Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

I AZ OLVASÓK A munkásnők érdekében Válaszol az illetékes gázpalackügyben Á NÖGRAD október 16-i számában Tiltakozás gázpa­lackügyben c. cikkére, vala­mint levélben! megkeresésük­re közlőim, hogy: a gázpalackok forgalmának leállítása kényszerintézkedés volt, és oka több összetevőre vezethető vissza. Így például: az új fogyasztók bekapcsolásá­nak nem az _ előre közölt ütemben történő végrehajtása, (lényegesen több fogyasztó be­kapcsolására került sor, mint ahogy az előre tervezve volt). Kisebb mértékben a termelő­üzem szállításainak lemaradá­sa stb. Időközben okt. hó 20- án körlevélben a cseretelepe­ket és a gázszolgáltató vállala­tokat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel történt megállapodás alapján értesí­tettük a palackfórgalom új­bóli, bár korlátozott megindí­tásáról. Az intézkedések lényege, hogy mindazok, akik a gáz- szolgáltató vállalatoktól érte­sítést kaptak, még ebben az évben bekapcsolódhassanak a propán-bután gázfogyasztásba, azok a gázfogyasztáshoz nél­külözhetetlen palackokat is meg fogják kapni. Sajnos, azok szolgáltató és -Szerelő Válla­lat igazgatója pedig az aláb­bi választ küldte: „Kedves leendő fogyasztóink érdekében 1970. X. 22-én egyeztető tárgyalás volt az QKGT. gázipari főosztályán, melynek eredményeként in­tézkedést tettem, hogy a vál­lalatunk által kiadott és a fo­gyasztóink által befizetett részére, akik másodpalackra ,.VASÉRT”-csekkel rendelke­fizették be a palack ellenérté­két, palackhiányra való tekin­tettel a pénzt visszafizetjük. Másodpalackok értékesítésére előreláthatóan 1971. II. n. évé­től lesz ismét lehetőség. Vasért Vállalat, Budapest, Kapocs! Sándor, kér. igazgató A cikkben érintett Gyüre János karanessági olvasónk panaszára a Tiszántúli Gáz­ző, de a cseretelepeink által palackkal ki nem szolgált fo­gyasztóink részére a gázpa­lackok még ez évben kiszol­gálásra kerüljenek. A fentiek alapján bt ön palackjának, a házhoz szállítását az egri üzemegység felügyelete tartozó cseretelep 1970. cemiber 31-ig biztosítani ja.” Kusztós Ferenc igazgató alá de­fog­Jogi tanácsadó A már egyszer eladott V. K. olvasónk munkavi­Ingatlanról lehet-e a volt szörnyét átszervezéssel meg- tulajdonosnak végrendelkezni? szüntették. A munkaügyi dön­tőbizottság a dolgozó vissza­él. D. olvasónk testvéré vitelét rendelte el. A vállalat meghalt. Végrendelet maradt a döntőbizottság határozata hátra, amelyben rendelkezett után, nyomban kifizette a dol- arról a fél házrészről is, ame- gozónak a kiesett munkaidőre lyet évekkel előbb olvasónk jj^vr'ó átlagkeresetét, de más hónapra járó átlagkeresetet, sem azt nem követelheti, hogy állítsák vissza munkaviszo­nyát, ezért nem tanácsoljuk, hogy panaszával döntőbizott­ságihoz forduljon. A közügyektől való eltiltás következményéről Olvasónkat a bíróság köz­ügyektől eltiltotta, és mivel közhivatali állást tölt be, munkaviszonyát is megszün­tették. Olvasónk azt kérdezi, milyen következményei van­nak a közügyektől való eltil­tásnak? A Munkaügyi Minisztérium állásfoglaiása szerint az ítélet jogerőre emelkedésével, az Ilyen dolgozók munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. _________ ____„_____ A közügyektől való eltiltás A bban az esetben,^ ha az natkozó munkaügyi rendedke- következményei a fegyelmi el­megvásárolt a testvérétől. Ezt azonban nem tudja bizonyí­tani, mert az adás-vételi szer­ződés elveszett, illetékkiszabás végett annak idején nem mu­munkakörbe helyezte öt. Ol­vasónk ezt nem fogadta el, és a munkát sem vette fel. Olvasónk nem járt el helye­sen. Abban igaza van, hogy a tatták be. Így a telekkönyvbe munkaügyi döntőbizottság a sem írták át nevére a tulaj- korábbi munkakörbe való donjogot. A végrendeleti örö- visszahelyezést rendelte el. A kös a hagyatéki tárgyaláson vállalatnak viszont abban, igényt támasztott a fél ház- hogy olvasónk munkaviszo- részre és olvasónk kétségbe j\y^t helyreállította. Lényegé­van esve, hogy a megvásárolt ken úgy kell olvasónkat te­és általa kifizetett házrészét elveszti. Olvasónk tőlünk kér kintem, mint akinek egy percre sem szűnt meg munka­tanáosot, hogyan rendezhetné viszonya, ennélfogva pedig _ el az ingatlan tulajdonjogát. vállalat az áthelyezésre vo­örökhagyó halála előtt ingat- aések megtartása mellett jo- lanát vagy annak egy részét gogiuitt az áthelyezésre. A eladta és azt nem vezettek ke- Munka Törvénykönyve sze- resztül a, telekkönyvön, a tu- pint más helyiségbe vagy ala- lajdonos — jelen esetben^ ol- csonyabb munkakörbe történő vasónk—, telekkönyvön kívvi- áthelyezéshez a dolgozó hoz- 11 tulajdonosnak tekinthető, zájárulására van szükség. Ol­bocsátássa! azonosak. Ez mint ismeretes azt jelenti, hogy az ilyen büntetéssel sújtott dol­gozónak 3 évig a korábbi munkaviszonyban eltöltött idejét olyan esetekben, ami­kor valamilyen jog vagy ked­Kétségtelen, könnyebb lenne a vasónk leveléből azonban az vezmény a munkaviszonyban állapítható meg, hogy nem eltöltött időhöz fűződik, nem helyzete, ha legalább az ille­tékkiszabás végett bemutat­ták volna a szerződést, mert akkor rekonstruálni lehetne az adás-vételiben történt megálla­podásukat. Mivel azonban ilyenről nem lehet szó, egy lehetőség van, perben kell megállapítani, hogy a kérdéses ingatlanrész nem képezi a alacsonyabb munkakörbe és nem más helyiségbe történt az áthelyezése, így az tulajdon­képpen munkajogi szempont­ból nem is minősül áthelye­zésnek, hanem az igazgatói jogkörbe tartozó úgynevezett irányításnak. Ehhez pedig a dolgozó hozzájárulására nincs hagyaték tárgyát, mert azt az .szükség. Olvasónk akkor te­örökhagyó még életében elad­ta. Ezt nem a hagyatéki el­járás keretében kell lefolytat­ni, hanem külön perben. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőtől kérheti, hogy a hagyatéki eljárást a másik perben hozandó ítélet jogerőre emelkedéséig függessze fel. Természetesen, ha a perben bizonyítást nyer, hogy olva­sónk a telekkönyvön kívüli tulajdonos, akkor számíthat arra, hogy az ingatlan va­gyonátruházási illetéken be­lül száz százalékos bírságot is ki fognak vetni, mert az adás­vételt követő 30 napon belül neim történt meg a szerződés bemutatása illetékkiszabás miatt. Abban az esetben pe­dig, ha nem nyer bizonyítást a vagyonátruházás ténye. a tulajdonjogban beálló válto­zás, akkor sajnos ki van téve olvasónk annak, hogy a vég­rendelet értelmében az igényt támasztó harmadik személy örökli a fél házat. Ha a döntőbizottság a fel­mondást érvényteleníti, a dolgozó munkaviszonyát helyre kell állítani szá helyesen, ha a felajánlott munkakört elfogadja, és az­után kezdeményez munkaügyi vitát, bár céltalannak tartjuk. Megszüntethető a dolgozó munkaviszonya a próbaidő alatt? M. Z. olvasónkat kéthó­napos próbaidőre alkalmazták, de egy hónap után közölték vele, hogy nem tartanak igényt további munkájára. Olvasónk kérdezi, követel­hetik a másik hónapra is bé­rét, illetve a próbaidő lejárta előtt megszüntethető-e a dol­gozó munkaviszonya. A vállalatnál olvasónkkal szemben nem követtek el tör­vénysértést. A próbaidőt álta­lában azért kötik ki, hogy a felek megismerjék egymást, és a dolgozó bebizonyíthassa képességeit. A próbaidő alatt lehetőség van arra. hogy a vállalat minden indokolás nél­kül azonnali hatállyal meg­szüntesse a dolgozó munkavi­szonyát. Erre egyébként a dol­gozónak is joga van. Olva­sónk tehát sem a következő veszik figyelembe (jubileumi jutalom, pótszabadság, fel­mondás), de a 3 év elteltével természetesen a törvény ere­jénél fogva a dolgozó rehabi­litálódik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy olvasónkat az­után vissza kell venni a köz­hivatalba. Az idén hozott am­nesztiarendelet sem változta­tott ezen. Ugyanis olvasónk esetében nem téves elítélés történt, és így a büntetőíté­let hátrányai alól való men­tesítés a munkaviszonyra sem­milyen vonatkozásban nem hat ki. A MEDOSZ megyei bizottsága a közel­múltban tárgyalta — a Központi Bizottság határozata alapján — az állami mezőgazdasá­gi üzemekben dolgozó nők helyzetét, a kezdő üzemi nőbizottságok tevékenységét. A témát, az előterjesztést megelőző vizsgálódást az in­dokolta, hogy ezekben az üzemekben mintegy 2300 asszony, leány végzi a dolgát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nődolgozók jelentős erőt képviselnek, számottevő értéket állíta­nak elő. Ezért a velük való törődés, élet- és munkakörülményeik tervszerű, folyamatos javítása fontos feladata a gazdasági és moz­galmi vezetőknek egyaránt. Általános a tapasztalat, hogy a mezőgaz­dasági üzemek vezetői mindenütt megvitat­ták a Központi Bizottság határozatát. A helyzet reális értékelése után a lehetőségek figyelembevételével megszabták azokat a gyakorlati tennivalókat, amelyek egyet jelen­tenek a határozat végrehajtásával. Az intéz­kedések közül az egyik, hogy az elmúlt he­tekben sorra megalakultak az üzemi nőbi­zottságok. A nőbizottságokban tevékenykedő, mintegy 100 leány, asszony mozgósító ereje szinte felbecsülhetetlen. Tevékenységük bi­zonyára sokat segít majd a határozat végre­hajtásában, az üzemi munkásnők helyzetének javításában. Támogatni kell e kollektívákat, hogy ténylegesen betölthessék funkciójukat. A gazdasági vezetők, a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok nemcsak a nőbi­zottságok létrehozásánál tevékenykedtek. Kiss János, a Sziráki Állami Gazdaság szakszerve­zeti titkára mondotta: sok segítséget adtak már eddig is, hogy megfelelő munkaprog­ramot dolgozzanak ki. s annak alapján ered­ményesen tevékenykedjenek a fiatal közös­ségek. A munkaprogram természetesen a Központi Bizottság határozatára épül. Ebből következik, hogy a nők munkájának erkölcsi és anyagi elismerése, politikai és szakmai képzésük megszervezése egyaránt helyet kap a programokban. Csaknem valamennyi me­zőgazdasági üzemben keresik annak a lehető­ségét is, hogy észrevehetően javítsák a nők munkakörülményeit. A szolgáltató hálózat szélesítésével segítsék a dolgozó családanyák tehermentesítését, pihenését. Am a leggondosabban készített munkaprog­ram is csak lehetőséget jelent a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítására, könnyítésére. Hogy valójában mennyivel lesz könnyebb a munkásnők élete, az azon múlik, hogy egy-egy mezőgazdasági üzemben mit tesznek a lányokért, az asszonyokért. A kez­det nem mondható rossznak. A Pásztói Álla­mi Gazdaságban például külön gondot for­dítanak aiz egyedülálló, gyermeket nevelő asszonyokra. Az ilyen munkásnők folyamato­san dolgoznak, de olyan beosztásban, hogy el­láthassák gyermeküket is. Az erdőgazdaságnál olyan terveket forgatnak, hogy az alacsonyabb keresetű, sokgyermekes családok jelentősebb béren kívüli juttatást kapjanak. Olcsóbban étkezhessenek, üdülhessenek, pihenhessenek, mint ahol kisebb a család, kevesebb a gond. A szociális létesítmények építése — üzemi konyha, fürdő, öltöző —, szinte valamennyi gazdaságban napirenden van. Munka akad tehát bőven. Hiszen ahogy Mári József, az erdőgazdaság szakszervezeti képviselője mondotta, évszázadok elmaradá­sát nem lehet behozni egyetlen év alatt. Ezért ott teszik a legtöbbet, ahol a tengernyi ten­nivaló közül kiválasztják azt a néhányat, amelynek a megoldása a legkevésbé tűr ha­lasztást. Az ilyen üzemekben, ugyanis terv­szerű, folyamatos munkával néhány év múl­va valóban sokat könnyítőnek a dolgozó asz- szonyok helyzetén. Vincze Istvánná r Újabb 75 budapesti tizem, gyárrészleg települ vidékre Mátranovák és Nagybátony példája Az ipar arányos területi fej- pedig nem települ ugyan át, lesztése és a főváros teher- de üzemét megszüntette, vagy mentesítése közismerten szűk- összeolvadt más, meglevő bu- teszi egyes fővárosi dapesti üzemmel. Az eddigi áttelepülések ál­talában sikeresnek bizonyul­tak. nagyrészt olyan helyeken teremtettek munkalehetősége­ket, ahol még meglehetősen üzemek, gyáregységek vidékre telepítését. A Gazdasági Bi­zottság négy évvel ezelőtt ösz- szesen 124 ilyen üzemet, vagy gyárrészleget sorolt abba a kategóriába, amelynek a fő­városban bizonyos időn be­lül be kell szüntetnie műkö­dését. Indokolt kívánságoknak megfelelően a 124-ből ötöt ki­vontak az áttelepülők kategó­riájából, a többinek azonban ki kellett költöznie a főváros­ból. Az áttelepülés részben az anyagi feltételek hiánya, sok esetben pedig a vidéktől való része például Nyíregyházán, az Ipariszerelvény- és Gép­gyár egyes részlegei Mátészal­kán, a Compack Kereske­delmi Csomagoló Vállalat egyik részlege Tiszaroffon. A Ganz-MÁVAG lágymányosi hídüzemét Mátranovákra, a Fűtőberendezések Gyárának bőven van munkaerő. Új üze- néhány telepét Nagybátonyba, mek jöttek létre Tiszakéos- kén, Kiskunhalason, Rózsa- szén tmártonban, s több bá­nyavidéken, mint például Ta­tabányán és Komlón. A közelmúltban a kormány a következő öt évre 800 mil­lió forintot bocsátott a Fővá­rosi Tanács rendelkezésére, s az Elektroakusztikai Vállalat egyik üzemét Nógrád megye még meg nem határózott köz­ségébe, a Mátraalji Szénbá­nyák budapesti részlegét Pe- tőfiibányára telepítik. Az áttelepítések nyomán a következő öt évben 16 000 fő­városi munkahely szűnik meg. a megyei tanácsok is jelentős vidéken pedig ugyanennyi lé­összegekkel rendelkeznek az idegenkedés miatt csak nehe- ipartelepítésiek támogatására, zen kezdődött meg. Az utóbbi 1971 és 1975 között újabb het- években a kormányzat ösztön- venöt fővárosi üzem. gyér­ző intézkedései nyomán már egység, telephely költözik át előrehaladás tapasztalható, körülbelül negyven vidéki Eddig huszonkét fővárosi városba és községbe. A leg- gyártelep, gyáregység települt többen az iparilag legelmara- át vidékre, további tizenegy dottabb megyékbe települ- megkezdte az átköltözést, 22 nek le: a Pálma Gumigyár egy tesül. Egy-egy új munkahely létrehozása átlagosan körül­belül százezer forintba kerül. Ennek a költségnek a felét a Fővárosi Tanács vállalja, a többit az érintett vállalatok bankkölcsönből, fejlesztési alapból és a helyi tanácsoktól támogatásként kapott össze­gekből fizetik. Hozzászólás A NOGRAD 1970. október 23-i számában közölt „Utazik a ke­nyér” c. cikkhez mi. zagyvái vá­sárlók az alábbiakat kívánjuk megjegyezni: Amig Zagyván nem volt szak­üzlet, addig a kenyérért a negyed hatos busszal az acélgyárhoz mentünk sorba állni, hogy a ke­nyérből nekünk Is Jusson, mert mi is szeretjük a „finom, puha, ropogós” kenyeret, amit a 2. sz. üzemben sütnek, s mivel nincs pékségünk, természetes, hogy a kenyeret utaztatják, méghozzá a legközelebbi pékségből. Ügy gon­doljuk, hogy a szaküzletek ellá­tását a Nógrád megyei sütőipari Vállalat illetékesei tervszerűen szervezik meg és ezért küldik a 2. sz. üzemből Zagyvára a kenyeret, amit mi fogyasztók csak helyes­lünk. Mióta nálunk is megnyílt a szaküzlet, azóta az acélgyárnál jóval kevesebb a sorban állók szá­ma. Ha nem a 2. sz. üzemből hoznák a kenyeret, akkor újból visszamennénk oda vásárolni. így tehát, mi csak örülni tu­dunk a helyes kezdeményezésnek, miszerint hozzánk is szállítanak a jó kenyérből, s azon kellene fá­radozni hogy miképpen lehetne mindenütt ilyen jó kenyeret süt­ni. Bíró Elemér Zagyvaróna A rétsági járás községeiben az elmúlt hónapokban nem egyszer parázs jélianietelkne ke­rült ser az üzletekben. Min­dig a kenyér körül csaptak össze az indulatok. Az em­beriek sort álltak, hogy jó minőségű, szépen sült kenyér-' Megoldódik az ellátás Döntés kenyérügyben nek, amelynek mindenképpen a vásárlók látják használt. A minőségre a Sütőipari Válla­lat és a járási tanács egy­aránt gondosan ügyel. A kö­vetkező hetekben megfelelő irányítást is kap a rétsági sü­töde, egy, a szakmához jól értő házaspár veszi át az irá­hez jussanak és szidták a sü­tőipart, ha mégis rosszat vit- Ez a járás kieső részeit éri®- gyobb. legmodernebb íelszere- nyitást, akik decemberben tek haza. A járás vezetői előtt'tette elsősorban, pontosan lésű kétségem, a második há- már Kétségén dolgoznak, világossá vált, ezen az áldat- azokat a községeket. ahol rom Romhányban, Nagyoro lan állapoton mielőbb változ- egyébként is gondot okoz az sziban és Diós je nőn. A leg' tatai keid. Megkeresni az okokat A járási tanács értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek a Nógrád megyei Sü­tőipari Vállalat és az ÁFÉSZ- ek vezetői. Ugyanis a kenyér- ellátás körüli gondokat, ne­hézségeket csak közösen lehe­tett megoldani. Elsősorban az okokat tisztázták. Az ÁFÉSZ- ek képviselői hogy a rétsági Jó együttműködés ellátás. többnek szakboltja is van, Most végre megszületett a amelyet természetesen jól döntés. Ahol szükséges, meg- akar ellátni. A szakboltok változtatják a túra járatok rendszerint jó minőségű, fi- idejét, és az üzletek nyitva- mom, fehér kenyeret árusíta- tantásához igazítják a kenyér nak. azonban ebből nem jut szállítását. mindenkinek, vagy csak hosz­, szas sorbaállás után. Legfontosabb A róteági sütőüzem — a a minőség kisebb üzemek mellett — ké­pes az egész járás kenyéréi- Vállalat illetékeseinek. A kö- A rendszertelen szállítás látására. Korszerűen berende- vetkező évre pontosan meg- mellett a legtöbb panasz a zott, mindenképpen alkalmas határozott és körülírt szállí- elmondották, kenyér minőségiére volt Fő- arra, hogy jó kenyeret süsse- tási szerződéseket kötnek, járásban na- ként azok a községek panasz- n,ek. Űjabb sütőüzemre nin- amely biztosítja a zavartalan A most kialakult, jó kap­csolatot a járási tanács, a Sü­tőipari Vállalat és az AFÉSZ- ak a továbbiakban is meg szeretnék tartani. Ezért a bol­tok. illetve a lakosság pana­szait az ÁFÉSZ-ek összegyűj­tik és azonnal, közvetítik a tanácsnak, illetve a Sütőipari szükség, semmi értei- kenyérsizáiMítást. A járás terü- hogy felaprózódjék a létén levő fogyasztási szövet­kezetek Is megállapodtak, hogy ezentúl szorosabb lesz az együttműködés, jobban ösz- szehaimgolják a munkát. Mert a cél közös: a járás lakossá­ez az eset éppen szombatra ki, és az egész mennyiséget telemben vett versenytársai gának eláitasa jó kenyérrel. ' Cs. E. gyón sok a túrajáratok nyo- kodtak, ahová Balassagyar- csen mán kialakuló szádttiítási za- mattól hozták a kenyeret. A me, var. Nem egyszer előfordult, péksütemény, a kenyér gyak- kenyérellátás, hogy a boltok későn kaptak ra,n sületlen, keletien volt. Balassagyarmatról, a jövő­kenyeret. sőt olyan is akadt, Előfordult az is, hogy az elő- ben már nem szállítanak ke- hogy már nem is jutott ke- ző napiról megmaradt, szik- nyeret. A kisebb sütőüzemek nyer valamelyik községbe. Ha kadit. száraz kenyeret vitték ,és a szakboltok pedig jó ér­nap ki­esett, akkor három esést jelentett, A szállítási zavarokat lerakták egy vagy két üzlet- lesznek majd a rétsági üzem­ben, jelenleg a A járásban negv rendszertelen ellátás követte, sütőüzem működik. A legna­NÓGRÁD — 1970. november 5., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents