Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
Fiafa" arcok A főmérnök nem akar „kiöregedni" OP a wem amcsm i ■ Jói hasznosítottal« az «állam a A salgótarjáni járásban — eg,y nemrégiben készült üze- rm felmérés szerint — öt vállalatnál, illetve . telepített üzemnél jelenleg negyven, Harmincöt éven aluli fiatal mérnök és mintegy 230, harminc évesnél fiatalabb technikus dolgozik. A FÜTÖBER nagybátonyi üzeme fiatal gyáregységnek számít, fejlődésével, idei hetvenmilliós termelési eredményével, nagy termelési jövőt jelentő profiljával az egyik legmeggyőzőbb példája annak, hogy az iparszerkezeti változás sikerrel érvényesülhet a korábban kizárólagosan bányászjellegű járásban. Lantos Lóránt főmérnök egyéni útja az egész járást érintő változás személyi gondjaira — a „mi lesz velem?” égető kérdésre ad meggyőző választ. Kisebb népszerűség /óbb lenneY Aki régebben járta FŰTÖBER nagybátonyi telepén ma már csak nehezen igazodik el az átalakított irodaépületben. Lantos Lóránt tenyérnyi főmérnöki irodája azonban állandó színhelye a munkával összefüggő megbeszéléseknek. Az átépítés, a telep bővítése jelenleg is folyik, bár a Nagy- bátony melletti tágas, szabad területen jó ideje dolgoznak a szkréperek. Ott épül majd fel az új üzem. A beszélgetést a kis főmérnöki irodában kezdjük, de amikor egy kőműves után a könyvterjesztő vállalat ügynöke, majd a szállításra kész axiális ventillátorok átvevője is megjelenik, a gyors „eligazítás” után jobbnak látjuk egy másik helyiségben folytatni a megkezdett mondatot. — Gyakran én is sokallom azt, hogy minden kisebb jelentőségű üggyel a főmérnökhöz szaladnak — mondja Lantos Lóránt. — De mit tehetnék, ha bennem jobban bizFúrás... Napok óta figyelek egy hirdetést az újságban. Szembeötlő, nagy betűk kiáltják világgá, hogy egy vállalat fúrási segédmunkásokat keres. Csak így egyszerűen: fúrási segédmunkásokat. Nem tudom mi a dolga egy fúrási segédmunkásnak. Lehet, hogy nagyon fontos. Minden bizonnyal nélkülözhetetlenek, mert különben nem keresnék őket ilyen nagyon. Csak az kétséges, vajon az ily módon odakerült fúrási segédmunkásokból egy idő múlva fúrási szakmunkások lesznek? Lehetséges, hogy ehhez alapos fúrási ismereteket nyújtó iskolát is kell végezni? Megannyi találós kérdés. Azért halványan az is felmerült bennem, talán azért "keresnek csupán fúrási segédmunkásokat, mert annál a vállalatnál is bőségben akadnak olyanok, akik a „fúrás” avatott szakértői. — so — Mini-képszolgálat A Balassagyarmati városi Tanács főlépcsőjének fordulójában néhány hete egy nagyméretű, fényképekkel ellátott falitábla került ki. A fényképek az alkotmány napi ünnepség eseményeit ábrázolják. A tanácsra látogatók nemcsak az ünnepség „protokoll” részét láthatták itt még egyszer, örömöt okozott nekik saját maguk vagy ismerőseik kikeresése is. Az ünnepi fénykép-összeállítás után a városi polgári védelmi gyakorlatot részletesen bemutató képek kerültek ki a tablóra. A tanácson elmondták, hogy — amolyan helyi, „mini”-kép- szolgálatként továbbra is folytatják a fontosabb városi események bemutatását. nak, mint a közvetlen vezetőjükben? Ez valahogy az elején alakult így, és azóta is megmaradt gyakorlatnak. Pedig művezetőink ma már jól képzett emberek... A zagyvapálfalvi születésű, Lantos Lóránt még nincs harminc éves. Pálfalván élt, a „A nagyobb önállóság kétszeresen hasznos a fiatal műszakiaknak” — mondja Lantos Lóránt, főmérnök Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, apja üvegcsiszoló, egyik nagyapja lakatos, a másik bányász volt. A tröszt ösztöndíjasaként a Budapesti Műszaki Egyetemre került. Akikkel együtt végzett, valamennyien boldogulnak. felelős „embertervezés9 Ma még nem általánosan érvényes gyakorlat, hogy az „embertervezés” felelősségét Oj szövetkezeti bolt épült .jzécsényfelfaluban, mintegy 900 000 forintos beruházással. A szövetkezet tagsága társadalmi munkával segíti a vegyes- és italbolt felépítését. Az új létesítmény alapozási munkálatainál a tagok eddig is számon kérnék azoktól, akik a vezetők kiválasztásával is foglalkoznak. A szubjektummal, a tudással való felelős gazdálkodás pedig egyre inkább korunk követelményei közé kerül. A salgótarjáni járási pártbizottság a tervezésnek ebből a formájából vizsgázott jelesre, amikor az új telepítésű üzemben a fiatal hőerőgépészt választotta főmérnöknek. Lantos Lóránt a bányánál is a gépészetnél dolgozott, megismerkedett a gépészet minden problémájával, de igazán a „hőerős kérdések” izgatták. Ezért fogadta örömmel a megtisztelő megbízatást, amelynek azóta is felelős munkával igyekszik eleget tenni. Tanulás és látókör A feladat, mint mondja: betölti az életét, de a tanulásból sem szeretne „kiöregedni.” A marxista esti egyetemen a szakosítón szerzett még egy diplomát a mérnöki mellé, s most beiratkozott a hároméves mérnök-közgazdász szakra is. — A marxista képzettség nemcsak a politikai látókört erősítette bennem, de hozzásegít nap mint nap a gazdasági kérdésekben hozott helyes döntésekhez is. Abban az izgalmas helyzetben voltam, hogy a szakosítón egy évvel korábban kezdtem elméletben foglalkozni az új gazdasági rendszerrel, mint ahogy a gyakorlati életben, először kísérleti fokon, ez az egész megvalósult... Közgazdasági szemlélet nélkül ma már a legfiatalabb vezető is visszavonhatatlanul és megmásíthatatlanul „öregnek” tűnik — ez a véleménye a megye egyik legfiatalabb főmérnökének. Pataki László ötven napot dolgoztak. A község a Szécsényi Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet körzetéhez tartozik. Ezért az ÁFÉSZ KISZ-fiataljai vállalták, hogy 3 napi társadalmi munkát végeznek az építkezésen. Sümegi János A vitában felszólalt Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Tsz elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. Elöljárójában elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv során mezőgazdaságunkban soha nem látott fejlődés volt tapasztalható. Ez a megállapítás akkor is helyénvaló, ha az idei nagyon nehéz és szerényebb eredményeket hozó esztendőt is figyelembe vesz- szük. A mezőgazdasági termelés hagyományos formáját sok helyen az iparszerű termelés váltotta fel. Megnőtt a gépek, a vegyszerek, a szakemberek és a szakmunkások jelentősége a gazdálkodásban. Az új gazdaságirányítási rendszer olyan lehetőségeket adott a mezőgazdasági üzemek vezetőinek kezébe, ameiyek kihasználása lehetővé tette a termelés gyorsabb növelését, a jövedelem emelkedését. A gazdasági eredmények mellett előnyös vonása ennek az időszaknak, hogy a dolgozó parasztság életszínvonala nőtt, megközelítette az ipari munkásokét. Szükséges a szakosítás Ezután a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit elemezte Sümegi János. Mint mondotta: a harmadik ötéves terv során, a növénytermesztés olyan eredményeket produkált, hogy a továbbiakban lehetségessé válik a szakosítás, néhány fontos növényfajta iparszerű termesztése. Az állattenyésztésben azonban még gondjaink vannak. Csupán a baromfitenyésztésben és -hizlalásban sikerül megnyugtató eredményt elérni. Sertés- és marhahúsból azonban mindmáig nem tudtuk kielégíteni a lakossá® igényeit. A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés fejlesztésére nagy erőfeszítéseket tettek országos szerveink. Nagyon biztatónak ígérkezik például a szarvasmarha-hizlalásra kidolgozott, úgynevezett kisfalkás kötetlen tartás, amely hazai és külföldi kedvező tapasztalatok után most kezd meghonosodni nálunk. Rendkívül nehezen halad azonban a szakosított tehenészeti telepek kialakítása, az iparszerű technológia megszervezése. Szövetkezeteink többségére ma még a kisüzemi munkafelsxólaiása a szervezés a jellemző. Súlyos gond ez Nógrád megyében is. A területi szövetség felmérése alapján mintegy 4000 tehénférőhely nincs kellőképpen hasznosítva, mert a régi, korszerűtlen technológia, a kultúrálatlan munkakörülmények nem vonzzák túlságosan az embereket az állattenyésztésbe. — A * növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt az a továbbfejlődés feltétele, hogy megfelelő gépek segítsék a munkát — hangsúlyozta a nógrádi képviselő. — Ezért rendkívül nagy örömömre szolgált, amikor a negyedik ötéves terv tanulmányozása során azt láttam, hogy az ilyen gondjaink enyhülnek majd. Nehéz a gépek utánpótlása A jelenlegi állapot azonban aggasztó. Vannak olyan fonto# gépek, amelyeket egyszerűen nem lehet megvásárolni a hazai piacon. A meglevő gépek, berendezések nagy részét a harmadik ötéves terv során, vagy még korábban vásárolták a szövetkezetek. így aztán nem csoda, ha a gépek tekintélyes része műszakilag és erkölcsileg egyaránt elhasználódott. Selejtezésükről azonban egyelőre még nem lehet szó, mert nincs helyettük más. Pedig a szövetkezet előtt álló feladatok, a fejlődés kívánatos üteme egyaránt sürgeti a gépállomány tipizálását, széles skálájú munkagépsorok kialakítását. Ezért az iparban és a kereskedelemiben olyan fejlesztési és szervezési intézkedéseket szükséges foganatosítani, amelyek révén biztosítani lehet az egyik legnagyobb fogyasztó: a mezőgazdaság gépigényének kielégítését. Ezt követően a sajátos nógrádi gondokról, mindenekelőtt a rossz természeti adottságok között gazdálkodó szövetkezetek problémájáról beszélt. Nógrád megyében 75 termelőszövetkezet gazdálkodik, közülük 65 rendkívül mostoha körülmények között. Az elmúlt években államunk hatalmas összegeket fordított a nógrádi szövetkezetek támogatására. — Ügy érzem — mondotta Sümegi János — termelőszövetkezeteink jól hasznosítotParíamentben ták az állam segítségét. Termelési eredményeink figyelemre méltóak. A harmadik ötéves terv átlagában meghaladja a 14 mázsát a kenyér- gabona termése. Országos statisztika bizonyítja, hogy a hasonló körülmények között gazdálkodó szövetkezetek 8,1 százalék bruttó jövedelmet értek el. Nálunk ez 9 százalék. Az eredményes gazdálkodáshoz, a szövetkezeti tagok jövedelmének tartós növeléséhez változatlanul szükség van az állam segítségére. Emellett természetesen maguk a szövetkezetek is erőfeszítéseket tesznek a mostoha körülmények javítására, a gondok enyhítésére. Ezt példázza az erózió elleni szervezett védekezés is. A munkát az ötéves terv során tovább folytatjuk. Egy részét üzemen belül végzik a szövetkezetek, más részét a társulások valósítják meg. Három talajvédelmi és víztársulás alakult ilyen célból a megyében, tevékenységük elismerésre méltó. Az állam támogatósát természetesen e munkánál sem nélkülözhetjük. Összefogással a jobb ellátásért A nógrádi mezőgazdasági üzemek célja az, hogy minél több és minél jobb minőségű áruval lássák el a lakosságot. Ezt a célt hozza közelebb a kis üzemek összefogása, a közös gazdaságok társulása. Végezetül ugyancsak megyei, de egyben országos gondot, a nemzedékváltás problémáját, a megoldás lehetőségeit elemezte Sümegi János. Mint mondotta, a nógrádi gazdaságokban a tagok 35 százaléka járadékos és nyugdíjas. Ez a szám a közeljövőben újabb 30 százalékkal növekedik. A munkaerő-gondokat már most az egyre növekvő munkabérek jelzik. Mindent megkell tenni annak érdekében, hogy a kifizetett magas munkabérek mögött nagyabb legyen a termelési érték. Olyan munkakörülményeket kell teremteni, hogy a dolgozók szívesen maradjanak a szövetkezetben, és jól hasznosítsák a munkaidőt. Csak így lehetséges megvalósítani mindazokat a feladatokat, amelyek a negyedik ötéves terv során a mezőgazdasági nagyüzemekre várnak — fejezte be Sümegi János. Segítenek a tagok Változó árak moiiett — növekvő kereslet Mi az oka annak, hogy Balassagyarmat élen áll a ruházati és iparcikkek forgalmának emelkedésében? Erre a kérdésre próbáltak választ ad- di a közelmúltban az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szakemberei, a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentésben. Nőtt a vásárlóerő A forgalom növekedése — számokkal kifejezve — imponáló. A város tizenegy ruházati és tíz vegyesipari üzlete ez évben előreláthatólag 136 000 000 forint értékű árut hoz forgalomba — 55—56 százalékkal többet mint öt évvel ezelőtt. Az országos értékesítés aránya mintegy tíz százalékkal kevesebb ennél. Különösen az iparcikkek forgalmában volt nagy a növe- kezés a bázisév száz százalékához képest idén 160 százalékra lehet számítani. Kétségtelen, hogy a növekedéshez jelentős mértékben a lakosság vásárlókedve járult hozzá. A városban az utóbbi években egymás után létesülnek az ipari üzemek, nőtt a 'vidékről bejárók száma, s növekedett a lakosság vásárlóereje. A forgalom várakozáson felüli kialakulásához azonban a gyár-tó és forgalmazó szervek tevékenysége is hozzájárult. A ruházati és iparcikkeknél maradva, az eltelt évek során az Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat például tervszerűen, tudatosan módosította árukészletének összetételét és választékát. A gazdaságirányítási reform első évében országszerte megnyilvánult igyekezet a készletek csökkentésére nem szolgált volna a vásárlóközönség előnyére — így a vállalat továbbra is a gazdag, a vevők divatigényének megfelelő nagyobb áruválaszték beszerzésének politikáját választotta. E politika helyességét igazolta, hogy 1969 januárjától kezdve ismét a forgási sebesség lett a hitelszükséglet igénylésének legfőbb mutatója. Több helvről — többtélét Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt, 1965-ben a vállalat mindösz- sze 192 helyről, az idén már 251 szállítótól szerzi be áru- szükségletét. A beszerzési források megsokszorozódása nemcsak azt jelentette, hogy sikerült a választékot bővíteni, hanem azt is, hogy a nagykereskedelmi vállalatoktól be nem szerezhető cikkek egy részét sikerült közvetlenül a gyáraktól megvásárolni. A balassagyarmati Szabó. Ktsz munkája például nagy segítséget jelentett altkor, amikor a Női és Leánykaruha-nagy- kereskedelmi Vállalat nem tudott laminált kabátot vagy olcsó nyári ruhát szállítani. Az sem lebecsülendő szempont, hogy így, a termelőtől olcsóbban lehet vásárolni — és a kapott árengedményben végső soron a vásárlók is részesülnek. Az iparcikkvállalatnak igen jó a kapcsolata az Ipoly Cipőgyárral és a Budapesti Finomkötöttárugyárral, bár az utóbbi csak féléves szállítási határidőt vállal havi ütemezés nélkül. A kereskedelmi forgalom emelkedése szempontjából előrelépésnek számít, hogy a vállalat néhány éve — az országban elsőként — a kis alapterületű, egymás mellett levő egységeket összekapcsolta, vásárlóközpontokat alakított ki. Az első kísérleti egység nyolc ruházati boltból tevődik ösz- sze. Azóta két újabb — úgynevezett nagyegység alakult ki; még egy ruházati és egy papírjátékbolt. A csecsemő- és gyermekruhák, valamint a lakosság széles rétegeit érintő más cikkek beszerzési árát a vállalat csupán az előírt haszonnal növeli. A nyilvánvaló cél az, hogy a forgalom inkább a mennyiség, mintsem az árak emelkedésével növekedjék. Sajnos, a szolid árpolitika ellenére némely árucikk árát így is gyakran kell változtatni. Bár az idén lényegesen kevesebb a fölösleges ármozgatás mint a reform első két évében, néhány nagykereskedelmi vállalat, például az Autó- és Alkatrész-kereskedelmi, a Papír- és Irodaszer-kereskedelmi, vagy a Vastömagcikk-ér- tékesítő Vállalat még ma is változó árakkal szállítja ugyanazon áruit. A szállítók általában termelői árváltozásra, a termelők az alapanyag árának változására hivatkoznak. (És az alapanyag-szállítók? Azok a késztermékek árainak indokolatlan változására?) Csak az ipar? A forgalom növekedése még nagyobb lehetett volna, ha sikerült volna kielégíteni a normálistól eltérő méretigényeket. Többek között ez a magyarázat arra, hogy a női konfekció értékesítésében a fejlődés üteme az átlagosnál kisebb volt. Ha a hiány okait keressük, elsősorban azt . kell megemlíteni, hogy az ipar — a biztonságos termelés érdekében — csak azokat a cikkeket gyártotta, amelyekre korábban stabil megrendeléseket kapott. Ugyanakkor viszont a nagy- és a kiskedes- kedelem is elmarasztalható: elhanyagolták az olcsó, extra méretű árucikkek rendelését, s a nagyabb nyereséggel eladható áruk forgalomba hozása került előtérbe. A számokkal bizonyítható eredmények az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál folyó munkát dicsérik. A hibákból viszont tanulniuk kell — egyes árufajták hiányáért nem lehet csupán az ipart okolni. B. L. NÓGRÁD — 1970. október 3., szombat 3
