Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
Látogatás a szerzőnél Készül a Madách-hibSiográíia Budapesten, egy Rákóczi úti épületben lakik Kozocsa Sándor bibliográfus, akinek tízezer kötetes könyvtárában számos Madáchcsai kapcsolatos ritkaság található. A polcokon egymás mellett sorakozik a Tragédia szinte valamennyi kiadása. Gyűjteménye a legjelesebbek közül való, a bibliográfus szinte egész életét a Madách-kutatásnak szentelte. Nemrégiben eddigi munkásságának elismeréseként vette át Salgótarjánban a Ma- dách-plakettet. Ezt követően készült beszélgetésünk, amely ben egy élményekben gazdag kutatópálya rajzolódik elénk. — Madách Imre fő műve, Az ember tragédiája, első olvasmányaim között szerepelt — kezdte beszélgetésünket Kozocsa Sándor. — Tizenhárom- tizenmégy éves kisdiák voltam, mikor megtaláltam a mű első példányát. Azóta legalább százszor elolvastam. Láttam a remekmű szinte valamennyi hazai előadását. különböző rendezésekben. * Kozocsa Sándor élete két íróóriás munkájának feldolgozásában telt el eddig. Vörösmarty mellett Madách a legkedvesebb költője. Könyvtárában —i számos kézirat mellett — megtalálható a Madách- ikonográfia minden elérhető képe. Dédelgetett vágyai közé tartozik ifjúkori álma: gyűjteményéből Madách-szobát akar berendezni. De folytassuk tovább a megkezdett gondolatmenetet: mi volt az a sajátosság, amivel Madách egy 13—14 éves fiatalemberre hatást gyakorolt? — Azt hiszem — mondta szerényen Kozocsa Sándor —, hogy elsősorban a Tragédia meséje ragadott meg. Eszmei mondanivalóját akkor még nem tudtam felfogni. Oly gazdag a mű meséje, mintha az Ezeregy éjszakában kalandozna az olvasó: mindenre választ kap. A rajongás tizenhét- tizennyolc éves koromban tudatosult, mikor Madách valamennyi művét elolvastam. Különösen az író levelezése gyakorolt rám óriási hatást, mert ott értettem meg Madách fájdalmait, keserűségét, csalódásait. S ekkor alapoztam meg könyvtáraimat is: azóta gyűjtöm a Madáchcsai kapcsolatos írásokat, cikkeket, recenziókat. Példának csak egy kedves dolgot említek: tulajdonomban van Vörösmarty Marót bán című, 1838-ban megjelent drámájának egy olyan példánya, amelyben az előfizetők között megtalálható a 15 éves Madách Imre neve is. A kutatások nem öncélúak, nem a semmiből születnek, így volt ezzel Kozocsa Sándor is. 1927-ben az Irodalomtörténeti Közlemények akkori szerkesztője Császár Elemér az Akadémia folyóiratában megbízta kutatónkat, hogy állítsa össze az év Irodalomtörténeti munkásságának bibliográfiáját. A feladat izgalmas volt. mert ahogy Kozocsa Sándor mondta: — Ennek most már 43 éve, és én azóta rendületlenül készítem az elmúlt évek irodalmi bibliográfiáját, amiben Madách mindig gazdagon van képviselve. Tulajdonképpen ez a nyersanyag az alapja annak a hatalmas munkának, amin most dolgozom. * A kutatónak Madách levelei jelentik az egyik legnagyobb élményt. Mindennapos olvasmányai közé tartoznak Madáchinak édesanyjához írt levelei. S amit leszűrt belőlük, az is érdekesen hangzik: — Nem látom teljesen indokoltnak, hogy Madách eldobta magától Erzsit, talán meg kellett volna bocsátania neki és akkor az ő élete is boldogabb lett volna. Bár az is lehetséges, hogy akkor nem készült volna el a világirodalom egyik legnagyobb alkotása, Az ember tragédiája. A Madách-plakett idei egyik kitüntetettje sokat gondolkodik azon, hogyan tudnánk Madách emlékét a legméltóbban megőrizni. A Madách-szobá- nak berendezésére vonatkozó tervét már említettük. De tervezi egy Madách -összk iadás közreadását is, amelyben a művek mellett szerepet kapnának az összies változatok, jegyzetek, külföldi utalások is. Megjegyzendő azonban, hogy kiadó hiányában ez az elképzelés eddig csak terv maradt. Figyelemre méltó azonban a szerző jelenlegi munkássága a már munkában levő kétkötetes Madách-bibliográfia, amely tízezer címszót tartalmaz majd elkészültekor. A szerző elgondolásai szerint a két kötet kétharmad része hazai, egyhar- harmada pedig külföldi utalásokat tartalmaz. A bibliográfiában minden Madáchcsai kapcsolatos írás, bemutató, legyen az színházi, tévé. vagy rádióadás, és kiadás helyet kap. A készülő mű felépítése: Madách művei kronológiai sorrendben, drámai művek, versek, levelezés. A függelékben az irodalom szerepel. Ebben többek között megtalálhatjuk majd a Tragédia illusztrálóinak nevét, sőt a kísérő zenét komponáló muzsikusok névsorát is. * Kozocsa Sándor a készülő bibliográfiát Madách születésének 150. évfordulójára készíti. Munkájával Madách még jobb megismertetését kívánja szolgálni: váljék mindenki számára közelférhetővé a teljes Madách-oeuvre és a hozzá kapcsolódó szakirodalom. Molnár Zsolt Moziélet Kétrészes színesfihn /liszt Ferenc életéről Jelenet a Szerelmi álmok című filmből A salgótarjáni November 7. Filmszínház a szovjet kultúra napjai keretében mutatja a Nagykorúság című filmet november 5-én. Az alkotás érdekessége, hogy nemzetiségi filmstúdióban készült, és színes képet nyújt a taskenti fiatalok életéről: bemutatja hétköznapjaikat, örömüket, bánatukat, szerelmüket és csalódásaikat. A filmet Eljer Is- muhamedov rendezte, főszereplők: Rogyion Nahapetov, Amasztaszia Vertyinszkaja és Rusztám Szagdullajev. A hét másik újdonsága a magyar—szovjet kooproduk- cióban készült színes, szélesvásznú alkotás, a Szerelmi álmok, amely Liszt Ferenc életét mutatja be. A pazar ki- állitásű. monumentális, kétrészes film a komoly zene kedvelőinek érdeklődésére és a romantikus életrajzfilmeket szerető nézők figyelmére egyaránt számíthat. A film valamennyi helyszíne eredeti, azaz ott vették fel, ahol a történet játszódik: Weimar, Róma, Leningrad, Velence. A film másik érdekessége, hogy Liszt és kortársai zenéjét a világ olyan élvonalbeli művészei tolmácsolják, mint Czifra György, Szvjatoszláv Richter és Ferencsik János. Az alkotást Keleti Márton rendezte. Neves magyar és szovjet művészek kaptak szerepet a filmben: Stnkovits Imre, Ariedna Sengelaja, Ruttkay Éva, Pécsi Sándor, Klara Lucsko. Latinovits Zoltán, Major Tamás, Básti Lajos, Tolnai Klári, Irina Gubanova, Szirtes Ádám. A filmet november 6-tól 9-ig vetítik, fél négy és hét órai kezdettel. A filmhét befejező eseményeként, november 10-én és 11-én A hullaégető című csehszlovák tragikomédiát láthatja a közönség. A film egy embertelen történelmi kor társadalmának lelkületét vizsgálja egy kisember pszichoanalízisén keresztül. Juraj Herz rendező nemcsak az absztrakció és a groteszk elemeit használja fel, hanem kitűnően alkalmazza a kegyetlen, fekete humor, a borzalomkeltés eszközeit is. Sötét szatírával mutatja be, hogyan születik meg a nácizmus tömegbázisát képező embertípus. A film főszere pels Rudolf Hrusinsky, Vlasta Chramostova alakítják . Eltemették ai áldásotokat Kedden temették azt a 144 fiatalt, akik vasárnap égtek halálra a Grenoble-tól északra fekvő Saint Laurent du Pont tánccsarnokában. A szerencsétlenség feltehető okáról még mindig ellenitmondóak a jelentések: egyesek szerint a kijáratokat kívülről beszögezték, mások szerint egyszerűen a hőség és a lángok miatt nem lehetett kinyitni az ajtókat. A helyi tűzoltóság parancsnoka szerint a tánccsarnok megnyitására nem adtak engedélyt. (MTI) Az új tanév első, novemberi nevelési értekezletén az általános és középiskolákban egyaránt fontos témáit vitatnak meg a résztvevők: a pánt ifjúságpolitikai határozatából adódó speciális iskolai, nevelési feladatokról szólnak az előterjesztők és a vitában résztvevők A mostani politikai-pedagógiai eszmecsere azért is érdekes. mert olyan résztémák tárgyalása előzte meg, mint a tanulóifjúság erkölcsi-politikai arculata, az iskolai élet demokratizmusa vagy az V. nevelésügyi kongresszus téziseinek vitája. Most az összegezés kerül sorra a pedagógusközösségekben. Végeredményben nincs olyan eleme az iskolai munkáinak, amelyet ne érintenének a mostani nevelési értekezletek. Szakmai, osztályfőnöki órák világnézeti-politikai tartalmának mélyítése, az oktató-nevelő munka szintézisének megteremtése, az ifjúsági mozgalom és az iskola kapcsolatának vizsgálata, a családi nevelés pedagógiai irányítása, a tanár—diák-viszony alakulása, az iskolai légkör továbhi javítása, a pályaválasztás kérdései vagy az iskola társadalmi kapcsolata — egyaránt fontos része e témának. A sok fontos téma közül a legfontosabb: a világnézeti- politika nevelés kérdése kerül előtérbe. A gyermekszervezeteknél, az általános iskolákban ez a kérdés úgy vetődik feli mint a szaktárgyi 4 NÓGRÁD — 1970. november 4., szerda Nagyobb tételeket / exportálnak A martonvásári neraesfité- sű hibridkukoricák vetőmagtermesztése az idén kimagasló eredményeket hozott. A termés bőségesein fedezi a hazai mezőgazdaság jövő évi vetőmagszükségletét, s az eddiginél nagyobb tételek kerülhetnek exportra is. A Magyar Tudományos Akadémia martonivásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének vetőmagüzeimében és a vele termelési kapcsolatban levő tizenhárom állami gazdaság vető magüzemében javában tart a vetőmagszaipo- rító táblák termésének szárítása és feldolgozása. Eddig több mint százötven vagon jó minőségű martonvá- sári hibridvetőmag került a raktárakba. (MTI) Nem zár az alumíniumfólia A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek országszerte újabb vizsgálatokkal ellenőrizték az alapvető fogyasztási cikkek minőségét. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben általában javult az élelmiszerek minősége és a vásárlók részéről is kevesebb a panasz. Az ellenőrzések azonban néhány olyan hiányosságra felhívták a figyelmet, amelyek a gondatlanság, felületesség következményei. A Magyar Édesipar például tíz- és huszonöt dekás csomagokban egyébként kitűnő töltött nápolyit hozott forgalomba. A csomagolásra alumíniumfóliát használnak fél, amely — ha légmentesen zár — kiválóan alkalmas a termék minőségének megóvására. A jelenleg forgalomban levő tölföttnápo- lyi csomagok nagy többségénél azonban az aluminiurnfó- iia már a szállítás idején felbomlik. A minőségi ellenőrök felhívták az üzemek figyelmét, hogy gondosabb csomagolással előzzék ezt meg. A pécsi Sütőipari Vállalat — mint az ellenőrzés megállapította — feltűnően sokszor hoz forgalomba olyan kenyeret, amelyen nincsen cimke, tehát a vásárló nem tudja megállapítani, hogy honnan származik az áru és így az esetleges minőségi reklamáció is gondot okoz. Kovács Margit kerámiája a Műcsarnokban Fotó: Selimeczi Tóth A részes művelésből eredő jövedelmet figyelembe lehet-e venni a termelőszövetkezeti tag szabadsága esetén az átlagkereset kiszámításánál? K. M.-né olvasónk panaszolja, hogy tsz-tag testvérének részes művelésből eredő jövedelmét nem vették figyelembe szabadsága megállapításánál. A termelőszövetkezeti törvény a fizetett szabadságra vonatkozóan azt mondja, hogy a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munka- viszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. (A termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 150, nők részére 100 tízórás munkanapnál kevesebb nem lehet.) A fizetett szabadság egy-egy napjára elszámolható átflagrészesedés (átlagkereset) összegét, vagyis a részesedés napi átlagát a közösből származó teljes részesedés összegének a ledolgozott munkanapok számával történő elosztása után kell megállapítani, mégpedig aiz előző évben a közös munkában elért teljes részesedést kell elosztani a közös munkával eltöltött napok számával. Az így kapott összeg a napi átlagos részesedés, az ún. átlagkereset, é6 ez az összeg az, amit a tsz-tagnak a szabadság idejére számolni kell. Ami a családi, vagyis részes művelésire kiadott földterület jövedelmét illeti, azt nem lehet a szabadság szempontjából átlagkeresetként számba venni. Ennek magyarázata lényegében az, hogy a dolgozót ilyenkor kár nem éri, mert a részesen művelt terület után a tag hiánytalanul megkapja részét. Az ilyen földterületet egyébként a tsz tagjának szabadsága alatt is meg kell művelnie magának vagy családjának. Ezek előrebocsátása után olvasónk testvérével nem jártak el helytelenül és ha az elöljáróban közölt kiszámítás alapján jártak el vele szemben, akkor a tsz-ben helyesen állapították meg átlagkeresetét. Ifjúságpolitika Előtérben a világnézeti nevelés és mozgalmi nevelés szinkronjának biztosítósa, az öntevékenység fejlesztése, a családi nevelés eredményeinek hasznosítása és irányítása. A jubileumát ünneplő úttörő- szövetség munkáját is tovább fejleszthetik ezek a testületi megbeszélések, erősítve a mozgalom ós a nevelésközpontú iskola együttműködését. A középiskolai nevelési értekezletek témaköréből két fontos gondolatot érdemes kiemelni. A novemberi nevelési értekezlet jó alkalom lesz arra, hogy például a KISZ helyét, szerepét illetően a tan. testületek egységes álláspontot alakítsanak ki. A párt ifjúságpolitikai határozatának állásfoglalása irányadó e tekintetben is: „Növekedjék a szervezetek öntevékenysége, eszmeisége, demokratizmusa, a program legyen fiatalosabb, szélesedjen a tanulói önkormányzat, bővüljön a szervezetek tevékenységi köre, anyagi-technikai bázisa.” Ezt a törekvést indokolt támogatni pedagógiailag és szervezési, anyagi vonatkozásban egyaránt. A tanintézeti KISZ-szervazetak tartalmi munkájának továbbfejlesztése, a kommunista vonások határozott érvényesítése és a többi feladat a dolgok természetéből adódóan igényli a pedagógusok és elsősorban a kommunista nevelők segítségét a személyes példamutatásban, a megfelelő informálásban, a diákpolitizálás lehetőségeinek növelésében, a KISZ partnerszerepének helyes értelmezésében és a jó gyakorlat kialakításában egyaránt. Sokszor és sokféle fórumon — például a diákparlamenteken — tárgyalt kérdés a for- radaimiság. a közéleti ség kérdése. A fiatalok, akik koruknál, energiájuknál, érzelmi és értelmi mozgékonyságuknál fogva a nagy tetteket igénylik — a világformáló forra- dalmlságot romantikusan szép akcióikban álmodják — napjainkban, mad feladatainkban a forradalmiság új fajta értelmezésével találkozhatnak, s persze találkoznak is. A napi munkában való feladatvállalás, a közösség iránit! felelősség, a kispolgári maradványok elleni következetes és szívós fellépés kevésbé látványos és sok tekintetben nehezebb forradal- mármagatartás a gerilláénál vagy a barrikádon harcolóénál. Napjaink társadalmi feladatai ezt a csendes, dolgos forra- dalmártípust igénylik. Az erre irányuló nevelés módszertanát keresik a nevelési értekezleteken. Mindenütt szóba kerül majd a tanintézeti mozgalom korszerűsítésével összefüggő kísérlet is. A Bolyai és a kistere nyei gimnáziumban természetesen ez a téma a legfontosabb kérdések közé kerül, hiszen ott az első hónapok gyakorlati tapasztalatai is rendelkezésre állnak. A novemberi nevelési értekezletek jelentőségét növeli az is, hogy most már a tanulóifjúság képviselői, a KISZ diákvezetői is részt vesznek a nevelők tanácskozásán. Az elszórtan jelentkező kezdeményezések után mostantól mindenütt számítanak a fiatalok jelenlétére és véleményére is. A nevelési értekezletek várhatóan különböznek a korábbiaktól abban is, hogy más feladatok megoldására vállalkoznak. A szemléletformálás és a pedagógiai alkotómunka mellett gyakorlattá kell alakítaniuk a párt ifjúságpolitikai határozatából adódó feladatokat Is! Mostanra egyre világosabbá válik az iskolákban az a felismerés, hogy nevelési eszményünk szerint, a szocialista társadalmat építő, társadalmi aktivitást igénylő, felelősséggel élő embereket csak olyan fiatalokból nevelhetünk, akik maguk is részesei ennek á nevelési feladatnak. Akiket tevékenységükben a klubépítéstől jogaik gyakorlásán át kötelességeik teljesítéséig a legszélesebb értelemben segít a társadalom. Kiss Aurél
