Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

Áz úttörőmozgalomról IV éhány hónap múlva ünnepeljük az út- 1' törőmozgalom 25 éves jubileumát. Hangsúlyoznám az ünnepeljük kifejezést, hi­szen alig akad az országban olyan ember, aki valamilyen formában nem került kapcso­latba a gyermek által kedvelt, felnőttek elis­merését és megbecsülését kiérdemlő nagy­szerű gyermekmozgalomrhal. Az elmúlt ne­gyedszázadban megyéinkben is több tízezer ember nevelődött és fejlődött az úttörőszer­vezetekben. Az emlékezetükben igen sokan* őriznek úttörőcsapatban, -táborban szerzett kedves élményeket, izgalmas tetteket. Nem kevés azoknak a száma sem. akik a tengere­ket járó salgótarjáni Toldi Miklóshoz hason­lóan az úttörőfoglalkozásokon kapták életpá­lyájuk első indítékait, elemi ismereteit. Az első úttörők ma már a társadalom de­rékhadét képezik. Ha megkérdezzük a ki­emelkedő szakmunkásokat, tanárokat, kato­natiszteket, mérnököket, orvosokat, művésze­ket, tudományos kutatókat, vagy pártvezető­ket, gyakran válaszolják, hogy az első közös­ségi megbízásukat, amely elindította őket a társadalmi felelősség-, kötelességvállalás út­ján, éppen az úttörőszervezetefcben kapták. A gyermekmozgalom egykori tagjainak egy része mint tekintélyes szülő, ismét átéli az úttörő-, vagy kisdobosavatás előtti órákat. Mélyen átérzi azokat a pillanatokat, amikor gyermeke a nagy nap előtti estén újra meg újra megsimogatja az új úttörőöltözetét, nyakkendőjét, övét, jelvényét és izgalmában álmatlanul forog az ágyában. Ilyenkor elő­kerülnek a gondosan szelektált, néha fantá­ziával is kiegészített úttörőtörténetek. Nem nehéz egyetlen volt úttörőnek sem beszélni arról a mozgalomról, amely egy negyedszá­zadon keresztül töretlenül teljesítette hivatá­sát. Az elmúlt 25 évben nem volt az ország­ban olyan jelentősebb esemény, amelyből az út­törők kimaradtak. A vörösnyakkendőls gyer­mekek erejükhöz mérten részt vállaltak min­den fontosabb társadalmi kérdésünk megol­dásában. Ott találjuk őket a háború sújtotta iskolák rendbe hozásánál. Úttörők búcsúztat­ják a Kossuth Akadémia első évfolyamára induló fiatalokat. ítészt vették az 1949. évi választások előkészületeiben. Ide kívánkozik egy jegyzőkönyvrészlet: „Május 8-án nevelő- testületünk férfitagjai a fiú-úttörőcsapattal zárt sorokban vettek részt Kazár dolgozó né­pének felvonulásán. Zászlók alatt, zenekarral vonultunk be Salgótarjánba és meghallgattuk Kádár János belügyminiszter beszédét”. Mikor a művelődés kiszélesítésének kerék­kötőjévé lett a nagymértékű mulasztás, le­morzsolódás, az úttörők a legváltozatosabb módon dolgoztak társaik megmentéséért. A középiskolai tanítás kiszélesítése idején a munkás- és parasztszülők gyermekeinek egy részét éppen az úttörőszervezet ösztönözte és készítette elő a továbbtanulásra. Még jól em­lékszem, milyen szívósan dolgozott a palotáéi úttörőszervezet, hogy a diákotthoni életre elő­készítse a gyermekeket. A szakkörök száma az 1951/52-es tanévben az úttörőmozgalom munkája eredményeként 31-ről 210-re, vagyis egy év alatt hétszeresére emelkedett. Az árvizek idején az úttörők munkával szerzett forintjaikkal siettek a bajba jutottak megsegítésére. A dokumentumok szerint egy egy úttörőcsapat több száz forintot fizetett be az árvízikárosultak egyszámlájára. Ha népgazdaságunk helyzete erőfeszítése­ket követelt, az úttörők képességükhöz, ere j ükhöz mérten dolgoztak. Megyénkben évente 2—3000 mázsa vas- és fémhulladékkal járul­tak hozzá nyersanyag-szükségletünk kielégí­téséhez. A mezőgazdaság átszervezése Idején az úttörők sok tonna terméket mentettek meg a hazának. Az ellenforradalom viharában a gyermekek bátran küzdöttek a szervezetükért, megvédtek mindennemű támadással szemben. Hasonlóan cselekednek, ha a világ bármelyik pontján kerülnek nehéz helyzetbe a szocializmus, a haladás hívei. A napokban találkozhattunk az úttörők fillérjein Vietnam harcosai számára vásárolt kerékpárokkal. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk azt a rendkívüli segítséget, amelyet a párt. a tanároik és a szülők adtak e nagyszerű eredmények eléréséhez. A párt a mozgalom lérejöttének első perceitől készen állt a se­gítő kéznyújtásra, az elismerő simogatásra. A hivatástudattól, felelősségérzettől, gyer­mekek szeretetétől vezérelt nevelők — főleg a fiatalok — gyorsan felismerték a mozga­lomban rejlő lehetőségeket. Ebben a tevé­kenységben a gyermekek fejlődése mellett a nevelők is formálódtak. Szépen ír erről visz- szaemlékezéseiben Nagy Imréné igazgatónő, „Későbbi éveimre: felnőtt véleményalakítá­somra is kihatott az a sok vita, éjszakába nyúló tervezgetés, útkeresés, az Igaz és hamis szétválasztása, a nagy nemes célokért való lelkesedés tüze, mely ott lobbant fel bennem és kísért el sok éven át e szép, de nehéz pá­lyán.” Később a bizalmatlan szülőik is felso­rakoztak a mozgalom segítésére. Napjaink­ban a legtöbb szülő nehezen tudná elképzel­ni gyermeke zavartalan fejlődését az úttörő­szervezet nélkül. Az elmúlt 25 évre visszatekintve aligha ^ lehet túlbecsülni azt a nagyszerű lehe­tőséget, melyet az úttörőszervezetek nyújtot­tak a gyermekek szocialista szellemű nevelé­séhez. Mondjuk hát ki bátran, az úttörőmoz­galom rászolgált, hogy születése negyedszá­zados évfordulóján feltárjuk és közkinccsé te­gyük történetének kiemelkedő eredményeit és tisztelettel emlékezzünk a legnemesebb tet­tek véghezvivőlről. Nádházi Lajos Csökkenőben Bár az eltelt öt év alatt 160-ról 440-re emelkedett a balassagyarmati művelődési otthonban tartott rendezvé­nyek száma, s ezzel együtt 20 ezerről 56 ezer főre nőtt a lá­togatottság, az épület elavult, és a szakkörök fejlődése — a munka tárgyi feltételei­nek híján — megakadt. 1965 óta 23-ról 20-ra csökkentek a szakkörök, s ennek megfelelő­en változott a szakköri tagok száma is. A művelődési köz­pont hosszú idő óta legered­ményesebb együttese az iro­dalmi színpad; a hatodik iro­dalmi színpadi napokon Bar- tok-összeállitással lépnek fel. Salgótarjáni tanulmányút Hasznos kapcsolat alakult ki a Salgótarjáni és az Egri vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya között. Az egri mű­velődés- és oktatásüggyel fog­lalkozó szakemberek tegnap egynapos tapasztalatcserére Salgótarjánba érkeztek. Meg­tekintették a Malinovszkij úti Általános Iskolában levő köz­ponti műhely működését, amely félkész anyagokkal lát­ja el a város politechnikai ok­tatását. Ugyancsak itt meg­nézték a matematika-fizika szaktantermet is. A Gagarin is­kolában az egész napos iskola- kísérletről érdeklődtek, majd az úszóoktatásról folytattak eszmecserét. A vendégek el­látogattak Zagyvapálíalvára is, ahol megszemlélték az is­kolagazdálkodást. Tanulmá­nyozták a baglyasi hetes di­ákotthon működését is. mivel hasonló intézményt alakítanak ki Eger mellett Szavalóverseny Pásztón Október il-én. vasárnap a Já- választott művel állnak a közön- rási Lovász József művelődési ség elé. s közülük kerül majd ki központban rendezi meg a Járási az a három fiatal, akik a megyei kiszesek szava lóversenyét a KISZ szintű versenyen képviselik szfl- pásztói járási bizottsága, a ver- kebb pátriájuk irodalombarát fia­S Ä A -űrielnöki fe,adatok KISZ-alapszervezetek. A versmon- ellátására Csukly László irodai­dók egy kötelező és egy szabadon márt kérték fel a pásztóiak. Finnek és magyarok Helsinki beszélgetés Anneli Aarikával Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én alakult meg a Finn—Magyar Baráti Társaság. ködni kiállítást megtekinte­ni — mikor mit szerveznek számukra. A társaság tagjainak több­sége már járt hazánkban, de vannak, akik csak képekről, előadásokról, könyvekből is­merkednek a magyar néppel. . ,, Nagyszerű közvetítők azok a denekelött a^jen^angók, deiegációk is. amelyek ha­zánkból utaznak az északi Anneli Aarikát sokan is­merik Magyarországon. Ti­zenhárom évig, 1949—1901-ig élt hazánkban. Ismerik min­hiszen az Állami Operaház­ban énekelt, ismerik a vidéki városokban, ahol gyakorta fellépett. De ismerik azok is, akik 1961 óta Finnországban jártak, mert össze kellett ta­lálkozniuk vele: Anneli Aari- ka a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. Egy délelőttöt töltöttünk országba, s tolmácsolják né­pünk kultúráját. Amikor ott jártam, Debrecenből szere­pelt kinn egy kórus. Vala­mennyi állomásukon belop­ták magukat a finnek szívé­be. Az idei egyébként is na­gyon mozgalmas év volt. A együtt. Közvetlen, szeretetre társaság tizenkét alapszerve- méltó teremtés. Azt mondja, zete velünk ünnepelte nem­legszebb éveit Budapesten zeti évfordulóinkat. Felszaba- töltötte. Azóta is sokszor járt dulásunk 25. évfordulóján nálunk egyénileg, delegáci- mutatta be Helsinkiben a ókkal — rtem tud és nem is akar elszakadni tőlünk. Volt Debrecenben, Pécsett, Szé­kesfehérvárott, Tihanyban. Olvas magyar újságot, ked­vence a Nők Lapja. Thália Színház a nagy sike­rű Kalevalát. A nyári ba­rátsági héten Simándy Jó­zsef és Ágay Karola lépett fel. Magyar nyelven is tanulnak a társaság tagjai, ősszel La­Munkája, tervei is hozzánk kő György, az Eötvös Lóránd kötik. A Finn—Magyar Ba­ráti Társaság egyetlen füg­getlenített tisztségviselője. Évről évre szaporodó munká­ját lelkiismeretesen, szíve­sen végzi. Művészi pályájá­nak hátat fordított teljes tu­dását, tehetségét a finn—ma­gyar barátság ápolásának szenteli. Kilenc esztendeje zik: „Emlékszel-e titkára a társaságnak. Ezer- címmel rendezésre ötszáz tagjuk van, a legkü­lönbözőbb rétegeket képvise­lik. Miniszterek és tisztvise­lők, munkások és parasztok, takarítók és parlamenti kép­Tudományegyetem finnugor je^énv , , tanszékének vezetője tart fűljenek magyaros ajándékok ,is. Aarika munkájának közép­pontjában most az október 10. előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnország­ban és Magyarországon egy­aránt a Finn—Magyar Baráti Társaság huszadik évfordu­lóját. A Kulturális Kapcsola­tok Intézetétől utaznak so­kan erre az ünnepségsorozat­ra, művészcsoport szórakoz­tatja majd a hallgatóságot. ' Idén először szórakoztató ze­nével is fellépünk Finnor­szágban. Körmendy Vilmos és zenekara — Dékány Sa­rolta, Harangozó Teréz, Kor­da György, Payer András énekeseink is hozzájárulnak majd a barátság elmélyítésé­hez. Bartók Béla-em lékldál - lítást rendeznek, a Nemzeti Múzeumban magyar népmű­vészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülé­sen beszédet tartanak Kaari- na Virolainen, a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke és Ele Aleoniuo alelnök. Ek­kor adják át a barátság hű ápolóinak az arany- és ezüst­majd előadást hazánkról. Tervünkben kiállítások, kul­túrműsorok, utazások, elő­adások, karácsonyi és Miku­lás-ünnepségek, filmbemuta­tók szerepelnek. Érdekes műsornak ígérke- még?” kerülő estjük, amikor az együtt töl­tött nyári estéket idézik fel és Jako Numminen főiskolai tanácsos foglalja össze az elhangzottakat. Karácsonykor viselők jönnek össze hónap- népművészeti ajándéktárgyak­ról hónapra előadást hallgat- ból magyar vásárt rendeznek; ni, kórusművekben gyönyör- a karácsonyfa alá hadd ke­Anneli Aarika beszél..! beszél. Tele van tervvel, lel­kesedéssel. Mindig visszatér a nálunk töltött évekre. Arca kipirul, amikor művészi és barátaihoz fűződő élményeit meséli. Azután újra csapong s a baráti társaság sikerei­ről szól. Ő sem, én sem fo­galmaztam meg pontosan, de úgy érzem a kettő összefügg. Aki olyan szeretettel dédel­geti emlékeit és oly jól is­meri hazánkat, csak az tudja igazán, hogyan lehet Magyar- ország széreitetét belopni a finn szívekbe. Sági Ágnes Az elsodort folklorista A Balaton-part egyik luxus- Letette asztalomra a szám- nagyvonalúak. Sok a külföldi, éttermében találkoztam a föl- lát, és kijelentette: Boldog, ha megússza ennyivel, kloristával. Vakító fehér vá- — Kereken harminkettő, a — Es az itthoniak? Nem szonkabátban száguldozott az Colával. szeretjük a bűvészmutatványt, asztalok közt. Deltás ifjú vcttí, . Gyorsan átfutottam az étla- Ez nem jutalomjáték, kamasz mosolyú, némiképp pót. Öt húszat számolt a le- — Mennyire téved! Persze, Vittorio Gassmannra emlékez- vesért, három negyven helyett, van, aki okoskodik, mint líra­iét ett. Vérbeli fizetőpincér lé- Tizenöt kilencvenet a szalon- súgod. Akadályozza szegény téré blokk és golyóstoll lapult tüdőért, spagettivel, aminek az pincért a munkájában, a bal felső zsebében. Koránt- étlapára potom tizenegy fo- — Pompás megfigyelő. S sem mappa, jegyzettömb, mint rint. Gyors fejszámolás, hat ami fő, kötetlen módszei'rel a folkloristáknál. Később de- forint hetvennel csapott be dolgozik. rült ki, hogy a népek belső „Gassmann”. — Azt hiszem. Az üdülő Tárgyilagosan szóvá tettem: érezni akarja, hogy nyaral. — Van egy kis differencia, Lustálkodik keveset. Nem ki­látom, nem étlapról dolgozik, csinyes. Irtózik a számoktól. Mosolya. akár a tetten ka- Néplélektan ez, uram. Ahány patt sihederé. nemzet, annyiféle arcjáték, — Pardon, uram, hat hetven gesztust a fizetésnél, visszajár. Naponta változnak Megsűvegeltem magamban az árak, tetszik tudni. Es én Gassmannt. Ez igen! Néplel­nem vagyok magoló típus, két tanulmányoz, számlaren- Nincs rá időm. Rohanó szá- dezés ürügyén! zad ban élűnk. — Valóságos folklorista ma­— Inkább a hasára üt. barátom — lelkesedtem. — Annak készültem. Habár természetrajzára kiváncsi. Egészen eredeti kísérleti mód­szert alkalmazott. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség küldöttei Budapest nevezetességeivel tek. Képünkön a nigériai küldöttek ismerkcd­— Eltúlozza, jó uram — Ül- __, ... _ , . , _ ,. t akozott. - inkább az érzése- ' hobby Kí­im után megyek. Rendszerint eltalálom. Veremben van az ilyesmi. — Pedig étlapról egyszerűbb lenne. Időt takarítana meg. Az is előfordulhat, hogy rek­lamálnak. sérletezek. Tanulmányozom a vendég arcát.., Egyszer meg­írom. — Addig is megtalálja a számítását. Kérem a hat het­venet. Pajkosan mosolygott, mint Gassmann nyeregben érezte egy gyereklelkü óriáskamasz, magát. Fölényeskedett: S máris rohant friss vadasz­— Egy-kettő, ha akad. Fe- területek felé. hérholló. A mi vendégeink Hunyadi István Madách-plakettek átadása Tegnap este hét órakor ren­dezték meg Salgótarjánban, a Ez alkalommal Madách-pla­kettet kapott Szinetár Miklós, Karancs Szálló mozaiktermé- a Magyar Televízió főrendező­ben a Madách-plakettek ünne­pélyes átadását a Madách-ku­je, Az ember tragédiája tv- változatának elkészítéséért, dr. tatásban és a Madách-életmű Kozocsa Sándor irodalom tör­né psaerűsítésében kiemelkedő ténész, a Madágh-kutatásban munkát végzők, illetve a Nóg- elért eddigi eredményeiért, s a rád megye szellemi életében készülő Madách-bibíiográfiá- eredményesen tevékenykedők ért, Kmetty Kálmán, a Balas- számára. Az ünnepség részt- sagyarmatl városi Tanács VB vevőit Kojnok Nándor, a megyei Balassi Bálint könyv­tár igazgatója köszöntötte. A plaketteket Hankó János, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese adta át. elnökhelyettese, a város, illet­ve, a megye közművelődésében kifejtett tevékenységéért és Lóránt János festőművész, ed­digi művészi munkásságáért. NÓGRÁD — 1970. október 10., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents