Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Nixon üres kézzel érkezett vissza Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon elnök és kísérete ma • visszaérkezett Washingtonba nyolcnapos európai körútjáról. A ílottadiplomácia jegyében megrendezett túra mindenek­előtt az amerikai 6. flotta földközi-tengeri jelenlétére és közel-keleti „felhasználásá­nak” lehetőségére kívánta em­lékeztetni az arab világot és az arab ügy mellett kiálló szo­cialista országokat. Amerikai megfigyelők rá­mutatnak: Nixon elnök első­sorban a hazai választópolgá­rokat vette célba, amikor a november 3-i kongresszusi vá­lasztásokat megelőző kortes­hadjárat finiséhez időzítve „zászlólobogtató” körútra in­dult Európába. Robert Semple, a New York Times-nak a Fehér Házba akkreditált tudósítója rámutat, hogy Nasszer elnök váratlan halála mór a körút elején fel­borította az elnöki turnéhoz fűzött elképzeléseket, mivel Nixon kénytelen volt hang­tompítót tenni a 6. flotta ter­vezett erődemonstrációjára, s „csupán a jugoszláv meghí­vás érvényben tartása men­tette meg úgyahogy ezt a hektikus kirándulást” Az amerikai hírmagyarázók meglehetősen üresnek talál­ják az európai kőrútról haza­érkező elnök politikai útipog­gyászát. Rámutatnak, hogy Nixon egyedül Tito elnökkel folytatott érdemi politikai esz­mecserét, de hogy ez milyen hatással lesz Washington kö­zel-keleti és indokínai politi­kájára, azt csak a jövő fogja majd megmutatni. Hangsúlyoz­zák, hogy David Bruce, a pá­rizsi négyes értekezlet ameri­kai delegációjának vezetője aligha mondhatott többet Nix­on elnöknek az Írországban megrendezett vasárnapi talál­kozójukon, mint amit az el­nök már amúgy is tudott. Washingtoni megfigyelők rá­mutatnak, hogy a „vietnami téma” — tekintettel a háború- ellenes közvéleményre — ép­pen úgy beleilleszkedik Nixon választási stratégiájába, mint az, hogy a túra csaknem min­den megállóhelyen „nyújtott”, valamit a hazai választók egy-egy számottevő rétegé­nek. (MTI) Ellentétek Bolíviában Hétfőn délelőtt folytatód­tak a megbeszélések a kát bolíviai tábornok, Óvandó államfő és Miranda, az ál­lamfő lemondását követelő lázadó tisztek főnöke között. A két politikus hajnalban találkozott először a bolíviai apostoli nuncius lakhelyén. Miranda tábornok később — láthatóan elégedetlenül — távozott, hogy értekezzék vezérkarával. Másfél órá­val később nagy kísé­rettel visszament a meg­beszélés színhelyére. Az AFP-hírügynökség a bolíviai rádióra hivatkozva jelenti viszont, hogy a had­sereg második hadosztálya, amely Oruróban állomáso­zik, közölte, hogy a lázadó katonatisztek főnöke, Mi­randa oldalára áll. A rádió­ban ismertetett közleményt a hadosztály parancsnoka írta alá. Üjabb jelentés szerint Alfredo Óvandó elnök és Rogelio Miranda tábornok, a lázadó katonatisztek vezető­je, felfüggesztették tárgya­lásaikat. Az apostoli nunciatúra épületében lefolytatott hat­órás eszmecseréről Óvandó annyit mondott az újság­íróknak, „nem volt háborús hangulat”. Miranda tábor­nok nem nyilatkozott. (MTI) Diplomata­rablás Montrealban Hétfőn reggel elrabolták a montreali brit kereskedelmi attasét A 49 éves James Richard Oross-t, jelentette be hivatalosén, a brit képviselet. A rendőrség megindította a nyomozást A kereskedelmi attasét, amikor a lakásáról távozni készült, négy fegyveres férfi taxiiba kényszerítette és is­meretlen helyre vitte. Egy Londonban közzétett Huszonötödik születésnapját Budapesten ünnepli a Nemzet­közi Demokratikus Nószövetség. Képünk: a Gellert Szálló márványtermében rendezett jubileumi tanácsülésen készült, amint Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédét mondja. Mellette Sarlós István és Hertta Kuusinen, az NDNSZ elnöke, a kép jobb szélén Tye­reskova Partértekezlet hivatalos közlemény szerint az emberrablók az úgyneve­zett „quebec-i felszabadítási frcxnt”-hoz tartoznak. ai öblösiiueggyarban (Folytatás az 1. oldalról) még mit tenni, elsősorban az erkölcsi elismerés, a bérezés, a munkakörülmények, egy­szóval a dolgozó anyák hely­zetének könnyítésére. Az egyedülálló anyákat — mint­egy hetven főt — három mű­szakból két, vagy egy műszak­ba osztják be. A kismamák helyzetének könnyítésére kö­zös beruházással üzemi keze­lésű óvodát létesítenek —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A párttagság egyöntetűen kifejezésre juttatta, hogy helyesli és támogatja a két dokumentumban meg­fogalmazottakat. Reálisnak és megfontoltnak tartja az irányelvekben rögzí­tetteket. Nem kérnek alapve­tő módosítást, de kérik az eddigi politika folytatását. Az írásos előterjesztés és a szóbeli vitaindító felett tizen­hármán mondották el vélemé­nyüket. Felszólalt a vita során .ledlicska Gyula is. aki a töb­bi között azt hangsúlyozta, hogy a kongresszusi készülő­dés jó politikai légkörben fo­lyik, nagy a párttagság aktivi­tása. Elmondotta, hogy a ne­gyedik ötéves tervben rende­ződik megyénk helyzete. Az elmúlt négy év alatt halad­tunk a megye gondjainak megoldásában, soha nem ta­pasztalt iparfejlesztéshez kezdtünk Nógrád megyében. Kilencezer új munkahelyet létesítettünk, s az új dolgo­zók közül ötezer nőt vettek fel. Jelenleg is tizenkét gyá­rat építenek a megyében, ami újabb kilencezer dol­gozó felvételét teszi lehe­tővé. A gondok megoldásához dina­mikusan fejlődő gyárakat kel­lett a megyébe letelepíteni. Szólt Jedlicska elvtárs az üveggyár munkájáról is, s ki­jelentette, hogy a gyár fej­lődése biztató, jó irányba ha­lad. A vitában elhangzottakra Vonsik László adott választ. Ezután megválasztották a har­minchárom tagú nagyüzemi pártbizottságot, ás tizenhét szavazati jogú, három meghí­vott küldöttet a városi párt- értekezletre. A nagyüzemi pártbizottság titkárává ismét Vonsik Lászlót választották meg. S. L. Kanadában ez volt az első diplomatarablás. (MTI) Vasárnap hazánkba érkezett Varahagiri Venkata Giri, az In­diai Köztársaság elnöke. A ha­zánknál majdnem 34-szer na­gyobb dél-ázsiai ország államfő­jének baráti látogatása újabb lé­pést jelent az országaink közötti kapcsolat fejlesztésében. (A fej­lődő országok csoportjába tartozó India területe alapján földünk hetedik, lakosság számát tekintve pedig a második állama.) A pozitív semlegesség politiká­ja következtében nagy nemzetközi tekintélynek Örvendő ország 1947- ben nyerte el állami függetlensé­gét. A 20* éves brit gyarmati ura­lom következtében fejletlen gaz. daságot és feudális Jellegű tár­sadalmi rendet átszövő vallási, nyelvi (hivatalosan 16 fő nyelvet és 1173 egyéb nyelvet, nyelvjárást tartanak nyilván), nemzetiségi és kaszt ellentéteket örökölt — ezek többször a fiatal állam létét is fe­nyegették —, s függetlenné válá­sa óta ezek kiegészültek osztály­ellentétekkel Is. Az elmúlt két év­tized során kibontakozott de­mográfiai robbanás újabb fe­szültségeket eredményezett: a lakosság széles rétegei éheznek, vagy rosszul tápláltak Mivel az évenkénti természetes szaporulat nagyon magas — meghaladja ha­zánk lakosságszámát —, az élelmi­szer-termelés színvonalának fej­lesztése mellett szükségessé vált a születésszabályozás bevezetése is. A tervek szerint a jelenlegi 39 ez­relékről 1980-ig 26 ezrelékre szo­rítják vissza a születések számát. (Magyarországon jelenleg a szüle­tések aránya 13 ezrelék.) A „Zöld forradalom” eredményei, a mező- gazdaság technikai fejlesztése, az öntözés, gépesítés, kemizálás elter­jesztése most kezdenek megér­ni: a mezőgazdaság termelésének növekedése (körülbelül 5 száza­lék) meghaladja a népszaporulatot, 2 NÓGRÁD - 1970. október 6., kedd Kongresszusra készülünk; Békés egymás mellett élés — békés együttműködés politikának” próbálják feltün­tetni törekvéseinket. A magyar külpolitika felfo­gása szerint a békés egymás mellett élés a kapitalizmus el­leni harc olyan formája, amely háború nélkül kíván el­jutni a szocializmus világmé­retű győzelmének kivívásához. Fegyverek helyett politikai, diplomáciai, gazdasági, tudo­mányos, ideológiai — tehát nem katonai — síkon igyek­szik harcolni. A KÜLÖNBÖZŐ társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve persze nem alkalmazható az elnyomók és elnyomottak, a gyarmattartók és a gyarmatok viszonyára. A háború elkerü­lésére tett erőfeszítéseink nem mondanak ellent honvédel­münk erősítésének, s annak sem, hogy szükség esetén fegyverrel segítsük az impe­rializmus ellen küzdő népeket. A békés egymás mellett élés esélyét csak növeli, ha az im­perialista mesterkedéseket meg­felelő katonai erő tartja kor­dában. Politikánk megvalósításához, céljaink eléréséhez szükség van arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között egyenjogú, a kölcsönös előnyökre és érdekekre épülő politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatok épüljenek ki. A békés egymás mellett élés tehát nem passzív állapot, ha­nem aktív együttműködés — ezt akarjuk elérni az államok mind szélesebb körében. A gyakorlatban ez nem más, mint minden gazdasági disz­krimináció megszüntetése, hosszú lejáratú szerződések­ben biztosított előnyös keres­kedelem, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi kooperáció, tudományos együttműködés, közös kutatás, az eredmé­nyek, tapasztalatok kicserélé­se, kulturális együttesek, mű­vészek, kiállítások, kiadvá­nyok cseréje és így tovább. Ezeken túlmenően politikai jellegű együttműködésre is tö­rekszünk, ami lehetővé teszi a párbeszédet a szocialista és a kapitalista országok vezetői között a nemzetközi politikai problémák megvitatását és megoldási módozatainak ki­alakítását. Az atomcsend- és az atomsőrompó-szerződés és sok más megállapodás, leg­utóbb pedig a szovjet—nyu­gatnémet szerződés bizonyítja a tárgyalásos módszer ered­ményességét. Tisztában kell lennünk per­sze azzal, hogy míg a szocia­lista országok az államközi kapcsolatokat a szocializmus érdekében igyekeznek fel­használni, a kapitalista or­szágok a tőkés rendszer pozí­cióit próbálják erősíteni ezen az úton. Ez azonban nem ho- mályosíthatja el azt, hogy a két rendszer országainak nor­mális, államközi kapcsolatai­ból a szocializmus és a béke erői sok hasznot húzhatnak. A szocialista országok felhasz­nálhatják a kapitalista piacot áruik elhelyezésére, fontos cikkek beszerzésére, techniká­juk fejlesztésére. A különböző tárgyalásokon megismerhetik és befolyásolhatják a tőkés körök politikáját, elszigetelhe­tik a fegagresszívebb imperia­lista csoportokat. A széles kö­rű kapcsolatok alkalmat ad­nak arra, hogy a kapitalista országok lakossága a valóság­hoz híven ismerje meg a szo­cialista országok életét, ezál­tal hitelét veszíti a hamis burzsoá propaganda. Jelentős előnyökkel jár a békés együtt­működés a kapitalista orszá­gok számára Í6. A SZOCIALISTA országok piacai kedvező lehetőségeket nyújtanak a tőkés cégeknek, s a tárgyalások segítik a tőkés országok vezető körein belül azokat, akik számot vetnek a világ új erőviszonyaival, a szocialista országok növekvő erejével, hajlamosak reálisain közelíteni a nemzetközi prob­lémákhoz, s ezeket a békés egymás mellett élés szellemé­ben megoldani. A népek köze­ledése pedig egyetemes érdek, mert ez a béke egyik igazi biztosítéka. P. T. Hadgyakorlat az NDK-ban „KÜZDÜNK a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ennek szellemében fejlesztjük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal.” A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a X. kongresszusra készí­tett irányelvei szabnak így irányt a magyar külpolitiká­nak. Az elv feltétlenül helyes, de megvalósítása nagyban függ annak értelmezésétől. Márpedig ezen a téren ta­pasztalható bizonyos félreér­tés, sőt szándékos félremagya­rázás is. A félreértés abból táp­lálkozik, hogy a békés egymás mellett élést egyesek olyany- nyira békésnek tekintik, hogy annak jegyében mindenféle harcról, — az osztólyharcról is — készek lemondani. Má­sok szerint a békés egymás mellett élés — passzív vára­kozás a kapitalizmus elhalá­sára, vagy éppen behódolás az imperializmus előtt. Akad­nak, akik a békés egymás mel­lett élést — helyesen — az osztályharc sajátos formájá­nak tekintik, ezzel szemben nem értik, miért szükséges együttműködni a tőkés orszá­gokkal. A marxizmus—leninizmus, s így a békés egymás mellett élés lenini elveinek a nemzet­közi munkásmozgalomban megtalálható bal- és jobbol­dali torzítói tudatosan ferdí­tik el a lényeget. A baloldali opportunisták szerint a szo­cializmus győzelme — a kiala­kult erőviszonyok közepette — elengedhetetlenül megköveteli a két világrendszer általános összecsapását, a háborút, s mindenki, aki ezt el akarja ke­rülni — tehát békés egymás mellett élést akar — elárulja a forradalom ügyét. Nyilván­való, hogy a marxisták—leni­nisták elutasítják ezt a néze­tet. A szocializmus győzelmé­nek egyáltalán nem feltétele a háború. Az erőviszonyok szá­munkra kedvező változásából nem az következik, hogy félre kell dobnunk a békés egymás mellett élés politikáját, ha­nem ellenkezőleg az, hogy na­gyobb erőnk segítségével rá tudjuk kényszeríteni a tőkés világot a békés egymás mel­lett élésre. A jobboldali op­portunisták viszont a békés egymás mellett élés politiká­ját az államközi kapcsolatok körülhatárolt területéről át­viszik a két világrendszer vi­szonyának minden szférájába, az ideológiák területére is, ahol pedig semmiféle békés egymás mellett élés nem le­hetséges. S végül meg kell védenünk a békés egymás mellett élés elveit a burzsoá rágalmakkal szemben is, amelyek — a lé­nyeget kiforgatva — „kény­szerű taktikának” vagy „az igazi szándékokat leplező A Német Demokratikus Köztársaság területén meg­rendezik a Varsói Szerződés­hez tartozó országok fegyve­res erőinek hadgyakorlatát, Bulgária Csehszlovákia, Len­gyelország. Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió katonai alakulatainak részvételével. A hadgyakorlatot Heinz Hoffmann hadseregtábomok, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere irányítja. Az NDK területén tartandó gyakorlatra kijelölt magyar csapatok megérkeztek rendel­tetési helyükre. Csapatainkat útközben nagy szeretettel kö­szöntötték a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság la­kói, a helyi párt. és állami szervek vezetői. Az NDK dolgozói melegen üdvözlik a testvéri hadsere­gek katonáit. (MTI) India és hazánk , INDIA. Területe. 3138 944 km* lakossága.536 983000 f S >£//& m <e> DELHI # £ Ahmedabad imbay A • Lakhraú Na Gauhaii, ö Bokaro X Rourkela «V Korba• • jJT Bnilai ^”7-^2 [ara púra =8B7rcb3' Vishskhapäinam [CEYLON­BW^PMOSZTÁNj^ anyaga* szénpor B Szén ® Erőmű A Kas $ Atomipar A Hangén X Kohászat O Csillám & Gépipar Arany Bt Textilipar í Kőolaj étetmi­így lehetőség nyílik az élelmezési helyzet javítására. A tartós ja­vuláshoz azonban végre kell haj­tani a néptömegek által sürgetett földreformot is, amely megszün­tetné a feudális bérleti rendszert. India földje már az ókorban és középkorban is közismert volt kincsekben való gazdagságáról, (grany, gyémánt, drágakövek.) Bányakincsei közül kiemelkedik az Iparfejlesztés szempontjából fontos kőszén (évi termelés 74,2 millió tonna, a világtermelésben az ötödik helyen), vas (24,8 mil­lió tonna fémtartalom, a világter­melésben a hetedik helyen), man­gán (világtermelés ló—íz százalé­kával a második helyen) nehéz­iparának megalapozását tették le­hetővé. szovjet segítséggel léte­sült többek között a hatalmas bhilai és bokarói Vaskohászati Kombinát, hazánk pedig vas­ércdúsító építését végzi. A hatal­mas csillám, és hasadóanyag-kész­letek mellett a szocialista orszá­gok segítségével más ásványkin­csek feltárása is folyik; a bauxit- klncs felhasználására Magyaror­szág évi 200 ezer tonna kapacitá­sú timföldgyárat, a Szovjetunió pedig alumíniumkohót épít Kor- bában. Magyar segítséggel vegy­ipari gépgyár, kisebb erőmüvek, élelmiszeripari üzemek létesültek Indiában. A függetlenség elnyeré­se óta eltelt két évtized alatt a hatalmas ország — a korábban szinte egyedüli textilipar mellé — sokoldalú ipart fejlesztett ki. En­nek eredményeként megváltozott az országaink közti külkereske­delmi forgalom áruszerkezete is: az ásványi és mezőgazdasági- nyersanyagok mellett megjelent a vasúti teherkocsik (1968-ban be­hozatalunk értékének 11,2 száza­lékát adta) és más ipari termék is. Hazánk főleg berendezéseket és iparcikkeket szállit Indiába. j I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents