Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

(Fiatal tizem lendiHetes munkában Hajrá a Ganz-3IÁI AGépítkpxénen — Ezer dolgosával Meghesdiék ns exportot A tartóoszlop áll, de a ház még útban van Érdek és öntudat A köztudatban máig is ele­ven még az a nézet, amely ellentétet lát az érdek és az öntudat között. Ez valószínű­leg nem kis részben annak a vallásenkölcsi nevelésnek ma­radványa, amely tagadta az összefüggést az emberek „evi­lági” érdekeltsége és cseleke­deteik erkölcsössége között, s az erkölcsösséget nem az em­berek, a társadalom helyzeté­ből, érdekeiből, hanem vala­miféle örök, változatlan, „is­teni parancsolathoz” való vi­szonyból magyarázta. Érdekes módon a szocialista építés el­ső évtizedében a lényegében hagyományos valláserkölcsi megítélés terjedt el, mint szo­cialista. marxista álláspont, természetesen azzal a nagy különbséggel, hogy a viszo­nyítási alap szerepét nem „is­teni. parancsolatok” játszották, hanem a munkásosztály vál­tozatlanoknak feltételezett ér­dekei. E felfogás szerint úgy volt lehetséges és kötelező a mun­kásosztály céljait szolgálni, gorúan értelmezett, részletes hogy közben háttérbe kellett központi előírásokra épült sági fejlődés kívánatos üteme mellett, a műszaki fejlesztés és a népgazdaság helyes ága­zati arányainak kialakítása, akkor, e problémák természe­téből következőleg is, világos­sá vált, hogy mindezt csakis a társadalmilag szervezett ter­melőmunka hatékonyságának növelésével oldhatjuk meg. Ebből szinte egyenesen követ­kezik, hogy a munkásosztály történelmi érdekei és vala­mely konkrét népgazdasági, vagy munkamegosztási ág, va­lamely konkrét termelőüzem kollektívájának mai törekvé­sei közötti kapcsolat jóval bo­nyolultabb, mint azt korábbi szemléletünk feltételezte. Nem lehet az öimidet számiájára Érni A régi gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgála­ta során kiderült, hogy a sá­Mátranovákon, a Ganz- MÁVAG hídgyáregyseg épít­kezésén ugyancsak tapasztal­ható az év végi hajrá. Az építők festik az új irodaépü­leteket. A dózer rendezi a terepet. Egymás után állít­ják fel a nagycsarnok acél- szerkezeti tartóoszlopait. Az üzemiétesítés első ütemében elkészült előregyártó tele­pen egyrészt a saját beru­házáshoz szükséges vasszerke­zeteket állítják össze, más­részt exportra gyártanak. Ko­rábban ugyan nem szerepelt a tervükben, de időközben megbízást kaptak arra is, hogy a zólyomi feldolgozó üzem beruházásaihoz egyes vasszerkezetek elemeit itt készítsék el. Szabó László üzemvezető a következőkről tájékoztatott bennünket: — A beruházás első üteme, amelyet évi 2400 tonna ' vas­szerkezet előállítására tervez­tek, június vége helyett ha­táridő előtt egy hónappal ko­rábban elkészült. Itt már ak­kor megkezdték a termelést és az idén mintegy 2200—2300 tonna kész árut gyártanak. Az utóbbi két hónapban dolgoz­nak exportra. Ezek a beren­dezések általában gondosabb niunkát igényelnek, az áru kikészítésé munkaigényesebb. Igaz, hogy értékesebbek is. A hídgyáregység évi tervtel- j esetéséhez nyújtanak segít­séget az exportmunkával. Jövőre ugyanennyi marad az éves terve a mátranováki üzemnek, mivel csak az előre­gyártó tér lesz kész. Megkez­dődött már a beruházás má­sodik üteme is. November fi­án a kongresszusi felajánlás­nak megfelelően, a háromha­jós nagycsarnok első tartó­oszlopát beemelték. Azóta már újabb húsz tartóoszlopot állítottak fel és még a héten befejezik ezt a munkát. Köz­ben már készülnek a tető- szerkezet tartóelemei és a da­rupályák is. Év végére kell pókban jobb körülmények kö­zött foglalkoztatják őket. A központtól több könnyű vas- szerkezetű épületet kaptak, amelyek fűthetők lesznek. Itt természetes csak könnyűszer­kezetek gyártását tudják megszervezni. Gondoskodtak melegedőkről is, tüzelőanyag is van elegendő. A Ganz-MÁVAG métrano- váki üzemében ma már 325 dolgozót foglalkoztatnak. A környék 16 községéből járnak be. Az utazás elég körülme­ezsket a vasszerkezeteket el— *0^®- Zsúfoltak a műnk asj ára- készíteni úgy, hogy az alvál­lalkozó, — a 31-es számú Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói — januárban munkate­rületet kapjanak, megkezd­hessék a tetőpanelek beeme­lését. Az összesen 14 400 négyzet- méter alapterületű, háromha­jós nagycsarnok lesz majd a mátranováki üzem gyártóte­rülete. A jövő télre a tervek szerint itt a jelenleginél lé­nyegesen jobb körülmények között dolgozhatnak a mun­kások. Addig azonban még nagyon sok gonddal kell meg- küzdeniök. Teljesen nyílt, szabadtéri üzem a Ganz-MÁVAG mátra­nováki telepe. A tél az idén is erősen igényibe veszi majd az embereket. Igaz. védőru­hákról időben gondoskodtak. tok. Hogy ezt a gondot eny­hítsék, a jövő év elejére két saját autóbuszt kap az üzem. Az idén már 11 munkabri­gád alakult a Ganz-MÁVAG dolgozói között és tűzte célul a Szocialista brigád cím el­nyerését. A kongresszusi ver­senyben különösen jó ered­ményeket ért el Répás Zol­tán vezetésével a Sallai-tori- gád, ezenkívül Bérezi László ifjúsági forgácsolóbrigádja. Szabó László, az üzemveze­tő is fiatal ember még, de az itt dolgozók átlagéletkora sem éri el a 30 évet. Fiatal üzem és fiatalos a lendület is. amit szerte az egész telepen lehet tapasztalni. Érthető, ha sür­getik az építkezést, hiszen a saját érdekükről van szó. Gondok persze bőven akad­nak. Már állnak a nagycsar­tartóoszlopai, amelyek az irányítottak, ahol a téli hóna­i É itt készült képen is láthatók. Ugyanakkor még mindig nem fejeződött be egy útban levő magánház kisajátítási eljárá­sa. Arra is szükség van, hogy a generálkivitelező, a nóg­rádi szénbányák ’ építészeti részlege, az alvállalkozókkal együtt igyekezzen tartani a határidőket. A Ganz-MÁVAG dolgozóin nem sok múlik, ök amit vállaltak, eddig is teljesítették, és a jövőben is, ahogy az üzemvezető mondta — a legfontosabb feladatnak tartják, hogy a tőlük várt vasszerkezetek időben a hely­színre kerüljenek. Egy új, több mint ezer főt foglalkoztató üzem körvonalai látszanak már Mátranovákon. Ha a beruházás harmadik ütemével is elkészülnek, 1974_ re már évi 10 ezer tonnás tel­jesítményre számítanak. A legújabb tervek szerint itt gyártják majd a nagy hidak parti nyílászáró és hídtorony- szerkezeteit is. Jövőre a Med­véi híd alkatrészei is itt ké­szülnek már. szorítani nemcsak az egyének, de az osztály egyes rétegeinek sajátos külön érdekeit; az volt tehát az öntudatos, aki ezt a szolgálatot önzetlenül, egyéni éi'dekei rovására is vállalta. Történelmi érdek: a hatalom megszerzése, megszilárdítása E felfogás, nái\ egyszerűsége meülieu is, lorienexumeg nei- Kuiozneteuen és pozitív sze­repet játszott, amennyiben a Hatalomért vívott harc, majd az ellenforradalom leverese és a szocializmus alapjainak le­rakása valóoan olyan tömeg­aktivitást igényelt, amely el- Kerűlhetetlenül háttérbe szo­rította az egyének, illetve a kisebb társadalmi egységek, rétegek, csoportok külön érde­keit, hogy érvényesülhessenek a dolgozó osztályok közös, alapvető érdekei: a szocialista hatalom megteremtése, meg­szervezése és megtartása, a kizsákmányolás és a munka- nélküliség megszüntetése, a szocialista iparosítás, a nagy­üzemi szocialista mező gaz aa- ság megteremtése, a szocialis­ta kulturális forradalom első eredményeinek elérése. Pártunk már a VII. kong­resszusán, 1959-ben felismerte, hogy a hatvanas években, ép­pen az elért eredményekre tá­maszkodva, változtatni, he­lyesbíteni kell a korábbi fel­fogáson : határozatot hozott a gazdaságirányítás régi mód­szereinek felülvizsgálatára, új módszerek keresésére, s arra, hogy márts erősíteni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét az iparban is, akkor gyors tervgazdálkodás mellett is a nemzeti jövedelem elég nagy (15—20) százaléka a tervtől függetlenül „mozgott”, sokszor pozitív, sokszor azonban ne­gatív értelemben, népgazdasá­gi szintű pazarlásokat okozva, amit semmiképpen sem lehe­tett csupán az „öntudat” számlájára írni, s felvilágo­sító munkával megszüntetni. Be leél lett látnunk, hogy a történelmi értelemben vett öntudat, osztályörtudat és az osztály mai és távlati érdekei között reális ellentmondások feszülnek, amelyek tudomá­sulvétele és tanulmányozása a célravezető, nem pedig ideoló­giai munkával való „áthidalá­suk”. Ez az új — nem elméletileg új, mert a marxizmus—leni- nizmus már régen ismerte ezt az összefüggést — szemlélet és megközelítés már érvénye­sült, a gazdaságirányítási rendszer reformjának előké­szítése és bevezetése során. A Központi Bizottság, majd a IX. kongresszus által elfoga­dott koncepció először is szá­mot vetett azzal, hogy a szo­cializmus teljes felépítéséhez a minőségi munkát, a munka termelékenységének növelését, s a fejlődés magasabb szín­vonalon való folytatását igény­lő feladatok megoldásához, „többlépcsős eljárásra” van szükség az osztályérdek, a közérdek konkrét tartalmának megfogalmazásában (a nép­gazdaság távlati és rövidebb távú terveinek elkészítésében). Másodszor, ezek megvalósítá­sában is nélkülözhetetlen a vállalati dolgozók kollektív ér­dekeinek elismert és szabályo­zott,. de önállóbb, szabadabb hatása a közérdek, a népgaz­dasági célok realizálása. S ütemben kialakuló mezőgazda- harmadszor: a vállalati kol­lektív érdekeken belül nélkü­lözhetetlen az egyéni érdek differenciáltabb érvényesülése, illetve érvén vetítésének tör- vénves lehetősége. Ezen új kö­rülmények között új módon vetődik fel az érdek és az ön­tudat. az érdekeltség és az öntudatosság problémája. Önfudat egyenlő: hozzáértő cselekvés Először is: új, önállóbb gaz­dasági szerepének megfelelő­sági termelőszövetkezetekben is. Fel kellett ismernünk azt, hogy a szocialista forradalom alapvető vívmányainak megőr­zése és gyarapítása, eredmé­nyeink továbbfejlesztése nem lehetséges a korábbi szemlé­let alapján, amelyben a fő szerepet a munkásosztály osz­tatlan és változatlan „történel­mi érdekeinek” csak viszony­lagosan jogosult képzete ját­szotta. Ez addig, amíg a szo­cializmus alapvető kereteinek kialakítása volt a fő feladat, nem akadályozta, hanem elő­segítette a munkásosztály osztálycéljainak elérését. Ami­kor azonban létfontosságúvá en, a vállalat most már nem­váltak a gazdaságpolitikának csak végrehajtója a központ­olyan céljai, mint az összes _______________________________ d olgozó rétegek életszínvona­lának rendszeres emelése, a lakáskérdés megoldás, a ma­gasabb színvonalú gazdasági együttműködés a szocialista és nem szocialista országokkal, a külkereskedelmi mérleg egyen­súlyának biztosítása a gazdá­ban kidolgozott tervfeladatok­nak, haneaii részt vesz a nep- gaadasagi tervek kidolgozásá­ban is. Ebben önálló, csak ál­tala elvégezhető funKcioja van. ami nagy mértékben növeli a vállalati vezetoK, tarsauaimi szervek, az egész vállalati kol­lektíva felelősségét és érde­keltségét a terv megvalósítá­sában, az ehhez szükséges fel­tételek feltárásában, megte­remtésében. Másodszor, a vál­lalati kollektíva, a vezetők, társadalmi szerveit, üzemré­szek, hrigádok és egyének ön­tudatosságának tokát most már nem felülről készén ka­pott és „rájuk rótt” feladatok megoldásán mérhetjük, hanem mindinkább azon a hozzáérté­sen, szakértelmen, találékony­ságon és szorgalmon is. amellyel feltárják és ki­használják saját tartalékaikat, okosan és hatékonyan gazdál­kodnak saját adottságaikkal, a nép rájuk bízott vagyonával. A központilag helyesen „beál­lított” szabályozók mellett eb­ben messzemenően érdekeltek is. Harmadszor, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egységét he­lyesen megvalósító gyakorlat —, amelynek kialakításához nélkülözhetetlen az üzemi, munkahelyi demokrácia megle­vő lehetőségeinek kihasználása és továbbfejlesztése — olyan légkört, olyan helyi hangula­tot, ideológiai-erkölcsi klímát teremt, amelyben nem elég „fórumokon szerepelni” és szép szavakat mondani az ön tudatról, közérdekről, hanem gyakorlatilag is példát kell mutatni hozzáértésből, kész­ségből, szorgalomból, minősé­gileg is kifogástalan munkád bői. És ha a valódi, a mun­kahelyi közvélemény előtt, an nak demokratikus tájékozta­tása és kontroll ia mellett is igazolható ténvleges teljesít­mény szerint differenciáljuk a béreket, prémiumokat, jutal­makat. kitüntetéseket és az erkölcsi megbecsülés egyéb módjait, akkor ez a demokra­tikus vitákban edződött mun­kahelyi közvéleménv olyan er­kölcsi-politikai erővé válik, amely képes a konzervatív, káros egyenlősdi ellen hatéko­nyan fellépni szocialista el­veink védelmében, csakúgy, mint elejét venni az igazság­talan, nem a teljesítmények különbségén alaouló diffe­renciák keletkezésének. A X. pártkongresszus .be­számolóján, határozatán vé­gigvonul az az egyetértés kí­sérte szemlélet, amelyet az utóbbi évek tapasztalatai meg­erősítettek, s a kongresszus előtti taggyűlések, pártért ekez- letek újra összegeztek: a szo­cialista tudat, az öntudat fej­lődése elválaszthatatlan mai és távlati érdekeink helyes ér­telmezésétől. s ezek tényleges érvényesítésétől. A munka, a termelőmunka körülményei és eredményei gyakorolnak a leg­nagyobb és legközvetlenebb hatást a szocialista öntudat és erkölcs fejlődésére, s ezek alapján szállhgtunk szembe, elveink és érdekeink védelmé­ben. társadalomban még to­vábbélő. olykor megélénkülő kispolgári jellegű nézetekkel és magatartásokkal, a teljesít­mények kiiiönWiznségét is ta­gadó, s ezek méltó megbecsü­lését elítélő konzervatív egvenlősdivel. a tényleges tel­jesítménnyel nem igazolható bérdifferenoiAVkal. valamint a raituk élősködő, belőlük táp­lálkozó gátlástalan harácsolás, haszonlesés, korrupció jelen­ségeivel. Kovács Ferenc Zólyomban, a fafeldolgozó üzemnél kerül beépítésre az itt készülő súlyos vasszerkezet. Pályaválasztási tanácsadó Több mint fél éves huzavo­na után végleges döntés szü­letett a Nógrád megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó el­helyezésére. A Salgótarjáni városi Tanács a Faiskola ut­cában az úgynevezett Fábián­féle házat bocsátja a megyei tanács rendelkezésére. Az épület átalakítása és benne a pályaválasztási tanácsadó ki­alakítása most már a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak feladata lesz. KISZ-klub JSasybátonyban A nagybárkányi régebbi klubhelyiséget, mivel életve­szélyes volt, a község KISZ- fiataljai társadalmi munká­ban lebontották. A régi, egy- tantermes iskola parlagon he­vert, s a község vezetői fel­ajánlották a fiataloknak, ren­dezzenek be itt klubot. A kiszesek rendbehozták az épü­letet. kimeszelték, berendez­ték, s még a függönyöket is ők varrták. A klubavatóra meghívták az általános isko­la nyolcadikosait is. Az Ö6Z- szejövetelen egy 1919-es ve­terán, Kukely Pál is részt vett- A fiatalok megbeszélték a jövő évi programot, az út­törőik pedig ünnepélyes raj­gyűlésre hívták meg a kisze- seket. Az új otthonnal re­mélhetőleg megoldódik a nagybárkányi 28 KISZ-tag gondja is. most már csak színvonalas eseményekről kell gondoskodni. NÖGRAD — 1970. december 16., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents