Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VH.ÄG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK« XXVI. ÉVF., 299. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 22., KEDD EsküszHm.. . (3. oldal) A közművelődé« gondjairól (5. oldal) Könvvszemle (6 oldal) Szeméit! változások a LEIIP vezetésében Edward Gierak a kb etsö 1070. december 30-án meg­Napirenden A körzeti orvosi ellátás Ülést tartott a haluótar|áai városi Tauacs Vé rehajtó Bizotisáüa rendelőnk kevés van, a kürze- ápolónő tevékenykedik, külön ti orvosok általában zsúfolt ápolónő van Salgóbányán és tartották a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának 7. teljes ülését. A plenum elemezte az or­szág helyzetét és meghozta a szükséges határozatokat. A plenum elfogadta Wladys- law Gomulka lemondását a központi bizottság első titkári tisztéről és politikai bizottsági tagságáról, tekintettel súlyos betegségére. A plénum a LEMP Központi Bizottsága el­ső titkárának tisztére Edward dereket választotta meg. A plénum legjobb kívánsá­gait fejezte ki Wladyslaw Go- mulkának mielőbbi gyógyulá­sa éx-dekében. A plénum el­határozta, hogy felmenti poli­tikai bizottsági, illetve köz­ponti bizottsági titkári tiszté­ből Boieslaw Jaszczukot, Zé­nón Kliszkót és Ryszard Strze- leckit, valamint politikai bi­zottsági tagságából Marian Spychalskit. A plenum, a központi bi­zottság politikai bizottságának tagjává választotta: Edward Babiuchot, Edward dereket, Jozef Cyrankiewiczet, Piotr Jaroszewiczet, Stefan Jedry- chowskit, Stanislaw Kociole- ket, Wladyslaw Kruczeket, Mieczyslaw Móczárt, Stefan Olszowskit, Ignacy L oga­Sowinskit, Jan Szydlakot, Jo­zef Tejchmát. A politikai bizottság póttag­jai: Henryk Jablonski, Mie­czyslaw Jagielski, Wojciech Jaruzelski, Józef Kepa. A központi bizottság titkár­ságának tagjai: Edward de­rek, első titkár, Edward Ba­tit kára biuch, Kazimierz Barcikows- ki, Stanislaw Kociolek, Mie­czyslaw Móczár, Stefan Ol- szowski, Artur Starewicz, Jo­sef Tejchma, Jan Szydlak. A plénium kötelezte a poli­tikai bizottságot, hogy a leg­közelebbi napokban dolgozzon ki intézkedéseket a kis fizetésű és sokgyermekes családok anyagi helyzetének megjaví­tására, amelyek családi költ­ségvetésükben a legérzéke- nyébb veszteséget szenvedték a legutóbb végrehajtott ár­változások következtében. (Edward derek vasárnap este, a Lengyel Népköztársa­ság dolgozóihoz intézett rá­dió- és televízióbeszédét la­punk 2. oldalán, az új első titkár életrajzát pedig a 3. oldalon közöljük.) Első ízben foglalkozott a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága önálló napirendi pontként a körzeti orvosi ellátással. A körzeti or­vosi szolgálat az egészségügyi munka alapköve — állapította meg a végrehajtó bizottság', az elsődleges orvosi ellátást a körzeti orvos nyújtja. Emel­lett feladatéhoz tartozik az otthon fekvő betegek gyógy­kezelése. Ezért a szocialista egészségügy alapelveinek megfelelően nagy jelentősége van a körzeti orvosi munká­nak. Salgótarjánban tizenkét egészségügyi (körzet van, egy orvosi körzetre kétezer-hétszáz ember jut. Az egyes körzetek között elég nagy a különbség, amelynek elsődleges oka Sal­gótarján különleges területi adottsága. Ahhoz, hogy a körzeti or­vosi ellátást megfelelően meg lehessen szervezni, tárgyi feltételekre van szükség. Az orvosi rendelők jelenlegi hely. zete sok tennivalót kíván meg a városi tanácstól a követke­ző években. Korszerű orvosi helyiségekben, eléggé rossz körülmények között dolgoznak, ami hátrányos mind a be­tegek. mind az orvosok szem­pontjából. A negyedik öteves terv fel­adatai közé tartozik egyrészt új orvosi körzetek létesítése, másrészt az elavultak áthe­lyezése, illetve amiennyiben ez lehetséges, korszerűsítése. A rendelők karbantartása és korszerűsítése állandó fel­adat. rebben az évben felújí­tásra és féltésre 65 ezer forin­tot fordított a városi tanács.' Minden orvosi rendelőben van meleg víz, három rendelőben pedig ötvenezer forintos költ­séggel bevezették a gázt A bútorok pótlására ég rendbe­tételére több mint harminc­ezer forintot fordítottak, nyolcvamötezer forintért pe­dig új berendezést, illetve or­vosi műszereket vásároltak. A személyi ellátás Salgótar­jánban jónak mondható. Mind a tizenkét orvosi állást betöl­tötték. Az orvosok mellett minden körzetben egy-egy az éjjeli ügyeletén. A körzeti orvosi rendelésen ebben az ét ­ben nyolcvanhatezer beteget láttak el, több mint nyolcez­ret pedig lakásán látogatott meg az orvos. Az éjjeli ügye­letet központi ügyeleti szol­gálat látja el, amely az Út­törők útján van. A körzeti orvosok felváltva inspekcióz­nak, emellett állandó éjsza­kás nővér segíti a munkáju­kat. Jelenleg sok gondot okoz a szűk hely. valamint az, hogy a gépkocsi elhelyezése nincs megoldva. Ezt követően a végrehajtó bizottság a körzeti orvosok közegészségügyi-járványügyi munkáját vitatta meg. Ugyancsak tegnap tartott végrehajtó bizottsági ülést a Balassagyarmati járási, vala­mint a Szécsényi járási Ta­nács is. A Balassagyarmati váirosd Tanács Végrehajtó Bi­zottságának napirendjén a fel­újításokkal kapcsolatban két évvel ezelőtt hozott tanácsi határozat végrehajtásának ér­tékelése szerepelt. Tanácskozik a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek újkeletű gondjairól Dr. Dimény Imre felszólalása Elutazott dr. Carlos Rafael Rodriguez kubai állammíniszter — Az idei év nagy próbája volt a termelőszövetkezeti mozgalomnak — mondotta Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos' Tanácsá­nak hétfőn kezdődött kibőví­tett elnökségi ülésén, amelyen a közös gazdaságok eredmé­nyeiről és feladatairól tanács­koztak. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter is. A TOT elnöke rámutatott: a tsz-ek döntő többsége 1970- ben a terveknek megfelelően gazdálkodott és jól kihasz­nálta az új' közgazdasági kör­nyezet adta lehetőségeket. En­nek köszönhető, hogy a ter­mészeti csapások, ár- és bel­vizek ellenére a tsz-ek idei termelési értéke az 1969. évi kiugróan magas eredménynél csupán 3 százalékkal kisebb. Szabó István ezután a ter­melőszövetkezeti mozgalmat érintő néhány fontosabb kér­désről fejtette ki a TOT el­mondotta: a tsz-ek ma már mindenütt arra törekednek, hogy áruikat minél kisebb veszteséggel juttassák el az át­vevőkhöz, fogyasztókhoz. A szövetkezetek és a vállalatok kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolata általában kielégí­tően alakul, de — amint rá­mutatott — akadnak még gon­dok. Gyakran megesik, hogy a korábban kialakult szerző­déses feltételeket módosítani kell; ilyenkor azonban nem egyszer a termelők húzzák a rovidebbet és csak a feldolgo­zók járnak jól. Sok esetben termelő és a feldolgozó nem érzi egyformán a piac hatását és nem egyformán érdekeltek a tartós kapcsolatok kialakítá­sában. Nehezíti a tsz-ek hely­zetét — mondotta —, hogy a vállalatok az adott piaci hely­zetet többnyire inkább mono­poltörekvéseiknek rendelik alá, nem pedig azon igyekez­nek, hogy kialakuljanak az egyenjogú, tartós kapcsolatok, a vertikális kooperáció. Emi­nagyon egeszseges módón — növelik a közvetlen piaci ér­tékesítést, másrészről azonban — & ez hátrányt jelent — el­kedvetlenednek, és csökkentik a termelést. Az idei mezőgazdasági ká­rok egy része — utalt rá Sza­bó István — a kedvezőtlen gép- és alkatrészellátásból adó­dik, ezért ez a téma külön figyelmet érdemel. Az ipar­ban és a kereskedelemben olyan fejlesztési és szervezeti intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják az egyik legnagyobb fogyasztó, a me­zőgazdaság igényeinek kielégí­tését. A TOT elnöke javasolta: ismét vizsgálják felül a me­(Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn elutazott hazánkból dr. Carlos Rafael Rodriguez állammíniszter, a Kubai Kom­munista Pánt Központi Bizott­sága titkárságának tagja, aki dr. Ajtai Miklósnak, a kor­mány elnökhelyettesének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának meghívására decem­ber 16. és 21. között hivatalosa baráti látogatást tett Magyaror­szágon. A látogatás során dr. Ajtai Miklós és dr. Carlos Rafael Rodriguez széles körű eszme­cserét folytatott a két ország gazdasági helyzetéről, a mű­szaki-tudományos fejlődésben elért eredményekről, a Ma­gyarország ég Kuba közötti áru csere- forgalom kérdéseiről. Tárgyaltak a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés ki­szélesítésének lehetőségeiről, különösen az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a kubai ás- ványbányászat fejlesztésében. Hasznosnak ítélték a két or­szág tudományos kutató intéz­ményei közötti együttműködés fejlesztését és a tervező intéz­mények közötti tapasztalatcse­re kialakítását. A megbeszéléseken lefektet­ték az alapjait annak a meg­állapodásnak, amely szerint Magyarország a nemzetköz; cukoregyezményben foglalt feltételeknek megfelelően nö­velni fogja cukorvásárlásait; Kubában. E megállapodás le­hetővé teszi, hogy a két or­szág közötti árucsere-forgalom tervszerű keretek között fej­lődjék és lehetőséget nyújt! arra is, hogy tárgyalások kezdődjenek az 1971—75-ös időszakra vonatkozó közép le­járatú kereskedelmi megálla. podás létrehozására. (MTI) AU Szabri alelnök vezetésével egyiptomi küldöttség tárgyalt a Szovjetunióban. Felvételünk a moszkvai Kremlben készült. Képünkön: (balról jobbra) Alekszej Koszigin miniszterelnök, Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára, Ali Szabri, az EAK alelnöki1 az egyiptomi küldöttség vezetője és Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nökségének véleményét. El- att a gazdaságok egyrészt Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Hétfőn ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának helyettes osztályve­zetője — megvonták az if­júsági szövetség idei tevékeny­ségének mérlegét, s meghatá­rozták a jövő esztendő fő ten­nivalóit. Dr. Horváth István, a KISZ kb első titkára vitaindító előadásában egyebek között iian gsúlyozta: évfordulókban bővelkedő, politikai, gazdasá­gi és kulturális eseményekben gazdag esztendő volt 1970. A szövetség méltó módon ün­nepelte meg Magyarország felszabadításának 25. és Le­nin születésének 100. évfordu­lóját; a Lenin-centenárium tiszteletére meghirdetett „Kommunista vasárnap” a KISZ jelentős politikai és munkaakciója volt. A KISZ kb első titkára részletesen szólt a pártkong­resszus határozataiból adódó feladatokról. Elmondotta, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség teljes mér­tékben egyetért a párt Köz­ponti Bizottságának beszámo­lójával, a X. kongresszus ha­tározatával. A KISZ-szervezetek felada­ta most mindenekelőtt az, hogy — a párt- és társadalmi szervekkel és szervezetekkel együtt — késedelem nélkül hozzá kezdjenek a mélyebb összefüggéseket feltáró akció­hoz és propagandához, a kong­resszusi határozat tanulmá­nyozásához.

Next

/
Thumbnails
Contents