Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Ha mi bányászkodni akarunk — és mi sze­retnénk minél tovább és jobban bányászkod- ni —, akkor azt a területet, amely művelésre megmarad, versenyképessé, korszerűvé kell tenni. Jelenlegi ismereteink szerint négy ak­nánk marad: Ménkes, Kányás, Tiribes és Szorospatak. Ezeket azonban fejleszteni kell, mert különben ez a négy akna sem lesz élet­képes és a most még itt foglalkoztatott bá­nyászok jövője is bizonytalanná válik. A kérdést úgy kell feltenni: tudunk-e úgy dol­gozni, hogy versenyképesek leszünk, tudunk-e úgy dolgozni, hogy legalább ezt a négy ak­nát megmentsük Nógrád számára. A kérdés másik oldala az, hogy mind a po­litikai, mind a különböző gazdasági, állami szerveknek az elkövetkező időben úgy kell dolgozniuk, hogy a legkisebb fájdalommal oldjuk meg a bányászat visszafejlesztését. Semmiféle egészségtelen nagyvonalúság nem engedhető meg! El kell érni azt, hogy sze­mély szerint minden egyes emberhez eljutva rendezzük a kérdéseket. Ennyivel tartozunk a bányászoknak! Munkálkodtunk azon is, hogy , a réigi üze­mek rekonstrukciója rendeződjék. Volt idő, amikor az acélgyár problémáját „második bányászkérdés”-ként emlegettük. A 4600 em­ber jövőjét, sorsát rendezni kellett és ma már elmondhatjuk, hogy ez a legjobb úton halad. Közben sor került a földgáz bevezetésére, ami lehetőséget teremtett a gyorsabb fejlő­désre. Balassagyarmaton szintén beváltak az iparfejlesztési elképzelések, úgyszintén Pász- tón, Rétságon és Széosényben is megkezdő­dött az iparosítás egészséges folyamata. A pártbizottság szóbeli előterjesztése az iparfejlesztési tervekkel kapcsolatban felme­rült vitákról tájékoztatta a pártértekezletet. Egyesek azt kérdezik, hogy minek ide olyan sok ipari üzem, lesz-e elég munkaerő, a me­gyei vezetés nem számította-e el magát? A megyei pártbizottság többszörösen, újra meg újra elemezte a munkaerő helyzetét, meg­bízható, jó adatai vannak a nőkre, a fiata­lokra vonatkozóan. Többen vitatják, hogy miért telepítünk új üzemeket, miért nem a régi üzemekre alapozunk? Az te felvetődött. hogy kell-e a sok női „fehérneműüzem?” De csak a nehéziparból nem lehet megélni, főleg, ha az nem gazdaságos. Mi lett volna a bányászokkal, mi lett volna a megyével, ha nem teremtünk tízezer új munkahelyet? Egészséges közgondol ícodá 9t Ideológiai életünk biztatóan fejlődök. Me­gyénkben jelentős igény jelentkezik a marxiz­mus—leninizmus kérdései iránt. Egészséges közgondolkodás, jó közszellem van kialaku­lóban. Nógrádban az emberek helyesen íté­lik meg a gazdaságirányítási reform eredmé­nyeit, viszont egyértelműen elítélik a mechanizmus vámszedőit, a másodállást és a mellékfoglalkozást hajszolokat, az ügyeskedő­ket és a harácsolókat. Pártmunkánk egészségesen fejlődik. Túl­nyomórészt tisztázódtak a gazdaságirányítás rendszerében a párt vezető szerepével kap­csolatos nézetek. A párt szerepe ott nő, ahol a kommunisták helyesen fogják fel érvénye­sülését, ahol nagyobb az önállóság, a helyi kezdeményezés. Ott egyben megteremtődik annak lehetősége, hogy a párt tekintélye nö­vekedjék. Helyesen és jól kell élni a párt vezető szerepével. Pártunk tagsága egységes mind ideológiai­lag, mind politikailag és szervezetileg. Nagy erőforrásunk éppen ebben van. Ez feltételezi, hogy a döntés előtt erősödjék a vita szelleme, a kérdések alapos és körültekintő vizsgálata. A határozat meghozatala után viszont követ­kezetesebben-kell szervezni a végrehajtást. Helyzetünk biztató: a három nemzedékösz- szefogva, egyetértésben dolgozik s rajtunk múlik, hogy pártépítő tevékenységünk még eredményesebb legyen. Ha a határozatok szellemében dolgozunk, akkor pártunk X. kongresszusának megyei előkészületei sikere­sek lesznek és akkor emelt fővel jelenthet­jük majd, hogy a nógrádi kommunisták oda­adó és kitartó, harcos tagjai pártunknak, s rájuk a jövőben is biztosan lehet számítani. A kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat A X. kongresszus irányelveinek és Szerve­zeti Szabályzatának tervezetét megyénk párt­tagsága megvitatta. Ennek tapasztalatait a megyei pártbizottság megbízásából Matúz Jó­zsef, a megyei párthizotfcság titkára terjesztet­te a küldöttek elé. A szóbeli jelentés megál­lapította, hogy megyénk párttagsága nagy fe­lelősséggel, hozzáértéssel és őszintén, nyíl­tan fejtette ki véleményét. A vita igen széles skálán mozgott, a két kongresszusi dokumen­tum csaknem minden részletét érintette. A felsőbb pártszervek a kongresszus elé to­vábbították az észrevételeket és javaslatokat. A megyében lezajlott vita alapján a megyei pártbizottság összegezte és minősítette a ja­vaslatokat, észrevételeket, állást foglalt a felvetődő kérdésekben. Ezeket terjesztette megvitatás és állásfoglalás céljából a me­gyei pártértekezlet elé. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a kong­resszusi irányelvekben megfogalmazott ér­tékeléssel és feladatokkal a párttagság, me­gyénk lakossága egyetért, reálisnak, és meg­alapozottnak tartja őket. A VIII—IX. kong­resszus óta követett és az élet. által kipró­bált politikát helyesnek ítéli meg. Kifejezés­re juttatta elismerését az MSZMP vezetésével elért eredményekről. Cselekvő támogatásáról biztosította a pártot, hogy a X. kongresszus határozatait végrehajtjuk. Az előadó javasolta, hogy a megyei párt- értekezleten értsen egyet a párttagsággal, és fejezze ki azt a véleményét, hogy a szocia­lizmus teljes felépítésének programja helyes, lelkesítő cél, ezt a X. kongresszus erősítse meg. A vita legfőbb tapasztalata, hogy me­gyénk dolgozói, a párttagság, egyetértenek a szocializmus teljes felépítésének programjá­val. A kongresszus határozatának meghozata­lában vegye figyelembe a pártszervek és -szervezetek, a párttagság észrevételét, ja­vaslatát A nemzetközi helyzetet, külpolitikánkat il­letően a párttagság egésze nagyra értékeli azt a növekvő szerepet, aktivitást, amelyet hazánk a nemzetközi feszültség enyhítéséért kifejt. Támogatja azt a törekvést, hogy a párt és a kormány további kezdeményező lé­péseket tegyen ennek érdekében. A párttagság egységesen kiállt a Szovjet­unióhoz való baráti, elvtársi viszony mellett, annak további erősítését kéri. Megyénk kom­munistái hitet tettek a proletár internaciona­lizmus. a szocialista világrendszer egységé­nek erősítése, a Varsói Szerződés szervezete mellett Szociális?« nemzeti egységet Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőjéről a párttagság körében élénk és sokoldalú vita bontakozott ki. Az irányelvekben rögzített a megállapításokkal alapvetően egyetértenek. A javaslatok, a kritikai észrevételek elsősorban i\ társadalmunk egyes osztályai és rétegei 1 özötti viszony és a jelentkező .ellentmondá- t jk egyértelmű tisztázására irányultak. 2 NÖGRÄD „ 1970. X. 31., szombat | Matúz József A párt szövetségi politikájával kapcsolat­ban a megyei pártértekezlet javasolta annak rögzítését, hogy: — hazánkban szocialista nemzeti egységet valósítunk meg a munkásosztály vezetésével. A munkásosztály helyesen képviseli az egész nemzet érdekeit; — a szocialista nemzeti egység fejlesztése, erősítése állandó feladat. Feltételezi az anti- szocialista, a kispolgári nézetek elleni követ­kezetes harcot és a szocialista gondolkodás további térhódítását szolgálja; — a széles nemzeti összefogás alapgondola­ta a haza, a nép szeretete, legfőbb ismertető- jele a szocializmus teljes felépítéséért kifej­tett tevékenység. Ezek a megfogalmazások egyértelműbbé tennék a nemzeti összefogás értelmezését, elő­segítenék a jelentkező helytelen szemléletek, gyakorlatok hatékonyabb leküzdését. Az előterjesztés javasolta, hogy az irány­elvekben a munkásosztály helyzetéről szóló fejezet egyes részei határozottabb és egyértel­műbb megfogalmazást nyerjenek. Növelni szükséges társadalmunk vezető osztályának erkölcsi-politikai elismerését. Indokolt, hogy a munkásosztály az egész osztály ügyeinek eldöntésében jobban vegyen részt. Minden vezető köteles úgy dolgozni, hogy megfeleljen a munkásosztály igényeinek, érdekeinek. A megyében dolgozó valamennyi pártszerv és -szervezet az állami, a társadalmi élet kü­lönböző területein dolgozó vezetők összegez­zék, elemezzék és tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket azokkal az észrevételekkel kacsolat- ban, amelyek helyileg megoldhatók. Jobban ve­gyék figyelembe a munkásosztály vezető sze­repe érvényesítésének, fejlesztésének helyi feladatait. » , — Erősítsék tovább a fizikai munka, a fi­zikai dolgozók megbecsülését. — Fejlesszék azt az alapvető elvet, hogy minden vezető a munkásosztály és párt bi­zalmából tölti be hivatását. — Jobban tudatosítsák azt. hogy minden munkás a gazda szemével nézze, és szóljon az ország és saját üzeme életéhez. A szövetkezeti parasztság helyzetének ja­vítására tett intézkedéseket — elsősorban a falusi pártszervezetekben — egyértelműen el­ismeréssel, helyesléssel fogadták. A megyei pártértekezlet javasolta, hogy a központi párt- és állami, társadalmi szer­vek munkájuk során kiemelt figyelmet for­dítsanak a szövetkezeti parasztság fejlődésé­nek néhány fontos területére: — A falun végbemenő nemzedékváltás fel­tételeinek jobb biztosítására, alakulásának elemzésére és társadalmi hatásának mélyebb feltárására. — A szövetkezeti parasztság tudatának fej­lődését gyorsító intézkedésekre, eszmei-politi­kai arculatának alakulására és a mindezt be­folyásoló tényezőkre. Az értelmiség növekvő társadalmi szerepé­vel párttagságunk alapvetően egyetért. A me­gyei pártértekezlet támogatja azokat a véle­ményeket, amelyek nagyobb társadalmi igényt támasztanak az értelmiséggel szemben. Az előterjesztés javasolta, hogy a Központi Bi­zottság az értelmiség munkáját és fokozot­tabb közéleti tevékenységét ennek szellemé­ben tárgyalja. De nem lehet elfogadni a megyében is még helyenként megtalálható érteímiségellenes nézeteket. A demokratizmus tóvá bbfejlesztéséért Az áUamélet, a szocialista demokrácia to- f Vábbfejlesztését célzó intézkedésekkel párt­tagságunk egyetért. Az előadó javasolta, hogy a megyei pártértekezlet erősítse meg több fontos kérdésben a párttagság véleményét: — A dolgozók nagyra becsülik és méltat­ják a tanácsi szervek húszéves működését, fejlődését! Kérik, hogy ez országos szinten is kapjon hangot. A tanácsok államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati feladatainak magyarázására a központi és megyei párt-, állami szervek fordítsanak nagyobb figyel­mét. A megyei tanács vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a községi, elsősorban az összevont községi tanácsok fokozottabb anyagi támoga­tást kaphassanak a községpolitikaá, a fejlesz­tési célok megoldásához. — A bürokrácia elleni harcnak elsőrendű feltétele a jó ügyvitel megteremtése. Ezért minden tanácsi szervnél növelni kell az ap­parátus munkájának színvonalát, a politikai és szakmai hozzáértést. A pártszervek és szervezetek, a tanácsokban dolgozó kommu­nisták ezt rendszeresen segítsék és ellenő­rizzék. — Megyénk párt- és állami szervei követ­kezetesebben segítsék a szocialista demokrá­cia helyesebb értelmezését és fejlesztését. To­vábbra is lépjenek fel a szocialista demokrá­ciát sértő nézetek és magatartás ellen. Párt­tagságunk helyesli, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének ügye váljon az egész nép ügyévé, az állami élet, a szocialista demok­rácia fejlesztése útján is. Az előterjesztés elemezte a gazdasági épí­tőmunka kérdéseit és meghatározta az idősze­rű feladatokat. A társadalmunk ideológiai, kulturális állapotáról rögzített megállapítá­sokkal kapcsolatban a párttagság elsősorban a lakosságot közvetlenül érintő, a köznapi életben jelentkező kérdésekkel foglalkozott. Ezek összegezett tapasztalatai alapján több javaslat hangzott el. Az életszínvonal, a szociálpolitika kérdéseivel kapcsolatban — a gazdaságirányítás reformjának előkészítése és bevezetése időszakában tapasztalható nyug­talansághoz viszonyítva — a párttagság álta­lában elismerését fejezte ki. A párt életszín­vonal-politikájának alapelvei és főbb részle­tei a kongresszusi dokumentumok vitája so­rán megnyugtatóan tisztázódtak. Egyetértés és újabb javaslatok Megyénk párttagsága egyetért a Központi Bizottságnak azokkal az elgondolásaival, amelyek az élet- és munkakörülményekben felbukkanó egyes feszültségek enyhítését, fel­oldását célozzák. Az előadó kérte, hogy a me­gyei pártértekezlet is juttassa kifejezésre egyetértését, és a Központi Bizottságnak a következőket javasolta további vizsgálatra: — A jövőben még következetesebben érvé­nyesüljön a munka szerinti elosztás elve. De a nagycsaládosok életfeltételeinek javításából az állam többet vállaljon magára. — Szükséges az alacsony keresetűek, az egyedülálló, a családot nevelő nők helyzeté­nek javítása. — Indokolt, hogy elsősorban az 1959 előtt nyugdíjazottak, a tsz-járadékosok, a munka­képtelen öregek helyzetét javítsuk, csökkent­sük gondjaikat. A pártértekezlet javasolta, hogy bővítsék a nyugdíjasak kereseti lehe­tőségeit. — Indokolt a szolgáltatások kiszélesítése, minőségének javítása. — A lakásépítés gyorsításának újabb lehe­tőségeit kell feltárni, erősítve a központi, ,a helyi összefogást; az állam- és a lakásigény­lők megfelelőbb áldozatvállalására van szük­ség. A párt helyzete, a pártmunfca feladatai — összefüggésben a Szervezeti Szabályzat módo­sítási tervezetével — a szeptemberi taggyűlé­sek, a pártértekezletek egyik központi kér­dése volt. Az összegezett tapasztalatok alap­ján a megyei pártértekezlet megállapította, hogy: — A párt vezető szerepének érvényesülé­sét és fejlesztését a párttagság többsége alap­vetően helyesen látja. Fő feladatnak a helyi, az alapszervezeti élet fejlesztését tartja. Ké­rik a Központi Bizottságtól az alapszervezeti élet néhány alapkérdésének egyértelműbb meghatározását. — Egyértelmű megfogalmazást nyert, hogy a párt minden fontos kérdésben jó határoza­tokkal, megfelelő állásfoglalásokkal rendelke­zik. A párttagság annak elérését sürgeti, hogy a határozatokat minden szinten követ­kezetesebben valósítsák meg. Kéri, hogy a központi, területi és üzemi pártszervek fo­kozzák helyszíni ellenőrző tevékenységüket. — A párttagság határozottabb fellépést 6Ürget a Szervezeti Szabályzatban foglalt jo­gok és kötelességek következetesebb érvé­nyesítéséért. Kérik a jól végzett pártmunka fokozottabb elismerését, a mulasztók határo­zottabb felelősségre vonását. A küldöttek egyetértettek azzal a javas­lattal, hogy a megyei pártbizottság — a já­rási, városi és a közbeeső pártbizottságokkal együtt — gyakorlati munkájában nagyobb fi­gyelmet fordítson a pártélet, a pártmunka he­lyi fejlesztésének, elsősorban az alapszerve­zeti tevékenység hatékonyságának és színvo­nalának 6oron következő feladataira. Változatlanul küzdenünk kell minden olyan nézet ellen, amely a munka megjavítását csu­pán a felsőbb pártszervektől várja. Az élő­terjesztés javasolta: a megyei pártértekezlet ítélje el azt a gyakorlatot, hogy egyes veze­tők a pártszervezet, a kommunista kollektí­va nélkül, vagy annak ellenére döntenék alapvető kérdésekben. Nem lehet egyetérteni az olyan törekvésekkel sem, hogy a párttag­ság különleges jogokkal, kiváltságokkal jár­jon. Ugyanis ez rontaná a párt tömegkapcso­latát, feszültséget teremtene a párttagok és a párton kívüliek között. A párttagság soraiban élénk érdeklődést és vitát váltott ki a Szervezeti Szabályzat mó­dosítására vonatkozó javaslat. A taggyűlé­sek, a pártértekezletek egyhangúan állást foglaltak amellett, hogy a Központi Bizott­ság által javasolt módosítások megfelelnek a növekvő követelményeknek, segítik a párt vezető szerepének fejlesztését, hozzá járulnak a pártdemokrácia további szélesedéséhez, egyben erősítik a pártfegyelmet. A párttag­ság helyesléssel fogadta a párttag jogairól és kötelességeiről szóló megállapításokat. A párttagság többségének véleménye alapján ja­vasolták a megyei pártértekezletnek, hogy a Szervezeti Szabályzat módosításának egyes kérdéseiben foglaljon állást és az észrevéte­leket, javaslatokat a felsőbb pártszerveknek juttassa él. Az előterjesztés megállapította, hogy cé­lunkat elértük. A megyei pártértekezlet tu­domásul vette, hogy az ország, a párt jövő­jét meghatározó két nagy kongresszusi do­kumentumot a párttagság felelősséggel vitat­ta, párttagságunk alkalmas ilyen nagy hord­erejű feladatok megoldására te. A vita je­lentősen fejlesztette a pártdemokráciát, a kommunisták aktivitását, a pártszervek és -szervezetek belső életét. A vitával azonban a munka nem fejeződik be, hanem a X. kong­resszuson hozott határozatok megvalósításá­val kezdődik. Ezért kérték az alapszerveze­teket, a járási, városi és közbeeső pártbi­zottságokat, hogy az elhangzott javaslatokat továbbra te gyűjtsék, elemezzék és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A választott testületek, a taggyűlések időközönként térje­nek vissza a javaslatok megvalósításának el­lenőrzésére. A megyei pártértekezlet kérte, hogy az összegezett és minősített javaslato­kat a X. kongresszus vegye figyelembe. A megyei pártbizottság szóbeli előterjesz­tése és az írásbeli jelentés megvonta az el­múlt négy év munkájának mérlegét. Az er­ről szóló jelentés a 3. oldalon következik. Szavaznak az értekezlet küldöttei i

Next

/
Thumbnails
Contents