Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
PillanCitfelvéfe! Berceli változások Két tárgyalás közben A gazdagodás útján — Jelenleg ülnök vagyok a bíróságon, amíg a következő tárgyalás megkezdődik addig beugrottam dolgozni, mert nálunk a megrendelők nem tudnak várni, mindenkinek azonnal kell a kért munka — kezdi a beszélgetést Vörös László kárpitos, az Ipoly-bú- Sorgyarban. — Ezt az autőkárpitozást — mutat az előtte levő munkára, miközben keze csak egy-egy pillanatra áll meg —, már régebben megígértük a helybeli szabó ktsz-nek. De mindig közbejött valami sürgős mimika, ami miatt félre kellett rakni. Most már addig nem hagyom abba. amíg kész nem lesz.-. Az egyedi darabok elkészítését bízzák Vörös Lászlóra, mert nagy szakmai tapasztalata és ügyes keze van. Hivatásával 1957-ben, egy kisiparosnál ismerkedett meg, majd a segédlevél megszerzése után került a gyártja. Ki tudná megmondani, hány kárpitozott bútor került ki kezei alól az elmúlt esztendőkben. Hogy a szakmában neve van, azt a kiváló oklevél is tanúsítja. A kárpitosbrigád, amelynek Isagja ő is, már elnyerte a szocialista brigádnak járó jelvényt. Ebben nagy része van Vörös Lászlónak, áld példamutató munkáján kívül, mint a pórtvezetőség tagja, rendszeres eszmecserét folytat munkatársaival a gyár életéről, a távlatokról, a napi aktuális politikai eseményekről, a jobb munka szükségességének fontosságáról. Ha látja, hogy valamely gyakorlatlanabb bri- gádtagnalk nehezen megy egy- egy munkafogás, odaall melléje és segít neki. Jelenleg Balázs Klárival és a másodéves ipari tanuló Beme MagVörös Lászlós egyedi darabot készít dolnával osztja meg szakmai tudását. Szükség van erre, mert a lakosság igényei egyre növekednek. A megrendelők csak kifogástalan minőségű kárpitozott bútort vesznek át. — Érkezett-e panasz a brigád munkájára? — Tudomásom szerint még nem, pedig ha minden jól megy, naponta 8—10, esetleg 12 heverőt készítünk el. Ha netán elnagyolnánk a munkát, akkor sem megy ki az üzemrészből, mert művezetőnk visszaadja. Az év elején 105 százalékos tervteljesítést vállaltunk. Júliusig nem tudtuk teljesíteni ígéretünket, mert igen rendszertelen volt az anyagellátás. Most már jobbak a feltételek, lehet igazán versenyezni... — Miért vetélkednék? — kérdem. — Több okból — válaszol Vörös László. —: Először: a verseny életüpkben megszokott dolog, a mindennapi munka velejárója. Másodszor: él bennünk az a vágy, hogy bebizonyítsuk mire vagyunk képesek, melyikünknek milyen ügyes a keze. Harmadszor: a munkával járó örömök és az időnkénti nehézségek legyőzése jól összekovácsolja a kollektívát, formálja a helyes közgondolkodást. Negyedszer: mi is jól járunk, mert. ha többet és jobbat termelünk, többet keresünk, több jut a részesedési alapba. Még néhány szót váltunk, aztán elbúcsúzunk a kongresszusi verseny egyik ügyes kezű szakemberétől, hogy az újabb tárgyalás megkezdéséig eleget tudjon tenni a sürgős megjegyzéssel ellátott megrendelésnek. V. K. Megvalósult határozatok Emberekről, emberi örömökről, gondokról szerettem volna cikket írni. Amikor azonban a délelőtti órákban üres utcasorok fogadtak Berceden, le kellett mondanom eredeti tervemről. A jó időt kihasználva mindenki a határban szorgoskodott, mások a falutól távol levő üzemekben dolgoztak. Gyarapodnak — Nem kell azért megijedni, van miről írni Bereelen — nyugtatott meg a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mravik József. — Ügy fogalmaznék, hogy a berceli változásokról kellene cikket írni, amelyben azt lehetne bizonyítani, hogy ez a község is megindult a gazdagodás útján. Ez pedig az emberek öröme, de nem egyszer gondja is. így hát valóra lehet váltani az eredeti elképzelést is... Elfogadtam a tanácsot. Csokorba szedtem mindazt, ami ma legjobban foglalkoztatja a bereelieket. Talán kezdjük a gondokkal. A majdnem 2400 lelkes községben a legfontosabbak közé tartozik az ivóvíz. A község legtöbb kútjának rossz a vize. Mi lenne a megoldás? Egy törpe vízmű építése. Igen ám, de az hatmillió forintba kerülne. A vízmű kell! A tanács a községfejlesztési alapból már mintegy 270 000 forintot felhasznált vízkutatásra, kútfúrásokra. Az eddigi lefúrt hat kútból egynek használható a vize. Teljesítő képessége 87 liter percenként. Ez a szükségletnek csak a fele. További fúrásokra, kutatásokra van szükség. Most már a falu lakód is megértőek, a lakosság mintegy 45—50 százaléka vállalta az áldozatot. De többre van szükség. Hasznos határozatok születtek a szécsényi egyesült ÁE’ÉSZ igazgatóságának ülésén, amikor a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a nők és a fiatalok helyzetét tárgyalták meg. Itt döntötték el, hogy a boltok nyitvatar- ■sását a nődolgozók munkaidejéhez igazítják és a nagyobb községekben, valamint a járási székhelyen egy élelmiszerbolt vasárnap is nyitva tart. Célul tűzték ki a nőbizottság létrehozását is. Minden község egy-egy tagot delegál a bizottságba, amelynek feladata, hogy a nődolgozók érdekeit képviselje és segítse az otthoni munka megkönnyítését, a szolgáltatótevékenyA fiatalok helyzetével kapcsolatban, mint ifjúságvédelmi tevékenységet — az italboltok fokozottabb ellenőrzését határozta el az igazgatóság. Ezenkívül a szövetkezeti ipari tanulók szüleit félévenként összehívják megbeszélésre. Az igazgatóság döntése alapján a fiatalok jutalmazásának elbírálásánál a KISZ-alapszervezet véleményét is kikéri a továbbiakban az ÁFÉSZ vezetősége. A szécsényi egyesült szövetkezet — a megyében elsőként — megismerteti fiatal dolgozóival a magyarországi, s ezen belül a Nógrád megyei földművesszövetkezeti mozgalom kialakulását, törtéa mozgalomban dolgozó elvtársakat kért fel az igazgatóság. Az első előadás — amelyet Holub Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartott — november 12-én volt, A fiatalok érdeklődését mutatja, hogy az ismeretterjesztő rendezvényen közel százan jelentek meg és különösen a Nógrád megyei szövetkezeti mozgalom „hőskorából” vett igaz történeteket, adatokat hallgatták feszült figyelemmel. A következő előadásra december első felében kerül sor, amelyet Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke tart a fogyasztási szövetkezetek 1950- től napjainkig terjedő tevé— A negyedik ötéves tervben mindenképpen megépítjük a vízmüvet. Családonként háromezer forintos hozzájárulást kérünk. De, hogy segítsünk a lakosságnak, az OTP-től tíz évre hitelt veszünk fel, így egy-egy családnak. évenként csak háromszáz forintot kell majd törlesztenie, ezt az ösz- szeget pedig aligha érzik meg. Ügy tervezzük, hogy az utcákban 150 méterenként telepítünk kifolyókat, így megoldjuk a falu ivóvízellátását. Öröm a község dolgozóinak, hogy több mint félmillió forintért hét kilométeren porta- lanították az utat, de gondokat is jelent a munka. A falu lakéi nem értik: ötszáz méteren át kifogástalan munkát szélesítését. netét. Erre hosszú idő óta kenységéről. végeztek az útépítők, a többit Titkár numks» tséikiií ság elnöke őt javasolta pártAz udvarról behaUatszott a tanáriba a gyerekek hangos- kodása. Szünet volt, a labdát kergették az udvaron. Az igazgató az asztalnál ült. arcán. nyugtalanság látszott. Méregette, hogy beszéljen-e? Végül is elhatározta magát: — iSn lettem a községi párt- titkár. Legalábbis megválasztottak . .. Ennek már néhány hete. Aki ismerte a nógrádsipeki viszonyokat és Baranyi Bélát, a párttagság döntését helyesnek találta. Annál meglepőbb, hegy ő maga erről ilyen keserű szájízzel beszél. — Az elődöm még semmit nem adott át. Nem tudok dolgozni. Akkor jobb ha lemondok ... V Néhány esztendővel ezelőtt, amikor Baranyi Béla bú- csűzkodott Ludánybalásziból, és Nógrádsi pekre költözött, ahová igazgatónak nevezték ki. barátait kétségek fogták el. Baranyi erre a bizalomra rászolgált. Becsületes, szorgalmas ember, akinek két szenvedélye van: hivatása és a családja. A rábízott közéleti munkát mindig lelküsmerete^- sen elvégezte. Ludányhalászi- bam. köztiszteletben állt. Áthelyezésekor azért aggódtak, hogy Nógrádsipéker. megszere- tik-e? Tiszteletben tartják-e saorgaimát? Itt zárkózottabbak az emberek. Baranyi Béla viszont az áthelyezése után egy esztendőre már úgy nyilatkozott: — Megszerettem a községet. Egyszerűek az emberek, és nagyon őszinték ... A napokban beszélgettünk Oláh Antallal, a tsz agronő- musával. Fiatal feje tele gonddal, mert megkéstek az őszi munkával. Ő mondta. hogy az igazgatóra a községben nem úgy tekintenek az - emberek, mint aki néhány esztendeje él csak a faluban, hanem mint aki közülük való. Mondta azt is hogy kérdezzük a gyerekeket, majd meglátjuk mennyire • szeretik Baranyit. — A felnőttek még annál is jobban. Különbül, érti a földmunkát, mint jó néhány parasztember. Bárány inak valóban .szenvedélye a mezőgazdasági munka. Szánt, vet, arat nagy hozzáértéssel. Maga műveli meg illetményföldjét. Kiss András, a tsz egyik szorgalmas tagja, az igazgató beszélgető cimborája szokta mondani: — Maigának. parasztnak kellett volna maradnia ... Sok szeretet van a sioéki ember ilyen megnyilvánulásában. Baranyi is úgy van. velük, ha szerét teheti kijár közéjük a majorba beszélgetni. Galcsik Györgyöt emlegetik, hogy vitázik vele iskoláról, politikáról. Megértéssel beszélgetnek a jószág neveléséről. Baranyi Béla otthon van Nógrádsipeken. A legutóbbi pártvezetőség- választó taggyűlés előtts Go- lyán László, a körzeti pártbizottság titkára érdeklődött az emberektől, kit tartanának jó párttátkárnak. Sipeken gondban voltak emiatt. Oláh János, a tsz-üzemvezetőség vezetője volt a párttitkár. Érezték, hogy nem jó ez, változtatni kell rajta. Mindenkit megkérdeztek, akinek a véleményére számíthattak. A közvélemény- kutatás idején legtöbben Baranyit emlegették. Gólyán László jóval a taggyűlés előtt meg is kérdezte Baranyitól. — Mit szólnál, ha téged választanának párttá tkárnak? — Jobb volna helybeli ember — válaszolta. Baranyi elfelejtette a beszélgetést. A taggyűlésen előbb jegyzőkönyvvezetőnek választották. Akkor lepődött meg, amikor a jelölő bizotttitkámak. Megválasztottak. Jelenleg Nógrádsipek községi p á r tál apszer vezetének titkára Baranyi Béla általános iskolai igazgató és tele van a feje gondokkal. — Visszatetszőnek tartom odaállni és kérni, adjátok már át az ügyeket, dolgozni akarok ... Ebben Baranyinak teljesen Igaza van. A volt titkárnak, Gólyán Lászlónak segítenie kellene, hogy mielőbb meglegyen a váltás. Soha olyan nagy feladat nem hárult a községben az alapszervezetre, mint most, Elmaradtak a mezőgazdasági munkával. Mozgósítani kell mindenkit. A párttagoknak az első sorokban kellene menetelni. A titl- ár pedig tele van kétségekkel, és azon gondolkodik, hogy lemond. Amikor Oláh Jánosnak említettük ezt a kényelmetlen helyzetet, csak annyit mondott: — Majd sort kerítünk arra is! Ilyen egyszerűen elintézte. Gólyán Lászlóval nem. tudtunk beszélni, távol volt. A krónikásnak is nehezére «sík szemrehányást tenni akár Gólyán Lászlónak, akár Oláh Jánosnak, mert régen ismeri őket. Szokatlan, hogy a munkában hibáznak. Tegyék jóvá mielőbb a mulasztást. Ez lesz méltó hozzájuk. Bobál Gyula pedig összecsapták. Megmaradtak a kátyúk, gödrös az út továbbra is. Kell az Ipar Iparosodok Bércéi? Talán igen! A budapesti Textilfeldolgozó Ktsz új üzemet létesített a községben. Most tértek át a két műszakos termelésre. Az épületben még két család lakik. Otthont kellene számukra biztosítani, s akkor nem hatvan, hanem száztíz berceli asszony találna munkát saját falujában, s ezzel végérvényesen megoldódna a berceli nők foglalkoztatása. Ha gondokkal is, de azt bizonyítottuk, hogy a gazdagodás útjára lépett Bércéi. A további eredmények és tervek még inkább bizonyítják a berceli változásokat. Például még ebben a hónapban, november 25-én átadják rendeltetésének a mintegy félmillió forintos költséggel átalakított iskolát. Kialakították a zárt folyosót, új ablakokat szereltek fel, bővítették a tantermeket. Ez már öröm a faluban. A jövőről is sok szó esett a beszélgetés során. Nem nagyok a tervek, de arról tanúskodnak, hogy a megkezdett úton előbbre lépnék Bereelen is. Éveken keresztül a szabad ég alatt várták az autóbuszt a szülőotthon előtt a kismamák, vagy a látogatók. Most a gépjavító és a tanács összefogásával buszvárótermet építenek ide „potom” 300 000 forintért. Befejezik a sportöltöző építését is 170 000 forintért. Jövőre megépítik az iskolai napközi és óvoda közös ebédlőjét. Az ebédlőt egy zárt folyosóval összekötik az óvodával — a gyermekek érdekében. Erre félmilliót biztosítanak. Gondoskodnak a lakossági szolgáltatásról is. A regi busz- várótermet — éppen a falu közepén — átalakítják fodrászattá. A ktsz vállalta, hogy szakembert küld a faluba. A KISZÖV mást is ígért. Szolgáltatóház építését tervezik * faluban. ' «főbb (átüt Örömökről, gondokról szóltunk a berceliek nevében. A legnagyobb gondot utoljára hagytuk — bár a tanácselnök véleménye szerint ez is a megoldás útján halad. Sole ember dolgozik a nógrádkö. vesdi kőbányában. A két falu között viszont nincs megfelelő út. Sárban, porban közlekednek a bányászok. Szükség lenne a bekötőútra, azért is, mert ezzel közelebb kerülne a községhez a vasútállomás is. — Mi sok mindent megoldottunk és a jövőben is megoldunk saját erőből, összefogásból. Ehhez azonban min. dériképpen kellene a segítség, az út építése meghaladja erőnket. A segítség, ha nem is most, bármikor nagyon jókor jönne. Mi hiszünk éhben a segítésben. Somogyvári László Milliók húsból és tejből Több mint 212 millió formt értékű árut adtak a népgazdaságnak az elmúlt hónapokban a nógrádi gazdaságok, egyéni termelők. A legtöbb árumeny- nyiséget, csaknem 55 . millió forint értékben, a balassagyarmati járás értékesítette. A pásztói járásból 52 millió forint értékű kenyérgabonát, húst, tejet s tojást vásárolták fel az elmúlt hónapokban. A szécsényi járás közös és háztáji gazdaságai 36 millió forint értékű árut értékesítettek. Ez lényegesed több annál, mint amit a múlt év hasonló időszakában adtak a népgazdaságnak a szécsényiek. Egy kerületben húszezer halott A hivatalos pakisztáni rádió hétfő reggeli híradósában arról számolt be, hogy a keleti országrészt sújtó ciklon és a nyomában fellépő szökőár — amely valószínűleg az évszázad legsúlyosabb természeti •katasztrófája volt — több mint 50 000 áldozatot követelt. De ezek az adatok korántsem véglegesek. Húszezer holttestet számoltak össze a tengerparti Bari- 6al, további tízezret Patuak- haly kerületben, egyes községek pedig egyszerűen eltűntek a partmenti szigetekről. A ÜPI hírügynökség daccal tudósítója a hivatalos személyektől, a szemtanúktól nyert értesülésekből és az újságokból megjelent adatokból arra következtet, hogy az áldozatok száma esetleg a háromszázezret is meghaladja majd. A ciklon tudvalevőleg csütörtökön estétől péntek hajnalig tombolt a kelet-pakisztáni partvidéken, 3 az óránként 240 kilométeres sebességgel kavargó szél szökőárt korbácsolt fel, amely hat—kilenc méter magas vízzel borította el a szigeteket. Az ország délkeleti vidékén a víz 2 590 00 hektár kiterjedésű földié 'ü1 • •: lepett el. Ebben az övezetben ötmillió ember élt. (MTR Vizsgázott a bánya Egyetlen dolgozó sem kezdhet munkához a felsőpetényi ásványbányánál, amíg a munkavédelmi előírásokat el nem sajátítja és vizsgát nem tesz. De ez nem minden, ötévenként ismét fel kell eleveníteni és kiegészíteni a tanultakat, számot adni a munka- védelmi szabályok ismeretéről. A múlt héten mintegy hetven dolgozó tett alapfokú munkavédelmi vizsgát a bányánál. Csaknem húsz műszakitól kérték számon az általános műszaki és bányabiztonsági szabályzat ismeretét. Remélni lehet, hogy ennek hatása a jövőben a bányai munka biztonságának javuló ■ sában is érződni fog. Teljesítik vállalásukat A tolmács) Lakos völgye Termelőszövetkezetben változatlan igyekezettel dolgoznak a kongresszusi felajánlás teljesítéséért. Amint arról ,már korábban hírt adtunk, a közös gazdaság elsőként a megyében végzett az őszi kalászosok vetésével. A múlt hét végén, a vállalt határidő előtt befejezték a kukorica törését is a szövetkezeti tagok. A csaknem 600 hold kukori eaföléről átlagosan 28 mázsa termést Takarítottak be. a tervezett 18 mázsa helyett. A termelőszövetkezetben most már minden erőt az őszi mélyszántás meggyorsítására fordítanak. Eddig már 650 holdon végezték el a munkát. I ( NÓGRÁD - 1970. november 17., kedd 3
