Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Szövetkezeteink életéből Kisipari nzofetkezetek és a közgazdasági szabályozok KÉT ÉVE megszűnt a kis­ipari szövetkezetek gazdálko­dásának az állami vállalatok­tól eltérő szabályozása. Né­hány szövetkezeti sajátosságtól eltekintve ma már azonos szabályozók érvényesülnek a szövetkezetek gazdálkodásá­ban is. Jövőre a szövetkezetek szám­viteli rendjében is lesz vál­tozás. Megszűnik a szövetkeze­ti ágazati számlakeret, helyet­te az ipari szövetkezetek a népgazdasági ipari hovatarto­zásukra vonatkozó ágazati számlakeretet alkalmazhat­ják. A szövetkezeti sajátosság az alapoknál érvényesül. A tartalékalap helyett oszt­hatatlan alap szerepel a szám­lakeretben. A jövő évtől kö­telező tartalékképzés rendsze­re valóban a tartalék szerepét szolgálja, A jövőben valamennyi szö­vetkezet fejlesztési alapjába helyezheti a képződő teljes amortizációt. Megszűnik a 20 százalékos központi támogatási alap-fizetési kötelezettség. Az eszközlekötési járulék fizeté­si és elszámolási rendszerében is változásokkal számolhatunk. A szolgáltatások jövedelme­zőségének növelése érdekében a lakossági szolgáltatások ár­bevétele arányában az esz­közlekötési járulékot nem kell majd költségként elszámolni. Ez a bruttó nyereséget nö­veli, mivel az árakban sze­repel az 5 százalékos járulék. A szövetkezetnek a saját va­gyonával arányos eszközlekö­tési járulékot nem az állami költségvetésbe, hanem a szö­vetségeknél kezelt szövetkeze­ti Közös Fejlesztési Alapra kell befizetnie. A tőkés országokból impor­tált gépek letétidíj-fizetési rendszerét is felfüggesztik. A kommunális adó vetítési alap­ja és mértéke is megváltozik jövőre. A vállalatok és szö­vetkezetek bruttó nyereségük 6 százalékát, fizetik az adózat­lan nyereségből községfejlesz­tési hozzájárulás címén a ta­nácsoknak. Ez a fejlesztési alap további növekedését je­lenti. Községfejlesztési hozzá­járulási kedvezményt csak a 40 százalékban csökkent mun­kaképességűeket foglalkozta­tó szövetkezetek élveznek. A nyereségadózási rendszerben továbbra is megmarad az esz­köz és bér arányában törté­nő megosztás. A megosztandó nyereséget a szövetkezeteknél csökkenti a községfejlesztési hozzájárulás és a szövetségi fenntartásiköltség-hozzájáru- lás. AZ ÍGY megmaradó nyere­ség oszlik háromszoros bér­szorzóval növelt bérköltség és egyszeres eszköz arányában részesedési és fejlesztési nye­reségrészre. Az eszközök kö­zött szerepeltetni keli azon­ban a bérlemények értékét js. kivéve a lakossági javító­szolgáltató tevékenységet, A háromszoros bérszorzó miatt várható, hogy növekszik az adózatlan R. nyereségrész és az erre eső adó is. A mun­kadíjak 6 százalékát kitevő R. nyereségrészt 40, a 8—12 szá­zalékot 50, a 12—20 százalé­kát 60, ezen felül 70 százalé­kos kulccsal kell majd adózni. A fejlesztési nyereségrész adókulcsa változatlanul a la­kossági javítás-szolgáltatással arányos F. nyereségrész vi­szont teljes egészében mentes az adózás alól. Jövőre a szövetkezetek, a vállalatokhoz hasonlóan kö­telesek részesedési és fejlesz­tési alapjukból 12,5—12,5 szá­zalékot tartalékba helyezni mindaddig, míg ez a tartalék az eszközérték 1,5 és a bér­költség 8 százalékos együttes összegét nem éri eL A tarta­lék egy része a Kölcsönös Tá­mogatási Alapba kerül majd. A bérszabályozás rendszere is jelentősen változik, bár az átlagbér-szabályozás továbbra is megmarad. A bázisbér- színvonal azonban mindig az előző évi elért lesz és így meg­szűnik a növekedés kumo-J Iáit elszámolása is. A bérszínvonal-növekedést progresszíven adóztatják a hatékonysági mutató függvé­nyében. A hatékonysági mu­tató a nyereség és a bér együt­tes összegének 1 főre eső há­nyada. Kedvezményes a bér­fizetés és 50 százalékos kulcs­csal adózik, ha a hatékonysá­gi mutató növekedési ütemé­nek 30 százalékánál nem na­gyobb a bérszínvonal-növek­mény. Ha a bérszínvonal nö­vekedés nagyobb, akkor A befizetés 150—400 százalékos, meghatározott sávonként. Az építőipari szövetkezeteknél és vállalatoknál a hatékonysági mutató 40—60 százalékának megfelelő bérnövekmény ke­rül kedvezményes kulcs aló. A lakossági javitást-szolgál- tatást végző szövetkezetek ezen a területen is ösztönzést kaptak, mert a kedvezményes bérfejlesztés 1—3 százalékig terjedhet, nem terheli a R. alapot, költségként számolható el. AZ ŰJ, ILLETVE módosított közgazdasági szabályzók ha­tékonyabb, az élő munkával takarékoskodó gazdálkodásra ösztönzik a szövetkezeteket. A lakossági javító-szolgáltató te­vékenység fokozására is ösz­tönöznek, Az eszközlekötési járulék törlése növeli a te­vékenységek nyereségét és több lehetőséget biztosít azok fejlesztésére is. Kaoyó Ferenc A kallói új szövetkezeti szolgaltatóhásc Első a lakossági munka Kálión A káliéi Vegyes Ktsz mun­kájával szerzett hosszú éve­ken keresztül megbecsülést az egész környéken. Végső soron Nógrád, Pest és Heves megyé­ben is épít. Fő feladatának mindenkor a lakosság építési igényeinek kielégítését tartot­ta. A nyugdíjasokkal és a szü­lési szabadságon levőkkel együtt mindössze 63 tagja van a szövetkezetnek. Az idén mintegy 45—50 kislakás át­adása szerepel tervükben. A folyamatos munkában így nincs hiány, hiszen 25 vagy 30 épület készítése áthúzódik majd a jövő évre. Az alig több mint 5 milliós éves ter­vükből csaknem 4 millió 400 ezer forint értékű a lakossági építés. Ezt az első háromne­gyed évben már egymillióval túl is teljesítették. Példás a munkaszervezés Kállón. Nyáron, amikor ked­vező az időjárás, nyújtott műszakban dolgoznak. Vég­eredményben 10 hónap alatt ledolgozták már az éves mun­kaidőt. Szükséges ez, mivel a kislakásépítést nem lehet té- liesíteni, ilyenkor csak belső munkák, átalakítások folynak. Mar arra is gondoltak és tár­gyalásokat is folytattak, hogy a téli időszakban esetleg tag­jaiknak olyan vállalatoknál biztosítanak elfoglaltságot, ahol a munka folyamatos. Az idén annyi volt a lakos­sági megrendelés, hogy emiatt a közületi munkákat nem tud­ták olyan ütemben végezni, mint kellett volna. Egyébként már a jövő évre újabb 40 la­kásra folytatnak tárgyaláso­kat. Lakástatarozási munkájuk is több volt az idén mint ta­valy, és a negyedik ötéves tervben, fokozatosan évről év­re még többre számítanak. Igaz, a községből sokan jár­nak el más vidékekre dolgoz­ni az építőiparban, akik sza­bad szombatokon és vasárna­pokon otthon végeznek javítá­sokat. Az igények mégis nö­vekednek. A szövetkezetnek van egy előnye is, a lakossági építke­zéseknél. Általában az építte­tők besegítenek a munkába és így pótolják a segédmun­káshiányt. Jó ez az építtető­nek, hiszen kevesebbe kerül a ház, és jó a szövetkezetnek is, mert enyhít a munkaerő­gondokon. Az elmúlt háromnegyed év alatt 664 000 forint nyereséget gyűjtöttek össze. Ez csaknem annyi minit a tavalyi egész évi. A szövetkezet felépített* Kállón az új szolgáltatóhá­zát. Férfi-, női fodrász, üve­ges- és képkeretezőrészleg, ezen kívül háztartási kisgép­javító kap majd helyet az új szolgáltatóházban. Dolgozik már egy műköves is, amire ugyancsak van igény. Végle­ges műhely még nincs, - de már dolgozik a vízvezetéksze­relő és bádogos is. A szövetkezetnél a negyedik ötéves tervben igen sok lesz a felújítás. Át kell építeni az asztalosműhelyt. Megfelelő helyet biztosítani a bádogos­nak. Erősítendők kell a szál­lítókapacitást, ehhez viszont új garázs is kell. A tervek készek, szorgalmas munkával bizonyára sikerül is majd mindent megvalósítanánk. Megérte A fejlesztés gyors volt A romhányi Vegyes Ktsz-nél korábban arról beszéltek, hogy ha az alapítótagok már elérik a nyugdíjas kort, fel­oszlik a szövetkezet. Ha igaz, furcsa lett volna. Helyette mégis a másik járható utat, a fejlesztést, új szakágak meg­honosítását vállalták. Elkészült az új romhányi szolgáltató­ház. Többe került mint amennyibe tervezték. Ez erősen igénybe vette az egyébként nem nagy szövetkezet anyagi erőforrásait Ezenkívül létrehozták az építőrészleget. Ma már a fodrászok, cipészek, asztalosok, lakatosok és a tévé­műszerész mellett egy 30—32 tagú építőrészleg is dolgozik a szövetkezetnél. A tavalyi 38-as létszám ma már 58 főre növekedett.' Az induláskor jóformán alig volt több mint az a 180 ezer forint forgóalaphitel, amit kaptak. Ez bizony ke­vésnek bizonyult ahhoz, hogy az építőipari részleg zavartala­nul végezze munkáját. Megrendelést kaptak elegendőt, és van ma is. Igaz, olyan nagyobb volumenű építkezésekbe fogtak, amelyeknél az átfutási idő hosszú, tehát a szövetkezet tartalékát szinte felélte. Az idei év egyébként sem volt szerencsés, hiszen többször anyaghiány akadályozta az építőket, ezenkívül szál­lítási gondjaik még ma is vannak. A szövetkezet az első háromnegyed évet veszteséggel zárta annak ellenére, hogy egy év alatt az építőipari termelés 360 százalékkal növeke­dett, s az idén már ez adja a szövetkezet éves termelési ér­tékének csaknem négyötöd részét. A szövetkezet egész ter­melési értéke 39 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos dőszakáét. Mindez kevésnek bizonyult az idén ahhoz, hogy szövetkezet ne küzdjön a banknál sorbanállással. A tagok is segítettek. Mintegy 60 000 forint értékű cél­részjegyet vásároltak, illetve ennyit bocsátottak szövetkeze- t ik rendelkezésére. ílomhányban az év hátra levő idejében még bőven akad 1 innivaló, hogy az elmaradást pótolják. Ha az idén nyereség- részesedést nem is tudnak fizetni, legalább ne kelljen adós- s iggal kezdeni az új évet. A fejlesztés kétségtelen még ilyen ; ron is megérte, mert haszna a későbbiekben bizonyára gyü- 3 íölcsözni fog. A jobbágyi Építő Ktsz-nél az idén a tervezettnél 11 szá­zalékkal nagyobb egy főne eső termelési értéket érteik el, mégsem tudták eddig mara­déktalanul teljesíteni időará­nyos tervüket. Ennek oka az, hogy 14 százalékkal kisebb létszámot tudtak csak fog­lalkoztatni, mint amennyit a terv szerint kellett volna. A létszámnövelés szempontjából a jövő sem biztató. Lehető­ségeik korlátozottak, ezért a szövetkezet negyedik ötéves tervének kidolgozásánál ezt is Megtervezték a jövőt figyelembe vették. Az idei éves tervük 12 millió forint. Ha fokozatosan nagyobb ter­melési értéket akarnak elérni, csak egyetlen járható út van: a kisgépesítés. Saját erőből, központi támo. gatással és hitel igénybevéte­lével az elkövetkezendő öt évben mintegy 4 millió 700 ezer forintot szeretnének be­ruházásra fordítani. A jövő évben gyorsítani akarják a lakossági épületek karbantartását, tatarozását. Egy építőbrigádot és ahol szükséges, a vízvezeték-szere­lőt is erre a munkára állít­ják. NÓGRÁD - 1970. novembei 19., csütörtök j Készülnek at vasszerkezetek a jobbágyi ktsz műhelyében. Már az idén is gyarapod­tak gépekkel. Nemrégen há­rom malterkeverő gép érkezett egy betonkeverőt is várnak Nagy gépeket a szétszórt kis építkezéseken nem tudnának alkalmazni, illetve kihasznál­ni. Ezért elsősorban a kdsgé- pesítés a cél. Az elkövetke­zendő öt év alatt mintegy 135 —140 új lakást szeretnének felépíteni, hiszen vonzási kör­zetükben erre, illetve még többre is van igény. A szövetkezet elég erős fa­ipari és vasipari részleggel is dolgozik. Itt is fokozatosan gépesíteni akarnak. Egy esz­tergapadot, egy oszlopos fúró­gépet már megrendeltek. Ezt a jövő évben várják. A kö­vetkező évre két új tehergép­kocsit szeretnének beállítani, hogy a szállításokkal ne le­gyen annyi gondjuk. mint amennyi eddig volt. A szövetkezetnél a követke­ző ötéves tervben nemcsak a technikai feltételek biztosítá­sában akarnak előbbre lépni, hanem a munkaszervezésben, az irányító munka hatékony­ságának a javításában is. Az asztalosrészleg vezetésére már egy faipari technikust állítot­tak be. Egy gépész, illetve vil­lamosipari technikus gondjai­ra bízták a vasipari részleget. Ezenkívül az új műszaki ve­zető is munkába állt. A szö­vetkezet vezetőségének az a célja, hogy jobb irányítással, a munka megszervezésével hatékonyabban dolgozzanak a jövőben. Vasipari részlegük is sok vasszerkezetet állít elő t ármunkában, elsősorban az építőipar számára, és ezen a területen még fejlesztési le­hetőségeik vannak. Annak ellenére, hogy teljes egészé­ben nem tudják teljesíteni .dőarányos tervüket. •: három­negyed évben már 805 ezer forint nyereségre tettek szert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents