredményes megvalósításáról

Biztonságos parkolóhelyen

adhatunk számot, a főbb célkitűzéseket lényegében végrehajtottuk. Hadd említsek néhány példát. Az elmúlt négy évben például az ipar fejlesztéseié ötvenmillió forintot költöttünk. Egy sor községben, többek között Berkenyén, Nógrádon, Diósjenőn, Nagyorosziban, Rétságom és Rom- hányban új üzem települt, és kjezdte meg a termelést. A telepítés és az építés jelenleg is folyamatos. Rétságon a szivattyú ktsz, a Glóbus Nyomda és a Gránit Csiszolókorongás Kőedénygyár, Kétbodony- ban a Budapesti Gyapjúszövőgyár cérnázó- és orsózóüzemet hoz létre a termelőszövetkezettel közösen, míg Alsópe- tényben az UNIT ASZ, fonalforgalmazó- és -feldolgozóüzemet létesít.

Hasonló nagyszerű eredményekről számolhatunk be a termelőszövéckezetemknél is, amelyek tovább szilárdultak. Jelentős fejlődés ment végbe a termelésben, javulták a jövedelmi viszonyok, ugrásszerűen nőttek a termelőalapok., megkezdődött a vállalatszerű gazdálkodás, javultak a mun- kafeltételék, a szakmunkás- és szakember-ellátottság, növekedett a vezetés színvonala, javult a munka szervezettsége, de sorolhatnám tovább a pozitív eredményeket

2240 új

szarvasmarha*

feróheiy

— Mivel bizonyítható a valóban dinamikus fejlődés?

— Néhány számmal mindenképpen. Járásunk területén többi között a megyei és az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt a termelőszövetkezetek termelése és értékesítési árbevétel. A halmozott termelési érték öt év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett. Számottevő beruházást, fejlesztést valósítottak meg a téeszek, ennek öt évi összege meghaladja a kétszázmilliós nagyságrendet. Említésire méltó a népgazdasági érdeket is szolgáló szarva-s- marha-program megvalósítása, melynek érdekében 2240 új szarvasmarha-férőhelyet biztosítottak. A termelőszövetkezetek közös vagyona mintegy százmillió forinttal nőtt, s az év végére eléri a háromszázmillió forintot. Ugrásszerűen emelkedett a tagok átlagos évi jövedelme is, ami 1966- bam 8770 forint volt, az idén eléri a 12 ezer forintot. A növénytermelési ágiazat termelési értéke a tervidőszakban 37 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés termelési értéke ebben a ciklusban 109 százalékkal növekedett. Rendkívül kedvezően alakult a szarvasmarha-állomány, és a baromfihús termelése is. A melléküzemági tevékenységről csak annyit, hogy például az építőipari kapacitás évi termelési értéke már eléri a 80—90 millió forintot.

Iparosodik

járásunk

— Az iparosítás és a mezőgazdaságban végbement változás mennyire befolyásolta a munkáslétszám alakulását?

— Erről nagyon röviden annyit, hogy a változás egyik lényeges jellemzője a munkásság számának további növekedése, amely a kijárókkal együtt, ma már tízezer főre tehető. Ezzel meghaladta az eddig számszerűleg túlsúlyban levő dolgozó parasztok számát — először a járás életében. A munkásság politikai súlya és társadalmi hatása növekedett, szervezettsége erősödött. A foglalkoztatottság megoldása érdekében az elmúlt tervcik- lusban 1600 új munkahelyet teremtettünk. Az iparban és

az építőiparban dolgozok száma 1400 fővel emelkedett.

—- Ennek a fejlődésnek egyenes következménye a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális ellátottságának javulása is. Ez hogyan jelentkezik a rétsági járásban?

— Erre a fejlődésre is büszkék vagyunk. A harmadik ötéves terv alatt járásunkban 600 új lakás épült. Rétságon gyermekgyógyász- és fogorvos, Borsosfoerényben körzeti orvos kezdte el működéséi. ■ Rétságon, Ramhányban. és Né- zsán új fogorvosi rendelő és lakás épült. Az. egy körzeti orvosi körre jutó lakosok száma járásunkban kevesebb mim a megyei és az országos átlag. Jelentősen javult az iskolái, tanterem-ellátottságunk is. összesen 16 új tantermet építettünk, hatot pedig felújítottunk.

Ebben az időszakban megoldottuk a székhelyközség«£< szennyvíz-csatornázását és megkezdtük a nőtincsi törpe vízmű építését. Diósjenőn művelődési, ház épült, Pusztaberkiben és Nógrádon felújítottuk azokat. Az idén elkezdődött a minden igényt kielégítő rétsági művelődési ház építése is. Összegezve azt; mondhatom, hogy a rétsági járásban eredményes tervidőszakot zárunk.

Jó ivóvizet

— Bizonyára ismert már tó negyedik ötéves terv célkitűzése is. Ezt hogyan foglalná- össze?

— Ismét az iparral kezdeném. Be kell fejeznünk a mái. megkezdett & folyamatban, levő iparosítást mindenekelőtt Rétságon. A szivattyú ktsz 250 fővel, tízmilliós építési költséggel jövő év június 30-án kezdi mag működését. A Glóbus Nyomda 250 fővel tizenkétmillió forintos értékkel 1971 december végére készül el. A Gazdasági Bizottság által is jóváhagyott Budapesti Gránit- csiszolókorong- és Kőedénygyár építését mintegy harmincmillió forinttal 1972 végére építjük fel. Fokozzuk Romhány és körzetének összehangolt iparfejlesztését is. Kiemelt feladatként kezeljük Nézsa és vonzáskörzetének iparfejlesztését, ahol igen kedvezőek a természeti adottságok, s jelentős építőipari bázist hozhatunk létre.

Alapvető feladatunk a szolgáltatások ^fejlesztése is. A járási székhelyen autószerviz létrehozását tervezzük, megépítjük a járási szolgáltatóházat, korszerűsítjük az ÄFOR- telepeket, fejlesztjük a meglevő kisipari termelőszövetkezeteket, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A mezőgazdaságban a növénytermesztés további eredményessége érdekében biztosítjuk a talajerő-visszapótlást, javítjuk az állattenyésztést, s tovább fokozzuk a növényvédelmi és kemizálási munkák hatékonyságát.

Feladatunk a negyedik ötéves tervben mintegy 600—650 lakás építése. Javítani kíván, iuk az ivóvízellátást, befejezzük ,a nőtincsi vízmű építését és meg kell építenünk a rétsági, nagyoroszi, horpácsi vízműveket. A lakosság egészségügyi ellátásának céljából további körzeti és fogorvosi kör kialakítását tervezzük, folytatjuk a meglevő intézményeink felszereltségének javítását, bölcsődék és öreget napközi otthonának létrehozását.

Megítélésünk szerint a jövő is megalapozott. Fokozottabban, eredményesebben & következetesebben kívánjuk biztosítani a tanácsi munkában a párthatározatok végrehajtását a járási lakosság növekvő igényeinek magasabb szintű kielégítését — mondotta befejezésül Gresina István.

Somogyvárl László

NÓGRÁD — 1976. december 31., csütörtök 3