Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
ANKÉT A MÚGRAD Fokozódó tanácsi önállóság nagyobb lehetőségek Beszélgetés a megyei és a községi tanácsok vezetőivel „Fontos, hogy a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség, ön- kormányzat érvényre juttatásának feltételeit.” (Idézet a X. pártkongresszus anyagából.) A lanti mondatok, akár mottójául is szolgálhattak volna annak az ankétnak, amelyet a NÓGRÁD Szerkesztősége rendezett a közelmúltban. Állami életünk, politikánk egyik nagyon aktuális és rendkívül fontos kérdése tanácsrendszerünk továbbfejlesztése, korszerűsítése. Tanácsaink — vonatkozik ez a megyei, városi, nagyközségi, községi tanácsokra — az eddiginél jóval nagyobb gazdasági önállósággal rendelkeznek. Mondhatnánk úgy is, hogy most már a helyi feladatok megoldásában' valóban ott döntenek, ahol leginkább ismerik a gondokat és az igényeket. Ez adta az indítékot szerkesztőségünknek, hogy meghívjunk községi tanácselnököket és tanácstitkárokat, mondják él, miképpen valósul meg' a gyakorlatban a tanácsok önállósága. Miképpen jelentkezik a döntésekkel kapcsolatos felelősség, hogyan látják ők- a továbblépés útját. Nógrád megye községi vezetői közül vendegünk volt Kenyeres Pál Nagy- bátonyból, Tölgyesi János Nógrádból, Rátkai Ottó Patvarcról, Kazinczi Sándor Szurdokpüspökiből, Markolt Gergelyné Palotásról, Szabó János Zagyvarónáról, Beviz Tibor Ka- rancsiapujtőről, Gordos Sarolta Mihálygergé- ről és. Kálmán János Latkérői. Az ankéten rendkívül sok érdekes kérdés merült fel a tanácsi tervezés és gazdálkodás új rendjével, az önállóság növekedésével, a tanácsi munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Ezért amkétunkra eljöttek a megyei tanács vezetői is, hogy közvetlenül megismerkedjenek a községi tanácsokat foglalkoztató gondokkal, és feleletet adjanak a felmerülő kérdésekre. Az ankéten megjelent Géczi János, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Körmendi József, a megyei tanács titkára, dr, Szittner András, a tervosztály vezetője, Papp Barnabás, a pénzügyi osztály helyettes vezetője, valamint dr. Kovács József, a szervezési és gazdasági osztály vezetője. Az ankéten kötetlen beszélgetés alakult ki, amely a tanácsi munka szinte valamennyi kérdését érintette. Az újság terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden egyes elhangzott gondról és javaslatról írjunk, Ezért igyekeztünk kiválogatni és leszűrni a legjellemzőbb kérdéseket és válaszokat. S8113^- a legfontosabb gazdasági. Több esetben szóba került politikai kérdésekről. Tavaszi jó néven, hogy felemel- mondania a község lakosba, kát, hogy tájékoztassa őket jék a hozzájárulás összegét. Egy valamit világosan kell latm. Nógj-ád megye köza községi tanacshazak alia- pasztalatcseréket. tanfolyamo. _______________ _________ pota. Sajnos, több tanácsi szervez. De abban mina lakosság érezze, a' község, rtogyedlk ötéves tervben még értett, az egyem tanulás es fejlesztési hozzájárulás saját Kem ez 32 elsődleges. A leg- továbbképzés elengedhetet- ígén veinek kielégítését szolgál- fontosabb a lakásépítés, ségfejlesztés tekintetében alatta marad az országos át' len. Mert jó tanácsi vezető, megvalósítani és gyorsabban, községi tanacs Keresse meg d°lgOZ" c‘sak 32 lehetanyagiakban is nagyobb fel- 32 anyagi lehetőségeket, hogy valamilyen formában tovább ...................... ....rendbe hozathassa saját ta- képezi magát, lépést tart a A mennyiben ezt nem nácsházát. Előbbre lépés tér- követelményekkel, mé&zetasen ebben is van, mert az elmúlt években tíz Sok gondot okoz a tanácsja. Ha a község többet akar vízmű, a csatornahaiozai. községi tanács keresse meg anyagiakban is nagyobb fed. adatokat kell magára vállalnia. teszi, akkor nyíltan meg kell mondani, hogy az igények új tanácsháza épült a megyé- apparátus utánpótlása fiiartaegy részéről évekre le kell ben Költségvetés, átlagbérek lókkal. A megyébe települő ipari üzemek, a több fizetés elég nagy konkurenciát jelent. Az utánpótlás csak akkor éri el valóságos célját, ha a tanácsokra kerülők államigazÚj jogkörök, helyi döntések ütések, tanácstagi csoportok jöttek létre, amely hozzájárult, hogy hatékonyabbá vál- A legtöbb kérdés minden dűlt. hogy általaiban jól él- jók a tömegszervezetek és a bizonnyal az önállóság nőve- nék tanácsaink a megnöveke- tanácsok kapcsolata. Az ered- kedésével, az alsóbb szintű dett önállósággal, a tanácsok mémyesebb hatósági munká- lanácsoknak adott hatósági hatósági munkájában egyre maik adottak a fettételei, a jogkörökkel és a döntések fe- inkább előbbre tűnik a pozi- benne rejlő erők kihasználá- lélőss'ágével függött össze. tív váiltozás. A nagyközségek sa a következő évek fontos . ...... kialakítása, a tanáesösszevoná- feladata lesz. A tanácsö&szeGeczi János iigy foglalta ősz- soj,t j^etevé tették az egysé- vonások időszakában szélső- aze .moitöamvalojat. vala- ^ szakigazgatási szervek lét- séges véleményként hangzott mennyien úgy ítéljük meg, ^hozását az alsóbb fokú ta- el nem egy községben: a táirs- hogy pártunk kongresszusa nácsoknál, kedvező feltétele- községet el akarják sorvasz- megielelő Útmutatásokat adott ^et teremtve a hatáskörök el- tani, mindéin pénzt a szék- a tanácsrendszer továbbiéi- látására. Erre talán legmeg- helyközség kap. Érdeme® rneg- 1 eseteséhez, az mlamigazgatási győzőbb példa, amelyet dr. vizsgálni, mert az eredmény munka egyszerűbbe tetelenez. Körmendi József mondott el: az ellenkezőjét igazolja, át- A községi tanácsok sajat JJJ®- községi tanácsaink legtöbbje gondolt, jól szervezett községijükön érzik, hogy az ona-lo- helyben intézi a szabálysértő- politikát folytatnak az összeséé rn“rt jelent a gyakorlat- s,j feladatokat. Nagy felelős- vont tanácsok, ban, jól szolgaija-e a helyi s.gggei megalapozott jogilag érdekeket, valóban tudnak-e ^ helytálló a törvényesség- Sok helyen gondot okozott élni az önállósággal tanácsa- nék meigfeielő döntósékre van a tanácselnök és a tanács- ink? A fejlődés lehetősegea szú,'iség A közelmúltban meg- titkár közötti munkamegosz- adot-bak. Ezt elsősorban a na- lanácsainik miképi tás. Az apparátus irányítását gyobb hatáskörök teszik lehe- perl látták el ezéket. a felada- mindig a szakigazgatási szerv tövé. Ezért ítéljük hasznosnak Olyan összvélemóny vezetője látja el. Az állam eat a beszélgetést. A megyei ho,ev minden ta- hatalom képviselője a tanácstanács egyre több kérdésben jói élt emel a jogkörrel, elnök. Sajátos helyzetben vanengecli át a döntést a helyi törvénysértő, helytelen hatá- nak a klstközsiógek, az o hely- tanácsoknak. De a jogkörök- roza tokkal jóformán alig ta- étűket átmenetinek fogják tnek egy részét, csak abban az lakoztunk " fel. De addig is a megyei ta«setben tudjuk átadni, ha a nács fokozott segítséget nyújt személyi feltételek biztosítót- Néhány hónapos tapasztalat munkájukhoz, amennyiben lak. rátermett, megfelelően bizonyítja azt is, hogy jól si- szükség-es, a munkamódszerek képzett a tanácsi apparátus, került a tanácsok összevond- kialakításában is ad támoga- Szakemberekre van szüksé- sa. Élénkébbek lettek a tanács- tóst, a megyei tanács, günik, olyanokra, akik bátran és felelősséggel mernék dön- tenij, a döntések ugyanis kockázattal is járnak. Ha mi építési .jogikört adunk egy községi tanácsnak, biztosak aka- a. kérdések másik nagy deókezesére állnak, a legfon- runk lenni abban, hegy ott csoportja a községi tanácsok tosabb feladatok megvalósítá- helyesen, szákmadlaig megala- első ízben készítendő ötéves sát szolgálják. Minden tanács pozottan döntenék, nem épül- terveit. valamint a község- maga választja ki. melyik a nék szabálytalanul házak, ház- fejlesztési feladatokat érin- soron következő, legfontosabb sorok. Meggyőződésem, hogy tette. A hozzászólásokból ki- feladat. Egy valamit tisztán tanácsaink élnek a lehetősé- derült, a községek élnek a kell látni. Mindent nem bigékkel, és az eddigi munka nagyobb gazdasági önállóság- dunk egyszerre megvalósita- azt bizonyítja, hogy helytáll- gal, úgy állítják össze a kö- ni. mert az anyagi lehetősé- nak. vetkező öt év feladatait meg- gek végesek. De hogy a lehe, , ...... ..... . határozó terveket, hogy ab- tőségeken belül mennyi vaA leadott hataskoiokkel hun valóban tükröződjenek a lósul meg, az a helyi taná. Kapcsolatos .veidősöket, ’lenti- legsürgősebb tennivalók. Vi- csők gazdálkodásától függ. szerezve az ankét résztvevői lúgosán kitűnt: a községfej- Ahol növelni tudják a lehe- szinite egyöntetűen állást fog- i^^tés új építkezések eseté- tőségeket, megkeresik a pénzlábuk abban, hogy a joglkö- ^en fontos, hogy olyan dói- ügyi forrásokat, természeterük leadása, a felelősség meg- gokat valósítsanak meg. ame. sen többet valósíthatnak meg. növelése, a helyi döntések le- jvak sorrendiségben is in.- Mert pótolni sem u járás, sem hetővó tótöle helyes volt. Ez dokoltak. Sok község tervé- a megye nem tud. Valameny. a tanácsrendszer továbbfej- ben szerepel az orvosi rende- nyi tanácsnak meg kell ér- lesztéséntík elengedhetetlen lök építése. De a községek ne tenie: az az út már nem jár- eszköze. Az összevont községi akarjanak olyan orvosi ren- ható. hogy elkezdenek vala- tanácsoknál ós nagyközségek- delőket építeni, amely rende- milyen építkezést abban az mél megfelelő szakemberek lőintézetnek is megfelelő len- esetben is, ha nincs hozzá dolgoznak, pénzügyi, ígazga- ne. Reálisak legyenek az igé- meg az anyagi fedezet. Mond. tási, építési kérdésekkel kü- nyék, és a döntés megalapo- ván, ha elfogy a pénz, ké- lön csoport, vagy előadó fog- zott legyen mennyiségileg is. rönk a megyétől, vagy a já- lalkoziik. akik a helyi felada- A rástók Féu8 megalapozott Az ankéten szóiba került a lag jói felkészült. A szabály- költségvetés, a pénzgazdálko- sértésekkel kapcsolatos hadás. Ez annál inkább jelen- tározatok jogi ismereteket, gafosi alapismeretékkel ren- tős, mert január 1-től új az építési jogkörök pedig en- delkeznek. Ezért felvetődött a feladatot jelent a községi ta- ne]c megfelelő szaktudást igé- gyakornoki rendszer életre hívílTk gazdálkodás.3A^tSei nyelnek' hogy “ak a legle* vása' Ennek módjá,t a megyei tanács a községi tanácsok nyegesebbeket érintsük. A tanács keresi, de az anyagi javára lemondott bizonyos megyei tanács rendszeresen fedezetet a gyakornokot fogpénzügyi forrásokról, mert a összehívja a községi tanácséi- lalkozitatő községi tanácsoknak meg kellett teremteni. A helyes költségvetés megkönnyíti a tanácsok munkáját. Az önállóság azt is jelenti, hogy a bevételeket, a lakosság adóit, valamint a termelőszövetkezetek, illetve a tanács területén gazdálkodó vállalatok pénzügyi hozzájárulását legjobb belátásuk szerint fordíthatják fejlesztésekre, A tanács és a fiatalok A jelenlevő községi tanács- csők megértik, és jogosnak ta- elnökök és tanácstitkárok láiják a kéréseket, de az szinte minden egyes hozzászo- lehetősének w-látolásban beszéltek a fiatalokkal a yd<8i j®hetoeegelv korláitokapcsolatos gondokról. Nagy- róttak. Épült a megyében nem ___________ ____________ bátonyban például öt művelő- egy művelődési ház, klubi lletve fenntartásokra. Élni dési ház van, de ebből csak könyvtár, de még mindig nem Községfejlesztés, öléves tervek tokát jól isimerve önállóan döntenek. Többen elmondották a jelen levő községi vezetők közül,' hogy kezdetben A tervekkel kapcsolatos t ó rneave nem felvetésekre dr. Szittner And. terv*kre a niBBy* nem rás válaszolt. — Azzal kezdeném. hogy a tanácsi önállóság pénzt biztosítani. Minden területnek a ta- _ és a gazdasági önállóság egy nács a gazdája. A községfej- je.entkeztek gondo» is iJon- amelyet elválaszta- lesztés az utak. hidak épitétosan a felelősség vállalása- nem iehet. Ezt a hozzá- se, óvodák, Iskolák létesitése, ban. Mert ez nemcsak na- szólások nagyon jól alátá- az új művelődési házak, or- gyobb felkészültséget, hanem rnasztották. A negyedik öté- vosi rendelőit a lakosság igé- szakmai, államigazgatási, jogi ves tervben még nagyobb nyét elégítik ki. A beszélgetés ismereteket is követel. Df a önállósághoz jutnak a közsé- során nem egyszer felmerült, tanácsi apparátusok megállják gj tanácsok, kevés a ltözpon- hogy a községekben bajok van- helytiket. ti előírás. Az anyagi eszkö- nak a községfejlesztési adó A hozzászólásokból kiesen- zök,' amelyek a tanácsok ren- fizetésével. A lakosság nem kell a lehetőségekkel es hogy a tanácsok nagy többsége megértette ennek jelentőségét, bizonyítja; megyei szinten mintegy ötmillió forinttal több bevételre számíta. nak. mint amelyet a megyei tanács tervezett. Ahol megfelelő a lakosság és a tanácsok kapcsolata, ott minden esetben szerepel a tervekben a lakosság önkéntes hozzájárulása is. Hasonló a helyzet a bankhitelekkel, A községeknek meg kell ta- nulniok évekre előre gondolkodni, hogy mire és mikor vesznek fel. bankhitelt. A megfontolás indokolt azért is. mert a bankhitel aztán évek.’ re leköti a község anyagi erőit. A beszélgetés során több ízlben felvetődött a tanácsapparátusok ezakemberellá- tottsága, a tanácsi dolgozók bérezése. A felvetések általában jogosak, mert a tanácsi dolgozók bére alacsonyabb — elsősorban a községi tanácsokra vonatkozik ez — más társadalmi szervek átlagbér- szintjénél. A fizetések rendezését a megyei tanács állandó jellegű feladatnak tekinti. A megyei tanács vezetői elmondották: a következő hónapokban következetesen végrehajtják azt a tervet, hogy a járási tanácsok átszervezésével kapcsolatos fennmaradó összegeket átadják a községi tanácsoknak. Természetesen ebben sem lehet általánositani. A felmérések szerint az új községi közös tanácsok bérszintje nem rossz, sőt van olyan tanács is, ahol magas. A tanácsok fokozódó önállósága, a hatósági jogkörök megadása a községi tanácsok, nak egyre sürgetőbben veti fel a szakemberkérdést. Ma már tanácsi dolgozó csak akkor állja meg a helyét, ha megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik és szakmaikettő tölti be igazán hivatásért. A tanácsnak rendkívül sok gondot okoz, mitévők legyenek a művelődési házakkal, mert azok politikai és társadalmi szerveknek adnak jelenleg otthont. A gazdasági elegendő. A községek nagy részében ennél még fontosabb megoldásira váró problémák vannak. Nem lehet mindenütt a negyedik ötéves terv során sem új művelődési olthomokart , . építeni. Ezért a községi tanákerdesekkd foglalkozó gond- ^ kerefcbck tneg a loh(ítŐ6cnok foglalkoztatására is szükség lenne, aiki az iskolák, óvodák és művelődési otthonok ügyeit intézné, gondoskodnék a javításokról Hasonlóan öszgeket, hogy kevesebb ráfordítással, társadalmi munkát is igénybe véve, saját igényeiknek megfelelően alakítsák át .... , . , a meglevő épületeket. Sokkal szefügg az i jusag-pohtikaval (jtaúWj> ha „ lnt.glevő művea karancslapujtői tenács gond- lödéöj házban ja, mert bérkérdésben nem tudnak megegyezni a MO- KÉP-peil. leválasztanak egy 'vagy két kisebb helyiségeit klubtereimnek. Ez könnyen megvalósítható, és lényegesen Érthető, hogy a művelődési kevesebb pénzbe kerül. Az házakat elsősorban a fiatalok önállóság lehetővé teszi, hogy veszik igénybe. Szükség lenne „felsőbb” utasítás nélkül, mi- kluitook kialakítására, ahhoz nél gyorsabban cselekedje- viszont helyiség kell. A taná- nek. Elérte célját Az anketon elhangzottak egyik lényeges tanulsága, hogy a tanácsrendszer újjáalakításával a hatáskörök, u döntések jogának átengedésével a községi tanácsoknál erősödött a szocialista demokrácia, gyorsabbá vált az ügyintézés, megnőtt a helyi tanácsok tekintélye. Egyöntetű volt az ankét résztvevőinek véleménye: a lakosság helyesli a helyi községpolitika kialakítását. Az eddigi jó tapasztalatok azonban nem jelentik, és nem is jelenthetik azt, hogy a tanácsok ne foglalkozzanak a meglevő gondok, problémák önálló, mielőbbi megoldásával. Helyi erőből, helyi eszközökkel, mert ez jelenti lényegében az önállóságot. Az ankéton elhangzott kérdésekre minden bizonnyal részletes és kielégítő választ kaptak a községek vezetői. Azonban nem alakultak ki még mindenben a végleges álláspontok Egy dolog mindenképpen világos: a tanácsok valóban gazdái lettek területüknek és egyben felelősek is fejlődéséért, a szolgáltatásokért, a lakosság Igényeinek kielégítéséért. Községi tanácsaink nagyot léptek előre, egészséges a fejlődés és pezsgés, ami egyre inkább nyilvánvalóvá válik. A feladatokat helyükre kell tenni, és valóban gazdálkodni anyagi és szellemi javakkal. Amennyiben az ankéton elhangzottak segítséget adtak a n„pi gondok megoldásában, úgy elérte célját, hogy a megvalósulás közelebb kerüljön a tervekhez. Csatai Erzsébet j NÓGRÁD — 1970. december 30., szerda 5
