Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
Sürgetnek a tennivalók Asszonyok as üveggyárban Itatta Józsefné és Ducza Lászlóné és termékbőség- A mi asszonyaink azelőtt sem rejtették véka alá a véleményüket, mindig megmondták, ami a szívüket nyomta. Most a párthatározat megjelenése után még hatványozottabban kerülnek a felszínre a vélemények. De így van ez jól. Ezekkel a mondatokkal kezdődött a beszélgetés a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatói irodájában. Ott volt Varga Gyula igazgató, Vomik László, a pártbizottság titkára, Pförtner József, szakszervezeti titkár. • Ducza Lászlóné, a nemrégiben megválasztott nőielelŐ6. Eljött a beszélgetésre Batta Józsefné, aki már évek óta talán legjobb tudója az itt dolgozó asszonyok gondjainak, örömeinek, és Müller Jánosné, a korongos csiszoló áruátvevője. A témákat nem kell keresgélni, egymás után hangzanak el a vélemények, nem egyszer parázs vita is kialakul. Ez érthető is, mert nagyon időszerű, sokakat foglalkoztató, hosszú évek munkáját megszabó kérdésekről beszélgetünk. Arról, hogyan alakult az üveggyárban dolgozó több mint ezer asszony, lány helyzete a párt- határozat megjelenése óta. Miben és mennyiben történt változás? Mert ez a legfontosabb. Kényes kérdés a fizetés? — Kényesnek nem kényes, de nyilvánvaló, hogy mindenkit foglalkoztat — válaszol Müller Jánosné Koppány György felvételei Varga Gyula. — Az előbb Müller Jánosné azt mondta, a korongos csiszolóban az áruátvevők, árukísérők keveset keresnek. Hasonló a helyzet a festőknél, és a finomcsiszolóban is. Nem mondom, hogy elégedettek vagyunk a nálunk dolgozó asszonyok keresetével. De tudni kell azt is, hogy évek óta kialakult bérarányokkal állunk szemben. Ezeket máról holnapra megváltoztatni nem lehet. Vannak nálunk „tipikusan” női munkák, amelyet évtizedek óta mindig csak nő végzett az üveggyárban. Olyan munkahelyek. ahova férfit egyszerűen nem is tudnánk kapni. Mert egy szakmát ismerő férfi 2000 forintnál kevesebb fizetésért nem megy el dolgozni. — A pártbizottságnak, a gazdaságvezetésnek egyöntetű a véleménye: biztosítani kei! az egyenlő munkáért, egyenlő bér elvet. A ténylegesen végzett munka legyen a fizetés alapja függetlenül attól, hogy ki csinálja. Nálunk az a gyakorlat alakult ki, hogy a dolgozók sorsáról ott döntsenek, ahol legjobban ismerik a gondokat és a lehetőségeket is. Tehát az üzemek rendelkeznék a bérfejlesztésre jutó összeggel. Előfordult nem egyszer helytelen bérfejlesztés is. Sajnos, legtöbbször az asszonyok rovására. Intézkedési tervet dolgoztunk ki, miként tudjuk megoldani ezeket a gondokat. Nyilvánvaló, hogy egyetlen férfi sem kaphat magasabb bért csak azért, mert férfi. Mondok egy példát. A festőüzemben jelenleg egy brigád dolgozik, de munkájuk alapján el tudjuk különíteni őket két különálló brigádra, amelyek közül az egyik zömében asszonyokból áll. Nyilvánvaló, ilyen módon mindkét brigádban megfelelően alakul a bérfejlesztés. Battáné veszi át a szót. — Mi, akik évek óta dolgozunk együtt, tudjuk, hogy a teljesítmények nem egyformák még akkor sem, ha netán a fizetés nagyjából ugyanaz. Férfi fiinomcsiszoló szakmunkások már legalább 30— 40 éve dolgoznak, a nők csak öt-hat éve. Az összehasonlítás nem ad reális képet. Ducza Lászlóné számokkal bizonyít. — Felmértük a női és férffldolgozók fizetésének arányát. Az eredmény nem mondható rózsásnak. Csak két példa. Az adminisztratív dolgozóknál a férfiak átlagfizetése 2885 forint, a nőknél 1510 forint. Az üvegfestő szakmunkásoknál a férfiak átlagban 2612 forintot, a nők 1711 forintot keresnek. Nyilvánvaló, hogy van mit lenni. Férfinőf elel ősök Maga a szóösszetétel mindenesetre furcsa. De sajnos így van. Az öblösüveggyár nyolc alapszervezete közül négyben férfi a nőfelelős. Az okokról Vonsdk László beszél. — Először számunkra is furcsának tűnt, hogy abban az üzemben, ahol 1100 asszony dolgozik, ne találjunk megfelelő, rátermett nőfelelősöket. Annak viszont örülünk, hogy a legutóbbi választásoknál a pártvezetésben növekedett a nők aránya. Aztán megnéztük közelebbről. Sokan mentek nyugdíjba, pontosan a kommunista asszonyok közül, vagy mennek a következő évben. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy fiatalítani kell pártszervezeteinket. Sok itt a fiatal, jól dolgozó, becsületes asz- szony. Megkeressük őket. De ha megfordítom a dolgokat, két pártalapszervezetben találtunk volna megfelelő nőfelelőst. Azonban nem vállalták a megbízatást. Jelenlevő gond, ezzel pártbizottságunk tisztában van. Azt is tudjuk, hogy egyszerre nem csinálhatunk 180 fokos fordulatot. De, hogy a következő években ez egyik legfontosabb feladatunk. az máris világos. Ami megvalósult Ismét Varga Gyuláé a szó: — Mindenképpen összhangba kell hoznunk a változtatásokat a gazdasági lehetőségekkel. Vonatkozik ez a három műszakra, az egyedülálló anyák segítésére, a sokgyermekes édesanyák támogatására. Annak őrölünk, hogy az üveggyárban 6 forint alatti órabér már nincs. Egyre inkább előtérbe kerül a műszaki fejlesztés, a gépesítés. Ez a megoldás egyik kulcsa. A jelenlevő asszonyok szinte egymás szájából veszik a szót, amikor az eredményekről beszélünk. Ducza Lászlóné papírokat szed élő. — Nem könnyű nőfelelősnek lenni az üveggyárban. Most is és még a következő években is bőven lesz tenni és megoldani valónk. Egyre súlyosodó gond a visszatérő édesanyák kérdése. Ezért az üveggyár egy 50 férőhelyes óvodát létesít a Csizmadia úton. Nemrégiben vettünk gyermekmérleget, mosógépet, centrifugát, porszívót, ezeket az asszonyok díjmentesen kölcsönözhetik. Egészséges pezsgésről adott számot a beszélgetés. Abban mindenki egyetértett, hogy folyamatos, és állandó munkát jelent a párthatározat végrehajtása. Határidő nincs, mert a tennivalók sürgősek és sürgetnek. Az új, Salgótarjánban ma felavatásra kerülő szovjet hősök emlékművét nevezem így már attól a pillanattól kezdve, hogy először láttam — méretarányosan kicsinyített mását — a városi tanács elnökhelyettesének íróasztalánötágú új üzenet. Memento. Az emlékmű Csaba László alkotása. A hála, kegyelet, nagyrabecsülés betonból formált, örök emlékeztetője. Ajándék. S mint az emberi kapcsolatok minden más kifejezője — ajándékozót, ajándékozottat egyaránt minősít, utal a kettejük közötti viszony mélységére. Ez az emlékmű keletkezése első pillanatában közüggyé vált: vitatkoztak helyéről, stílusáról, méreteiről, anyagáról; vitatkoztak tervezők, megyei és városi vezetők, egyszerű járókelők; vitatkoztak a hozzáértők csavaros észjárásával és a laikusok naiv egyszerűségével. De mindez így volt szép és csak így lehetett. Most már helyén — az újTársulás A eerecH, a szurdokpüspöki és a varsányi tsz vezetőinek javaslatát, a javaslat megvalósításának lehetőségeit egész sor termelőszövetkezetben la- ! tolhatják, fontolgatják mostanában. Arról van ugyanis szó, hogy hozzanak létre olyan társulást, amely a közgazdasági e! emzőmunkát, s a tervezést egyaránt megkönnyítené a mezőgazdasági nagyüzemekben. Nem szükséges túlságosan hosszú ideig faggatni a szövetkezeti szakembereket, hogy elmondják az okos ötlet indítékát. A mezőgazdasági termelés, a szövetkezet és a tagok jövedelmének növelése egyre nehezebben sikerül alapos, közgazdasági elemzőmunka nélkül. Ugyanis az anyagi érdekeltség új, 1971-ben életbe lépő rendszere a hatékonyabb, gazdaságosabb termelésre ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket. Nógrádban a termelőszövetkezetek többsége viszonylag kis területen és mostoha viszonyok között gazdálkodik. Az állam segítségével sem volt könnyű a dolguk. Ebből következik, hogy a későbbiekben sem lesz egyszerű az iparszerű termelés, a jövedelmezőbben gazdálkodó üzem megszervezése az állam támogatása nélkül Márpedig a közgazdasági ösztönzők a mostaninál korszerűbb gazdálkodásra, a ma A selypi cukorgyár kéményei vastagon • ontják a fekete füstöt. A gyárban teljes az üzem. Szeptember 26-től minden gép megállás nélkül dolgozik. Az udvarra percenként érkeznek a cukorrépával megrakott szállítógépek. A vasútról is hosszú vagonsorokat tolnak a korszerű kirakodóba. Fazekas Zsigmond a gyár főkönyvelője mondta él, hogy a feldolgozásra érkező cukorrépa többségét a Nógrád megyei termelőszövetkezetek szállítják a gyárnak, amelyből naponta 228 vagonnal dolgoznak fél A cukorrépa minősége az idén gyengébb. A nyári esőzések következtében a cukortartalom a szokásos tizenhat—tizenhét százalék helyett csak tizennégy százalék. A cukoripari dolgozók feladata most, hogy ennek ellenére, ha meny- nyiségben kevesebb is, de minőségben kifogástalan árut állítsanak elő. jáalakított Lenin téren magasodik az ötágú betonépítmény. Elődje, a közvetlenül felszabadulásunkat követően emelt, régi emlékmű képe idéződik fel emlékezetemben. Igen: az valóban szovjet hősök emlékműve volt. Vagy talán csak más. mint ez. Olyan, amilyen adott. időben, akkor lehetett. A Szovjetuniót, a szovjet emberek hőstettét elsősorban és akkor közvetlenül az elesett hősök tettein át regisztrálta: A régi emlékmű nemesen egyszerű síremlékké formálódott. kegyeletes szomorúságot ébresztő kegyhellyé. Ezt akarta kifejezni. Ezt fejezte ki. Állok a Lenin tér szélén és gondolatban egybevetem utódjával, s előtolul a kérdés: vajon megfógalmazhatódott volna-e más módon a hála és nagyrabecsülés. Nem a formára gondolok, hanem a formában egybefoglalt tartalom végtelen tereire. Mert úgy érzem, hogy értéke k isebbedik ennek a monumentumnak, amikor szovjet hősök emlékművének nevezzük. Ez a betonkompozidó nem még eléggé magas költségek csökkentésére kényszerítik a szövetkezeteket. Arra, hogy a kisüzemi módszerek helyett a termelékenyebb, a gazdaságosabb eljárások alkalmazására törekedjenek. Ez pedig mindenekelőtt beruházás kérdése, amelyhez külön-külön a legtöbb nógrádi gazdaság szegénynek bizonyul. A szövetkezetek összefogása, az anyagi eszközök koncentrálása azonban alapot ad az erőteljesebb szakosodásra, az iparszerű termelés megszervezésére. Arra, hogy ^gyetlgj nagy folyamatban egyesüljön a termelés, a feldolgozás és az áru értékesítése. Az eddig létrehozott és eredményesen működő szövetkezeti társulásokban úttörő szerepet vállaltak magukra a területi szövetségek. Ott voltak a TÖVÁLL-ok megalakításánál, az ötezer sertést hizlaló és értékesítő litkei társulás születésénél. Közreműködtek a kállói szarvasmarha-társulás alakulásánál, és most is tárgyalásokat folytatnak egy tízezres sertéshizlalda létrehozásáról Tar környékén. Ezekre az erőfeszítésekre azok a kedvező tapasztalatok sarkallják a szövetségeket, amelyeket a már működő társulások szolgáltatnak. A salgótarjáni tsz-szövet- ségben éppen a közelmúltban elemezték ezt a témát, és olyan következtetésre jutottak, hogy az összefogásnak, a tárGYORSÍTOTT ELJÁRÁSSAL A selypi cukorgyár az elmúlt években új technológiát vezetett be. Elsősorban a répa kirakodását gyorsították meg, hogy a termelő gazdaságoktól a legrövidebb időn belül átvehessék a cukorrépát. A vasúton szállított répát BUM 4—es típusú gépekkel rakják ki, majd prizmázzák. hogy az erőt a vontatókon, a teherautókon érkező termény átvételére fordítsák és a szállítógépek mielőbb felszabaduljanak, A szervezettség eredménye, hogy Selypen eddig a termény átvétele zökkenőmentesen történt. Még torlódás nem keletkezett. Itt kell megjegyeznünk: a rétsági és a pásztói tsz-ek többsége arról panaszkodik, hogy a cukorgyár a községekben nem fordít gondot a répa gyors átvételére. Ezzel gátolja az őszi munkákat. A selypi cukorgyár idei feladatra munkaerővel is gondosan felkészült. A pásztói tud csak elesett hősöket dicsérni, mint ahogy negyedszázaddal a véres harcok után bennünk is egybemosódik a Salgótarjánnál 1945-ben elhunyt vagy a volgográdi nagy. üzemben ma dolgozó és a gyakorlórepülés során tragikus körülmények között életét vesztett űrhajós Jurijok képe. Ez a ujjait égre feszítő kéz, ez a három dimenzióra bontott ötágú csillag az elesett szovjet hősök, a háború és béke évtizedeiben szebb életet építő, nekünk felszabadulást hozó szovjet nép, sőt az egész, rossz felett győzedelmeskedő emberiség emlékműve. Emlékeztető a vörös csillag és vörös logobó alatt diadalt arató minden népnek minden diadalra. A Lenin térről eltűnt a csobogó szökőkút. Helyén oroszos — tajgai — hangulatot keltő, pázsitos-cserjés tér szépült napvilágra. S az emlékmű: az ötágú új üzenet. sulásmak a mezőgazdasági termelés, az áruértékesítés növelésének még hihetetlenül nagy lehetőségei vannak Nógrádban. Hogy milyen akadályok állják útját a szélesebb körű ösz- szefogásnak? A sok kedvező tapasztálat mellett az is kiderült, hogy a beruházás kockázata egynéhány szövetkezeti vezetőt riaszt a társulás gondolatától. Aztán azt sem fogadják mindenütt általános helyesléssel, hogy a haszonból fejleszteni is kell, bővíteni a termelést. Társuláson valami kis manufaktúrát értenek, ahol egyébre sincs gondjuk a társszövetkezeteknek, mint elosztani a nyereséget Bizalmatlan, az újjal csak nehezen barátkozó szövetkezeti vezető véleménye ez, amelyet a gyakorlat lépten-nyo- mon megcáfol. Az évi húszmilliós termelési értéket adó szécsényi TÖVÄLL, a víztársulások példája az élő bizonyság, hogy társulni, beruházni csak úgy érdemes, ha az ösz- szefogás egyben a legkorszerűbb, a legtermékenyebb technológia meghonosítását és széles körű alkalmazását ielentí. Azt a fajta szövetkezést, kell megvalósítani, amelyet a jövedelem növelése kísér a szövetkezetekben és termékbőség, elfogadható ár a városi piacokon. Vincze Istvánná járásból 300—350 embert szerződtetett Gondoskodik a munkába és munka után a hazasszáilításukról, szociális ellátásukról. A munkájuk megkönnyítésére új technológiákat vezettek be. Többek között a régebben nehéz fizikai munkával végzett úgynevezett mészkőmechanizációt gépesítették. Az emberekkel való törődés következménye, hogy a dolgozó esztendőről esztendőre visszatér a gyárba. IRÁNI KOCKA A gyár műszaki gárdája nagy gondot fordít a termékeik minőségére. Legnagyobb mennyiségben a hagyományos kristálycukrot készítik. Emellett azonban készül a fhtoan kristálycukor is. Nagyon keresett a belföld és külföldi piacokon. Nagy mennyiségben készítik a normál kockacukrot, amelyet 1 kilogrammos csomagolással továbbítanak elsősorban a magyar ízlésnek megfelelően. Ebből a termék- ,ből az idén 30 ezer vagonnal gyártanak. A porcukrot féikilogrammos műanyag csomagokba újdonságként adják a kereskedelemnek. Emellett gyártják a hagyományos csomagolású porcukrot is. amelyből az idén a műanyagcsomagolásúval együtt. 20—21 ezer vagonnal készítenek. A selypi cukorgyár kűTSn- legesssége a 700 vagon ..Iráni kocka”. Jellegzetessége: olvadási ideje 10 perc. A megrendelők ezt. a fettételt szabták, mert Iránban a cukrot nem a teában, hanem teázás közben fogyasztják. Teljesítik a kívánságot. jnvfí ftvr A selypi cukorgyáron keresztül az ország legkülönbözőbb tájára, a világ sok országába elkerül a megvében termelt répából készfte+t cukor. A termelőszövetkezetek és a gvár közös érdeke, hogy a répa minősége kifogástalan 'egyen, mielőbb feldolgozásra kerti Hőn. A gvár már megkezdte a iövő évi termelésre a szerződéskötést A te-melő ••.-orvipimek. ha in minőségű A- megfelelő mennyiségű rémít termelnek, kifizető ezzel ^vaiaiVozni. Végh Miklós B. Gy. NÓGRAD — 1970. november 6., péntek Csata! Erzsébet. Ötágú új üzenet *AA*Ar»»AAAAAAAAAAAAAAA»Ai**A»**’fc«A*A»AAAAAft»»»»*r*fr»»lt* Nagyüzem a selypi cukorgyárban Napi 228 vagon cukorrépa