Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-13 / 266. szám
AZ OLVA Válaszol az illetékes: A Pest—INógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közli: A NÓGRÁD október 27-én, Interpelláció címmel glosszai jelentetett meg vállalatunk balassagyarmati gyárának erősen füstölő — a környéket is szennyező — kéményéről, s a káros jelenség megszűntetésének idejét tudakoljáli. Az interpellációra ezúttal Válaszolunk. A gyár két kazánja rendkívül öreg, korszerűtlen, az állandó kisebb-nagyobb javítások ellenére műszaki állapotuk és hatásfokuk igen rossz. Az Állatforgaimi és Húsipari Tröszt hathatós anyagi támogatásával kb. 5 millió forint költséggel már megkezdtük egy új, korszerű, a jelenleginél nagyobb teljesítményű olajtüzelésű kazántelep építését. Ebben az évben az építés előkészítő munkálatai folynak. Tervezési szerződést kötöttünk az ÉLTERV-vei, megépítettük a kazánhoz vezető utat, kisajátítottuk az építéshez szükséges telkeket és megrendeltük a szükséges berendezéseket is. A tervek méig 1970-ban elkészülnek, a kivitelezéshez — 1971. évre — sikerült építő- és szerelőkapacitást is lekötnünk. A munkák kedvező állása biztosíték arra, hogy az idei — reméljük utolsó — nehéz tél után mához egy évre, még 1971-ben az új kazánházat üzembe helyezzük, megoldva a gyár problémáját és orvosolva egyúttal a környék lakosainak régi jogos panaszát. Szabó Berény igazgató Kislány a gödörben5' A NÖGRÁD 1970. szeptember 17-i számában megjelent „Kislány a gödörben” című cikkre válaszomat az alábbiakban adom mag. A Salgótarján Úttörőik úti gázvezeték-szakasz kiépítése alkalmával — objektív nehézségek miatt — több esetben előfordult, hogy a védőkorlátok rögzítése, illetve az akadályok kivilágítása nem volt megfelelő. A fenti rendellenességek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést az illetékes egységvezető megtette. A Tiszántúli Gázszolgáltató és -szerelő Vállalat igazgatója Tisztelt Szerkesztőség! Gyakran kapunk a mátraszelei boltokban olyan választ ha szódapatront kérünk, hogy: nincs. Még a nyár folyamán megértette az ember, mert sok fogyott és hát Mátraszele csak kis község. Azonban úgy gondoljuk, hogy azért mégsem mehetünk mindnyájan városba lakni, hogy szikvízpatro- niunk legyen, még akkor sem, ha még ilyen antialkoholisták vagyunk is. De a patront megvásárolni sem járhatunk Salgótarjánba, mert nemigen fizetőd ik ki, hisz egy doboz Mi lesz a Tavasz tv-vel? patron ára 6 forint, az útiköltség pedig 13. Kérjük önöket, tegyék szóvá ezt az áldatlan állapotot, hogy megszűnjön a város és a falu közötti ellátási különbség, hiszen a falu termelő az élelmiszerekben, kapjon tehát a falu az iparcikkekből is szüksége szerint! Salamon Lajos Mátraszele Nyugdíjasok köszöneté A Vasas Szakszervezet mellett működő nyugdíjas bizottság irányítása alatt közel ezer szervezett dolgozó tevékenykedik, él. Bizottságunk nemcsak azokat az idős vasasokat fogja össze, segít gondjaikban, akik üzemünktől vonultak nyugállományba, hanem a ZIM és a zagyvarónai vasöt- vözetgyár idős munkásait is. Legutóbbi beszélgetések során azt kérték, hogy tolmácsoljuk a sok száz nyugdíjas nevében tett köszönetüket a vállalat párt- és gazdasági szerveinek és szakszervezeti bizottságának. Elmondották, hogy ebben az évben a korábbinál fokozottabb miértekben tapasztalták a mozgalmi és gazdasági szervek segítségnyújtását. Ez megnyilvánult abban is, hogy buszkirándulásra 320 idős dolgozónak nyújtottak lehetőségét. Berekfürdőn további hatvanon tölthettek kellemes napokat két héten át. Tizenhatan Alsógö- dön, tizenketten pedig Budapesten, a Normafánál tölthettek gondtalan napokat. Nagyra értékelik azt is, hogy ebben az évben továbbra is biztosították a vasas vállalatok sok nyugdíjasa számára az engedélyezett 48 óra havonkénti ledolgozását. Ugyanígy a folyósított segélyeket, és családlátogatásokat. Végül elmondották, hogy dolgogság tölti el őket a megjelent új kormányhatározat következtében, amely 1970. január 1-től biztosítja az évi 2 százalékos nyugdíjemelést. Egyben azt üzenik a fiataloknak, lelkesítse őket is az az érzés, hogy ebben az országban törődnek a munkában elfáradt idős emberekkel. Zsivera János, a nyugdíjas bizottság elnöke Jó gyomor kell Mostanában ifibb panasz érkezet* hozzánk amelyek a régebbi típusú televíziókészülékek Javításával kapcsolatosak. Papp László ka- rancsaljai olvasónk panaszolta, hogy még márciusban bevitték a salgótarjáni GELKA-hoz Tavaaz televíziókészüléküket és azt még a mai napig sem kapták vissza. Az a furcsa helyzet alakult ki, bogy van televíziójuk és , mégsincs mert hónapok óta javítják. Azaz csak javítanák. A GELKA levelet írt papp Lászlónak, hogy sajnos, képcső hiányában nem tudják megjavítani a tv-t, szállítsa haza. Mivel hasonló esetek nap mint nap előfordulnak, megkérdeztük a GELGA-t, mi az oka az elhúzódó javításoknak? Nagy Béla, a GELKA félfogadója válaszolt: — valóban, rengeteg bosszúságot okoz nekünk is és a tulajdonosoknak is. hogy sok alkatrész hiányzik. A régebbi készülékekhez egyszerűen nem lehet alkatrészeket beszerezni. Ml a tv-gyárak- kal közvetlenül nem léphetünk kapcsolatba, budapesti raktárunkból kapjuk az anyagot. Pedig ezeket a készülékeket még érdemes lenne megjavfttatni, mert általában jók. Ml sajnos egyebet nem tehetünk, mint értesítjük az ügyfeleket. Ehhez még csak annyit szeretnénk hozzáfűzni: a GELKA-nak az a bizonyos budapesti központi raktára — ha már feladatához tartozik, — nem tudna kapcsolatba lépni a gyárakkal és megszerezni a hiányzó alkatrészeket? — cs— Olvasónk kérdésére a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattól kértünk választ mely szerint szifonpatron, van, minden igényt ki tudnak elégíteni. A bolt felettes szerve útján, tehát az fmsz-i bolt a járási központja, az élebnd- szer-kisker. boltok pedig szintén központúkon keresztül kérhetik a patroncsere-enge- délyt Ha pedig már csereengedéllyel rendelkeznek boltjaik, akkor közvetlenül a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat telepéhez kell eljuttatni megrendeléseiket. Mint a fentiekből is kiderül, nincs tehát akadálya annak, hogy Mátraszelén is bármikor szódapatront vásároljanak a fogyasztók, illetve kedves ol-. vasóink. A vendéglátás korszerű módja az önkiszolgálás. Sajnos, Salgótarján jelenleg egyetlen önkiszolgáló étteremmel sem rendelkezik, ahol a vendégek gyorsan és kultúrált körülmények között fogyaszthatnák el ebédjüket. A Nemzeti Étterem próbálkozott egy ideig ezzel a vendéglátási formával, de aztán — nem tudni milyen okból — beszüntették. Ez az étterem meglehetősen kiábrándító képet mutat, füstös, piszkos, a nap minden szakában tele van hangoskodó, Italos emberekkel. Jó gyomor kell ahhoz, hogy itt valaki az ételt jó Ízűén elfogyasz- sza. Ha már visszatértek a hagyományos vendéglátáshoz, a kiszolgáláshoz, legalább étkezési Időben elválaszthatnák egy függönynyel néhány asztalt az „ivótól", Így nyugodtan lehetne enni. —is Szanda az 1450 lélekszámú község úgy beékelődött a Cserhát hegyei közé, hogy jóformán csak egyetlen kacska- rinigós bekötőúton közelíthető meg. A kő jelentette itt a fő kereseti lehetőséget hosz- szú időn keresztül. Még ma is sokan dolgoznak a szomszédos kőbányában, bár számuk a gépesítéssel párhuzamosan csökkent. Mezőgazdasági adottságai sem dicsérhetők és emiatt sok a kijáró munkás. A munkaképes Lakosságnak még felét sem tudják helyben foglalkoztatni. A többiek eljárnak dolgozná Balassagyarmatra, Felsőpe- ténybe, Budapestre. Van aki csak hetenként jár haza. A szandaiak mégis szeretik falujukat, ragaszkodnak hozzá. Ennek több jelét lehet tapasztalni. Az egyik vasárnap reggel Pelsőczi András tanácselnök és Majoros János titkár elindultak ásóval, lapáttal társadalmi munkára az épülő új kultúrház alapjait ásni. Hamarosan hatvanan lettek, akik segítettek. A követ kitermelték, helyszínre szállították — legnagyobbrészt társadalmi munkáiban. A falakat a termelőszövetkezet építőbrigádja készíti. Most megakadtak, mert kellene 20 darab G 44— 33-as jelű vasbetongerenda, de eddig hiába jártak utána, nem sikerült beszerezni. Pedig szeretnék tető alá hozni az épüAharaiban nine» hiány Szandán, a Cserhát szívében letet, amiben könyvtár, olvasóterem, klubhelyiség és természetesen olyan nagyterem is lesz, ahol a nagyobb rendezvényeket tarthatják. Az állami támogatást saját erővel, társadalmi munkával toldják meg. Gyarapszik Szanda. Igény van házhelyekre. Itt akarnak építeni. A tanács 100 házhelyet már kiparcellázott. A kisajátítási eljárás folyik, majd az OTP értékesíti a telkeket. A házhelyek fele belterületen lesz, a többi a falu szélén, a korábban visszatartott tartalékterületen. Szandán a fejlődés nagy & a későbbi központosításnak megfelelő. Az fmsz új üzletháza a falu központjában valóban minden igényt kielégít. Ide, a szomszédságába kerül majd az új tanácsház is. Korábban körzet««'tették az iskolát. Abban az időben két pedagóguslakás volt a faluban. Azóta újabb négyet építettek és három új tantermet a volt kettő tatarozása mellett. A termelőszövetkezet majorjában a vízellátás okozott sok gondot. Készül már a vízvezeték. A megfúrt forrásból elegendő víz jön. Itt is gond még a vezeték szigeteléséhez szükséges anyag beszerzése. A falut 1960-ban villamosították. A költségek 1964-ig lekötötték ’ a községfejlesztési alapot. Van még egy terület az úgynevezett Cservölgy- puszta, ahol nincs villany. A telefont most vezetik és ennél is jelentős társadalmi munkát végez a lakosság. A kábel árkát, az oszlopok helyét társadalmi munkában ásták ki. A villanyhoz is hozzájárulnának. A pusztán él, a község több mint 60 lakosa, akik a villanytól nemcsak a fényt, hanem a kulturálódás lehetőségét is várják. A villamosítás tervei készek, csak anyagi alap kell hozzá. A keretek pedig eddig még nem adtak módot a megvalósításra. A bekötőutat is javítani, építeni kellene. Szerepel a tervben ez is. Szükség van rá. A gondok közismertek Szandán, hiszen nem is titkolja azokat senki. Azt sem, hogy a termelőszövetkezetben is sok még a tennivaló, hogy a gazdálkodás kifizetődőbb legyen, a tagság is jól megtalálja számítását. Igaz három hónappal ezelőtt a hazai pamutszövő vállalattal közösen létesítettek egy orsozóüzemet, ahol fél- százan, főleg nők találtak munkaalkalmat. Az is igaz, hogy az indulás az első lépések nem sikerültek úgy, mint ahogy várták, de végső soron az új munkát meg kell tanulni. Később bizonyára könnyebb lesz majd. Lényeg, hogy ötvennel több dolgozó már helyben talál munkaalkalmat. Elképzelések, tervek arra is vannak, hogy a jövőben még több embernek akarnak helyben munkát biztosítani. A termelőszövetkezetben — ahogy Balatoni János párttikár is elmondta —, jövőre' ismét sokan mennek nyugdíjba. Helyettük is a fiatalokat várják és szeretnének olyan körülményeket teremteni, ami vonzó is a fiatalok számára, hogy helyben maradjanak. A már megvalósult tervek kézzel foghatóan bizonyítják, hogy Szandán fokozatosan megvalósulnak azok is, amelyek ma még csak papíron vannak meg. A központi segítség itt találkozik, erősödik a helyi összefogással és ez a legfontosabb alap. Tennivaló sok lesz még, de az akaratban sincs hiány a faluban. B. 3. fanas^ok a szénszállításra! Szükséges-e a kórházi zárójelentés ? Az ősz és a hidegebb napok beköszöntésével ismét megindult a panaszok áradata a TÜZÉP-re. A NÓGRÁD Szerkesztőségébe egymás után érkeznek a levelek. Van, aki személyesen keres fel bennünket a szénszállítási gondokkal. Egy idős, nyugdíjas néni arról ír, hogy már hónapok óta beteg, kórházi kezelés alatt áll. Nyugdíjából szeptemberben szenet rendelt, de még mindig nem kapta meg. Azután tíz mázsa fát íratott, de még az sem érkezett meg a lakására, Sőt, amikor reklamált és betegségére hivatkozott, a TÜZÉP egyik dolgozója a kórházi zárójelentést követelte, mondván: csak így tudják hamarabb kiszállítani a "tüzelőjét! A néni felháborodott és nem tudja megérteni, a szénszállításhoz mi köze van a kórházi zárójelentésnek? Az ÉMÁSZ egyik dolgozója elmondta, hogy két hónapja rendelt tüzelőt a TÜZÉP-telepen, és azóta sem kapta meg. November közepe van, kellene a tüzelő, nem tudja mivel fognak fűteni? Mivel a tüzelőgondok sok családot érintenek, megkérdeztük a salgótarjáni TÜZÉP-telepet, miért van újfent eny- nyi panasz a tüzelőszállításokra? Abrahám István telepvezető-helyettes válaszol: — Legelőször talán azzal kezdeném, hogy ezekben az őszi hónapokban a TÜZÉP forgalma megháromszorozódott. Sajnos, a panaszok jogosak, mert jelenleg még a szeptember 24—25-i rendeléseket szállítjuk. Azt a szénmennyiséget, ami éjszaka érkezik, másnap rögtön ki is szállítjuk. Tegnap például az az 1300 mázsa kányási kocka, amit kaptunk, délután két órára teljesen elfogyott. Naponta legalább kétezer mázsa kányási kockaszén kellene ahhoz, hogy meggyorsítsuk a szállításokat. Kocsink van, sajnos a szén kevés. Még annyit tudok mondani, ha valaki soron kívül tud szerezni fuvarost és indokolt, hogy kivételt tegyünk vele, kaphat szenet. Ezért kérték a nénitől is bizonyára az orvosi bizonyítványt. Megjegyzésünk: minden évben van ősz és van tél, ezt a TÜZÉP is nagyon jól tudja. Ennek ellenére évről évre visz- szatérnek a szénszállítási gondok. Azt kérdezzük a TÜZÉP és a nógrádi szénbányák illetékeseitől, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a családok gyorsabban jussanak szénhez? Mert a hathetes szállítási lemaradás még akkor sem nyugtat meg senkit, ha a TÜZÉP-telep a következő hetekben gyorsabb szállítást ígér. A megrendelőkkel együtt várjuk a gyors választ! — cs — Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-től, 1971. március 31-ig tart Bárki többször is küldhet fényképeket, így több pontot gyűjthet és nagyobb esélye lehet a kitűzött díjakra. Mondru László (Salgótarján) „Ügyes kezek” című fényképére a zsűri 5 pontot adott Módszertani központok Megyénk három középiskolájában folyik audiovizuális kísérlet: a Salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban, a Balassagyarmati Balassiban és a Kistere- nyei Gimnáziumban. Mindhárom középiskolában külön szertárat létesítettek az eszközök számára. Ide összpontosítják a magnókat, filmvetítőket, diavetítőket, lemezjátszókat. A központok egyben lehetővé teszik, hogy tanácsot adjanak a szaktanároknak az eszkötök kezelésére, s egyben javaslatot is tesznek azok hatásos alkalmazására a tanórán. A három audiovizuális központ kölcsönösen tájékoztatja egymást a módszertani eredményekről, s a többi középiskola is megismerkedik ezekkel. NÓGRÁD — 1970. november 13., péntek &
