Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Á tanácstag és ügyei A KISVÁROSI tanácstag a szokásos alapossággal számolt be tevékenységéről. Kissé már zúgott a fejem a legkülönbözőbb ügyektől. A sarki fűszerből! eladójának udvariatlanságától a helyi házkezelőség hanyag kályhásaiig, az autóbuszmegálló sarától az orvosi rendelő untig ismert zsúfoltságáig mindenféle gond, panasz, apróság szerepelt a felsorolásiban. Ha a tavalyelőtti naplóját, feljegyzéseit, emlékeit kértem volna: ugyanezt, vagy kis eltéréssel hasonlót mutathatott volna be, ugyanez a helyzet a tavalyelőtti tanácstagi munka esetében. Sok tennivaló és sok tett — ez a jó szándékú és fáradhatatlan negyvenéves férfi valóságos mozgó, eleven panaszirodája a tanácstagi körzetének. És egyben, ha tud, ügyintéző ds. Hogy milyen sikerrel? Váltakozó sikerrel. Körzetében szeretik és elismerik a munkáját, bizonyos vagyok benne, hogy legközelebb örömmel jelölik és örömmel választják meg. De nem vagyok teljesen nyugodt afelől, hogy betölti a hivatását Legalábbis, hogy mindenben betölti. Félre ne értsék: nem a kis ügyek ellens a panaszok, gondok orvoslása, intézése ellen vagyok Nem lehetünk ellenük — senki, aki közéleti kérdésekkel foglalkozik, akár napi munkájában, akár írással, akármilyen vonatkozásban. A kis ügyek az állampolgár aprónak látszó, de panaszjeHegükben is nagy (számára, szubjektív oldalról nézve mindig nagy) súlyú gondjai — megoldatlanságukkal politikai feladatot jelentenek, megoldásuk — politikai eredmény is. Súlyos és keserves tapasztalatok mutatták meg fejlődésünk egy nem is rövid szakaszában, hogy az ilyen jellegű munka elhanyagolása árt az állampolgárnak — és a rendszernek, a szocialista építésnek, eltávolít és elidegenít. Kapcsoljuk ki hát eleve azt a feltételezést, hogy a tanácstag ilyen irányú munkájának értékét bárki is devalválná. De tanácstag ismerősöm egyetlen esetet sem tudott mondani (beszámolóján kívül, amelyben volt egy általánosan politizáló bekezdés), amelyben körzete lakosságával, választóival az apró napi gondokon túli területre merészkedett volna. Még városi vonatkozásban is alig — megyeiben, vagy orszá1 1 r ■ ' r" 1 1 » goe vonatkozásiban egyáltalán nem. És ttt óhatatlanul valami hiányérzete támad az embernek: mert nem szabadulhat a benyomástól, hogy ez az én tanácstagom olyan „fórró drót”-h.oz hasonlítható, amelyen kétségtelenül jó és hasznos irányban haladnak az információk, de monoton ismétlődéssel — mindig csak egyfelé. Pedig bizonyos, hogy — még a tömegkommunikációs eszközök mai fejlettsége, a sajtó, a rádió, televízió csaknem teljes, illetve szélesedő elterjedtsége idején is — szükség van az ismerős ember, a személyes Ismeretség és kapcsolat révén bizalmukba fogadott ember szavára — országos, megyei szélességű” ügyekben is. Bizonyos, hogy a tanácstag, akit úgy ismertek meg, mint a rábízott terület apró gondjainak jó sáfárát, hiteles személy akkor is, ha el kell mondám, milyen gazdasági problémák feszítik az egész város apparátusát, milyen elgondolások miatt kap az egyik város ilyen beruházást, a másik másfajtát — és miért nem kaphat meg mind a kettő egy harmadik fajta intézményt, amire pedig szükség lenne. Hasonló módon sok alkalom nyílik a tanácstag előtt, hogy szűketab környezetében, választói között az országrész fejlesztéséről, regionális tervekről, érlelődő döntésekről, országos, távlati összefüggésekről beszéljen, — magyarán „politizáljon”, még csak nem is idézőjelben. Ez a „forró drót” másik, természetesen igényelt ága, iránya, amely nélkülözhetetlen a társadalmat egészségesen vHiányozó áramkör létrejöttéhez. Persze, ehhez kell valami, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Hogy tudniillik a tanácstag tájékozott Is legyen ezekben a kérdésekben, kiismerje magát az összefüggések között, időről időre tájékoztatást kapjon a város, a megye, az országrész, az ország gondjairól, tennivalóiról. AZ ILYEN tájékoztatás nélkül valóban csak a politika „aprópénzét” csörgetheti. Még gyarapíthatja is, eredményesen, szorgalmasan, jó szívvel. De ez csak hivatása egyik oldala. Meggyőződésem, hogy több gondot kellene rá fordítaná az eddiginél. B. F. Mit mond az orvos a koleráról? Az utóbbi időben az újságolvasók elég gyakran találkoznak a különböző országokban előforduló koleráé megbetegedésekről szóló hírekkel. Sokakban merül fel a kérdés: hogyan lehetséges, hogy ez az Európában és általában a fejlett országokban hosszú évtizedek óta elő nem fordult megbetegedés újból jelentkezik, egyes afrikai és ázsiai országokban járványokat idéz elő, sőt Angliából, legújabban a szomszédos Szlovákiából is jelentettek szqsyár^os eseteket? Mint az egészségügy szakemberei dr. Majercsik Sándornak, az MTI főmunkatársának elmondták, az okok között elsőként a kórokozó megváltozása említhető. A kolerát ugyanis egy különleges baktériumfajta, az úgynevezett Vibrio okozza. A hatvanas évek elején a Vibriónak El—Tor elnevezésű változata a kelet-indiai szigetvilágban járványt idézett elő és azóta — új, biológiailag is életképes fajtáról lévén szó — mindinkább kiszorítja elődjét. Egy másik tényező a technika fejlődésével hallatlanul meggyorsult közlekedés, amely gyakorlatilag megszüntette a távolságokat. A kolera lappan- gási ideje ugyanis öt nap, s így a fertőzést követő egy-két napon belül Indiából akár New Yorkba vagy a földkerekség bármely pontjára el lehet juttatni a fertőzést. Annak lehetősége is fennáll, hogy távoli országokból érkező élelmiszer vagy gyümölcs közvetítse a fertőzést, bár szerencsére száraz körülmények között a baktériumok néhány nap alatt elpusztulnak. Természetesen az egyes országok közegészségügyi viszonyai igen nagy mértékben befolyásolják a betegség terjedését. Nem véletlen, hogy az a leggyengébb egészségügyi szervezettel ellátott afrikai és ázsiai országokat sújtotta az előző évtizedekben és érinti most is legerősebben. A kolera ugyanis — hasonlóan a tífuszhoz és a vérhashoz (dizentéria) — bélfertőzés, a fertőzés útja is az említett betegségekéhez hasonló. A baktériumok a beteg ürülékében távoznak a szervezetből és a fertőzést a piszkos kéz, a legyek és más rovarok közvetíthetik, juttathatják el élelmiszerekre. Ebből már világos a higiénés körülmények szerepe. Fejlett országokban az első jnegbete- gedóst nagyszabású intézkedések követik. Ami a védőoltást illeti: az egész lakosságot nem lehet, de nem is szükséges beoltani. Világszerte mindenütt csak azokat oltják be, akik foglalkozásúknál fogva, tehát mint orvosok, betegápolók közvetlen kapcsolatba kerülnek a kole- rás betegekkel. Vagy pedig a veszélyeztetett országhatáron teljesítenek szolgálatot, mint vasutasok, vámőrök, stb. Az oltás célja ilyenkor az illetők egyéni védelmén kívül annak kivédése, hogy megbetegedve maguk is a járvány terjesztőivé válhassanak. Az oltással elérhető védettség azonban mintegy 40—60 százalékos, ezért a mai napig a leghatékonyabb intézkedés a karantén, a betegségtől megtámadott terület teljes elzárása a külvilágtól mindaddig, amíg újabb megbetegedés lehetősége kizártnak nem tekinthető. Egyébként a kolera, más súlyos bélfertőzésekkel szemben nem lázas betegség, sőt gyakran éppen a hőmérséklet csökkenése a jellemző. A béltünetek a székrekedéstől az egészen sűrű rohamokban jelentkező hasmenésig váltakoznak. Ennek következtében a beteg rengeteg folyadékot veszít és szervezete kiszárad. (A halálesetek is ennek következményei). A gyógyításban az antibiotikumoknak, főleg a Tetracyklin származékoknak (Tetran) van fontos szerepük. Az eddigi tapasztalatok szerint az új típusú kolera a korábbiaknál enyhébb lefolyású, a megbetegedettek halálozási aránya 2—4 százalék. A betegség behurcolásától tehát egyetlen ország sem védett, de hasonlóan a néhány évvel ezelőtt fellépett himlő- esetekhez fejlett egészségügyi módszerekkel és szigorú intézkedésekkel a nagyobb járványok megelőzhetők. A társadalmi és önvédelem szerepe is igen jelentős — ennék módja a fertőzés terjedésének ismeretéből adódik. A Vibrio gazdák okozta fertőzés egyik forrása a közös WC nem megfelelő használata lehet. Feltétlenül indokolt tehát a WC használata utáni azonnali alapos kézmosás. S annak a higiéniai tanácsnak a megtagadása, hogy lehetőleg ne használjunk közös törülközőt. Ne feledekezzürik meg a2 étkezés előtti kézmosásról Mindezek a szabályok fokozottan vonatkoznak a vendéglátóipari és kereskedelmi dolgozókra. Megtartásuk egyéb fertőzések megelőzésére is alkalmas, nem is szólva arról, hogy elengedhetetlen tartozéka a kulturált emberi magatartásnak. (MTI) Kapcsolat Tyn Levél érkezett Balassagyarmatra, a Madách Imre járási könyvtárba. A levelet a délcsehországi Tyn városkából, az ottani népkönyvtárból küldték, kapcsolatfelvétel céljából. A közelmúltban Tyn városában a magyar—csehszlovák barátsági hét keretében kiállítás nyílt és bemutat4 NÓGRÁD — 1970. november 12., csütörtök Ciprusi barangolás (I.) Aphrodite lábnyomában A Központi Sajt&szolgálat megbízásából ciprus szigetén Járt Fodor László, az Cszak- magyarország főszerkesztője. Tapasztalatairól élményeiről számol be itt kővetkező riportsorozatunkban. A repülőgép indulásaikor a stewardess cukorkával kínálja az utasokat Máskor én is, szomszédaim is nyugodtan el- szopogattuk a különböző ízű cukorkákat Most pillanatok alatt összerágtuk, s mire a légikisasszony több nyelven közölte, hogy csatoljuk be biztonsági övünket, torkunk már újra kiszáradt. Csak nem vagyok ideges? — kérdeztem önmagámtól. S alighogy végigcikázott agyamon a felismerés: bizony, az vagyok, szomszédom szinte nyögve kimondta: Isten őrizzen meg mennünket a repülőgép-eltérítőktől !... Hátam mögött is ez volt a beszédtéma. Csak az a két fiatal, szakállas fickó ne a mi gépünkre szállt volna! — kaptam el egy mondattöredéket S mintha a légi kisasszonyok, ezek a bájos, örökké mosolygó teremtések is kényszeredettebben adnának választ a kíváncsiskodó utasoknak... Nem csoda, hogy a Budapest — Athén — Nicosia — Damaszkusz közti MALÉV-já- raton ilyen hangulat uralkodott Hiszen az előző vasárnapon öt gépet térítettek el! Tettek-e valamit az illetékesek a sorozatos géprablások megakadályozására? Tettek! Máskor a pilótafülkéből ki-be jártak a gép vezetői, nyitva hagyva az ajtót, hogy a kíváncsi utas megszemlélhesse a temérdek műszert; most egész úton egyikük sem hagyja el a kabint. Sőt — bezárkóztak. Az utastérben ezúttal csak a stewardessek tartózkodnak, akik telefon-összeköttetésben állnak a vezetőfülkével. Athénben újabb óvintézkedéseket tapasztaltunk. A tranzit-váróteremben, be- és kifelé jövet egyaránt alapos motozáson estünk keresztül. Az újonnan felszállók poggyászait röntgengéppel ellenőrizték. Az egyik utas bőröndje meg is tréfálta az illetékeseket. Felszállás előtt újra kinyittatták vele a bőröndöt, s kérték, mutassa meg, milyen fémet visz. Három darab nagy asztali öngyújtó került elő. Kényszeredett mosoly, s a visszatartott csomagot is feltették a gépre. Nikozia felé közeledve másfajta riadalom is úrrá lett az utasokon- Egy Damaszkuszba tartó férfi fennhangon — s mint kiderült felelőtlenül — kijelentette: Aki nincs beolt- ve kolera éllen, ötnapos egész, ségügyi karanténba kerül! Megdöbbentem. Pesten az oltásra vonatkozóan nem kaptam egyértelmű választ. Mást mondott a Ferihegyi repülőtér egészségügyi szolgálata, és mást a KÖJÁL illetékese. így csak feketehimlő-oltást kaptam. Ám Nikoziában sem az egyik, sem a másik felől nem érdeklődtek. Ciprus kárpótolt az utazás izgalmáért. A sziget kisebb, mint Szicília, vagy Szardínia. Ha dús a fantáziája, az ember azt képzelheti: egy hatalmas, lehorgomyzott hajón tartózkodik. Legszélesebb pontja, 96, hosszúsága pedi- az „ormány” résszel együtt is mindössze 224 kilométer. A térképen úgy hat, mintha karcsú föníciai, vagy vikinghajót formázna. Alti itt tengert akar látni, kívánsága tíz— húsz percnyi autózás után teljesülhet. Mert Cipruson nincs könyvtárával ták az ítélet című filmet. A város egyébként Dél-Csehor- szág egyik legrégibb települése. s könyvtárához nyolc környező helység könyvtára tartozik. A balassagyarmatiak hamarosan levelet küldenek, melyben az áll majd: szeretnék kiépíteni a kapcsolatot, s jövőre tapasztalatcserére küldöttség utazna Tyube. Sétány a pálmafák alatt vonat! A belső forgalom az 1600 kilométer összhosszú- sáigú, keresztben és hosszában futó műútakom gépkocsikkal bonyolódik le. Egyébként az autó mindjárt a repülőtér előtt megviccelt. Hollós Józsefnek, a magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjének Mercedes kocsijában majdnem a volán mögé ültem. — Csak nem akar vezetni? — kérdezte nevetve vendéglátóm. Akkor jöttem rá, hogy jobb oldalon van a kormány. Igen, itt balra hajts és johbra előzz a közlekedési rend. (Nemhiába volt Ciprus évszázadokig angol gyarmat.) A sziget, Arábia partjai előtt, a Földközi-tenger keleti medencéjében „húzódik” meg. Partjánál, a legenda szerint a szerelem és a szépség istennője, Aphrodité lépett ki a habokból. Lábnyomaiból sarjadtaik a sziget sokszínű virágai, a nárciszok, a ciklámenek, a nőszirmok, a mimózák, a lenyugvó nap vörös fényében fürdő, a csodálatosan kék színű tenger habjaiban tükröződő cédruserdők, pálmali- getak, fenyőik, a narancs- és citrpmültetvónyek. Ciprus területe 9251 négyzetkilométer, lakóinak száma 622 ezer; 77 százalék görög, 18 százalék pedig török nemzetiségű, a többi örmény, és szíriai arab. A sziget államformája: köztársaság. Próbáltam megtudakolni, honnan kapta nevét » szigetország? De minél több helybelitől kérdeztem, annál jobban megbizonyosodtam: ezt még nem döntötték el a történetírók. Egyesek azt állították: a réz görög nevéből szárzik; mások azt bizonygatták, éppen fordítva: a sziget nevéről adták, a réznek a görögök a Ciprus nevet. Annyi bizonyos, hogy Cipruson már időszámításunk! előtt 1500-ban görög, később föníciai települések voltak, majd az időszámításunk előtti VII. század elejétől az időszámításunk utáni XII, század végéig asszír, egyiptomi, perzsa, macedón, római és bizánci uralom következett. 1191— 1439-ig állt fenn a ciprusi királyság. ezután a sziget Velence, Törökország, Anglia birtoka lett. Az angolok egészen 1960-ig „ott felejtették" magukat Tíz évvel ezelőtt sem önszántukból mondtak le a szigetről; a ciprusi haladó erők harca söpörte él uralmukat! A szigetország iránti „szerető ragaszkodás” oka, hogy földrajzi fekvése miatt, birtoklása katonailag, kereskedelmileg egyaránt igen előnyös volna bármely nagyhatalomnak . „. Következik: Nicosia két arca Fodor László i Űj városjelvény A napokban elkészült Salgótarján város új kisjelvé- nye. A vörös és fekete színű jelvény a megyeszékhely címerét szimbolizálja nagyon Leegyszerűsített, modern formában. Az új jelvényre azért volt szükség, mert Salgótarjánnak eddig nem volt egységes jelvénye, az Idegenforgalmi Hivatalban és más helyeken többféle is forgalomban volt. A szép kivitelű zomán- cos jelvényeket az Állami Pénzverde készítette. Megfeleli! a Nemzetközi Szemle A folyóirat részletesen foglalkozik az el nem kötelezett országok lusakai találkozójával Várady György cikkében a találkozó dokumentumait ismerteti. A nemzetközi helyzetről szóló általános nyilatkozat mellett felhívások formájában 13 dokumentumot fogadtak el Lusakában, közöttük az ENSZ szerepéről, a leszerelésről, a gyarmati uralom felszámolásáról, a közel- keleti és délkelet-ázsiai helyzetről. Külön nyilatkozatot szenteltek az el nem kötelezettség és gazdasági fejlődés összefüggéseit érintő kérdéseknek. A lap részleteket közöl a lusakai találkozó nyilatkozatairól; a békéről, függetlenségről. együttműködésről és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásáról. valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetéről szólót. A Nemzetközi Szemle mostantól kezdve rendszeresen közöl anyagokat a pártoktatás nemzetközi és világgazdasági tanfolyamain résztvevők számára. Ez alkalommal a „Szocialista országok gazdasági fejlődésének helyzete és feladatai” témához közöl két cikket — a Mezsdunarodnaja Zsizny-ből M. Szenyin a közgazdaságtudományok doktora, „A szocialista integráció kérdései” és a Novoje Vremja alapján T. Sz. Hacsaturov akadémikus „A szovjet gazdasági reform” című írását. Egyéb cikkek a Nemzetközi Szemléből: V. P. Lukin: A fejlődő országokra vonatkozó amerikai koncepciók evolúciója (SZSA), Victor Perlő: Amerikai Egyesült Államok: gazdaság és válság (Pravda , Az amerikai feketék és a valóság (Szerkesztőségi cikk), Jean Genet: Amgela és testvérei: (Nouvel Observateur), Har- sányi Ernő. Az arab egység néhány problémája és a közel- keleti válság, Makai György: Az arab világ forradalmi panorámája (Ismertetés G. C. Pajetta „Socialismo e mondo arabe: „A szocializmus és Iz arab világ című könyvéből). Dokumentumok. Közlemény a Kínai Kommunista Párt IX. Központi Bizottságának 2. plenáris ülésszakáról. (Patkó Imre kommentárja a KKP közleményéhez). Eseményeik nyomában. ..
