Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

A szénbányászat helyzete Energiaatrukiüránk r altos ti na — Felépül a Sarát&ág kőolaj veselék — Mikor mennyi asénre leas asüknév ? Dr. Lórin ez Imre nehézipari . iizlerihelyettes tájékoztatót -tt a negyedik ötéves terv K iagazdá Ikodatí feladatei­A rmriisztienhelyettes hang­súlyozta, hogy a tervidőszak ő feladatai között első helyen jü a népgazdaság energia- 'Zerkezerének korszerűsítése. A szénhidrogének részarányát az összes energiahord ozókon belül 1975-ág 53—55 százalék­ra kívánják emelni. A terv­időszak 'végén a földgáz-fél- eisználiás elérd a 6,5 milliárd -öibmétert. Felépül a Barátság kőolajvezeték második, szaka­sza. 1400—1500’ megawattal .teli növelni az erőművek tel­jesítőképességét, egyidejűleg lövieim kell a villáim osener- gia-rendszer teljesítményének tartalékait is. Jelentősen bő­víteni kell a kőolajfeldolgozó ipar kapacitását. A fő felada­tok közé tartozik a szénbá­nyászati termelés gazdaságos­ságának, műszaki saúwomalá- nak növelése. Az ágazatnak az energia- ellátás biztonságával kell szol­gálná a termelés zavartalansá­gait Külön feladatot jelent és tudományosan is megalapo­zott munkát igényei a tartalé­kok ás a készletek optimális szintjének meghatározása. A miniszterhelyettes a to- vábbiatkibain részletesen is­mertette, hogy a népgazdaság különböző ágai milyen ener­giaigénnyel lépnek fel, s ez hogyan függ össze termelé­sük fokozásavaL A közvetlen energiafelhasználásból legna­gyobb arányban a lakosság részesedik. 1969-ben ez az arány 23,9 százalék volt. A lakosság a rendelkezésére ál­ló energiának mintegy 70 százalékát fűtésre használja fél. Ennek megoldása nagy körültekintést kíván, mivel a fogyasztás az időjárástól füg­gő és csúcsjellegű, s ily módon a készletezés nagy erőforrá- soäcatfc köt le. Elemezni kell a fűtési módok változását is, A lakásépítés fokozása, a ház­gyári technológia elterjedése növeli a kényelmesebb köz­ponti fűtés részarányát. A la­kóházak, lakások egyedi fűté­sénél a propán-bután gáz és az olajtüzelés terjed gyors ütemben. Az energiagazdálko­dási szakembereknek fokozott figyelemmel kell kísérniük a készülékellátást és a szerviz­hálózatot is. A magyar energiagazdaság forrásainak alakulása egyér­telműen megköveteli a szó- dialista országokkal kialakult energiagazdálkodási együtt­működés továbbfejlesztését. A negyedik ötéves terv feladatai megjelölik és egyben lehetővé is teszik a korszerűbb, haté­konyabb integrált energiagaz­dálkodást. Ezt szolgálja a már kialakult villamosenergia- nemdszer, a meglevő Barátság kőolajvezeték, annak megépü­lő újabb szakasza, és az azon érkező nagy mennyiségű szov­jet kőolaj, valamint a magyar —szovjet földgázvezeték. Kis üzem — sok termék 4 hírlapok hű képet adnak... Huszonmyoifc éve terült a uyeként az esttel® hónapok dáüi ez derül ki: Balassagyaa.-- posfcához, s húsz esztendeje, alatt futott fel 986-ról 1076->ra maton, a megye mezőgiazdasá- rnióba a posta a hírlapterjesz- —, de szorosan ott van a nyo- gi központjában hagyománya rést is átvette, a hírlapokkal mában 909 előfizetővel a van az irodalom ápolásának, foglalkozik. Egy darabig kéz- * NÓGRÁD is. A megyei lapból de az utóbbi időben az ipar besífcő volt, azután magán- áruspéldóny is szépen fogy, s kialakulásával egyre több em­uiban elvégezte a középiskolát mivel jelenleg az előfizetői ég a szükséges postai közép- példányszám is növekvőben ftskíú tanfolyamokat — ma a van, számítani lehet rá. hogy balassagyarmati postahivatal felzárkózik a Népszabadság híriapfieledőse. A hírlaposa- mellé. A rendszeresen, arány­lag nagyobb példányszámban előfizetett heti- és havilapok száma 32 — de ebben nincse­nek benne a csak néhány elő­fizetőt érdeklő „Csak az első ______ ___________________ h eti-, havilappal, folyóirattál meglepő, hogy akad, akinek p.yilag nincs hírlapkézbesítő- fortalko7ii!c; ismeri közked- Déldiáiul »Naoiainfc* a Borsod ,_________ „a__i___ , ... >ályfhoz tíz kézbesítő, hat egyesített kézbesítő — ez utóbbiaknak „magyarul” pos­tás a nevük — és négy hír­lapárus tartozik. Az embere­iken. kívül számtakm napi-, bért foglalkoztat a technika is”. A hírlapfeldősnek, bár ezt nem fogalmazza meg ilyen egyértelműen, a kézbesí­tők okozzák a legtöbb gondot. Azaz inkább csak okozták, mióta a Postaiigazgatóság ren­dezte bérüket, nagyobb az ér- szaklaipok. (jeklődés a foglalkozás iránt, pillanatban kisebb a fluktuáció. Pillana' foglalkozik; ismeri közked­veltségüket, etedhatóságukat, A neve: Filip József. Balassagyarmat lakásaiba, uzemeibe és hivatalaiba ösz- saesen hétféle napilap jár. Legnagyobb elterjedtséget a Népszabadság élvez — pél- dámyszáma egy nagyszabású szervezési kampány enedmé­példáiul »Napjaink*, a Borsod probiéma a városban, s re- megyei sz^irodaimj havi lap, a vélhetőleg a nagy hidegek ■dVIezGgazdasagi Technika*, beálltávaL az első hó leesté- vagy a »Műszaki Élet* jer vel ^ lesz. — mondja el Filip József. „Ezek a lapok hű képet fes­tenék a élő emberekről. Az előbb fel­sorolt lapokból — kissé sza­bad megfogalmazásban —pél­Új létesítmények Mátruiurmkon vegyesbol­tot épít a nádújfailui fogyasz­tási szövetkezet, 700 ezer fo­rint költséggel. Ebben az ősz- szegben már a bolt korszerű berendezése is benne van. Az örfKiszoigáló rendszerrel mű­ködő üzlet megnyitására 1971. első hónapjaiban kerül sor. A További hálózatfejlesztési ter­^ Az alatt a rövid idő alatt, vl^ra városban “k ™JP. k* ^laSSa' gyarmati hirlapkezbesités na­pirendien levő kérdéseit vá­zolja. adatait említi, hárman szakítják felbe a tájékozta­tást Tanácsot, útmutatást kérnek a hírlapfelelőstől. A beszélgetés így nem is húzód­hat túl soká. Azt már a pos­tahivatal vezetője mondja el, hogy Filip József — ha ideje engedi — még a szervezésiből is kiveszi részét munkáját nagy szakértelemmel végzi — rászolgál munkatársad meg­becsülésére. Ez a megbecsülés ég a jól végzett munka öröme pedig többet ér minden hiva­talos kitüntetésnél B. L. vek között szerepeli Homolkte- renyén egy bisztró létesítése. A másfél millió forint költ­séggel épülő új vendéglátó- egység építési tervei már el­készültek és a jövő évben el­kezdik az építkezést is. A htanokterenyed bisztróhoz je­lentős mértékben járul hozzá a szövetkezeit tagsága. A Sal go Cipőipari Ktsz Balassagyarmaton új üzemet hozott létre, ahol harminchatan dol­goznak. A kis üzemben naponta száz pár férfipáímcs készül. Vásárlói Veszprém, Bor­sod, Zala, Szolnok és Nógrád megye kereskedelmi vállalatai. Gáspár Mária és Mayer Józsefné a szalagról lekerült papucsok kikészítését végzi Koppány György felvétele Mi Tárhaté ebben az évben? Műmaki tanácskozás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben A tegnap megtartott műsza­ki tanácskozáson Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek igazgatója tájékoztatta lentikező külföldi piaci kon­junktúrát a gyár vezetői jól kiaknázták. Ennek megfele­lően a nyereség eléri a 170 az egybegyűlteket az 1970. évi milliót, ami hat-hét millióval haladja meg az elmúlt évit. Ebből a fejlesztési alapba majdnem 50, a részesedési alapba pedig 10,8 millió fo­rint jut. Figyelembe véve az év közben kifizetett több minit várható eredményekről és a jövő évi feladatokról. A termelési érték a mólt évhez képest előreláthatólag 2,1 százalékkal lesz magasabb, a . kibocsátott áruk mennyisé­ge azonban 5000 tonnával lesz másfél millió forint nyereség­kevesebb. A különbség abból adódik, hogy a gyárrészlegekben fokozó­dott az értékesebb és gaz­daságosabban előállítható termékek gyártása. A tervhez képest azonban mind értékben, mind tonná­ban lemaradás várható. Ez azonban nem zavarja a tervezett nyereség elérését, mert az egyes cikkeiknél je­prémiumot, az év végén elő­reláthatóan ugyanannyit fi­zetnek nyereségrészesedésként mint 1969-ben. Erre az évre négyszázalékos bérfej­lesztést terveztek, amelyet 0,3 százalékkal túlteljesí­tettek. A nyereséghez a hideghen­germű dolgozói járultak hozzá legjobban. A kovácsológyár is igyekezett, kielégítő a kar­A heten ismét Retságon fa- Nógrád Vendége Volt Kar es Emil színművésszel, a Thalia Szín­ház igazgatójával. Rétságm először egy évvel ezelőtt, az új emlékmű avatásakor hív­ták meg. A fellépés után megállt mellette a gimnázium örvendetes, hogy egyre dáját bizonyítsam, került szó- miért ez a lendület és cselek­£mít igazgatója, Kári Sándor, s szaporodik ezeknek a száma, azt mondta: 200 diák várja az • iskolában, menjen már be —• Azonos törekvések. On pár percre. De hallgassuk meg kongresszusi a történtekről magái a mű- említette a rétsági gimnázi­vési vágy? te' — Nehéz erre röviden vála­veszt. — Valóban ott szorongtak a gyerekek, s olyan verséhsé­geit tapasztaltam, hogy kéré­sükre József Attila-költemé- nyeket kezdtem mondani. Mindössze 25 percig, mert si­etnem kellett vissza Pestre. A diákok hihetetlenül szomjasan és érdeklődéssel hallgatták a rögtönzött összeállítást. Pil­umot. Hallhatnánk erről ismét, de bővebben? — A pártkongresszuson el­mondtam felszólalásomban, hogy ha csak az eredmények­ről beszélünk, akkor nem me­rünk a hibákról szólni. Töb­biek között megemlítettem, hogy évek óta küszködünk mi. a kultúra terjesztői s egy bizonyos falba ütközünk. Azt tust teremt, Miben látja, hogy az általa közölt gondolatok megfogannak. Hogyan jelent­kezik ez a hatás? — A bonyolultabb válasz- szál adós maradok. Mesélő né­zőtér ennek a címe. Ugyanis az előadás közben kialakuló kapcsolat minősége, milyenség ge elárulja, kik ülnek a né­zőtérén. Érzem, mi az, amit megértenek. Tartományokra oszlik a nézőtér a megértést illetően. Hallatlanul érdekes kérdés. Az ^ előadás esetében ugyanazt csinálja a nézőtér is, mint a művész. Átéli és egy érrendszerbe kerül a másik­kal. S ez rendkívül beszédes. — Keres Emil színész, igaz­lanaíok alatt kiváló kontaktus mondjuk, hogy olvasó ország alakult ki közöttünk. S aztán lettünk, és százezrek kezéből következtek a találkozások, de már a Tháliában. Felelevení­tettük az emlékeket, s így na­gyon hasznos kapcsolat ala­kult ki közöttünk. — S a történeten túl, most már kíváncsiak vagyunk a ba­rátság lényegére is. — Ennek az igazi bairátko- zásnak az a lényege, ugyanazért „verekszik” tantestület, mint Pesten a színházak. Ez tesz rokonná bennünket. S nagyon megle­pődöm. mikor a kultúra ter­hiámyzik a könyv. Ugyanaz a réteg jár például színházba. Sorolhatnám a teendőket. Amikor én. a rétsági gimná­zium igazgatóját megemlítet­tem, akkor arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha a kultú­ra terjesztésének feladatát csak azokra bízzuk, akik hiva- hogy tásszerűen azzal foglalkoznak, itt a akkor nagy baj van. Mert ak­kor nem tudunk előre halad­ni. Ha ez a terjesztés min­den munka részévé válik, bi­zonyos összetevőjévé, akkor ba, az itteni iskola. — Beszélgetünk a színház a gimnázium kapcsolatáról szólni. Halála előtt Nyíregy- reis oiaiasa Mennyiben válik a színház házán, jártam Váci Mihállyal. még élőbbé, ha egyre több Akkor mondta, hogy az igazi fiatal lesz részese a színésizek barátság nem a megszámlál- produktumainak? ható együttlétekben mérhető —• Örömmel válaszolok erre le, hanem a programok azo- a kérdésre. Mikor az előbb nosságával, vagy a másik hit- azt mondtam, hogy a felnőtt vallásával, rokonszenvével. A lakosság egy részének nincs művésznek az a rögeszméje, igénye a színházra, akkor ar- hogy ő olyasvalamit tud, amit , ról is beszélnünk kell, hogy mások nem, vagy másképpen 8»t° és egyben népművelő is. az új közönség felnevelésének ismernek. Át akar adni va- Tanacskérés, hogyan válogas- nagyon jó útját járjuk. Ez lam.it. Ennek a kényszernek sanak a fiatalok? azért is fontos, mert a mai 16 eleget kell tenni. Ez nálam az — Erre nekem külön, re- éves pillanatokon belül felnőtt évek során egy olyasvalami ifjú lesz. Ha az iskolában megtanult, és mindenki szá- megnő a színház iránti igény, mára megszerezhető program­okkor a felnőttek lemorzsoló- mai találkozott, amelyet Gár­donyi Géza fogalmazott meg egy nagyon szép szóval, foga­lommal: népnevelő, népműve­lő. Váci Mihály Jegenyefény­ben című verse is erről szól jesztőinek ilyen megszállott- valójában jelesen fogunk elő- jadval találkozik az' ember, re lépni. Hogy ennek a pél­dásának ellentéteként nálunk egyenes arányban nő az új közönség aránya. És ezt le­mérhetjük a nézőtéren is. Én rendszerint megtekintem a közönséget. A Th áliába igen sok fiatal jár Hosszú idő után bevezettük ismét a va­sárnap délelőtti matinékat. Olyan' darabokat tűzünk prog­ramra, amit a vidéki fiatalok nem tudnak megtekinteni es­ti előadásban. — Keres Emil rengeteget szerepel vidéken. Honnan, és ceptem nincsen. Nagyon jók az iskolai programok, jól fej­lődik az irodalomtanítás. Ah­hoz, hogy én tanácsot adjak, ismernem kell a kérdezőt. Egyet tudok mondani. Az ajánlás olyan sikertelen soha nem lehet, hogy ne hagyjon nyomot és eredményt. Nyu­Mikor az ember úgy érzi, hogy god tan irányítsuk csak az ennek a szónak a programié- olvasást, s ajánljunk a fiata­vai eleget tud tenni, tehát ön- lóknak Verne helyett Balzacot. magát meg tudja valósítani, S az is igaz, ugyanakkor azt tapasztalja, tanácsadás a hogy örömet okoz és igény is tájékozottság, van rá, mert keresik, akkor nem hagyja magát otthon ül­ni. — A művész előad. Kontak­hogy a legjobb bizonyos fokú Molnár Zsolt bamtartó- és szoitgálitatógyáx- egység, valamint a GYEGG ée a közlekedési üzem dolgo­zóinak munkája. Az öntődé­ben talán sikerül az év vé­géig pótolni az elmaradást. A huzalmű objektív okok és lét­számhiány miatt sajnos néma tudja teljesíteni az előirány­zatát. A gyár dolgozói ebben az évben érték el azt a szintet a termelékenységben, amit eddig is teljesíteni kellett vol­na. Az előző évhez képest az idén 6—7 százalékos termeié kenységjavulással számolnak. Szépséghibája ennek az ered­ménynek, hogy az emelkedés nem elsősorban műszaki in­tézkedések révén jött létre, hanem a kevesebb létszámba! fakadó többletmunka eredmé­nye. Kedvezőtlenül alakult a rendelkezésre álló anyagok gazdaságosabb felhasználása, más szóval az anyagbetét ala­kulása. Eddig 1,24 százalékkal növekedett, ami 2000 tonna anyag felesleges felhasználá­sához vezetett, s ez az önkölt­ségben 6,5 millió forint növe­kedést eredményezett. A jövő évi feladatokra* szólva az igazgató a követke­zőket mondotta: a tennivaló­kat több lépcsőben beszélték meg a gyár-részlegek és főosz­tályok vezetőivel. Ezek szerint az árbevételt 10 százalékkal, a termelé­kenységet 9 százalékkal kívánják megnövelni. A megnövekedett termelést a jelenlegi létszámmal oldják meg. Csökkentik az exportot több árut adnak a belföldi el­látás megjavítására. A gyárt­mányfejlesztési elképzelések, a kutatás-kísérleti program végrehajtására 10 millió fo­rintot fordítanak, amelynek révén 17—18 millió forint megtakarítást várnak. A dolgozók lakáshe,. veténei, javítására 4,6 millió forintot irányoztak elő. Négymilliót költenek a lakótelep tatarozá­sára, újabb 117 lakásba veze­tik be a gázt. A vázolt feladatok megvaló­sítása érdekében megrefor­málják a gyár belső munka- szervezését is. A vitában felmerült kérdé­sekre Antal Gyula igazgató válaszolt. NÓGRÁD — 1970. december 19., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents