Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
Irodalmi színpadi napok, 1970., Balassagyarmat ALIGHA hiszem, hogy me- géltől eltérő közönségrétegek fontossá, aktuálissá tartalml- gyénik közművelődési nagyrem- is szívesen tapsolnának a „kis lag, másrészt dramaturgiai dezvényed között lenne még wargáné” történetének, Csabai következetlenség, a szerkesztés egy — amely az évek során Magdolnának, aki a címszerep- egyenetlensége, bosszantó hd- úgy tudna gazdagodni, telje- ben tizennyolc éves magát ad- bád miatt még a lehetséges hasadni, mint a balassagyarmati ja érzelemgazdagon, színesen, tás is elmaradt. Előrevivő ba- irodalmi színpadi napok. Az mégis egyszerűen, közvetlenül, nulságot kell keresnie az idén hatodik alkalommal ren- \ HÁZIGAZDA Madách együttesnek: semmiképp sem dezték meg ezt a bemutató- irodalmi színpad, mely ez év- arról van szó, hogy ez a fesz- sorozatot, a lelkes, irodalom- ben nyerte el a Kiváló eg'yüt- bivál elutasította a politikai értő közönség őszinte megle- tes címet, a fesztivál program- tárgyú vállalkozást, hanem ar- petőssel tapasztalhatta, milyen jában Bartók-emlékműsorral ró!, hogy a politikai meggyő- csúcsokat képes meghódítani szerepelt. Az összeállítás címe aés, érzelemformálás az át- az öntevékeny színjátszás, iro- — nem éppen szerencsésen tagosnál nagyobb szakmai fete dalmi színpadi mozgalom. A „Hangzavar” volt — s a szer- készülést igényel. A ma palibudapesti Vári-együttes „Perlő kesztő-rendező Csikasz István tizálló embere ágy vállal part- éneke” olyan forróságú szín- arra törekedett, hogy úgy em- ner szerepet egy politikus házi élmény volt, mely jelle- lékezzék Bartókra zenével, műsor nézőterén, ha az első généi fogva profi színházaknál verssel, dokumentumanyiag- pillanattól érzi, rendkívül fon- számte elképzelhetetlen; a gai; hogy közben a Bartók- tos számára, amiről itt szó veszprémi Vegyipari Technd- életmű nagy tanulsáigai, köz- esik. 8 afcük beszélnek vele, kum fiataljai „Így vagyunk vetlen kapcso.lataikban érzete jól informált, gondolkodó em. itt” című összeállításaikká! mileg ragadják meg a közön- bérként kezelik, nem becsülik úgy vallottak magukról, élet- séget. Így ez az összeállítás az 1® ítélökészségét. érzésükről, szorongásaikról, alkotómunka emberteremtő Érdekes színfoltként jelent- hogy közben elfeledtették ve- diadaláról, igazi hazaszere- kezett a fesztivál programjá- lünk, hogy színhazat _ jatsza- tétről, küzdelemváldalásról is ban a nógrádmarcali iklub- nakj a külföldiek közül a ki- fontosat tudott adni a Bartók- könyvtár színpadának előadá- tűnő komáromi irodalmi szín- műsor keretei között. A komp- sa, A rumra cserélt feleség c. pad szerkesztett műsora rend- iex szerkesztésű előadás nagy- népi komédiát mutatták be. A kívüli szwggesztdvdtásaval, szerű momentuma volt Her- kisegyüttes jóízűen koméd'iá- érett komolyságával vált rend- rnann János zongorajátéka, zott, kétségtelen közönségsii- kívuüvé. A kituno^ vendeg- Für Éva éneklése. Csak di- kert arattak fiataljai, de ru- együttesek produkciódnak so- csérni lehet a kezdeményezést, tintalanságuk is nyilvánvaló rát még dicsérhetnénk to- ahogy évek óta együtt dolgo- volt, leleményesebb rendezés- vátab, de fontosabb szamunk- zjjj a Madáoh-színpad a he- sei mozgalmasabbá, fordulata az a probléma, megyei lyü zeneiskola előadóművész tosabbá tehették volna bemu_ együtteseink hogyan üieszked- tanáraival, s hadd írjuk le itt tatójukat. A drégelypalánki tek a rendezvény programja- az igényt, erre az együttdolgo- színpad Pongrácz Gézáné Vehs» meg tudták-e közelíteni a zásra ünnepi alkalmaikon túl zetésével már törzsvendég a legjobbak színvonalát, a mos- is szüksége lenne a város, a balassagyarmati fesztiválon, tani szereplések nyomán^ mit járás közművelődésének. idei bemutatójuk egy Győrevár ha tűnik tőlük a közművelő- a. salgótarjáni József Attila vers oratórikus feldolgozása dés holnapi hétköznapjai so- művelődési központ színpadé- volt: Vers a szociakzmus- tón. nak szereplését igen nagy rói. Tisztességes, szép munkát A megyei résztvevők közül várakozás előzte meg. Az produkáltak, az együttes jó legnagyobb meglepetéssel a együttes tavalyi, harcosan po- versmondói azonban igénye- Szántó Kovács Gimnázium litizáló vietnami műsora még sebb, differenciáltabb félada- diákegyüttese szolgált, G. Lor- emlékezetes volt, s a bernuta- tok megoldására is alkaüma- ea: A csodálatos vargáné cí_ tót megelőzte a hír, a salgó- sak. mű produkciójuk igényes, vé- tarjániak újra fontoß politikai Végezetül néhány szót egy giggondolt, szellemes előadás problémát megragadó összeál- egészen kezdő balassagyarmati volt, méltán nyerték el a Irtással szerepelnek. Nos, az diákcsoportról, mely ez évben megyei KlSZ-bizottság külön- idén Krízishegy címmel bemu- „Anonym”-együttes néven je- dd.iát, s méltán avattak egy- tatott programot a jelenlevő lenkezett a fesztdválon. össze- értelmű közönségsikert, szak- szakmai közvélemény, s ami állításukban ógörög költők mad elismerést. Olyan 62Ínvo_ nagyobb baj, a közönség is műveit hallottunk színvonalas nalú előadás volt ez, melyet elutasította. A közelmúlt évek- tolmácsolásban, kár, hogy örömmel látnánk viszont Ba- ben az Amerikai Egyesült Ái- pusztán az ismeretterjesztés lassagyarmait környéki kisköz- kunokban lezajlott társ ad almi - ségek színpadán, meggyőződé- politikai válság kórképét sunk, hogy a fesztivál vendé- nyújtó vállalkozás nem vált Képernyő előtt Rossz kaland- és jó bűnügy ifilm-sorozat Egy kétrészes bűnügyi- cs az általános zűrzavarban, egy történelmi kalandfilmso- melyet Majano, mint reiiüeigénve határozta meg szándékukat. MEGYEI együtteseink, csoportjaink ígéretesen szerepeltek: nem érték el még ugyan az ország legjobb amatőr színjátszóinak színvonalát, de szégyenkezniük sem kellett Bizonyos, hogy közművelődésünkben az elkövetkező években is nagy szerep jut még irodalmi színpadainknak, korszerűsödő színjátszó mozgalmunknak. Erdős István rozat befejező része volt az elmúlt hét tévéműsorának említésre leginkább rászolgáló eseménye. Hogy épp e két műsorral kívánunk ezúttal bővebben fogalkozni, távolról sem a produkciók közös színvonalára kíván utalni. Sőt! A két sorozat abból a meggondolásból és nézőpontból került egymás mellé, hogy rámutathassunk: bár két nem egészen azonos — de mindenesetre rokonvonásokat hordozó elénk tálal. Az úgynevezett „költői igazságszolgáltatás” természetesen precízen találkozik az erre hajlamos közönségigénnyel, ilyen vonatkozásban A fekete nyíl esetében tökéletes filmbestsellerrel volt dolgunk. Annál kiválóbbat nyújtott szerdán és csütörtökön a Do- minas banda című, kétrészes. NDK tévéprodukció. A nyomozati. bírósági és korabeli sajtódokumentumokra támaszzó műfajban — miképp lehet kodó, azokból kibontakozta- silányat és kiválót alkotni tott bűnügyi történet a ma- Ami az előbbi értékítéletet ga nemében a legkiválóbbak illeti, a pénteken véget ért közül való, melyekkel az hétrészes olasz sorozatra, A fekete nyílra érvényes, mely egy bizonyos angol történelmi közegben játszódó, vadromantikus história, hihetetlenül bárgyú, valószerűtlen fordulatokkal. újra és újra ismétlődő motívumok halmazával, ami arra vall, hogy író és rendező minél hosszabbra nyújthassa az alapul szolgáló utóbbi években a Televízió szolgált. S nem véletlenül, mert írója, Günther Prodöhl a valóság anyagához nyúlt, s azt tolmácsolta hitelesen, minden lélektani szövevényességével számolva Hubert Hoelz- ke rendezésében. A Dominas banda külön értéke, hogy, hogy nem puszta bűnügyi históriát nyújt, de a nyugatnéStevenson-regényt. Ennek met állam politikai hátterébe eredményeként aztán sikerült is hét erősen unalmas filmrészletet produkálniuk, miközben a történés úgy elvé- konyult, mint a réteslap. A regényt filmre író Majano (egyben, mint rendező) és Failoni, — múlt századi jel- lemábrázoló eszközökkel fois bevilágít, felfedi a nagyszabású bűnügy újnácizmussal való szoros érdekkapcsolatait. A kitűnő filmet ragyogó színészi alakítások fémjelzik és teszik emlékezetessé számunkra. A hét műsorában újból szíssatmazta alakiait celluloid- vesen élveztük Molnár Ferenc szalagra, Egysíkú, fekete-fehér jellemek jámak-kelnek előttünk, a befejező rész nagy csataielenetei pedig annyira zűrzavarosak, hogy ember lesvén a talpán, ki a szembenálló felek között külö-nHséset kénes tenni. A szegerdők kosz- tümözés« szerpnesétten módon megkülönböztethetetlen abban végig fölényes színpadtechnikai ismeretre alapozott vígjátékát, a Játék a kastélyban-t és nagyon szép, tiszta emberi portrét láttunk vasárnap este a Három arckép című sorozatban Horváth Teriről, a Thália Színház saiátosan egyéni alkatú művészéről. B. T. Less-e emléhmúseum Pásztón ? Romkert és helytörténeti kiólhtéis nyílik A helytörténeti kutatómun- mélyi feltételeket biztosították ka körülbelül tíz év óta fo- az illetékes szervek, lyik Pasztán. E tevékenység a Jelenleg a feltárás befej e- helyi gimnázium honismereti zéshez közeledik. Már az szakkörében kezdődött, Pintér októberi, második pásztói is- Nándor vezetésével. Kezdet- meretterjesztő napok ós a műben főleg a tárgyi emlékek gyűjtése, a néprajzi anyag. Pásztó sajtója, iskolatörténetének felkutatása és feldolgozása folyt. Később — már nem szakköri programként —, elsősorban Pintér Nándor szakirányú érdeklődése következtében a község történetének részterületeit kutatták, a középkori mezőváros virágzását és hanyatlását, a szabadság- mozgalmak visszhangját, a céhek történetét, a közoktatás kialakulását és fejlődését, az első világháború és a forradalmak korát, és így tovább. E kutatásokból először Pásztó rövid története címmel egy stencilezett tanulmány jelent meg 1963-ban. Később, a kutatócsoport kibővülésével a felszabadulás negyedszázados évfordulójára napvilágot látott a Pásztó története című monográfia 1970-ben. Szerzői: zeumi hónap programjaként a nyitásra is gondoltak. A földmunkálatok és a parkírozás elhúzódása miatt azonban erre nem került sor. Közben a Nógrád megyei Tanács VB határozata értelmében a pásztói ipari szakmunkásképző intézet átköltözött Nagybátonyba, így az az épületrész, amelyet eredetileg is múzeumi célra szántak megüresedett, lehetőség nyílt a beköltözésre, amely október elején meg is történt. Az addig különböző helyeken őrzött helytörténeti anyagot itt helyezték el, de továbbra is csak raktározási jelleggel, jóllehet a két kiállítási terem és a folyosó lehetőséget nyújtana egy Pásztó történetét szakszerűen bemutató kiállítás megrendezésére. Közben azonban az az elhatározás született, hogy célszerű lenne a gyűjtőmunkát Pintér Nándor, Vincze Ferenc szervezettebbé tenni, s 1971 tanár és Csépány István vbednök. A kutatások során sok levéltári, régészeti és tárgyi anyag került elő, amelyet eleinte az iskolában, később a művelődési központban őriztek, ez utóbbi helyen külön szoba is rendelkezésre állt, de a közönség számára az emlékek csak időszaki kiállításokon voltak hozzáférhetők. Pedig már 19ÍJ4-ben a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet „beütemezte” egy múzeum létesítését, azonban erre akkor — épület hiányában — nem került sor. Igaz, hogy közben a. cisztercita kolostor renoválása megtörtént, s ennek egyik szárnyát úgy alakították ki, hogy ott raktározási, feldolgozási és kiállítási termek létesültek, de mivel a pásztói szakmunkásképző intézetet is el kellett helyezni, az ipari tanulók költöztek be, s 1970 nyaráig az épület a szakmunkásképzést szolgálta. Közben folytak a bencés és cisztercita templom maradványait feltáró régészeti kutatások is 1967 és 1970 között dr Valter Ilona, az Országos Műemléki Felügyelőség régésze vezetésével. A feltárás során nagyon érdekes, Közép- Európéban egyedülálló alap- falakra bukkantak. így született az az elhatározás a községi tanács és az OMF részéről, hogy célszerű lenne Pasztán romkert létesítése, s erre mind az anyagi, mind a szeoktóberében megrendezni a kiállítást. A tárgyi feltételek tehát már adottak. De a személyi és anyagi feltételek még nem állnak rendelkezésre, mivel a Nógrád megyei Múzeupii Szervezet ós a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya nem tartja szükségesnek újabb múzeumok létesítését az országban. A meglevők fejlesztése, színvonalának emelése a cél. Pásztón azonban úgy vélik, még sincs szó teljes elzárkózásról. Először bizonyítani kell a meglevő anyaggal, annak tudományos és reprezentatív módon való feldolgozásával. S ha e tevékenység a kívánt színvonalat eléri, akkor először védetté nyilvánítják az anyagot, később pedig megkaphatják az emlékmúzeum címet. Éppen ezért saját (községi) erőből rendezik a romkerthez kapcsolódó kiállítást, amelynek forgatókönyvét dr. Valter Ilona, grafikai részét Takács Imre grafikus készíti. Terv szerint e november végén vagy december elején a romkerttel együtt a helytörténeti kiállítást is megnyitják a közönség számára. Az anyag- gyűjtéshez a szakmai segítséget dr. Szabó Béla, a salgótarjáni megyei Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója és a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, dr. Zólyomi József adja. Lesz-e tehát emlékmúzeum Pásztón? A nehézségek ellenére is a községi tanács vezetőjének az az elképzelése, hogy a hely- történeti kiállítást saját erőből létrehozzák. Pásztó múltja, jelene és jövője, másrészt az összegyűjtésre váró anyag is erre kötelez. De maga az urbanizáció, s Pásztó idegen- forgalmának növekedése is indokolja az emlékmúzeum és romkert létesítésének gondolatát Már most is nap mint nap tömött autóbuszok állnak meg a romkert környékén, s a helyi köztudatban is élénken él a múzeum létrehozásának ügye. A pásztóiak várják a megnyitást, s remélik, legkésőbb jövőre ki is elégítik e várakozásukat T. E. 14 deífín hátán Ma és holnap ismét Salgótarjánban lép fel a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Műsorukban egy szovjet darab, ZSUHOVICKIJ: A delfin hátán bemutatója szerepel. A mai történet főhőse egy rámenős újságíró, aki kényes társadalmi kérdésekkel foglalkozó riportjairól ismert. Az egyik ilyen merész írása fájdalmas bonyodalmakat okoz. a fordulatos cselekmény- bői nem hiányoznak a szórakoztató, vígjátéki elemek, sőt a szerelem sem. A darabban a színház csaknem valamennyi művésze színre lépt Ifj. Üjlaky László, Baranyai Ibi, Hollósi Frigyes. Halász László Ja- szai-díjas Liska Zsuzsa, Verebes Károly és a többiek. Az egyik főszerében Szoboszlai Sándort, a bébéscsabai Jókai Színház Jászai-dí- jas művészét ismerheti meg a közönség. A főrendező Berényi Gábor, a színház igazgatója, az alábbiakat mondta a Magyar Nemzet munkatársának a műről; „A fiatal szerző saját regényéből dramatizálta a harmincképes filmszerűen mozgalmas, színpadi játékot, amelynek egy bonyodalmas ügyeket kedvelő újság író a főhőse. A fordulatos történet differenciáltan veti fel a mai szovjet társadalomban napirenden levő problémákat és arról szól, hogy milyen nehéz a saját hibáinkkal szembenézni, még akkor is, ha erre megvan bennünk a jó szándék. Mindannyiunk számára ismert ez a uálunk is gyakorta előforduló szituáció, hogy senki sem akar semmiért felelősséget vállalni és sokszor ezért nehéz az elkövetett hibákat jóvátenni. A szovjet író műve ezt szórakoztató és ugyanakkor igen elgondolkodtató -formában viszi a közönség elé. Zsuhovickij A delfin hátán című darabját háromszor adja elő a megyeszékhelyen a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Kedden este 7-kor a „B”-bérlet, szerdán délután 3-kor a „C”, szerdán este pedig az „A”-bérlet érvényes. Fotózzon a NÓGRÁD-nak Koós Pál (Salgótarján) fényképére a zsűri 5 pontot adott.
