Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
AZ OLVASÓK Jogi tanácsadó Az áthelyezéshez való hozzájárulás a vállalat döntésétől M. B. olvasónkat az erdő- gazdaság kikérte, munkahelyén azonban ehhez nem járultak hozzá. Panaszát is elutasították. Kérdezi: orvosolható-e sérelme? Olvasónknak nem adhatunk kedvező választ. A Mü.M. és a SZOT közös elvi állásfoglalása szerint a más vállalathoz történő áthelyezéshez való hozzájárulás a vállalat hatáskörébe tartozó olyan kérdés, amelyben a vezető belátására van bízva a döntés. Ilyen esetekben pedig a meghozott döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Azt olvasónk is megteheti, ha minden áron el akar menni a vállalattól, hogy munkaviszonyát felmondja. A felmondás esetén, ha munkakönyvébe a „Munkaviszony megszűnt” bejegyzés kerül, új munkahelyén hátrány nem éri, más esetekben is csak annyi, hogy mindazon esetekben amikor a jogszabály valamilyen jogosultság elnyeréséhez a munkaviszonyban eltöltött időt rendeli figyelembe venni, azt ilyenkor, mint például a jubileumi jutalom, felmondási idő stb. nem vehető figyelembe mindaddig, amíg a korábbi munkaviszonyokat ismét be lehet számítaná. Jár-t- szabadság a mellékfoglalkozás után? Zs. Gy-né olvasónk mellékfoglalkozásában nem kapott szabadságot, és panaszát is elutasították. Hozzánk fordult tanácsért, melyet röviden az alábbiakban adunk meg részére: Mellékfoglalkozású munkahelyén tévedésben vannak, és olvasónk jogosan kéri e munkaviszonya után is a szabadságot. A rendelkezések szerint ugyanis másodállásban, mellékfoglalkozásban eltöltött időre ugyanúgy megilleti a dolgozót az alap- és pótszabadság, mint a főfoglalkozásban levő dolgozóikat. Egyet azonban szem előtt kell tartani. Mégpedig azt, hogy a mellékfoglalkozású dolgozó, ha nem végez a hét minden napján munkát, akkor szabadságát annak arányában csökkenteni kell, annyival, amilyen arányban a ledolgozott munkanapok száma kevesebb a hét munkanapjainak számánál. Olvasónk a törvényesnél rövidebb munkaidővel dolgozik a mellékfoglalkozásában, mégpedig a hét három napján végez csupán munkát, így az egyébként megillető szabadságnak csak a felét kaphatja. Az átlagkereset is megilleti az általános szabályok szerint, mégpedig munkaidejével arányos időre, a mellékfoglalkozásban elért kereset figyelembevételével. A mellékfoglalkozásban, másodállásban dolgozók figyelmét azonban felhívjuk arra, hogy ha az egyes munkaviszonyokban eltérő mértékű szabadság illeti meg, akkor abban az állásban ahol már nem jogosult szabadságra, köteles munkáját ellátni atakor is, ha másik állásában szabadságát tölti. O. L.-né ktsz-tag problémáját is itt válaszoljuk meg. Részére nem adhatunk kedvező választ, és helyesen jártak el a szövetkezetnél, amikor a második foglalkozása után a személyi alapmunkadijának csak a felét kapta meg. Ezzel kapcsolatban utalunk a 6/1969. OKISZ-vezetősóg határozatára, amely szerint, ha a szövetkezeti tag munkáját a szövetkezetnél nem főfoglalkozásban végzi, hanem főfoglalkozásként munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló más szövetkezeti tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll, és munkaideje a szövetkezetnél a fő- foglalkozásban végzett munkájával azonos időtartamra esik, a szövetkezettől személyi alapmunkadíjának csak a felét kaphatja meg. napi 6 órás munkaviszony), az anya a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult, ha a próbaidővel vagy meghatározott időre létesített munka- viszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik. Az ismertetett rendelkezés szerint tehát olvasónk jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre. Itt utalunk még arra is, hogy a segélyt akkor is tovább kell folyósítani, ha a meghatározott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett flzetésnél- küli szabadság ideje alatt szűnik meg. F. K.-nénak is itt válaszolunk, aki előbbi olvasónkhoz hasonlóan az NDK-ban akar munkát vállalni, Magyarországon nincs munkaviszonya, iskolai tanulmányait ez év végén fejezi be. Jogosult lesz-e ő a gyermekgondozási segélyre? — kérdezi tőlünk. A gyermekgondozási segélyre az a dolgozó nő is jogosult — így ez utóbbi olvasónk is —, aki bármely iskola, tanintézet nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít, legalább napi 6 órai munkaidővel é6 fizetés nélküli szabadságot vesz ki erre a célra. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy ez utóbbi eset-* ben a jogosultság megállapítására a megyei tanács vb munkaügyi osztálya jogosult. Napi gondok* panaszok Sok levSl érkezik a NÖCRÁD Szerkesztőségébe, amelyekben olvasóink a mindennapok apró gondjatt, bevásárlási nehézségeket, a filléres hiánycikkek okozta bosszúságokat írják meg. N. K.-né Salgótarjánból, a piros cipőfűző hiányát panaszolja. „Nem nagy ügy, amiről írok önöknek — írja —> mégis meggyőződésem, hogy nagyon sok szülőt érint Salgótarjánban, de bizonyara a környékén is. Nevezetesen, ritkán lehet piros gyerek- cipőfűzőt kapni. Az elárusító- nő az üzletben azt mondta, az ipar elsősorban a gyárakat elégíti ki, csak utána szállít az üzleteknek. Piros gyerekcipőt viszont lehet kapni, de mit ér, ha nincs belevaló fűző? Filléres dolog, és lám, mégis gondot okoz." Olvasónknak igazat adva, megkérdeztük Szalai Mihályt, a Centrum Aruház áruforgalmi osztályvezetőjét, mi a helyzet a cipőfűzővel? — Valóban nem lehet kapni, bár minket nem érhet vád, mert megrendeltük a Nagykereskedelmi Vállalattól. Sajnos, nem ez az egyetlen filléres hiánycikk. Főként a rövidáruosztályon vannak gondok. E cikkek fogyasztói ára olyan alacsony, hogy az iparnak ráfizetéssel jár a gyártása. Előfordul, hogy egyes cikkeknek az árát indokolatlanul felemelik, vagy néha az egész országot be kell járni értük. Annyit mondhatok: rajtunk nem múlik, mi is várjuk, hogy ezt az árut megkapjuk. Hová lettél kályhacso? A következő levél nemcsak nógrádi, hanem országos problémát érint. Nevezetesein arról a kályhacsőről van szó, amit nem lehet kapni. Pázmándi József írja: „Egy hónapja vettünk egy tnáni-kalor elnevezésű olajkákyhát. Csövet is kértünk hozzá, mert anélkül nyilvánvalóan nem lehet használni. Az eladó azt válaszolta; kályhacsövet sajnos, nem tud adni. Majd hozzátette: pár nap múlva nézzünk be, bizonyára megérkezik a cső, mert megrendelték. Azóta jó egy hónap múlt el, de a cső még most sem érkezett meg. Egyetlen üzletben sem lehet kapni, mindenütt az a válasz, mi is várjuk, de nem jön. Pedig a kályha füstcső nélkül any- nyit ér, mint az autó kerekek nélkül. Javában benne vagyunk az őszben, már fűteni kéne. Drága pénzért megvettük az olajkályhát és mégis fázunk a szobában. Most már csak azt szeretném tudni, miért gyárt az ipar kályháit és a kereskedelem miért adja el, ha nincsen hozzá cső?” A kályhacsőügy országod problémává dagadt. Foglalkozott vele többek között a Nép- szabadság is, és megállapították, hogy mintegy 850 ezer füstcső hiányzik az országban. Bár olvasónkat egyáltalán nem vigasztalja, hogy mások is hasonló gondokkal bajlódnak. Nyilvánvaló, hogy tenni kell valamit, méghozzá hamarosan. A kereskedelem várja a füstcsöveket és várják a vásárlók is. Szinte elképzelhetetlen, hogy az országban ne akadna olyan szövetkezet vagy gyár. amelyiknek ne volna gazdaságos és kifizetődő ennek a cikknek a gyártása. Ha másként nem megy, hathatós központi intézkedésekre van szükség! Akkor talán a kályhához lesz cső is. — os — Érdemleges intézkedés A munkaerő-kooperációs egyezmény alapján az NDK- ban eltöltött munkaviszonyt a gyermekgondozási segélyre jogosultság szempontjából figyelembe kell-e venni? P. I.-né olvasónk az NDKban akar munkát vállalni tekintettel arra, hogy férje az NDK-val kötött munkaerő- kooperációs egyezmény keretében külföldön dolgozik. Azit kérdezi, mi a teendője, hogy gyermekgondozási segélyre való jogosultságát ne veszítse el. Levelében megjegyzi még azt is, hogy itthon meghatározott időre szóló munkaszerződése van, amely az alatt az idő alatt járna le, amíg NDK- ban vállalna munkát. Az érvényes rendelkezések szerint, ha a segélyhez szükséges egyéb feltételek megvannak (szülés előtti 12 hónap, Utazik a kenyér A Nőgrád megyei Sütőipari V. Z. sz. telepén (acélgyári) levő péküzemében finom kenyeret sütnek. Ennek híre is van. Jönnek Ide a város minden részéből. Ha még egyszer- annyit sütnének, az Is elkelne. Aki megízlelte, megkedvelte a puha ropogós kenyeret, még sorba is áll érte. Sajnos az utóbbi időben elég körülményesen jutunk hozzá. Nem tudom ki találta ki, de egyszerűen az itt sütött kenyeret elszállítják Zagyvára, ugyanakkor a város másik pékségéből kenyeret hoznak ide éladásra. Ml ebben a ráció? Rendben van, másutt is legyen jé kenyér. De minek kell utaztatni fölöslegesen a kenyeret. A szállítás rontja a minőségét és azt hiszem pénzbe is többe kerül. Az a tanácsom, a többi vásárló nevében is, hogy jöjjenek el ide a pékek tanulni. Tudják meg, hogyan kell jé kenyeret sütni. Ha majd így lesz, megszűnik a sorban állá« és nem kell a kenyeret ide-oda utaztatni. Pálfi László nyomdász A NÖGRÁD-ban megjelent „Hol a gázpalack” c. újságcikkre az alábbiakat közöljük: A cikk által jelzett Időpontban a balassagyarmati gáz- cseretelepünkre kihelyezett két gépkocsink meghibásodott, és ezért a cseretelephez tartó zó 46 minitelepes községben nyolc napon keresztül gázt szállítani nem tudtunk. A gépkocsi megjavítására anyaghiány miatt a salgótarjáni autójavító vállalkozni nem tudott. A meghibásodott gépjár művek pótlására megrendelést adtunk a balassagyarmati tsz, AKÖV és a balassagyarmati ÁFÉSZ-nek. Megrendelésünket teljesíteni nem tudták gépkocslhiónyra, Illetve szállítási kapacitásuk lekötöttségére való hivatkozással. A balassagyarmati járási NEB segítségét kértük, hogy a területen jelentkező nagymérvű gázhiámyt szállítójármű biztosításával megszüntethessük. A NEB kérésére a gépkocsit csak nyolcnapos eltolódással sikerült beállítani. A gázpalack hiánya Nógrád megyében 46 községet érintett. Hogy a jövőben hasonló jellegű szállítási kimaradás ne következzen be, olyan intézkedést tettünk, hogy rövid időn belül jelenlegi szállítási kapacitásunkat egy új gépkocsi beállításával kétszeresére emeljük. Ezzel az intézkedésünkkel remélhetőleg elértük, hogy a jövőben a gázellátottsággal kapcsolatban hasonló kifogások Nógrád megye területén nem jelentkeznék. Tiszántúli Gázszolgáltató éa Szerelő Vállalat egri üzemegysége Mi lesz az olajjal? Mátraszelérül küldte levelét K. Józsefné. leírja,, örömmel olvasta a NÖGKAD-ban, hogy Salgótarjánban házhoz szállítják a MEKALOR háztartási lütöolajat. Olvasónk vásárolt egy szép, fehér olajkályhát, de fűteni sajnos, nem tud vele. Hideg van, de olaj nincs. Hordót nem lehet kapni, hogy legalább két hordóval megvegyenek és hazaszállítsák. Húszliteres kannákban se Kisterenyéről, se máshonnan nem lehet buszon szállítani mert nehéz. Nem beszélve arról, hogy két-három naponként nem is lehet utazgatni az olajért. Egyre több lesz az olaj kályha-tulajdonos falun la, ezért az 6 nevükben is azt javasolja olvasónk: az AFOR valamiképpen oldja meg, hogy legalább egyszer vagy kétszer Is kiszállítsák gépkocsival a fűtőolajat. Válaszolt az illetékes: Kicsi lett a forgalom A NÓGRÁD szeptember 24-i számában megjelent „Cserháthaláp posta» nélkül” című cikkünkre az illetékes a következőket közli: A Cserháthaláp községben működő fiókposta olyan kis forgalmat bonyolított le, hogy működését 1966. május 31-én megszüntették. Azóta a község lakóinak száma még inkább csökken. Az 1970. évi népszámlálási adatok szerint mindössze 558 ember lakik a faluban A Posta Vezérigazgatóságának állásfoglalása szerint minden 600 lakosnál nagyobb községben az ötödik ötéves terv végéiig önálló postát létesítenek.' Mivel Cserháthaláp ezt a szintet nem éri el. itt továbbra sem tudunk postát üzemeltetni. Cserháthaláp ilyen irányú igényeit külterületi kezelő járat útján biztosítjuk. Nagy Béláné Budepest—Vidék Postaigazgatóság vezetője 1 Meddig kell várni?... Ortopéd cipőt viselek. Ez teszi könnyebbé a járásomat. Évente egy pár cipőre kapok kiutalást az SZTK-tód, Ennek alapján a Karan cg utcában levő cipész ktsz készíti el a cipőt. Ez az eljárás, de amíg a cipőt megkapom ugyancsak járkálhatok. Mindig azt mondják, nézzek be ekkor, nézzek be akkor. Hónapokig hiába kilincselek, cipő nincs. Szívesen hordanék én rendes cipőt. de ha egyszer nem lehet. Nem tudom, a ktsz-nek nem kifizető a gyártása? Mién jár- káltatják ennyit az embert!? És még valamit: Évék óta van alkalmam ismerni a szövetkezet termékét. Meg kell mondanom, nagyon gyenge anyagból készítik a cipőt. Évente csak egy kiutalást ad az SZTK, de három hónaponként kell javíttatnom. Problémámmal nem vagyok egyedül. Akik ortopéd cipőre várnak, azok igazán sokáig várnak, ugyan úgy mint én. De meddig? Gregus Géza portás , NÓGRÁD — 1970. október 23„ péntek ASZODY JÁNOS: A KRIMINALISZTIKA fcala*«lGs TÖRTÉNETE remtve a szervezett bűnözők nünk, amely a mai amerikai számára. Másodsorban azért, társadalomban uralkodik ott, mert a fokozódó bűnözés gyö- ahol lövöldözni nem erkölcs- kereit főleg az erőszaknak ab- telén, hanem férfias, szép dóban a légkörében kell keres- log. Az erőszak mítosza Az Amerikai Egyesült Államokban a gyilkosságok 53 százalékát lőfegyverrel követik el. 1900 óta az USÁ-ban 750 000 embert öltek meg a golyók, ami felülmúlja az ebben az időszakban viselt háborúkban elesett amerikai katonák számát. „Az állam megköveteli a gépkocsik bejegyzését és engedélyhez köti az eb tartást. A szövetségi kormány szigorúan ellenőrzi a dohány, a szeszes italok, a kábító- és gyógyszerek vásárlását és használatát. Miért képeznek kivételt a lőfegyverek? Az USA-ban könnyebb fegyvert vásárolni, mint penicillint. Az utóbbihoz orvosi receptre van szükség, az előbbi megvásárlásához viszont semmilyen Írá6 sem kell. Egyes becslések szerint a magánkézben levő fegyverek száma 200 millió, tehát hozzávetőleg minden lakosra jut egy fegyver, vagy minden négyzetkilométerre húsz fegyver.” Lőfegyverek? Rendkívül tág fogalom. Alain Clément leírja, hogy bárki vásárolhat akár olyan kis tankelhárító ágyút is, amelyiknek oly nagy sikere volt az amerikai gengszterek között. Mivel eredményesen „vetették be” a páncél- szekrények ellen, a szövetségi kormány kénytelen volt közbelépni. A fegyverek mint a bűn eszközei sokat fejlődtek a háború óta. De bűnözés fokozódásában a fő szerepet nem a fegyverek tökéletesedése, hanem nagy elterjedtségük játszotta. Éppen ezért kétséges, hogy a fegyverviselést és a fegyverek adás-vételét betiltó törvény, még ha létezne is ilyen, megoldaná-e ezt a kérdést. Elsősorban azért, mert tüstént megjelenne a tiltott fegyverkereskedelem, mint ahogy a szesztilalom éveiben megjelent a szeszcsempészet, újabb jövedelmi forrást teBizonyára ismerik az anekdotát az amerikai gyerekekről, akivel közük, hogy meghalt a nagypapája. „És ki lőtte le?” — kérdezi ártatlanul a kisfiú, aki számára a természetes halál fogalma ismeretlen, de aki az erőszakos halállal — s ez már nem tréfa! — lépten-nyomon találkozik: * televízió képernyőjén, a képeslapokban, a moziplakátokon, sőt még a játékboltok kirakataiban Is. A ,,comics-strips”-ok, vagyis a képregények a múlt század végén jelentek meg az Egyesült Államok újságaiban, az olvasó szórakoztatására. 1935 körül aztán kötetekbe foglalva behatoltak a könyvesboltokba is. Feltűntek tehát az úgynevezett „comics- books”-ok, s ezekkel együtt megjelent a „szuper”-ek nemzetsége is: a Superman, a Su- perboy, a Superamerican; ezután következett a „szörnyetegek” sorozata: Frankenstein, Drakula, Fantomas, Diabolic. Satanic. Infernal, Criminal. Tekintet nélkül arra a politikai szerepre, amellyel szerzőjük őket felruházta, e „hősök” valósággal versengtek a különböző gyilkolási módszerek alkalmazásában. 1950-től kezdve a szuperek és a szörnyetegek elárasztották a nyugat-európai piacot is. E képregényeket, az utóbbi időben az ezeket kiegészítő fényképregényeket, valamint a futószalagon gyártott úgynevezett ,/kalandregényeket” — amelyek egymást licitálják túl az erőszak és a borzalmak ábrázolásában —, olyan emberek milliói olvassák, akik könyvesboltban ugyan még sosem jártak. Az erőszak járványa mindinkább elönti az irodalmat, a színpadot, a vetítővásznat, a képernyőt! Arthur Penn Bonnie and Clyde című filmje, ez a „gengster-etory”, egy bankrablópárról szól, akik 1934 körül „működtek”. Clyde Bar- row és Bonnie Parker, a szerelmes gengszterpár tulajdonképpen DiUinger bandájához tartozott és tizenkilenc gyilkosságot követett el, mielőtt kézre került. Mindkettőt halálra ítélték. Mégis sikerült megszökniük a hunts- villei (Texas) börtönből és Dillinger segítségével a mexikói határ felé menekülniük. Egy erdőben azonban az FBI hat embere várt rájuk. Heves tűzharc, s a rendőrök ezer golyójából kilencvennégy célba talált. A gengszterpárt utolérte sorsa. Nincs semmi tragikus, hősies, vagy romantikus abban, hogy a gyilkosok elnyerték megérdemelt büntetésüket. (Folytatjuk)
