Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Tanácskozik partunk X. kongresszusa Legfőbb törekvésünk a biztonság Kedves küldött elvtársak! Nekem jutott az a megtiszteltetés. hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, hazánk valamennyi dolgozója nevében forró, szívből jövő üdvözletünket tolmácsoljam az önök kongresszusának, A X. kongresszuson az önök pártja büszkén adhat számot arról, hogy a Magyar Népköz- társaság nagy és tartós eredményeket ért el a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés területén. A Lengyel Egyesült Munkáspártot kipróbált barátság, államaink és népeink eszmei közössége, törekvéseink és létfontosságú érdekeink azonossága fűzi az önök pártjához Pártjainkat az a meggyőződés vezérli, hogy mind a gazdasági és műszaki haladás érdekei, mind az alapvető politikai indokok szükségessé teszik a kétoldalú együttműködést, s a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak széles értelemben vett gazdasági integrációját is. A mi közös legfőbb törekvésünk a biztonság, a tartós béke biztosítása Európában és az egész világon. Ennek érdekében a többi testvéri szocialista országgal szolidárisán tevékenykedve — küzdünk az imperializmus agresszív politikája ellen, amelynek legújabb brutális megnyilvánulása, hogy az amerikai légierő felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. A provokációt, amely a nemzetközi kapcsolatok légkörének elmérgesítésére szolgált, kategorikusan elítéljük. A szocialista országok következetes békepolitikája. a Varsói Szerződés államai ösz- szeforrottságának és védelmi erejének megerősítése azt eredményezte, hogy Nyugat- Európában — különösen az utóbbi időszakban — felülkerekedtek az enyhülés és az együttműködés tendenciái, amelyek minden nép érdekeinek megfelelő széles körű államközi megállapodások reményével biztatnak. Minden jel arra mutat, hogy a közelmúltban aláírt, illetve parafáit szerződések fordulóponttá válhatnak EuFOCK JENŐ rópa háború utáni történetében. Azt akarjuk, hogy az a huszonöt év, amelyet az NSZK revansista erői és a NATO agresszív imperialista körei által állandóan élesztett és szított hidegháborús légkör jellemzett, már csak a vlsszahoz- hatatlan múltat jelentse, s hogy soha újjá ne szülessen. A szocialista államok és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések életbe léptetése új légkört teremt Európában, ami kedvez az európai konferencia összehívásának, valamennyi olyan meg. állapodásnak, hogy a kölcsönös kapcsolatokban lemondanak az erő alkalmazásáról, hogy gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködéssel a béke megszilárdítását biztosítják a kollektív biztonság elvei alapján, Wladyslaw Gomulka nagy tapssal fogadott beszéde után Karakas László, a Hajdú-Bi- har megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke emelkedett szólásra. módszerek meghonosodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése ielcntette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor erre a népgazdaság egészének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdekében szűnhető, hogy nagyrészt megvalósultaik azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Tovább fejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteMegvalósulnak gazdasági céljaink Tesztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója soüoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkás- osztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők* harácsolok, társadalomellenes elemek működését Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrósai. Aura törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például az állam} vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági rendelkezéseket vagy M kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. Erősítjük a szocialista demokráciát A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az ön- kormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus. Az új tanács- törvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezt szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesed legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekedésével, s a szocialista közgondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot holott a szocialista demokratizmus kibontakoztatására, Egyebek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit; megtárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tuNÓGRAD - t970. november 25., szerda dománypolitikai elvek megvalósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét intézkedési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre, a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: — Most, három év távlatából és eredményeinek ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista tervgazdálkodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk, történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel és mindenekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb tényezőjével, a dolgozó emberrel. Természetesen — mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi folyamat — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új feladatok helyes értelmezése, az irányítás konkrét új módszerei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform bevezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb. de kétségtelenül nehezebb és bonyolultabb feladat, mint a tervlebontásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Részben ennek tulajdonítható, hogv az állami iVánvító- szervek munkáiét 1968-ban és részben még 19«9-ben is inkább az útkeresés, a bizonytalankodás. mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag lassan haladt előre az iránvfté szervek és a vállalaté,1- közötti úi típusú kapcsolatok és az új irányítási is feltétlenül szükség lett volna. Erre a tényre élesen mutatott rá pártunk "Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennek köHatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység. az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellen. Gazdasági minisztériumaink már határozottabb módszerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előnytelen vagy alacsony hatékonyságú tevékenységet és központilag is támogatják a hasznosat Következetesebb módszereket a munkaerő-gazdálkodásban A kormány alapvető követelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége á munkaügyekben, főként a munkaerő-gazdálkodásban. Bár 1970-ben a termelékenység alakulásának kedvező jelei mutatkoznak, a vállalatok létszám- és munkaerő-gazdálkodásában továbbra is sok a probléma. Vállalataink jelentős része munkaerőhiánnyal küzd, másutt viszont belső munkaerő-felesleg van. Még nagyon sokat kell tenni a munkafegyelem megszilárdításáért. Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket- teremtsenek, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, amennyire helyeselhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket építenek, annyira elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivatkozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményeivel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tal egyetértésben a Kiváló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT- vándorzászló odaítélésénél a termelési-gazdasági eredményeken túl, nagyobb figyelmet fordítsunk arra is. hogyan gondoskodnak a dolgozókról. összegezésképpen megállapítható, hogy az irányító tevékenységben kedvező változások tendenciája jelentkezik. De még többre van szükség. A minisztériumoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a távlati fejlődést biztosító tervezőmunkára, az új követelményeknek megfelelő vállalatvezetési módszerek kialakítására. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb érdekek összehangolása, a köz- gazdasági szabályozórendszer gazdaságpolitikai céljainknak megfelelő eredményes működtetése, a rugalmasság és a stabilitás követelményeinek egyidejű érvényesítése nem könnyű feladat. A gazdaság- irányítás jelenlegi rendszere a korábbinál jóval nagyobb követelményeket támaszt az üzemi, a vállalati, a szövetkezeti vezetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokainak többsége azonban mindinkább érti a gazdaságirányítás rendszerét. Tudják, mit jelent önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget vállalni újszerűén, a kor követelményeinek megfelelően vezetni. Az iparilag fejlettebb országokban a termelékenység közismerten ma még körülbelül kétszer nagyobb mint hazánkban. Ugyanakkor alapos vizsgálatok szerint például a gépiparban a termelékenységi színvonal eltérésének hozzávetőleg csak egyharmada magyarázható a technikai felszereltségben mutatkozó különbséggel. Még ha fenntartással is élünk e számításokkal szemben, a lényeget helyesen tükrözik. Azt tudniillik, hogy a termelékenységi színvonal különbségének oka feltehetően jelentős részben nem anyagi természetű, hanem főként az. hogy a vállalatvezetési és -irányítási módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest is — viszonylag elmaradottak. A korszerű termelési rendszerek korában pedig a vezetés, a szervezés a termelőerők mind fontosabb elemévé válik, sőt úgy tűnik, hogv a legtöbb országban — beleértve a legfejlettebbeket is — éppen e tényezők kerültek előtérbe. Sok ezer vezető gondolkodásmódja, . szemlélete nem alakulhat át olyan ütemben, ahogyan a gazdasági viszonyok változnak. Nyilvánvalóan szükséges és indokolt a türelem. Ám azt Is szüntelenül hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági viszonyok nem merevedhetnek meg, és hogy a változás üteme világméretekben meglehetősen gyors. Ez gyors alkalmazkodó képességet követel a gazdasági vezetőktől. Ezt az alkalmazkodó képességet a szocialista tulajdonosnak, az államnak következetesebben el lehet és el kell várnia. Bővítlük a lehetőségeket Fock elvtárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk jó feladatait átgondolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult, szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok elérése érdekében — mondotta — a kormány máris több intézkedést tett. Előrehaladásunk fontos feltétele például a szervezettebb munkaerő-gazdálkodás. Ennek érdekében lényegesen módosítottuk a vállalati jövedelem- és bérgazdálkodás állami szabályait A termelékenység dinamikus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bonyolultságához és a teljesítményhez igazodó differenciált bérpolitikát alkalmazzunk, még következetesebben mint ma, ugyanakkor olyan tudatos szociálpolitikát folytassunk, amely a nagycsaládosok, a kisnyugdíjasok helyzetét javítja és az alacsony keresetűek jövedelmét is megfelelően növeli. Biztosítjuk a fogyasztói árak megfelelő stabilitását, de — ahol ez Indokolt — az árak kívánatos változtatásának lehetőségét is. ami összhangban áll a termelés önköltségével, a kereslettel, hiszen ez végső soron a lakosság jobb ellátását szolgálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és kapacitásokat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető követelmény a beruházások befejezetlen állományának csökkentése. Az építő- és építőanyagipart az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük, ezzel bővítjük a kereslet kielégítésének lehetőségeit, ugyanakkor a szabályozórendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt megfelelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támogatásokat, amelyek az esetek nagyobb részében a gazdaságtalan termelés következményei. Minden vonatkozásban erősítjük gazdaságunk egyensúlyát. Népgazdaságunk aránvos fejlődésének és egyensúlyi helyzetének nagyon lényeges eleme a lakosság vásárlóereje és az árualapok közötti összhang biztosítása. Az áruellátás javítása érdekében fontos, hogy a hazai termelés megfelelő, több és választékban szélesebb árualapot bocsásson a belkereskedelem rendelkezésére. (Folytatás az S. oldalon)
