Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Mint minden szocialista or­szágban, az NDK-ban is soro­zatban épülnek az új lakóhá­zak, s — akárcsak például ná­lunk — ott is gond az új la­kások berendezése. A bútor, a lakástextil, a berendezési és használati tárgyak összhangja fontos kérdés. Megoldásán Tanácsadó szolgálatukkal is találkozhattunk. A legújabb típuslakások alaprajzi vázla­taival felkészülten várták az érdeklődőket a belső építész- mérnökök, hogy mindenkinek minden kérdésére szakszerűen felelhessenek, s rögtön felvá­zolhassák javaslataikat is. A werúaui bútorgyár új gyártmánya a „Kompliment”. Tizenkét fé­le eleméből tetszés szerinti szekrényfalat lehet összeállítani. Felüle­tét ú»korfőMn bo-'*ja, Ez megkönnyíti a később hozzá vá­A „Jgeutríe 13” mint már a neve Is mutatja egy régebben futó gyártmánysorozat legújabb tagja. A Zeulenroda Bútorgyárban ké­szülnek ezek a világviszonylatban is újnak számító műbőr felületű bútorok, amelyeknek homlokzatát változatos ornamentikáit! préaelt minta díszíti az aka Electric egyik mintákonyhája a aok lehet# változat közűi. A inosogató-munkalap — tűzhely-munkalap sorozatot a bútorba épített fénycső világítja meg kitűnően. A tárolészekrények közé va­lósággal beépített grillsütő és hűtőszekrény használatát kényelmessé teszi, hogy szemmagasságba kér ültek Számunkra érdekes és ta­nulságos volt a sokoldalú bú­torprogram. (Annál is inkább, mert az NDK-ból származó bútorok ma már nálunk is megtalálhatók és kedveltek.) A bútorgyárak a lakberende­zés sokrétű feladatát alapul véve fejlesztik gyártmányai­kat. A tervezők fő feladatuk­nak tekintik, hogy a tipizált elemekből összeállított bútor­darabok minden egyéni igényt képesek legyenek kielégíteni, egyazon bútorcsalád különbö­ző elemeiként a lakó-, a dol­gozó-, vagy a hálószobában is. A teljes szekrényfalakat úgy tervezik, hogy azok elemeiben mindennek legyen hely: van akasztós és polcos része, nyi­tott és zárt eleme, olyan, ré­szek, amelyeken a tévé, • rá­dió, lemezjátszó helyezhető el, könyvespolcok, lehajtó író­asztalok, sőt egyes bútortípu­soknál az ágy is a szekrény­ből nyílik. A részek összeállí­tásával magasságban és szé­lességben is variálhatók a be­építések. , A „Temaset” elnevezésű bútortípusnál például az egyes darabokat nemcsak egy­más mellé helyezve lehet va­riálni, de a bútorok fúratokkal ellátott oldallapjai lehetővé teszik, az egyes darabok tel­jes átalakítását is. (E bútor­típus 38 építőeleméből több mint 200 kombináció állítható össze.) Nagy súlyt helyeznek a konyhákra, a konyhabútor­elemek olyan megformálására, amely nagyfokú variálhatósá­gukat teszik lehetővé. De he­lyet adnak a bútorok között mindennek, ami egy konyhá­ban kell: a szagelszívónak, a grillsütőnek, a hűtőszekrény­nek, a robotgépnek stb. Az el­rendezés elvi alapja pedig az. hogy a háziasszonyoknak mi­nél kevesebbet kelljen fá­radnia. járkálnia (ezért —. ahol lehet — étkezősarkok el­helyezését is javasolják). A szerkezetek korszerűsítése mellett foglalkoznak az újsze­rű és újfajta felületi megoldá­sokkal is. Nemes furnérok mel. lett egyre több a szép műfur­nér, a „dekorgólia”, amelyet dörzsölt hatású vagy magas fé­nyű lakkozott kivitelben is készítenek. Legújabb a puha tapintású „habszivacsfólia”, melyet dekoratív felületi dí­szítésekkel is elláttak. Az őszi vásárral egyidőben, nemzetközi tanácskozást is tartottak Lipcsében, amelynek címe: „A közeljövő lakberen­dezési problémái” volt. Keres, kedelmi, ipari szakemberek és mérnökök, iparművészek mel­lett tudósok is részt vettek a tanácskozáson, hiszen a tár­sadalomtudománynak is fontos kérdése az otthon kialakulása, az otthon berendezése. A tanácskozás eredményei nyilván hatnak majd az NDK bútor- és lakberendezési ipa­rára, s a hatás bizonnyal mu­tatkozik majd. nálunk is. , Pataki Mária Szép ruhához, szép cipő­höz szép táskát! Ezt ajánlják figyelmünkbe és mi, nők igyekszünk szót fogadni, márcsak azért is, mert va­lóban szeretjük a szép és főként divatos táskát. Vá­sárolni, de nézegetni is. Ilyen nézgelődésre volt alkalom az idén az országos bőrdíszműipari kiállítás, amelyen tizenegy bőrdísz­műipari vállalat kb. 500 modellje szerepelt. A PEVDI, vagyis a Pest megyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat két I. díjat és négy II. díjat vitt el a ki­állításról, így „illetékesek” annak megválaszolására, mi­lyen az új táskadivat, mi­lyenek a divatszínek, van- nak-e új alapanyagok stb.? Lássuk a színeket: divat lesz különböző árnyalatok­ban a bordó, a piros, a bar­násdrapp. Furcsa! Két év­vel ezelőtt a piros meg a bordó színű táskákat leér­tékelve árusították, most meg ez a két szín az élre tör... A színek problémájához kapcsolódik nyomban az a követelmény — ez is divat- irányzat —, hogy a táska, a cipő színével azonos legyen. Csakhogy ez nem olyan egy­mémökök, Iparművészek, ke­reskedelmi és. ipari szakembe­rek törik a fejüket. Hogy mun­kájukat összehangolják, há­rom évvel ezelőtt megalakult „IJMTECTA” néven egy olyan t ' sut as, amelyben kilenc iparág képviselői vesznek részt, s egységes terv alapján kor­szerű otthont képesek létre­hozni, A kilenc iparág között szerepelnek a bútor- és lakás- textllgyárak, elektromos ké­szülékeket. rádiót, televíziót előállító üzemek, kerámia-, porcelán- és műanyaggyártó vállalatok. Az „INTECTA” programjá­val a lipcsei őszi vásár min­den látogatója megismerked­hetett egészében és részletei­ben is. A nagy lakberendezési pavilonban szereplő kiállítá­suk híven tükrözte, hogy a lakást komplex egységként fogják fel, nem feledkeznek meg legkisebb részletéről sem, Emblémájukkal, »mely a ki­lences egységet tükrözi nem­csak a bútorpavitónban ta­lálkozhatott a néző, szembe­ötlőit az a legszebb háztartá­si gépek, legújszerűbb kony­haedények, legjobban for­mált tévé. és rádiókészülékek és csillárok bemutatóján is. A szülők részéről Hányszor elhangzik a megrovás: „Te gyerek vagy, ne szólj bele a felnőttek dolgába!" S a gye­rek tágra nyílt szemekkel tu­domásul veszi a leintéet, a szülő pedig elintézett- nek véli a dől,got. Azon­ban újra é* újra megismét­lődik a családban ez a köz­játék, sokszor még verés el­lenére isi A gyerek közbeszólásának a „felnőttek dolgába való beie- besziélésének" igen sok oka lehet. Éppen ezért szinte csa­ládonként kellene elemezni a gyerek közbesizólásáinaik okát. Talán első helyre kívánko­zik a gyermek kielégületlen- ságe. Nevezetesen az, hogy a gyermeket a szülők jó része nem tekinti a család egyen­jogú „polgárának”. Ez alatt az értendő, hogy a gyermek­kel nem foglalkoznak korá­nak megfelelő „komolysággal". Nem hallgatják meg annak pkfejtésiét, véleményét, nem törődnek egyszerű, de nagyon- ig értelmes őszinteségével. El­lenkezőleg: „butaságokat be­szélsz” — kapja a választ és elutasítják. Pedig a gyerek­Közbeszól a gyerek nefc rengetek mondani, és kerdeznivalója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerke­dik vele naponta, mindent megfigyel, mindenre magyará­zatot keres, és a maga mód­ján kutatja egyes jelenségek, történések összefüggéseit. Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kény­szerül”, hogy deffenzívába vo­nultán figyelje a felnőttek be­szédét, s abból következtessen dolgokra. De amikor, ily mó­don nem tud valamit önma­gától megfejteni, mechaniku­san kilép „megfigyelő" mivolt- jábój -- és kérdez! A másik nagyon megfigyel, hető ok, amiért a „gyerek közbeszól”, a legkárosabb: a saülői képmutatás és az őszin­teség hiánya. Lehet, hogy ez így szigorú­an hangzik, de sajnos létezik, tehát beszélni kell róla, Induljunk ki abból, hogy hány szülőt hozott már za­varba a gyerek a szomszédok, ismerősök előtt. „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok ösz- sze a kocsi árát”, „Mondta anyuci, nálatok olyan rendet­lenség van, hogy nem lehet belépni a lakásba” stb..E meg. jegyzéseket a gyerek a szom­széd-. vagy ismerős gyermek­hez intézi, amikor a két anyu­kat, vagy apuka rendkívül meleg barátsággal cseveg. És milyen kínos! „Ö, csacisiságokat beszélsz kislányom (vagy kisfiam) — hangzik a’zavart szülői rea­gálás, de a gyerek Vitába száll és még azt is közli, mi­kéi- beszéltek ilyesmit a szü­lők. Sokszor ennek a vitának a „felbőszült" atyai pofon vet véget. S még rágondolni is rossz, mi játszódik le ilyen­kor a gyermek érzékeny tu­datában. A legsúlyosabb utóhatások egyike a zárkózottság, a be- £ előfordulás, a szülője iránti feltétlen hit megrendülése, En_ nek „mellékterméke”-ként; a Cinizmus, a hazudozás, és számtalan olyan káros tulaj­donság alakul ki a gyerekben, amely végkifejlésében nem­csak a szülőkkel fordítja szembe, hanem később — saj- nos gyakran — a társadalom­mal is. A gyermek „közbeszóiásá- nak” okait tovább lehetne so­rolni. Ennek felmérése és or­voslása azonban már „a sa­ját portára” tartozik. S ame­lyik családban ez indokolt, meg is kell tenni a gyermek jövője érdekében. Hiszen itt nem csupán ar­ról van szó. hogy a gyermek jellemben! fogyatékosságok­kal lép majd a serdülő és később a felnőtt korba, ha­nem egy-egy ilyen látszólag jellembeli fogyatékosság lelki törésiekhez, pszichés károsodá­sokhoz is vezethet, amely egy életen át végigkíséri. Érdemes tehát ezeken elgon­dolkodni ! (—e. —gy.) szerű! Mint informátorunk Haraszin Zoltán, a PEVDI műszaki igazgatója elmond­ta: hiába a divatirányzat, a „hazai sajátosságokkal” egyelőre számolni kelL Ami az alapanyagokat il­leti, valamennyien a Grabo- na család tagjai, grabothán, grabölux, művelur, ezek az újdonságok, meg a francia import műbőr. Itt, ott va­lódi bőr is akad, mint a marha- és sertéshasítás. A díszítéseknél, a formá­nál szabadon érvényesülhet a tervezők fantáziája: divat a nagy csat, a fémlánc, a veret, a gombutánzat, a nagy karika, a rácsos min­tázat fémből. A táskákon látható díszítéseket használ­ják cipőkön, ruhákon is. Végül néhány szót a diva­tos táska formájáról: „fejlő­dőben” van, nagyobbodik, alakja lefelé nyújtott. Kü­lönös jellemzője, hogy puha tapintású, nincs kimerevít­ve, nincs rajta keret, oldalt záródik, ráhajtós megoldás­sal, nagy gombbal, csattal, lánccal díszítve. Kis méretű táskákat a szakemberek csak esti alkalomra ajánl­ják. Alföldi Erzsébet Húsos burgonyagombőc pörköltlében Hatvan deka sertéscombot megmosunk, megdarálunk, egy beáztatott kinyomott zsemlé­vel, egy egész tojással, kés­hegynyi törött borssal, kevés sóval gyúrjuk össze. Közben a kuktában egy kiló burgo­nyát héjában megfőzünk Ifi forrástól számított 20 percein keresztül), majd leszűrjük, meghámozzuk ég burgonya- nyomón áttörjük. Egy tojás­sal, sóval és annyi liszttel amennyit felvesz (egy káló burfconyához kb. 20 deka liszt szükséges) gyúrjuk össze, hogy közepes keménységű masszát kapjunk. Majd sózzuk, ki­gyúrjuk ég körülbelül 7 cm átmérőjű kockákra vágjuk. A kockákat hússal töltjük meg és gombócot formálunk belő­le. Lobogó forró vízben kifőz­zük. A maradék húsból is gombócokat készítünk, ezt for­ró zsírban apróra vágott és megpLrftott vöröshagymás, pi- rospaprikás. kevés vízzel fel­eresztett lébe rakjuk. Jó, ha hozzáadunk egy kanál leeső* is. Amikor a burgcmyagombó- cok megfőttek, szűrőkanállal kiszedjük és ezeket is a lébe rakjuk. Mintegy 10—15 percen keresztül a paprikás lében pá­roljuk. Tálalás előtt 2 deci tejföllel keverjük él. Telefonkapcsolatok Az elkövetkező évtizedeket a telefonösszeköttetés intenzív fejlődése fogja jellemezni a francia nyelvű afrikai orszá­gokban. Mauritániát, Szene­gált, Guineát, Elefántcsontpar­tot, Dahomeyt, Kamerunt, Gabont és Brazzaville-Kongót víz alatti telefonkábel fogja közvetlenül összekötni Párizs- zsal. Ma még korai lenne ta­lálgatni, hogy pontosan mikor fejeződnek be ezek a munká­latok. Az viszont már ismere­tes, hogy 1973-ban kezdődnek él, — ekkor fejeződik be an­nak a víz alatti telefonkábelnek a lefektetése, amely Szenegál­lal és Brazíliával fogja össze­kötni Franciaországot. NÓGRAD — 1970. novamber 29., vasárnap 11 Lakberendezés — hosszú távra

Next

/
Thumbnails
Contents