Nógrád. 1970. december (26. évfolyam. 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
(Fiatal tizem lendiHetes munkában Hajrá a Ganz-3IÁI AGépítkpxénen — Ezer dolgosával Meghesdiék ns exportot A tartóoszlop áll, de a ház még útban van Érdek és öntudat A köztudatban máig is eleven még az a nézet, amely ellentétet lát az érdek és az öntudat között. Ez valószínűleg nem kis részben annak a vallásenkölcsi nevelésnek maradványa, amely tagadta az összefüggést az emberek „evilági” érdekeltsége és cselekedeteik erkölcsössége között, s az erkölcsösséget nem az emberek, a társadalom helyzetéből, érdekeiből, hanem valamiféle örök, változatlan, „isteni parancsolathoz” való viszonyból magyarázta. Érdekes módon a szocialista építés első évtizedében a lényegében hagyományos valláserkölcsi megítélés terjedt el, mint szocialista. marxista álláspont, természetesen azzal a nagy különbséggel, hogy a viszonyítási alap szerepét nem „isteni. parancsolatok” játszották, hanem a munkásosztály változatlanoknak feltételezett érdekei. E felfogás szerint úgy volt lehetséges és kötelező a munkásosztály céljait szolgálni, gorúan értelmezett, részletes hogy közben háttérbe kellett központi előírásokra épült sági fejlődés kívánatos üteme mellett, a műszaki fejlesztés és a népgazdaság helyes ágazati arányainak kialakítása, akkor, e problémák természetéből következőleg is, világossá vált, hogy mindezt csakis a társadalmilag szervezett termelőmunka hatékonyságának növelésével oldhatjuk meg. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a munkásosztály történelmi érdekei és valamely konkrét népgazdasági, vagy munkamegosztási ág, valamely konkrét termelőüzem kollektívájának mai törekvései közötti kapcsolat jóval bonyolultabb, mint azt korábbi szemléletünk feltételezte. Nem lehet az öimidet számiájára Érni A régi gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgálata során kiderült, hogy a sáMátranovákon, a Ganz- MÁVAG hídgyáregyseg építkezésén ugyancsak tapasztalható az év végi hajrá. Az építők festik az új irodaépületeket. A dózer rendezi a terepet. Egymás után állítják fel a nagycsarnok acél- szerkezeti tartóoszlopait. Az üzemiétesítés első ütemében elkészült előregyártó telepen egyrészt a saját beruházáshoz szükséges vasszerkezeteket állítják össze, másrészt exportra gyártanak. Korábban ugyan nem szerepelt a tervükben, de időközben megbízást kaptak arra is, hogy a zólyomi feldolgozó üzem beruházásaihoz egyes vasszerkezetek elemeit itt készítsék el. Szabó László üzemvezető a következőkről tájékoztatott bennünket: — A beruházás első üteme, amelyet évi 2400 tonna ' vasszerkezet előállítására terveztek, június vége helyett határidő előtt egy hónappal korábban elkészült. Itt már akkor megkezdték a termelést és az idén mintegy 2200—2300 tonna kész árut gyártanak. Az utóbbi két hónapban dolgoznak exportra. Ezek a berendezések általában gondosabb niunkát igényelnek, az áru kikészítésé munkaigényesebb. Igaz, hogy értékesebbek is. A hídgyáregység évi tervtel- j esetéséhez nyújtanak segítséget az exportmunkával. Jövőre ugyanennyi marad az éves terve a mátranováki üzemnek, mivel csak az előregyártó tér lesz kész. Megkezdődött már a beruházás második üteme is. November fián a kongresszusi felajánlásnak megfelelően, a háromhajós nagycsarnok első tartóoszlopát beemelték. Azóta már újabb húsz tartóoszlopot állítottak fel és még a héten befejezik ezt a munkát. Közben már készülnek a tető- szerkezet tartóelemei és a darupályák is. Év végére kell pókban jobb körülmények között foglalkoztatják őket. A központtól több könnyű vas- szerkezetű épületet kaptak, amelyek fűthetők lesznek. Itt természetes csak könnyűszerkezetek gyártását tudják megszervezni. Gondoskodtak melegedőkről is, tüzelőanyag is van elegendő. A Ganz-MÁVAG métrano- váki üzemében ma már 325 dolgozót foglalkoztatnak. A környék 16 községéből járnak be. Az utazás elég körülmeezsket a vasszerkezeteket el— *0^®- Zsúfoltak a műnk asj ára- készíteni úgy, hogy az alvállalkozó, — a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói — januárban munkaterületet kapjanak, megkezdhessék a tetőpanelek beemelését. Az összesen 14 400 négyzet- méter alapterületű, háromhajós nagycsarnok lesz majd a mátranováki üzem gyártóterülete. A jövő télre a tervek szerint itt a jelenleginél lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak a munkások. Addig azonban még nagyon sok gonddal kell meg- küzdeniök. Teljesen nyílt, szabadtéri üzem a Ganz-MÁVAG mátranováki telepe. A tél az idén is erősen igényibe veszi majd az embereket. Igaz. védőruhákról időben gondoskodtak. tok. Hogy ezt a gondot enyhítsék, a jövő év elejére két saját autóbuszt kap az üzem. Az idén már 11 munkabrigád alakult a Ganz-MÁVAG dolgozói között és tűzte célul a Szocialista brigád cím elnyerését. A kongresszusi versenyben különösen jó eredményeket ért el Répás Zoltán vezetésével a Sallai-tori- gád, ezenkívül Bérezi László ifjúsági forgácsolóbrigádja. Szabó László, az üzemvezető is fiatal ember még, de az itt dolgozók átlagéletkora sem éri el a 30 évet. Fiatal üzem és fiatalos a lendület is. amit szerte az egész telepen lehet tapasztalni. Érthető, ha sürgetik az építkezést, hiszen a saját érdekükről van szó. Gondok persze bőven akadnak. Már állnak a nagycsartartóoszlopai, amelyek az irányítottak, ahol a téli hónai É itt készült képen is láthatók. Ugyanakkor még mindig nem fejeződött be egy útban levő magánház kisajátítási eljárása. Arra is szükség van, hogy a generálkivitelező, a nógrádi szénbányák ’ építészeti részlege, az alvállalkozókkal együtt igyekezzen tartani a határidőket. A Ganz-MÁVAG dolgozóin nem sok múlik, ök amit vállaltak, eddig is teljesítették, és a jövőben is, ahogy az üzemvezető mondta — a legfontosabb feladatnak tartják, hogy a tőlük várt vasszerkezetek időben a helyszínre kerüljenek. Egy új, több mint ezer főt foglalkoztató üzem körvonalai látszanak már Mátranovákon. Ha a beruházás harmadik ütemével is elkészülnek, 1974_ re már évi 10 ezer tonnás teljesítményre számítanak. A legújabb tervek szerint itt gyártják majd a nagy hidak parti nyílászáró és hídtorony- szerkezeteit is. Jövőre a Medvéi híd alkatrészei is itt készülnek már. szorítani nemcsak az egyének, de az osztály egyes rétegeinek sajátos külön érdekeit; az volt tehát az öntudatos, aki ezt a szolgálatot önzetlenül, egyéni éi'dekei rovására is vállalta. Történelmi érdek: a hatalom megszerzése, megszilárdítása E felfogás, nái\ egyszerűsége meülieu is, lorienexumeg nei- Kuiozneteuen és pozitív szerepet játszott, amennyiben a Hatalomért vívott harc, majd az ellenforradalom leverese és a szocializmus alapjainak lerakása valóoan olyan tömegaktivitást igényelt, amely el- Kerűlhetetlenül háttérbe szorította az egyének, illetve a kisebb társadalmi egységek, rétegek, csoportok külön érdekeit, hogy érvényesülhessenek a dolgozó osztályok közös, alapvető érdekei: a szocialista hatalom megteremtése, megszervezése és megtartása, a kizsákmányolás és a munka- nélküliség megszüntetése, a szocialista iparosítás, a nagyüzemi szocialista mező gaz aa- ság megteremtése, a szocialista kulturális forradalom első eredményeinek elérése. Pártunk már a VII. kongresszusán, 1959-ben felismerte, hogy a hatvanas években, éppen az elért eredményekre támaszkodva, változtatni, helyesbíteni kell a korábbi felfogáson : határozatot hozott a gazdaságirányítás régi módszereinek felülvizsgálatára, új módszerek keresésére, s arra, hogy márts erősíteni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét az iparban is, akkor gyors tervgazdálkodás mellett is a nemzeti jövedelem elég nagy (15—20) százaléka a tervtől függetlenül „mozgott”, sokszor pozitív, sokszor azonban negatív értelemben, népgazdasági szintű pazarlásokat okozva, amit semmiképpen sem lehetett csupán az „öntudat” számlájára írni, s felvilágosító munkával megszüntetni. Be leél lett látnunk, hogy a történelmi értelemben vett öntudat, osztályörtudat és az osztály mai és távlati érdekei között reális ellentmondások feszülnek, amelyek tudomásulvétele és tanulmányozása a célravezető, nem pedig ideológiai munkával való „áthidalásuk”. Ez az új — nem elméletileg új, mert a marxizmus—leni- nizmus már régen ismerte ezt az összefüggést — szemlélet és megközelítés már érvényesült, a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítése és bevezetése során. A Központi Bizottság, majd a IX. kongresszus által elfogadott koncepció először is számot vetett azzal, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez a minőségi munkát, a munka termelékenységének növelését, s a fejlődés magasabb színvonalon való folytatását igénylő feladatok megoldásához, „többlépcsős eljárásra” van szükség az osztályérdek, a közérdek konkrét tartalmának megfogalmazásában (a népgazdaság távlati és rövidebb távú terveinek elkészítésében). Másodszor, ezek megvalósításában is nélkülözhetetlen a vállalati dolgozók kollektív érdekeinek elismert és szabályozott,. de önállóbb, szabadabb hatása a közérdek, a népgazdasági célok realizálása. S ütemben kialakuló mezőgazda- harmadszor: a vállalati kollektív érdekeken belül nélkülözhetetlen az egyéni érdek differenciáltabb érvényesülése, illetve érvén vetítésének tör- vénves lehetősége. Ezen új körülmények között új módon vetődik fel az érdek és az öntudat. az érdekeltség és az öntudatosság problémája. Önfudat egyenlő: hozzáértő cselekvés Először is: új, önállóbb gazdasági szerepének megfelelősági termelőszövetkezetekben is. Fel kellett ismernünk azt, hogy a szocialista forradalom alapvető vívmányainak megőrzése és gyarapítása, eredményeink továbbfejlesztése nem lehetséges a korábbi szemlélet alapján, amelyben a fő szerepet a munkásosztály osztatlan és változatlan „történelmi érdekeinek” csak viszonylagosan jogosult képzete játszotta. Ez addig, amíg a szocializmus alapvető kereteinek kialakítása volt a fő feladat, nem akadályozta, hanem elősegítette a munkásosztály osztálycéljainak elérését. Amikor azonban létfontosságúvá en, a vállalat most már nemváltak a gazdaságpolitikának csak végrehajtója a központolyan céljai, mint az összes _______________________________ d olgozó rétegek életszínvonalának rendszeres emelése, a lakáskérdés megoldás, a magasabb színvonalú gazdasági együttműködés a szocialista és nem szocialista országokkal, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosítása a gazdában kidolgozott tervfeladatoknak, haneaii részt vesz a nep- gaadasagi tervek kidolgozásában is. Ebben önálló, csak általa elvégezhető funKcioja van. ami nagy mértékben növeli a vállalati vezetoK, tarsauaimi szervek, az egész vállalati kollektíva felelősségét és érdekeltségét a terv megvalósításában, az ehhez szükséges feltételek feltárásában, megteremtésében. Másodszor, a vállalati kollektíva, a vezetők, társadalmi szerveit, üzemrészek, hrigádok és egyének öntudatosságának tokát most már nem felülről készén kapott és „rájuk rótt” feladatok megoldásán mérhetjük, hanem mindinkább azon a hozzáértésen, szakértelmen, találékonyságon és szorgalmon is. amellyel feltárják és kihasználják saját tartalékaikat, okosan és hatékonyan gazdálkodnak saját adottságaikkal, a nép rájuk bízott vagyonával. A központilag helyesen „beállított” szabályozók mellett ebben messzemenően érdekeltek is. Harmadszor, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egységét helyesen megvalósító gyakorlat —, amelynek kialakításához nélkülözhetetlen az üzemi, munkahelyi demokrácia meglevő lehetőségeinek kihasználása és továbbfejlesztése — olyan légkört, olyan helyi hangulatot, ideológiai-erkölcsi klímát teremt, amelyben nem elég „fórumokon szerepelni” és szép szavakat mondani az ön tudatról, közérdekről, hanem gyakorlatilag is példát kell mutatni hozzáértésből, készségből, szorgalomból, minőségileg is kifogástalan munkád bői. És ha a valódi, a munkahelyi közvélemény előtt, an nak demokratikus tájékoztatása és kontroll ia mellett is igazolható ténvleges teljesítmény szerint differenciáljuk a béreket, prémiumokat, jutalmakat. kitüntetéseket és az erkölcsi megbecsülés egyéb módjait, akkor ez a demokratikus vitákban edződött munkahelyi közvéleménv olyan erkölcsi-politikai erővé válik, amely képes a konzervatív, káros egyenlősdi ellen hatékonyan fellépni szocialista elveink védelmében, csakúgy, mint elejét venni az igazságtalan, nem a teljesítmények különbségén alaouló differenciák keletkezésének. A X. pártkongresszus .beszámolóján, határozatán végigvonul az az egyetértés kísérte szemlélet, amelyet az utóbbi évek tapasztalatai megerősítettek, s a kongresszus előtti taggyűlések, pártért ekez- letek újra összegeztek: a szocialista tudat, az öntudat fejlődése elválaszthatatlan mai és távlati érdekeink helyes értelmezésétől. s ezek tényleges érvényesítésétől. A munka, a termelőmunka körülményei és eredményei gyakorolnak a legnagyobb és legközvetlenebb hatást a szocialista öntudat és erkölcs fejlődésére, s ezek alapján szállhgtunk szembe, elveink és érdekeink védelmében. társadalomban még továbbélő. olykor megélénkülő kispolgári jellegű nézetekkel és magatartásokkal, a teljesítmények kiiiönWiznségét is tagadó, s ezek méltó megbecsülését elítélő konzervatív egvenlősdivel. a tényleges teljesítménnyel nem igazolható bérdifferenoiAVkal. valamint a raituk élősködő, belőlük táplálkozó gátlástalan harácsolás, haszonlesés, korrupció jelenségeivel. Kovács Ferenc Zólyomban, a fafeldolgozó üzemnél kerül beépítésre az itt készülő súlyos vasszerkezet. Pályaválasztási tanácsadó Több mint fél éves huzavona után végleges döntés született a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó elhelyezésére. A Salgótarjáni városi Tanács a Faiskola utcában az úgynevezett Fábiánféle házat bocsátja a megyei tanács rendelkezésére. Az épület átalakítása és benne a pályaválasztási tanácsadó kialakítása most már a megyei tanács munkaügyi osztályának feladata lesz. KISZ-klub JSasybátonyban A nagybárkányi régebbi klubhelyiséget, mivel életveszélyes volt, a község KISZ- fiataljai társadalmi munkában lebontották. A régi, egy- tantermes iskola parlagon hevert, s a község vezetői felajánlották a fiataloknak, rendezzenek be itt klubot. A kiszesek rendbehozták az épületet. kimeszelték, berendezték, s még a függönyöket is ők varrták. A klubavatóra meghívták az általános iskola nyolcadikosait is. Az Ö6Z- szejövetelen egy 1919-es veterán, Kukely Pál is részt vett- A fiatalok megbeszélték a jövő évi programot, az úttörőik pedig ünnepélyes rajgyűlésre hívták meg a kisze- seket. Az új otthonnal remélhetőleg megoldódik a nagybárkányi 28 KISZ-tag gondja is. most már csak színvonalas eseményekről kell gondoskodni. NÖGRAD — 1970. december 16., szerda