Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

BefonGzem 20 óra alatt Közúton, a helyszínre szállítható, ott kb. 20 óra alatt összeállítható és üzem­be helyezhető betongyártó üzemet készít az egyik nagy francia cég. A konstrukció teljesítménye 40 m3 kész beton óránként (1500 literes űrtartalmú keverővei). Egy- egy cementsiló 30 m3 befo­gadóképességű, az adalékok számára négy darab 20 m3- es tartály szolgál tárolóhe­lyül. A kis betonüzem víz­igénye 30 m3/óra; a vízada­golás automatikusan törté­nik. A villamos berendezés lyukkártyán beprogramozott teljesen automatikus üzemet biztosít. A külön alapozást nem igénylő, megfelelő nagyságú fém- vagy kőlapon felállít­ható betonüzem igen nagy segítségére lehet a gyorsan és folyamatosan építkezni akaróknak, csak győzzék alapanyaggal ellátni... TUDOMÁNY T1CHNI ,ssss*yss*fJVsaw*ssfSTssrsrrrr7rs/-yr*narsyyrsssssssssssssssssssssssssysssssssssrsssssssssssssssssssssssssssssssssysssss/s/s*."­n természettudomány filozófiái« Az idén Lenán-renddei juta*- Bonifátij Kedrov a harmin- tanítás tudományos vizsgála- maztak Bonifátij Kedrov aka- cas évek végén vált ismertté, tának alapjait, ő határozta dénükusTüa/k, a tudományos mint kémikus. Ezután, a meg ezen tanítás helyét, ke- megismerés logikájával foglal- negyvenes-ötvenes években letkezé6ének és felődésének kozó kutatóciklusát. egyre gyakrabban, és sikere- törvényszerűségeit. Mindenek­nél} ben szerepelt, mint filozó- előtt Dalton atomisztikus el_ A XX. 6zázad tudományát fus, a tudomány logikájának méletéhez és Mengyelejev pe- a „határmenti” tudományos és módszertanának elméleti riódusos törvényéhez fordult, területek gyors mozgása jel- ismerője, Engels és Lenin el- mivel azok a tudomány^ (és lemzi. Míg korábban a tudó- mélefci örökségének kutatója, elsősorban a kémia) fejlődésé- mány a differenciálódás útját Kedrov több miint ötszáz mun- nek igen fontos szakaszát ké- járta — egyes folyamatok kát publikált — köztük körül- qezifc és sok tekintetben kör- mind pontosabb és mélyebb belül hatvan monográfiát. vonalazzák korunk nagy felfe­megismerésére törekedett, ad- . dezéseit. Kedrov Mengyelejev­dig az utóbbi évtizedekre az Mintegy fiatalkori szenvede- nek a kémiai elemek periódi- integráló láncszem — a kap- ly^hez visszatérve (de lénye- kusságáról szóló tanítást at csőlátók, az összefüggések, a gében ez alkotó munkásságé- azt megelőző atomisztikus ké- különböző, egymással kölcsön- nak új szakaszát jelentette). miai elmélettel együtt vizsgál- hatásban álló tényezők komp- Kedrov tanulmányozta ^ a ^ tu- ta> és gondosan analizálja a lex feltárása jellemző. Mindez domany kaisszifikacioját, es a két tanítás közötti kapcsolatot, növeli az elméleti analízis, a tudomány történet és a tudó- ^ „ .. modern tudomány logikai- manyedmélet egyik legjobb is. Bonifátij Kedrov - Dmatrij módszertani problémáival fog- mérőjévé vált. Mengyelejev tanainak egyik lalkozó filozófiai elmélkedés Kedrov akadémikus váltó leg;l°bb ismerője. Érdekes .„rpiwL Kedrov akadémikus váltó- megjegyezni, hogy Mangyele­P® zatos filozófiai kutatásai ko- archívuma kevéssé ismert Lenin „Materializmus és zöw ,a központi helyet mégis anyagának tanulmányozása empiriokriticizmus” című a "*** Idgjkaiymodszertani közben Kedrov képes volt munkája nyomán a tudomány Problémai foglaltak aL Húsz behatolni a nagy tudós alkotó egyre sikeresebben oldja meg eve1n .at tanulmányozta Men- gondolatmenetébe, és többek a modem természettudomá- §y®tójev periódusos rendszere- között analizálni Mengyelejev nyok általános elméleti és nek tartalmat, ^meghatározta elmélkedésének menetét a pe_ módszertani problémáit. annak alapvető fogalmait, riódusos törvény felfedezését szerkezetét, es végül a korsze- megelőző napon (1869. március De hova is tartoznak a tér- rű periódusos rendszer égé- j ) Ezt az eseményt Kedrov mészettudományok filozófiai szenek jelentőségét „Egy nagy felfedezés napja” problémái, és ki hivatott ki- . , című könyvében írta le. A , , 1969-ben kiadott monogra- , , ... dolgozásukra - a filozófus, fiáiban Kedrov torgyaltT a konJv nem, a. Periódusos vagy a természettudós? Rövi- XVIII—XX. század tudómé- rendszer keletkezesének tor- den válaszolva a kérdésre el- nyes fejlődésének alapvető ténete szempontjából fontos, mondható hogy a természet- irányait az atomisztikus kémia hanem mély logikai és pszi- tudományök filozófiai problé- chol6giai analízist i« ^ az al­mái a konkrét tudományok munkának köszönhető! hogy kot.0 ^^jtódését ü­fejlődése sorén merülnek fel, Kedrov elmélyülhetett a ké- ^toen, es kétségkívül fontos különösen ami az utóbbiak nagy eredményeinek láncszem a tudományos allko­elméleti részét Uleti. A lénye- meÄrtlTto! támun3ca. “ bi­gében módszertani problémák gikai fejlődésének fontos kö- choló&iajának általános elme- azonban megfelelő filozófiai vetkezményeit, feltárhatta leteben. magyarázatot is igényelnek. Vj építőanyag A cement felhasználása' nél- alapot nyújtanak kül készült szerkezeti alap gású, függőleges szerelvények széles körben el­terjedtek Franciaországban. Az új megoldás lényege: a ta­laj rétegei mintegy 25 centi- méteres magasság mentén érintkeznek a vízszintesen el­helyezett szerelvényegységgel (fémhálóval, fémsáwal stb.) Ezek az elemek megbízható a ferde vá- építőelemek számára, amelyeket jelenleg vékony hengerelt alumínium­vagy acéllemezzel burkolnak be. Húzófeszültséget természe­tesen ez a konstrukció nem bír ki, de ettől eltekintve igen sok helyen alkalmazható: így gátak, különféle támasztalak, de még boltívek (földalatti fo­lyosók) építésénél is. ezen eredmények általános el­méleti és filozófiai jelentősé­gét Kedrov akadémikus kutatá­sait megelőzően még nem fog­lalták a történelem logikájá­nak megfelelő rendszerbe az atom- és mölekuláriselmélet különálló tényeit A kémia nagy felfedezésednek vizsgála­tát célzó munkák kizárólag leíró jellegűek, a zseniális fel­fedezések lényegét és jelentő­ségét magyarázni próbáló ré­szek pedig erősen szubjektivek maradtak. Kedrov munkái fektették le az atomiszrtáJkus-molekuláris Mihail Szemjonov (APN) Kozmikus gyémántok Nyugat-Ausztrália szavan­náin a vadászok találtak egy kilogrammnyi súlyú követ. El sem tudták képzelni, hogy egy hatalmas kozmikus katasztró­fa, az aszteroidok összeütközé­sének bizonyítéka került a ke­zükbe. Nem tudták azt sem, hogy ennek a kőnek az érté­ke jóval nagyobb, mint az a szerény jutalom, melyben a megtalálókat Perth város mú­zeumának igazgatósága része­sítette. Az ausztrál szakemberek sem tételezték fel, hogy ez a kis meteorit, amelyre 1961- ben bukkantak, gazdag gyé­mántokban. Csak egy dolog volt ismeretes, mégpedig az, hogy ez a Földre jutott mete- oritdarab az ureilit típushoz tartozik, amelyekre a viszony­lag magas, 3 százalékos szén­tartalom' jellemző. 4 meteorit titka A meteorit titkát csak nyok évvel később fejtették meg. Szovjet tudósok közlése sze­rint az ausztrál kollégák ál­tal hozzájuk eljuttatott min­tadarabból szilárd szénmagot sikerült kiszedni, amelynek átmérője 1 mm volt. A mag röntgenvizsgálata bebizonyí­totta, hogy ez lényegében a földitől semmiben sem külön­böző gyémánt. Ez már az ötö­dik meteor volt, amelyben gyémántot találtak. Az utóbbi 80 év alatt előkerült három, szintén az ureilit típushoz tartozott. Ha figyelembe vesz- szük, hogy milyen ritkák az ilyen meteorit kőzetek, akkor az öt nem is tűnik olyan ke­vésnek. Egy héttel később egy másik hívatlan értesítés is ér­kezett, hogy ugyanabban a körzetben egy újabb „kozmi­kus” gyémántot fedeztek fel.' Habár mind a két gyémántot tartalmazó meteorit megtalá­lási helye ugyanabban a kör­zetben volt, vegyi összetéte­lükben mégis észrevehető kü­lönbség van. A szakemberei véleménye szerint ez azt bi­zonyítja. hogy becsapódásuk független egymástól. Más forma, nagyobb szívóhatás Érdekes formaváltozásnak lehetünk tanúi a porszívó­gyártásban. Az egyik új típus például sokkal szögletesebb elődeinél, s az is figyelemre, méltó, hogy nem gégecsöves kivitelű. Ez az ún. nyeles por­szívó sokkal praktikusabb fekvő helyzetű, kerekes vagy csúszótalpas társainál. A gép­test lefelé ható súlya a sző­nyeghez szorítja a kefét, így a háziasszonyoknak minden különösebb erőkifejtés nélkül csak tologatnia kell a por­szívót. A kefének a géptest­hez való közvetlen csatlakoz­tatása sokkal erősebb szívó­hatást eredményez. A konst­rukció további újdonsága az egy kézmozdulattal, a készü­lék szétszerelése néükül ki­emelhető, kicserélhető papír perzsák. Rádióhullámok a napkoronából A Nap egy másodperc alatt mindössze harminc éve fedez­több energiát sugároz ki, mint tók fel. Ezt követően a tudó­amennyit az emberek a civi- sok hamarosan észrevették, lizáció kezdete óta felhasz- hogy a Nap rádiósugárzásá- náiltak. A hatalmas égitest nak növekvő intenzitása a mindössze három nap alatt ad napfoltok méreteinek megnö- annyi meleget és fényt, vekedésóvel és nagy erejű nap* amennyit bolygónk összes fa- robbanásokkal kapcsolatos. A szén, illetve kőolajkészletének Napban lejátszódó fizikai fő- elégetésével nyerhetnénk, lyamatok tanulmányozása Földünkre azonban ezen ha- szempontjából fontos volt a talmas energiamennyiségnek rádióhullámokat kibocsátó csak mintegy kétmilliárdszor naprészek helyzetének meg- kisebb hányada jut. határozása. Nyikolaj Papa­lekszi szovjet akadémikus mu­Naptdeszkópon át szemlél- tatta ki először, hogy a Nap ve az égitest széle éles fekete rádiókisugárzásának megfigye- kontúrnak tűnik, mintha a lése napfogyatkozás idején napkéreg meghatározott felü- adatokat szolgáltathat a su- lettel rendelkezne. Ez a „fe- gárforrások elhelyezkedéséről,' lület” a valóságban átlátszó, Kezdeményezésére szovjet fi— fényesen világító, körülbelül zikusokból .álló expedíció is 300 kilométer vastag gázréteg utazott Brazíliába. — a napfény nagyobb részét kisugárzó fotoszféra. A fo- 1947. május 20-án az expe- toszfera alján a gáz olyan diciónak sikerült megfigyelni sűrű, hogy a fény belülről a teljes napfogyatkozást, már nem képes áthatolni raj- amelynek eredményeképpen ta. A fotoszférát kívülről tó- felfedezték, hogy a Nap által vábbi két réteg borítja a a világűrbe kisugárzott rádió- kromoszféra, ahol a gázkitöré- hullámok forrása a külső sek plazmanyelvei szokták napkorona legintenzívebben megjelenni, valamint a kifelé kisugárzó részei pedig meg- gyengén határolt felső réteg felelnek a fotoszféra optikai­napkorona. Földünkről közvetlenül csak lag aktív területeinek. A szovjet tudósok felfede­ez a három réteg „látható” — zése segítségével meghatároz­ható a Nap hatása a kozmi­az obszervatóriumokban re­gisztrált látható fény, az inf­ravörös sugárzás és a kisu­gárzott rádióhullámok alap­ján. A mesterséges holdak és az űrrakéták műszerei ezen­kívül érzékelik az ultraibolya a röntgensugárzást is. A Nap belsőjében végbemenő folyamatokra csak a fenti kül­ső rétegek megfigyelése alap­ján következtethetünk. kus térségbe jutó rádióhullá­mok terjedésére, ami a mes­terséges holdakkal és má® űr­repülő eszközökkel fenntar­tandó rádiókapcsolat miatt közvetlen gyakorlati jelentő­ségű, de hasznosítják ezt a felismerést a földi ionoszféra és térsége — az ekzoszféra vizsgálatánál, valamint a Nap aktivitásának előrejelzését célzó problémáik megoldása Nap rádiósugárzását során isi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents