Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

Borisz jefimov, 0 karikatúra nagy mestere Borisz Jefimov: Hitler „jó szellemei", 1933 Boriss Jefimov, a Szovjetunió népművésze, hetven éves. Életének javát — mint­egy fél évszázadot — a szovjet művészet legharcosabb műfajának, a karikatúrának szentelte. ^ Alkotásai jól ismertek a Szovjetunióban és külföldön. A Pravda, az Izvesztyija, a Krokogyil és számos más nagy példányszámú szovjet lap közli hosszú évek óta poli­tikai karikatúráit és szatirikus rajzait. Jefimov rendkívül élénken és élesen reagál a közélet kipellengérezésére érdemes jelenségeikre, és csodálatos tehetséggel tudja rög­zíteni rajzain a lényeget. 1970-ben megjelent „Szeretném elmondani. i.” című önéletrajzában büszkén em­líti, hogy szárnypróbálkozásai a szovjet szocialista állam fennállásának első, felejt­hetetlen és viharos éveihez fűződnek. A, Pravda 1922-ben közölte első rajzát. Azóta tíz- és tízezernyi karikatúrája jelent meg. Alkotásában tovább fejlesztette a szov­jet agitációs művészet harcos hagyományait, tudatosan vállalva a politikai és társa­dalmi eszmék szolgálatát. Kitűnő publicisztikai érzéke, eredeti humora olyan mű­vészre vall, akinek az emberi sors és a béke a célkitűzése. Már termel a Glóbusz Megkezdte a termelést a Gló­busz nyomda helyi üzeme Hátsá­gon. A termelés céljára átmeneti­leg a megszüntetett patyolat-fel­vevőhely helyiségeit vették igény­be. Az üzemszerű termelés előké­szítése, megszervezése és beindí­tása a hónap első napjával kezdő­dött. A nyomdai munkákhoz egye­lőre tíz dolgozot vettek fel, akik a későbbi, mintegy kétszázötven fő­nyi üzemi kollektíva magját fog­ják alkotni. Az új üzem 1—1,5 évig termel az ideiglenes épületben, majd a tízmilliós költséggel a már épülő üzemcsarnokba költözik, amely előreláthatóan a következő év végéig készül el. Művészeti életünkről Az MSZMP Nógrádi megyei Bi­zottságának. propaganda- és mű­velődési osztálya október 15-én, csütörtökön Művészeti életünk Tanévnyitó a MSZ-iskolán időszerű kérdései címmel tájékoz­tatóval egybekötött konzultációt rendez. A tájékoztató előadást Garamvölgyi József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese tart­ja. Délelőtt kilenc órakor a kép­Az általános tanévkezdési időponttól eltérően a KISZ Nógrád megyei bizottságának salgóbányai Lovász József ve­zetőképző iskolájában tegnap kezdődött a tanév. A vezető" képző iskola tanfolyamai négy­es hathetesek, az első tanfo­lyam négy hétig tart, ame­lyen hivatali. lakóterületi KIRZ-alapszervezetek vezetői vesznek részt. Az új tanév­ben előtérbe kerül a gyakor­lata oktatás, így például a párt ifjúságpolitikai határozatával' kapcsolatos előadások — és a viták — is elsősorban aizt cé­lozzák, hogyan lehet a hatá­rozatot az alapszervezetekben megvalósí tani. Szimfonikus zenekar Salgótarjánban Több éves vajúdás után Sal­gótarjánban is megalakult a szimfonikus zenekar. Az Or­szágos Filharmónia múlt hé­ten Salgótarjánban járt kép­viselőivel folytatott tárgyalás eredményeként október máso­dig felétől kezdi meg műkö­dését az együttes. A zenekar — a tervek szerint — decem­berben tartja első fellépését. A bemutatkozást ebben az évadban további öt koncert követi. A zenekar nemcsak városi szerepléseket bonyolít le: a járási székhelyek zenei kultúrájának emelését is cé­lul tűzte ki. Az együttes szer­vezése már megkezdődött. Várják mindazon érdeklődök jelentkezését, akik hangszeres tudásukkal elő tudják segíte­ni a zenekar létszámának gya­rapodását, s részt vállalnak a próbákból és az előadásokból. Kossuth Könyvkiadó ifita 1971-röl A Kossuth Könyvkiadó idén is megküldte a megyei párt­bizottságoknak, tudományos intézeteknek, tömegszerveze­teknek, a marxizmus*—leni- nizmus esti egyetemeinek, na­gyobb könyvtáraknak, könyv- terjesztő vállalatoknak és másoknak jövő évi kiadási tervjavaslatát, amelyre már eddig is számos észrevétel, javaslat érkezett. Általános vélemény szerint, a kiadó te­matikai terve összhangban áll az elméleti, ideológiai, poli­tikai munkával. Többi között, az olvasó^ örömmel fogadták a „Filozófiai füzetek”-nek, a „Nyersfogalmazvány”-nak a kiadását, és újra sürgették a nagy sorozatok további befe­jezését. Javasolták azt is, hogy korszerű, új formát keressen a kiadó a klasszikusok művei­nek népszerű kiadáséra, válo­gatására. csoportosítására. zó- és zeneművészek, délután két órai kezdettel az irodalmárok vesznek részt az előadáson, vala­mint konzultáción. Annuska nénire pontosan il­lik a meghatározás: nyugdíj­ban, de nem nyugalomban. Annyi lelkesedéssel tevékeny­kedik nap mint nap, annyi akarással dolgozik, ami sok fiatalt is megszégyenítene. Chmely Anna, vagy inkább ahogy mindenki ismeri, An­nuska néni négy esztendeje ment nyugdíjba. Ez csak any- nyiban változtatott életén, hogy ezen túl nem jár be nyolc órára az iskolába, ahogy több mint három évti­zeden keresztül tette. Már nem tanít, de társadalmi munkát annál többet végez. Nála a társadalmi munka va­lóban feladatokat jelent. — Azért a gyerekektől, is­Készletgazdálkodás a tanácsi iparban A gazdasági mechanizmus reformját meg­előző években a gazdasági élet egyik króni­kus tünete volt a rendszeresen emelkedő készletállomány, ami évemként tekintélyes összeggel terhelte a nemzeti jövedelmet. A gazdasági reform bevezetésével számolni le­hetett azzal, hogy — az érvényesülő szabá­lyozók és az anyagi érdekeltségi rendszer ré­vén — teret hódít a takarékos készletgazdál­kodásra való törekvés, mérséklődik azok emelkedése. Ezzel együtt ellentétes irányú tendencia következik be, mivel a piaci igé­nyekhez való rugalmas alkalmazkodás első­sorban az anyagok növekedésére hat. A tanácsi ipar — mely a megye szocialista ipara termelési értékének 15,9 százalékát teszi ki, — készletgazdálkodásában lényegé­ben a népgazdasági szintű tendenciák érvé­nyesülnek és hatnak. Azonban a sajátos kö­rülmények — a vállalatok nagysága, techni­kai színvonala — a tanácsi ipar helyzetét e tekintetben megnehezítik. Az előbb említett tényezők önmagukban is,, de tovább gyűrűző hatásuknál fogva még inkább ellentmondás- ha kerülnek a vállalati, illetve a népgazda­sági érdekekkel. A reform első évéiben — a túlzott anyag­biztosításra való törekvés, valamint az előző évek során meglevő ki nem elégített igények jelentkezése miatt — a -készletek növekedése valamennyi készletnemmél felgyorsult, ezáltal lassult a forgási sebesség. 1969-ben a re­form szabályozóinak hatására az előző évi 25,7 százalékos növekedéssel szemben a kész­letek 4,7 százalékra mérséklődtek. Ugyan­akkor a termelési érték az előbbi évek sor­rendjét figyelembe véve 24, illetve 15,1 szá­zalékkal emelkedett. Az anyag- és fogyóesz­közkészlet 1968-ban 30,3 százalékkal, 1969- ben pedig 4,8 százalékkal emelkedett. ha­sonlóan a saját termelésű készleteknél ta­pasztalható növekedési ütem csökkenéséhez. Nem ilyen kedvező a kép, ha részleteseb­ben vizsgáljuk ezt a témát. Több olyan prob­lémát takar, amelyek ez év első felében már erőteljesebben hatottak, különösen a fém- és textiliparban. A tanácsi ipar vállalatai mivel kis- és kö­zépvállalatokról van szó, az anyagellátásban, az anyagbeszerzésben hátrányos helyzetben vannak, főleg a művi szállításoknál. A vi­szonylag kis mennyiségű anyagigény miatt gyakori az ütemtelen, lökésszerű szállítás, ami gyakran párosul a monopolhelyzetben levő szállítók által diktált kényszerfeltételek­kel. Hatására esetenként egyik-másik válla­latnál fizetésképtelenség jön létre. A Nóg­rád megyei Fémipari Vállalat a vaskohászati anyagok zömét a termelő vállalatoktól szerzi be. A feltételek szerint a szállító, a rende­léstől számított 120 napon belül, bármikor küldheti a kért mennyiséget, aminek ellen­értékét azonban a vállalatnak tíz napon be­lül ki kell fizetni. Tetézik ezt még azzal, hogy hogy egyes acélfajtákat fél évvel előbb le kell gyártatni. Az anyaghiány, valamint az anyagárak emelkedése, szintén kedvezőtlen irányban be­folyásolja a készletgazdálkodást, mivel kés­lelteti a termékek készre gyártását, növeli a befejezetlen termelés értékét. Nem következett be gyökeres változás a vállalatok belső irányítási rendszerében sem. Az anyaggazdálkodás valójában csak most kapja meg azt a szerepet, ami eddig is jog­gal megillette. A jó anyaggazdálkodás felté­tele a sokoldalú közgazdasági tevékenység fejlesztése, a műszaki apparátus munkájával váló összhang megteremtése. Ahol e feltételek megvannak, ott a nehézségek ellenére a készletszint a megengedett keretek között tartható. Bár az idei számadatok készletnövekedést jeleznek, a várható készletalakulás mennyi­sége és összetétele azonban valószínűleg ked­vezően változik. A nehézségekkel küzdő vál­lalatok már eddig is hatékony intézkedéseket tettek az elfekvő készletek csökkentésére, a belső számviteli rend korszerűsítésére, a he­lyes irányba ösztönző anyagi érdekeltségi rendszer bevezetésére. A készletalakulás kedvező irányba terelé­sét segíti elő a forgóeszköz-hitelezéssel kap­csolatos feltétel, amely arra serkenti a válla­latokat, hogy csökkentsék készleteiket, s ne raktárra, hanem közvetlen szükségletre termeljenek. Amikor a Magyar Nemzeti Bank megnézi, mire ad kölcsönt, mit finanszíroz, ezzel a vállalatok tudtára adja, hogy a tar­tós forgóeszköz-növekedés pénzügyi forrását minden termelő", gazdálkodóegységnek a fejlesztési alapból kell előteremtenie. Szél József közgazdász Járási NEB-vizsgálat a sütőiparban termelése és szállítása, az al­A Pásztói járási Népi El­lenőrzési Bizottság részletes vizsgálatot indít a járás terű- létén levő sütőipari üzernek- néL A vizsgálatban részt vesznék a kereskedelmi, szo­ciális, kulturális szakcsopor­tok, a községi népi ellenőr­zési csoportok, valamint a járási tanács kereskedelmi és ipari állandó bizottságai. A nagyszabású közös vizsgálat a sütőipari üzemek termelé­sével, a minőség alakulásával és az egészségügyi rendsza­bályok betartáséval foglalko­zik. A népi ellenőrök első­sorban azt kívánják megállaz pitani. hogy a sütőüzemek kaknazott technológia bizto- sítja-e az igények mennyisé­gi és minőségi kielégítését, mennyiben tartják be a köte­lező előírásokat és szabályo­kat. Gondot fordítanak arra is. hogy megvizsgálják, meg­felelő-e az ipar és kereskede­lem kapcsolata az áruforga­lomban, a termelés és szállí­tás során betartják-e a köte­lező egészségügyi előírásokat. Végül azt vizsgáljak, az irá­nyító szervek ellenőrző mun­kája mennyiben segíti az üze­mek gazdálkodását és alkal­mas-e a társadalmi tulajdon védelmére. Újabb társasház épül Néhány héttel ezelőtt újabb hatlakásos társasház építése kezdődött meg Salgótarján egyik legszebb részén, a Fáy András körúti új lakótelepen. A norvég típusú kétszintes házak építése jó ütemben ha­lad. Befejezés előtt áll a fa­lak felhúzása, az építők a napokban látták hozzá az első szint tetőzetének szigetelésé­hez. Még ebben az évben te­tő alá kerül a korszerű sor­ház, amelybe — ha az idő­járás nem gátolja a munkát — legkésőbb az év végén, vagy a jövő év elején beköl­tözhetnék a lakók. Ez lesz at negyedik hasonló típúsú sor­ház, amit a lakótelepen át­adnak rendeltetésének. Az alapoknál kezdte Annusba néni kólától, pedagógusoktól nem szakadtain el — nyugtat meg mosolyogva Annuska néni. — Időnként ellátogatok egy-egy iskolába, pedagógusokkal pe­dig szintén gyakran találko­zom. Régi fényképek kerülnek elő. Több felvételen látszik az az iskola, ahol Annuska néni annak idején tanítónői hiva­tását kezdte. Meg ott van mel­lette a falu, Barna képe. Kö­zelebbről is, távolabbról is. Ide nevezték ki 1931-ben taní­tónőnek. A második és har­madik osztályt tanította. Évenként több mint hetven gyerek ült előtte a padokban. Igaz, hogy ezek a gyerekek már másodikosok voltak, de majdnem mindet meg kel­lett tanítani újra írni-olvasni, annyit hiányoztak az iskolá­ból. Bárnán Annuska néni ti­zenhét évig tanított egyfoly­tában. Közben analfabéta-tan­folyamokat szervezett, színda­rabokat tanított be, énekkar­ral próbált. Ha haza akart jönni Salgótarjánba, Barnától Vízválasztóig gyalog tette meg ,az utat. Amikor Salgótarjánba ke­rült, tovább tanított. Csak most már másik iskolában. Az ötvenes évek elején a megyed művelődési állandó bi­zottság elnöke lett. Naponta tanított, és emellett járta a megyét, segítette a járási ál­landó bizottságok munkáját, felszólalt tanácsüléseken. Mert közben megyei tanácstaggá is választották. Munkája soha­sem volt látványos, de annál több kitartást és türelmet igé­nyelt. Számtalanszor keresték fel fogadónapokon, de még az iskolában és lakásán is. Laikás kellene, nincs közkút, hiány­zik a villany, járda, vagy ép­pen egyéni gondját-baját pa­naszolta el valaki. Meghívták új iskolák műszaki átadásá­hoz: — Annuska nénit okvetle­nül elvárjuk. Olyan régi peda­gógus, minden bizonnyal ész­reveszi, ha hiányzik valami. — Ilyenkor mindig el is mondtam, ami nem tetszett. Elsősorban a gyerekek érdeké­ben, mert nem lehet egy isko­lát úgy átadni, hogy nagy gödrök legyenek az udvarán, vagy más veszélyek leselked­jenek rájuk. Egyetlen nevelő sem tudja mindegyiknek fogni a kezét... A megyei művelődési állan­dó bizottságnak ma is a titká­ra. Mindig számíthatnak rá, bármilyen munka, felmérés, vagy népművelési tennivaló adódik. Annuska néni szíve­sen megy Pásztora, Balassa­gyarmatra, vagy ahova éppen a feladat szólítja. — Legutóbb például a hát­rányos helyzetű tanulók gond­jait vizsgáltuk — mondja. — Mint pedagógusnak és mint tanácstagnak is nagyon sok tapasztalatot adott. Vagy itt van egy másik napirenden le­vő dolog. A termelőszövetke­zetek anyagi hozzájárulása a népművelési munkához. Van tennivalónk bőven, egyikünk sem unatkozik. Szemüvege és ősz haja elle­nére is úgy éreztem, fiatalabb, mint sok harminc esztendős.. I Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1970. október 13., kedd 5 ( T

Next

/
Thumbnails
Contents