Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Ünnepi hangverseny Salgótarjánban is fellép g belorusz táncegyüttes Ifépí gjógjílás — knrnzilái A szovjet kultúra napjai­nak zenei programja világhí­rű szovjet előadóművészek és együttesek közreműködését ígéri október 24 és november 3 között. Ünnepi hangversennyel nyitják meg a tíznapos mű­vészeti eseménysorozatot a Magyar Állami Operaházban október 24-én, amelyen köz­reműködik a — nálunk Szvjesnyikov-kórusklént is­mert — Szovjetunió Állami Akadémiai Vegyeskara is, va­lamint a 80 tagú Belorusz Ál­lami Táncegyüttes. Vidéki Iran g versen ykörútjuk során október 26-án fellépnek a kecskeméti Katona József Színházban, 27-én a szolnoki Szigligeti Színházban, novem­ber 2-án pedig a zalaegersze­gi művelődési otthonban. A Belorusz Állami Tánc- együttes bemutatja műsorát október 26-án az egri Gárdo­nyi Géza Színházban, 27-én a salgótarjáni József Attila mű­velődési házban, 29-én a deb­receni Bartók-teremben, 30- án a miskolci Rónai Sándor Művelődési Házban, 31-én pe­dig az ózdi művelődési ház­ban. Lazarij Berman zongora­estjét Sopronban rendezik ok­tóber 26-án; szólóesten szere­pel a világhírű művész októ­ber 29-én Szegeden is. Győ­rött október 25-én rendeznek ünnepi hangversenyt. A győ­ri hangversenyprogramot ok­tóber 27-én Sopronban is megismétlik. Október 31-én Pécsett lesz Gidon Krémer he. gedűművész szólóestje. Az ünnepi eseménysorozat zárórend ezvényét november 3-ám tartják a Zeneakadémi­án. (MTI) Magyar elnököt választottak A Nemzetközi összehasonlí­tó Irodalomtörténeti Társaság (AILC) a közelmúltban, a franciaországi Bordeaux-ban tartott kongresszusán nem­zetközi elnökévé választotta Sőtér István akadémikust. Ne­ves irodalomtudósunk hazaér­kezése után elmondotta a Magyar' Távirati Iroda mun­katársának: — A kongresszus, amelyen a világ minden tájáról mint­egy 400 irodalomtörténész vett »észt, jelentős eseménynek számított Franciaországban. A tanácskozást Chaban-Delmas miniszterelnök nyitotta meg. Az érdeklődés nem meglepő, hiszen a francia az összeha­sonlító irodalom egyiik legfon­tosabb bázisa. — Magyarország szerepe a nemzetközi szervezet életében igen jelentős. Az AILC ugyan­is céljául tűzte az európai iro­dalmak történetének megírá­sát. E nagy vállalkozásban ko­runk legjelentősebb irodalom­tudósai vesznek részt, a Szov­jetunióból, az Egyesült Álla­mokból, Franciaországból, Angliából Magyarországról, az NDK-ból stb. A szervező- munka központja a Magyar Tudományos Akadémia Iro­dalomtudományi Intézete. A magyar tudások részt vesznek a nagy világvállalkozás kon­cepciójának kialakításában is. Könyvkiadásunk tekintélyét, nemzetközi megbecsülését mu­tatja, hogy az angol és francia nyelven megjelenő európai irodalmak történetének ki- adója — francia és amerikai kiadókkal közös vállalkozás­ban — az Akadémia Kiadó lesz, és nálunk nyomják majd a készülő mű köteteit. (MTI) . Aki egyszer már megégette magát... Peter Townsend angol éne­kes vendégszereplésről tért haza az Egyesült Államokból és a repülőgépen hanglemezfel­vételeiről beszélt szomszédjá­nak. „Felvételeim bombaként hatottak New Yorkban” — jelentette ki Townsend. Ami­kor a repülőgép leszállt, rend­őrök rohanták meg, mgragad­ták Townsendet, elvitték és öt órán keresztül faggatták. Csak akkor engedték szabadon, amikor kiderült, hogy a ria­dalmat egy stewardess keltet­te, aki véletlenül meghallotta a „bomba” szót. A titkos bom­barobbanások okozta repülő­gép-katasztrófák olyan gyako­riak lettek az Egyesült Álla­mokban, hogy az amerikai re­pülőgépen már a „bomba” szó is rémületet kelt, Az orvostudomány csakis úgy juthatott el mai szintjére, hogy szigorúan ragaszkodott a természet törvényeinek meg­ismeréséhez, elemezte a be­tegségek természetét és a gyógyításra használt szerek hatásmechanizmusát. A tör­vényszerű összefüggések meg­ismerése és a technika fejlő­dése lehetővé tette, hogy egyes betegségek gyógyszereit ké­miai képletük alapján már előre meghatározhatták és mesterséges úton elő is állít­ják azokat. A gyógyszerkuta­tás az orvostudományon be­lül is külön szakterület, ha­talmas apparátussal dolgozik. A gyógynövényekből ma is nagyszámú gyógyszert állíta­nak elő, egyre tisztítottabb és hatásosabb formában. Amíg a tudomány által fel­fedezett dolgok az emberiség javát szolgálhatják, a társada­lom fejlődése során is nagy változásoknak kell történni- ök. Amíg az inzulinhoz — sőt orvoshoz is! — csak kevesen juthatnak hozzá, addig a nép kukoricabajúsz-főzettel gyó­gyítja a cukorbajt. Amíg a penicillin híre eljut az egy­szerű emberekig és azt meg is tudja’ vásárolni, addig trá­gyával, lóhúggyal kezelik a fertőzött sebeket. Amíg az egészségügyi ellátás nem min­denki számára hozzáférhető, addig vigaszt nyújt a ráolva­sás, segít az útilapu. Ilyen körülmények között még ért­hető ezeknek a népi gyógymó­doknak a létjogosultsága, hi­szen nincs más lehetőség. A kényszer, a tudás hiányossá- , ga, a társadalom fejlettségé­nek alacsony foka kitermelte a „népi gyógyászokat”, akik sok esetben valóban önzetle­Az aranygyűrű A fiatalember elegáns ha­nyagsággal húzta elő zsebé­ből a gyűrűt. — Nem érdekli magukat vé­letlenül? A gyűrű messziről jól mu­tatott. A színe szép, a formá­ja divatos. Nagy, kiemelkedő részén aranypénzutánzat. A fiatalember érezhette, hogy némi magyarázat azért szükséges. Mert nemigen szok­tak csak úgy zsebből előhuzo- gálni gyűrűt, és eladásra kí­nálni. Ilyenkor valami mindig gyanús. — Tudják, vasárnap fent voltam a meccsen. Ott vettem egy osztráktól. Négyszázat ad­tam érte. Sajnos, a feleségem­nek kicsi. Odaadom háromöt- venért. A gyűrű kézbe vétele után elég egy perc, és rögtön meg lehet állapítani, hogy nem arany. Sőt mi több. Még arany mellett sem volt, ahogy mon­dani szokták. Súlya nincs, a védjegy is hiányzik. Egyszerű fém. Amilyet tizenöt-húsz fo­rintért lehet kapni bármelyik piaci árusnál. A fiatalember alig mutat meglepetést — Ügy látszik, akkor be­csaptak — közli könnyedén. Aztán zsebreteszi a gyűrűt, és eltávozik. Hogy kinek mutatta még, nem lehet tudni. Azt sem, be­ugrott-e valaki a „bécsi” gyű­rűnek. Mindenesetre ilyen al­kalmi vásárnál nem árt arra gondolni, nem mind arany, ami fénylik,.. — cs — KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Ked­velt régi melódiák. — 8.55: Rá- dióegyetem. Euklidészi-e a tér? — 9.25: Lortzing operáiból. — 10.05: Dr. »Fux találmánya. Bárdos Pál rádiókomédiája. — 10.45: Mozart: D-dúr vonósötös. — 11.10: Zene­palota. A kínai népköltészet gyöngyszemei. — 11.25: Beetho­ven: G-dúr zongoraverseny. — 12.30: Ki nyer ma? Játék és mu­zsika tíz percben. — 12.30: Meló­diakoktél. — 13.40;. Vita a korsze­rű mezőgazdaságról, t— 14.00: Ze­nekari muzsika. — 14.45: Kálmán Imre—Harsányi Zsolt: Marica grófnő. A II. felv. fináléja. — 15.15: Rádiószínház. Vérnász. Federico Garcia Lorca tragédiá­jának rádióváltozata. — 17.15: Kosa Anna balladája. — 17.35: Asszonysorsok. Beszélgetés Fái Boriskával. — 18.00: Suppé: Pique Dame. Nyitány. — 18.08: Beveze­tő Babits Mihály: A második ének c. mesedrámájához. Dr. Keresz- túry Dezső előadása. — 18.23: Az elmúlt hónap slágerei. — 19.59: Offenbach: Hoffmann meséi. Há- romfelvonásos opera.. Elő- és utójátékkal. — 23.05: Paletta. Raszul Rza azerbajdzsán költő versei. — 23.20—0.25: Szimfonikus könnyűzene. Közben; 24.00—0.10: Hírek, időjárás. PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Zeneka­ri muzsika. — 9.00: Szabadság, szerelem. Részletek Huszka Jenő— Fischer Sándor daljátékából. — 9.39: Éneklő világ. Az ibériai fél­sziget dalai. — 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi rádió délelőtti műsora. — il.50: Magán- vélemény közügyekben. szántó Jenő írása — 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.30: Francia muzsika. — 12.30: Dohnányi: esz-moll zon­goraötös. — 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Rádióhangversenyekről. Somfai László műsora. — 18.40: Sokféle. Derűs irodalmi műsor. — 19.09: Beethoven: Hegedűverseny. — 20.28: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből. — 20.50: Vallo­más. Szergej Jeszenyin műveiből. — 21.38: zalatnay Sarolta és Koós János énekel, a stúdió n játszik. — 22.20: Amtonio Gramsci; Filo­zófiai írások. Hermann István könyvismertetése. — 22.30: Pécsi József népi zenekara játszik, Ra- duly Árpád gordonkázik. — 23.15: Századunk kamarazenéjéből. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.1fr-10.l5: Iskola­tévé. — 13.10—17.00: Iskolatévé. — 17.48: Műsorismertetés. — 17.50: Hírek. — 17.55: Fabula. Irodalmi műsor nagy gyerekeknek. Bo­londozzunk. . . — 18.45: Reklám­műsor. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Aktuális riportműsor a Parla­mentből. — 19.55; Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Magyarázom a jövőnket. Magyar rajzfilmsorozat, 8. rész. — 20.35: A fekete nyíl. Ma­gyarul beszélő olasz filmsorozat. — 21.35: „Kicsoda — Micsoda?” Fejtörőjáték. — 22.10: Kialvó lán­gok. Jugoszláv kisfilm. — 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.40: Id Alexander Dumas. (Tv-játék, III. rész, ism.) — 10.50: A zempléni né­pi együttes műsorából. — 19.09 és 22.25: Tv-híradó. — 20.05: A pénz­tárnál állt. (Cseh film.) — 22.40; A jégkorongozás hírei. NÓGRÁD - 1970. október 1., csütörtök Kislakásépítők, közületek, FIOYGLEII! Október 1-től ismét olcsóbban hozzák forgalomba az állami TÜZÉP-telepek a fával égetett meszet. A csökkentett fogyasztói ár: 110,80 Ft q-ként. Most szerezze be és oltsa be pihentetésre, jövő évi mészszükségletét. TÜZÉP, EGER nűl szolgálták embertársaik ügyét. Ma már azonban, amikor az orvostudomány ilyen magas fejlettségi fokra jutott, amikor a betegségek jó részének meg­vannak a biztos gyógyítási le­hetőségei és ezek a lehetősé­gek a gyakorlatban is érvé­nyesülnek, a legerőteljesebben el kell marasztalni az olyan nézeteket, melyek a közvéle­mény előtt az orvostudomány fölé igyekeznek helyezni a né­pi gyógyítást. Ez éppen olyan, mintha a sárból döngölt fa­lú, nyirkos, ablaktalan kuny­hók romantikus hangulatának előnyeit dicsérnénk a modern, fürdőszobás, erkélyes családi házzal szemben. Az orvostudomány előtt még sok a megoldásra váró prob­léma (ezek között egyik leg­fontosabb éppen az egészség- ügyi felvilágosítás, a harc az egészségügyi elmaradottság ellen). Sok betegség gyógyítá­sa még a jövő feladata. Az átlagos emberi életkor kétsze­resére való megnövelése, a pusztító járványok leküzdése, egy sor betegség biztos keze­lési eljárásának kidolgozása azonban az eddig megtett út helyességét, eredményességét jelzik. Amikor szocialista tár­sadalmunk oly sokat áldoz a dolgozók egészségéért, amikor hatalmas anyagi ráfordítások­kal egyre bővíti az egészség­ügyi szakemberek számát, biztosítja az alapellátást az ország' legeldugottabb helyein is, amikor modern, új kórhá­zak sorát építi, gondoskodik azok legmagasabb színvonalon való működtetéséről, amikor milliókat áldoz a közegészség- ügy fejlesztésére, akkor már a további fejlődés akadályozója minden olyan törekvés, amely az embereket egy primitívebb fejlődési fok felé húzhatja vissza. Igaz. hogy a rák, az ekcé­ma, a reuma stb. kezelésé­nek kérdése még nem megol­dott, de nem engedhető meg, hogy emiatt a betegek bizal­mukat vesztve tömegesen za­rándokoljanak a „füvesembe- rek”-hez, a „csontkovácsok”- hoz, hiszen számtalan eset is­mert, amikor így fosztotta meg magát a beteg egyéb­ként könnyűszerrel gyógyítha­tó betegségének gyógyitási lehetőségétől. A legendás csodatettekről még' mindig be­bizonyosodott, hogy azok va­lójában nem történtek meg. Az egészségügyi ellátásban a szoros értelemben vett szak­mai problémákon túlmenően bőven vannak még szervezési feladatok is. Ezeknek fő célja mindenki számára a legma­gasabb szintű szakellátás megadása. A legmagasabb szintű ellátáshoz a tárgyi fel­tételek biztosításán kívül az orvos—beteg kapcsolat benső­séges volta is szükséges. Ez egyelőre a túlzsúfolt rendelők­ben nem alakulhat ki, hiszen nincs is idő a beteggel való „beszélgetésre”. Nem segíti a viszony elmélyülését az sem, hogy a beteg az orvosban sok­szor az egészségügyi csendőrt látja, aki — szerinte — azért van odaállítva, hogy csupa kellemetlen dolgokat csinál­jon. Első pillantásra tehát sok­kal szimpatikusabb a „javasi- ember”, mert ő rendszerint semmitől sem tilt el, ő „ön­zetlenül” segít. Csakhogy sza­bad-e figyelmen kívül hagyni, hogy a javasember nem tar­tozik senkinek sem felelősség­gel, (a kibicnek semmi sem drága!) az orvost pedig lelki­ismeretén kívül az állam tör­vényei is feladatának legma­gasabb fokú ellátására kötele­zik még akkor is, ha ez lát­szólag a beteg kívánalmával ellentétesnek látszik. Tanúsítsunk nagyobb bizal­mat az orvosok iránt. Bízzunk abban, hogy az orvostudo­mány tartalmazza mindazt, ami a népi gyógyászok tény­kedéséből valóban hasznosít­ható, de ez csak elenyésző ré­sze annak a hatalmas tudo­mányos ismeretanyagnak, mely ma már a betegek gyó­gyulását szolgálhatja. Ne ku- ruaslóknál keressünk gyógy­írt, hanem orvosainkat keres­sük fel panaszainkkal és fo­gadjuk meg tanácsaikat. Dr. Fancsik János Ne pazarolja feleslegesen erejét segít a centrifuga! A 402 típusú HAJDÚ centrifuga minden fizikai fáradtságot megszüntet. Kíméli a ruha rostjait és ezzel élettartamát. Kapható áruházakban, szaküzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents