Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
í Tanácskozik partunk M. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolófa , t Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Elvtársnök! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a iX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerősödve érkezett a X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A Szervezeti Szabályzat, előírásainak és a párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a kongresszusi okmányokat kellő időben a párt- szervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsúnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, végül, a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében pártunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a résztvevőik 30 százaléka felszólalt, a pártértekezleteken a képviseleti aránynak megfelelően megválasztották a X. kongresz- szus küldötteit. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a. párt- szervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, az országban általában ikibontakozott. Ebben a vitában a pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek nagy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más részét a kongresz- szus Szerkesztő Bizottságának rendelkezésére bocsátja, s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztalatát, megállapítását pedig a mindennapi pártmunkában kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítélésében. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását ■várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, ®z ország fejlődésének, a társadalom helyzeMost, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét keli mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták sáámára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlünk — mondotta —, hogy az osztályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, objektíve ellenőrizhetően számba vegyük.” Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban, a mező- gazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A IX. kongresszus határozata alapján és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott új földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában levő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ezzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona; szilárdak a szocialista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nemzeti jövedelem 69 százaléka az állami, 25 százaléka a szövetkezeti. 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik; a magán- szektor részesedése mindössze 2 százalék. - Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakultak és megszilárdul- i ik rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele. 5 millió fő vesz részt a termelésben, aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott, 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, 2 NÓGRÁD - 1970. XI. 24.. kedd 1 lének főbb adatairól; e jelentését két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes jelentés részletes adatait figyelembe véve, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, politikai kérdésekre irányítsa a figyelmet. \ Az előkészítés véget ért; a párt X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságunk, dolgozó népünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az oiszág további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya 3 százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement, és országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat idézett elő. A váro6 és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő tömeges átáramlás az utóbbi években lelassult. Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunkban és az osztályokon, rétegeken belül is. A munkások éS' alkalmazottak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétégek helyzetét alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkás- osztály. Felszabadult hazánk negyedszázados története során. a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkészséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá vált: az utóbbi öt évben létszáma 8 százalékkal növekedett, és a népgazdaságban most már 2 690 000 munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság termeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szeretőének szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon semmi köze nincs annak, ha az ország vezetői, szinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és -felöltőt hordani, amint azt nálunk a 40-es évek végén, az 50-es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben az a téves hiedelem él, hogy a munkásosztály vezető szerepe csak ott érvényesül, ahol a munkások fizikailag is jelen vannak és többségben vannak. A munkásosztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk, a Tudományos Akadémia Elnökségében, az egyetemek vezető testületéiben, az Írószövetség vezetőségében és más, hasonló. helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen, mégsem a számarány a lényeg. A- munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A munkás- osztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, akik a hatalom kivívásával egyidőben és azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beletvzólásának jogát és lehetőségét a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését bizonyítja társa-' dalműnk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg leg- öntudatosabb tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben. Megmutatkozik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született és fejlődő szocialista brigádmozgalomban, ame’yben a résztvevő brigádok száma ma már százezer, a brigádtagok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Elmondhatjuk, hazánkban a hatalom jő kezekben van; a munkásosztály nemcsak vállalta, hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepét. A munkásosztály eddig is helytállt, és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett parasztság, szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával különösen az elmúlt években megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká feljesztette a termelő- szövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár értelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a IX. kongresszus határozatának megfelelően, a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megteremtésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövetkezeti eszme. Kongresszusunk megállapíthatja, hogy mindezek eredményeként teljesebbé vált a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonbssága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az; állam nagy figyelmet fordít a tuKedves elvtórsák! Államunk, a népi demokrácia állama, amely a munkáshatalmat testesíti meg, betölti történelmi szerepét, nélkülözhetetlen a munkásosztály számára a gazdasági és kulturális élet irányitásában, a szocializmus építésének szervezésében. Államunk rendeltetésszerű, szervezett működésének felbecsülhetetlen a szerepe és jelentősége népünk eddigi sikereiben, történelemformáló munkájában. A szocialista állam ereje abban van. hogy fő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, és tevékenységében a lakosság, a dolgozó milliók széles körű támogatására építhet. A munkásosztály államát, a dolgozó nép szocialista vívmányait, a Magyar Népköztársaság önállóságát és függetlenségét, területi sérthetetlenségét, belső rendjét hűségesen védelmezik fegyveres erőink. a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány a honvédelmet a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti; az ellátásukhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket biztosította és a jövőben is biztosítja. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk már most is sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres domány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendszerben bontakozhat ki szabadon és igazán csak ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolok önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk a szocializmu^ céljait magáénak vallja, és méltó módon kiveszi részét a szocialista épi- tőmunkából. A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább Így legyen. A kispolgárság .— a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk a kispolgárság is. Beleilleszkedett az új társadalmi rendbe, elfogadja a szocialista társadalom építésének célját. s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával, különösen a szolgáltatás, az ellátás területén, hasznosan szolgálja a közérdeket. Társadalmunk értékeli ezt. Hazánkban a szocialista forradalom győzelmével eltűntek a kizsákmányoló osztályok, s velük a társadalmi osztályok közötti kibékíthetetlen ellentmondások. A dolgozó osztályok alapvető érdekei egybeesnek. megkezdődött az osztályok közti különbségek csökkenésének és fokozatos megszűnésének folyamata is. Társadalmunk egységes és harmonikusan fejlődik. Ugyanakkor azt Is tudnunk kell, hogy viszonyaink között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a parasztok érdekel, a társadalom általános érdekei és a csoportérdek, valamint az egyének érdekei között. Az érdekek különbözősége jelentkezik a nemzeti jövedelem elosztásakor, ár, bér és piaci viszonyokban, a város és a falu közötti különbségek gyorsabb vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában és más kérdésekben. Az ellentmondások áthidalhatók, feloldhatók a munka menetében. A társadalom általános érdekeinek és szocialista céljainak megfelelő töretlen fejlődést a különböző érdekeltségek összehangolásával biztosítottuk. Ez a jövőben is biztosítható, ha az alapvető érdekekért elsősorban felelős, a nemzeti jövedelem elosztására befolyással bíró vezető testületek mindenkor kellő figyelmet fordítanak az egyes dolgozó osztályok sajátos érdekeire; a dolgozók napi érdekeire is. Továbbá akkor biztosítható, ha az egyes munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozók napi érdekeikből kiindulva sem feledkeznek még a dolgozó osztályok sorsközösségéről társadalom távlati fejlesztésének általános .követelményeiről. Az a fontos, hogy a megoldásokkal, a dolgozó osztályok alapvető érdekközösségét szem előtt tartva, népi államunk hatalmát erősítsük, és szocialista céljaink megközelítését segítsük elő. Társadalmunk helyzetét, a fejlődés irányát áttekintve, megállapítható, az elmúlt 4 évben hazánkban, a IX. kongresszus határozatainak megfelelően, a szocializmus alapjai tovább szilárdultak, társadalmunk szocialista vonásai számottevően erősödtek. Előbbre jutottunk tehát, de meg nem állhatunk. Az ország további lendületes fejlődése ma, mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását igényli, a dolgozó osztályok öntudatának és egységének növelését, a társadalom szocialista vonásainak további erősítését követeli meg. testületek mellett az ország, a hatalom védelmét szolgálják a munkásőrök, önkéntes rendőrök, a polgári védelem tagjai. A szakszervezetek vették át és látják el a társadalombiztosítással. a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét. A dolgozók tömegesen vesznek részt az állam munkájában, mint tanácsi aktívák, bírósági ülnökök, népi ellenőrök. Meggyőződésünk szerint az államnak fontos szerepe van a szocializmus építésének időszakában. Nem fogadjuk el azokat a nézeteket. amelyek kétségbe vonják a szocialista állam szerepét, lebecsülik jelentőségét, és a hatalom gyengítésével voltaképpen veszélyeztetik a nép vívmányait. Belső feladataink és a nemzetközi körülmények egyaránt azt követelik, hogy tovább erősítsük szocialista államunkat, növeljük gazdaságszervező és kulturális szervező szerepét fejlesszük at államigazgatási munkát, emeljük színvonalát. Ezzel egyidejűleg arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervezetek munkájában. Az államélet. a szocialista de- mokrácia továbbfejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres megoldása lendületet ad további fejlődésünknek. A szocialista demokrácia további kibontakoztatására irányuló tervünket biztos alapokra építjük, mert hazánkban a hatalom szilárd, az államépítésben pártunk, munkásosztályunk negyedszázados tapasztalatokkal rendelkezik, belpolitikai helyzetünk nem(Folytatás a 3. oldalon) I. Társadalmunk szocialista fejődése, a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! II. Az államélet és a szocialista demakrácia fejlesztése
