Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
' 1 VILÁG PROLETÁRJAI. ESTfSÖfMíin AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS’A MFGVEI TANaCS LAPJA XXVI. ÉVF„ 262. SZÁM ARA: 1 FORINT W70. NOVEMBER 7., SZOMBAT Forradalmunk 53. évfordulóján írta: Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára M agyománnyá vált, hogy a Nagy Októberi Szocialista ■■ Forradalom évfordulóján, első gondolatunk azé az orosz, munkásosztályé és szövetségeseié, akik hihetetlen elszántsággal október napjaiban győzelemre vitték a forradalom zászlaját, azé a hős népé, amely járatlan utakon, emberfeletti erőfeszítésekkel súlyos áldozatok árán varázsolta elmaradott hazáját imponáló eredményeket felmutató szocialista nagyhatalommá. Azé a. népé, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a fasiszta fenevad leküzdése, s amelynek százmilliók köszönhetik szabadságukat és függetlenségüket Azé az országé, amely a világbéke megóvásáért folyó éles harcban ma is kiemelkedő felelősséggel veszi ki részét. A forradalom évfordulóján azt a népet köszónijük, amely az elmúlt több mint öt évtized alatt joggal váltotta ki a m- iág dolgozói nagy táborának csodálatát és amelyet világszerte elismerés és tisztelet övez. Köszontjük a harcokban edzett, tapasztalt pártot — a Szovjetunió Kommunista Pártját —, amely összeforrva népével, biztosan vezette és vezeti a világ első szocialista államát. A Nagy Október 53. évfordulóján is százszor igaznak | érezzük Leninnek a forradalom negyedik évfordulóján mondott szavait: „Minél távolabb lesz tőlünk 1917 októbere, annál világosabbá válik az oroszországi proletárforradalom jelentősége.” A történelem soha nem ismert eredményekben és jelenségekben ennyire gazdag, az ember felszabadítása vívmányaiban ennyire telített fél évszázadot. Ezek az évek a társadalmi valóság gigászi átalakulásának voltak tanúi. De ezzel együtt gyökeresen alakultak át nézetrendszerek, és változott a mérce, amellyel az emberek, a társadalom életét, fejlődésének perspektíváját mérték. Hihetetlenül gazdag történelmi tapasztalat gyűlt össze, amely döntő hatással van az emberiség sorsának alakulására, A forradalom ellenséged, a történelem kerékkötői éveken keresztül hasztalan próbálták elhitetni, hogy az orosz forradalom véletlen esemény volt, és hogy ennél fogva nem is lesz követője. Nem nekik, hanem Leninnek lett igaza, aki tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszország gazdasági, politikai fejlődésének, de egyben az imperialista szakaszba lépett világkapitalizmus fejlődésének volt törvényszerű terméke. Azoknak lett igazuk, akik az Októberi Forradalmat, mint a szocializmus világméretű előretörése első lépésének fogták fel. O któber világot formáló hatása ma már élő valóság; a szocializmus világrendszerré vált, reális tényezővé alakult a nemzeti felszabadító mozgalom és a tőkés országok dolgozó tömegeinek harca olyan szervezett erővé ková- csolódott, amely egyre hatékonyabban vesz részt életének, jövőjének intézésében. A szocializmus ellenséged és mellettük a baloldali opportunisták ma is mindent megtesznek, hogy eltörpítsék az Októberi Forradalom és az azóta megtett út tapasztalatait és tanulságait, hogy azokat a jelenkor problémáinak megoldásában hasznavehetetlennek tüntessék fel. De mi ezeket a tapasztalatokat nem úgy fogjuk fel, hogy a forradalom és a szocialista építés vonásai szó szerint a szovjetekkel azonos formában ismétlődjenek meg. Az utánzást a maga idején Lenin tagadta a leghatározottabban. Bizonyos folyamatok ismétlődését a leninisták sohasem értelmezték mechanikusan, hanem csakis a világtörténelem dinamikájával összhangban. Október tapasztalatai nem valamiféle kódex, nem szabálygyűjtemény, amelyek más országok forradalmárai cselekvését és gondolkodását szabályozzák. Ez csak a kommunizmustól idegen burzsoázia ideológusai érthetően korlátolt szemléletének lehet szüleménye, hiszen minden sematizmus a forradalomban, elsősorban a forradalmi erőket bénítja, helyzetüket bonyolítja és az osztályellenség pozícióit egyszerűsíti. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsősorban alkotásra buzdít. Olyan történelmi kezdeményezésre buzdít, amely a szocializmusért folyó harc elveit a változó körülményeknek és az osztályharc konkrét szükségleteinek megfelelően értelmezi, alkalmazza és fejleszti tovább. Az októbert követó évtizedek alapvető tanulsága, hogy kialakult és működik egy társadalmi berendezés, amely megfelel a kor követelményének, bár nyilvánvaló, hogy a szocializmus és kommunizmus teljes és végső modelljének megmintázásához népek, forradalmak sokasága járul hozzá. Az Októberi Forradalom megmutatta azt az utat, amelyet más népeknek is meg kell jámiok. Igaz, nem azonos módon, nem azonos feltételek között, de a lényeg az, hogy az út, amelyet október nyitott meg, egyértelműen a szocializmushoz vezet. Október győzelme és a szocializmus perspektívája összeforrott. A szocializmus az egész emberiség égető szükségletévé vált. Népünk sorsa más népekéhez hasonlóan, elválaszthatatlan az 1917 októbere által elindított nagy történelmi folyamattól. De mi magyarok különösen büszkék vagyunk, hogy népünk legjobb fiai együtt harcoltak a forradalmat védelmezve az orosz osztálytestvéreikkél, és hogy a Magyar Tanácsköztársaság közvetlenül 1917 hatásaként töltötte meg a magyar nép történelmének egyik legdicsőbb lapját. Népünk október katonáitól kapta vissza szabadságát 1945-ben és amikor a dolgozó nép vívmányát kellett nehéz harcban oltalmazni, Lenin katonáitól kaptunk segítséget. Egész 25 éves fejlődésünk alatt éreztük a Szovjetunió támogatását. Együttműködésünk és kapcsolataink évről évre magasabb szinten acélosodnak. Barátságunk a Szovjetunióval olyan bensőséges és testvéri viszonnyá fejlődött, amelyre joggal vagyunk büsz- &M-. A forradalom nagy ünnepén szívből csatlakozunk mi is azokhoz a köszöntésekhez, amelyek ezekben a napokon a világ minden tájáról érkeznek Moszkvába. Biztosak vaevunk, hogy híven az 53 év haladásához, a szovjet nép valóra váltja nagy terveit, és az egész haladó világ nagy örömére, teljesíti történelmi küldetését. Sikereink záloga, pártunk politikája Szor/el Hősi Emlékművet avattak Salgótarjánban A Sziráki Állami Gazdaságban tett látogatás után — ahol V. M. Sztriganov, az OSZSZK kulturális miniszterhelyettese, az SZMBT alélnö- ke vezéfte szovjet delegáció tagjai találkoztak a Szovjetunióban végzett, s a megyénkben élő ösztöndíjasokkal is — tegnap Salgótarjánban folytatta programját. Délelőtt látogatást tettek a Bolyai Gimnáziumban, felkeresték a ka- rancsberényi Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeumot, délután pedig részt vettek a salgótarjáni Szovjet Hősi Emlékmű avatási ünnepségén. Erre az alkalomra zászló- díszbe öltözött a város. Dólutám a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak képviselői gyülekeztek a Lenin téren az új Szovjet Hősi Emlékmű előtt. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Matúz József, Havas Péter, * a megyei pártbizottság titkárai, Géczi János, a megyei tanács vb-elnöke, Gvozgy Vlagyimir Klimentiovics altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének' katonai aittasé- ja. A. F. Posznyikov, az SZMBT Központi Elnökségének tagja, a minszki autógyár igazgatója, Jdn Kosza, a besztercebányai nemzeti bizottság elnökhelyettese, a csehszlovák delegáció vezetője, a város társadalmi szervezeteinek és az üzemek dolgozóinak képviselői. Az emlékmű előtt a munkásőrség díszszázada sorakozott fel. Vezényszó után a magyar és szovjet Himnuszt játszotta a zenekar, majd dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács VB-eOinöke köszöntötte az ünneplő közönséget. Ezután Devcsics Miklós, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára mondott avató beszédet. Miklós beszéde — A világtörténelem korszakváltó fordulói ritkán köthetők egyetlen naphoz. A korszakok százados fejlődés eredményei és senki sem vállalkozhatna arra, hogy nap szerint meghatározza, mikor kezdődött mondjuk a feudalizmus vagy a kapitalizmus korszaka. 1917. november 7-e azonban vitathatatlanul új fejezetet nyitott az orosz nép, az egész emberiség történetében. Bizonyos értelemben éttől a naptól számíthatjuk az emberiség igazi történetének kezdetét — kezdte ünnepi beszédét Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára, majd így folytatta: — Az orosz proletariátus élenjáró pártja évtizedeken át készült arra a napra, amelyet azután a forradalom hivatott vezére percnyi pontossággal határozott meg, amikor az idő elérkezett. November 6-án este Lenin így írt a párt Központi Bizottságának tagjaihoz: „...A felkelés halogatása most már igazén egyértelmű a halállal. .. nem szabad várrá.. és másnap megindultak Pé- tervár munkásai és matrózai. Az Auróra cirkáló sortüze volt az azóta történelmi jelentőségűvé nőtt jeladás, amely harcba szólította a párt, a munkások, a parasztok forradalmi harcosait. Az ünnepi szónok ezután azt méltatta, hogy az elsöprő erejű győzelmes forradalom eredményeként Oroszország népe, a munkások, a parasztok és katonák közvetlenül kezükbe vették sorsuk irányítását. Mint mondotta, már a forradalom első intézkedései Oroszország felé fordították a világ közvéleményének figyelmét. Szólt arról is, hogy a szocializmus ellenségei nem nagy jövőt jósoltak a forradatomSzovjet Hősi Emlékművet avattak Salgótarjánban, a Lénia- térén. Az emlékmű Csaba László alkotása nafc A szovjet hatalom létéért vívott harc a világ munkásainak és tőkéseinek nagy összecsapása volt. Ennek hatása messze túlnőtt Oroszország határain. Beszéde további részében azt hangsúlyozta, hogy a fiatal szovjet állam megalapítója Lenin vezetésével, majd a későbbiekben az áltála mutatott úton soha nem látott ütemben kezdte meg a népgazdaság fejlesztését, a szocialista társadalmi rend építését. A hatalmas ország történelmileg rendkívül rövid idő alatt a világ egyik legnagyobb gazdasági, egyik legerősebb politi- kaá, katonai hatalmává vált Belső társadalmi rendjét, fejlődésének gyors ütemét tekintve pedig minden más országot megelőzött. Ezután azt emelte ki, hogy a szovjet nép fiai, a hősi Vörös Hadsereg katonái hozták el számunkra is csakúgy, mint fél Európa népeinek a szabadságot, a demokratikus átala- _ kulás lehetőségét Népünk?” (Folytatás a -2.' oldalon.) Koszorúzást ünnepség a fővárosban S3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy’ Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; a forradalmi munkás-paraszt kormány koszorúját Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezte el. A Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében F. J. Tyi- tov nagykövet, és V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az emlékművön elhelyezték koszorúikat a budapesti diplomáciai testület, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a magyar fegyveres erők, a szovjet hadsereg, a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának képviselői is. Nyers Rezső beszéde a Rádióban és a Televízióban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken este ünnepi beszédben méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét a Rádióban és Televízióban. Az alábbiakban részleteket közlünk Nyers Rezső elvtárs beszédéből 1917. november 7-én Oroszországban olyan tíz nap vette kezdetiét, amely megrengette a világot, így jellemezte a szemtanú, John Reed híressé vált művében. Ha meg akarjuk érteni korunkat, amiben élünk, vissza kell idéznünk a kort, ami elindította és előzménye volt. Emlékezni kell rá, tanulni kell belőle és tisztelegni kell az emlékénél. Az októberi forradalom harcba vitte az orosz birodalom elnyomott osztályait, sok milliónyi barátra lelt a nemzetközi munkásvilágban, a gyarmati népekben, ám dühödt és elszánt ellenségre talált az imperialista burzsoáziában. Óriási politikai katalizátornak bizonyult, mely felgyorsította a politikai harcot, élesebben elkülönítette egymástól a haladás, a reakció és az opportunizmus erőit. A politikai állásfoglalás szempontjából ma is alapvető kérdésnek számítjuk: mellette, vagy ellene vagy-e a Nagy Októbernek? A mi pártunkhoz csak az tartozhat, aki mellette van, aki magáénak vallja, követi tanításait. Hogyan lettek a bolsevikok a történelem győztesei? Bár kockázatos volt a vállalkozásuk, a kívülállók és az ellenség számára meglepő és váratlan volt győzelmük, mégsem a véletlen szülte, hanem a történelem parancsolta, hogy győzzenek. Oroszország szociáldemokrata mozgalmából csak a forradalmi marxista szárny, a bolsevik szárny győzhetett, akik megértették a marxizmusnak a „lelkét”, akik nagy dolgokban is cselekvőképesek voltak. A Lenin vezette Bolsevik Párt győzelmével kivívta magának azt a rangot, hogy az új társadalomért harcolók élcsapata legyen. A munkás- mozgalom forradalmi része világszerte nagy számban követte a lenini példát, forradalmi kommunista pártok alakultak, melyek ma a földke(Folytatás a 2. oldalon) I h
