Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYEDI!JETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. EVE., 249. ArtA 8ö 1970. OKTOBER 23., PÉNTEK Nyilvánosságot! A kongresszusi munka ver­seny úgy fokozódik napról napra, alhogy közeleg, a szám­adás ideje. Mi valósult meg az ígéretekből? A legtöbb he­lyen a munkások az elért eredményeik és a lehetőségek mérlegelése, után még kiegé­szítik felajánlásaikat. A téglagyárakban például addig szorgalmazzák a nyers gyár­tást, amí g az idő engedi. A salgótarjáni cipészek a na­pokban ígérték, hogy eredeti felajánlásukat megtoldják; 500 pár nőd bundalábbelit gyár­tanak. Ezzel kívánnak hozzá­járulni. hogy megyénk as­szonyainak, lányainak ilyen igényét jobban kielégítsék. A munkások versenykedve vég­ső soron ainyaigi erővé válik ott, hol ezt elősegítik. A verseny lendülete azon­ban a jelenleginél nagyobb nyilvánosságét követel. A munkások joggal elvárják, hogy rendszeresen értékeljék végzett munkájukat, felaján­lásaik teljesítését. A legtöbb helyen ez megtörtént, de azént szép számmal akad üzem, vállalat, ahol az év vé­gét várják gondolván, akkor úgyis minden kiderül. Káros szemlélet az ilyen, mert gá­tolja, fékezi a verseny üte­mét. Van, ahol a versenytáblák frissen tájékoztatnak a szép eredményekről, de a lemara dósokról is, Mennyivel más­képpen van az ilyen üzemek­ben, ahol ösztönöznek még arra isi, hogy egy-egy lema­radó brigádnál megvizsgálják az okokat. A legtöbb esetben nem is a munkásokon múlik az ígéret nem teljesítése, ha­nem a feltételek hiányán. Hiába van. versenykedv, ha nincs időben anyag, várni kell az alkatrészre, rossz a munkaszervezés. Olyan je­lenségek ezek, amelyekre idő­közben kell felfigyelni és ter- mésizetesen tenni is azért, hogy ezek az akadályok meg­szűnjenek, Ezért is fontos a verseny nyilvánossága. Sok üzemünkben eléggé drága pénzért készítettek dí­szes versenytáblákat. Csúnya látvány, ha ezek üresen áll­nak. Ezeknél többet ér, ha egyszerűbb ig a tábla, de rendszeresen tájékoztatja a dolgozókat az eredményekről. Olyan ösztönző erő a jó ver­senynyilvánosság, amit sem­mi mással nem lehet pótol­ni. Szükséges ehhez viszont az is; hogy legyen gazdája a versenynek. A gazdaságii ve­zetés és a szakszervezeti szer­vek együttesen, és nem kü- lön-külön felelősek érte. Igaz, a versenynek általában min­denütt van személyi felelőse is, de elég sok helyen, sok más él-foglaltság miatt, ez a munka sokadrendűvé vált. Kétségtelen, vannak nagyon lelkes, és az ötletekben gaz­dag versenyfelelősök, akik­nek munkája igen eredmé­nyes. A kongresszusi munkaver­seny finise következik, és egyre fontosabb, hogy az ér­tékelés, a nyilvánosság ne késlekedjék. Az eredménye­ket még fokozni lehet és több helyen szükséges is. Az idő halad, bőven van még pótol­ni való, hiszen aiz elmúlt há­romnegyed év alatt nem min­dent sikerült megvalósítani időarányosan a kongresszus tiszteletére tett felajánlásiak­ból. Az élenjáróknak jár az erkölcsi elismerés, ugyanak­kor szükség van. még az el­maradók biztatására is. En­nek igen jó eszköze a verseny nyilvánossága, amit ha jól biztosítanak, végső soron anya­gi erővé válik. Az értékelés egyrészt számonkérés is. A nyilvánosság elősegítése vi­szont kötelesség a munkások­kal szemben. Nagyobb nyil­vánosságot kell biztosítani a versenynek. B. J. Ax elnökség támogatja ax acélgyár kexdeményexését A kongresszusi felajánlások valóra válnak Tegnap! ülésén az SZMT • elnöksége a többi között fog­lalkozott a X. pártkongresz- szus tiszteletére indított szo­cialista munkaversennyel. Megállapította, hogy az áp­rilisi jubileumi események után a szocialista munkaverseny rhegyénk üzemeiben szerve­zetten és zökkenőmentesen folytatódott a X. kongresszus tiszteletére. A vetélkedés új tartalmat kapott, új ösztönzést adott a dolgozóknak. Ebben a vállalati gazdasági és társadalmi szervek irányító, szervező tevékenysége mellett nagy szerepe van a szocialis­ta brigádoknak, a KISZ által szervezett ifjúsági kollektí­váknak, kezdeményezésüknek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a pótfelajánlások­kal növelt célkitűzéseket az el­ső fél évben 8,6 százalékkal szárnyalták túl. A minőség ja­vításával, illetve a selejt csök­kentésével az ígért 505 ezer forint helyett 895 ezer forintot értek el. A salgótarjáni sík­üveggyárban 73 ezer négyzet- méterrel több üveg került ki az üzemből, mint amennyit év elején ígértek a dolgozók. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat legjobb ver­senyzői között 200 ezer forin­tot osztottak szét. Csak az elismerés hangján lehet szólni az ifjúsági brigádok tevékenységéről. Az acélgyárban a Lenin-bri- sád a fluktuáció megszünteté­sét tűzte célul, ugyanakkor megígérte, hogy negyven fia­talt felelősségteljesebb munka elvégzésére tesz alkalmassá. A síküveggyárban folyó re­konstrukciót KISZ-védnökség alá helyezik. Űj ifjúsági bri­gádok alakultak az ELZETT szécsényi gyáregységében. A munkások sokoldalú fe­lelősségét és áldozatkészségét mutatja, hogy a nemzeti jö­vedelem egy százalékos túl­teljesítésére kezdeményezett akciót majdnem minden üzem­ben magukévá tették. Sokan vállaltak túlmunkát heti pi­henőnapjukon és a szabad szombatokon. Voltak gyárak, ahol soron kívül biztosították az árvíz sújtotta területekre szükséges anyagokat. Azok helyett, akik az árvízvédelem­ben közvetlenül részt vettek a kollektíva többi tagja dol­gozott nagy erőfeszítéssel. Majdnem minden vállalat fejlesztési és részesedési alapjának egy részét fel­ajánlotta a bajba jutottak­nak. A munkaverseny eredmé­nyei azt mutatják, hogy va­lóra válnak az év elején és év közben tett ígéretek, ami vállalatok eredményes gaz­dálkodásában is tükröződik. Űjabb kezdeményezésként lá­tott napvilágot a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói­nak felhívása: november else­jével kongresszusi hónapot tartanak. A vitában felmerült kérdé­sekre Lipták József, az SZMT vezető titkára válaszolt. Az el nökség egyetértésével üdvözölte az acélgyáriak kezdeményezését és támo­gatásáról biztosította. Arra kérte a megye többi üze­meinek dolgozóit, hogy a szükségleteknek és az ige nyéknek megfelelő célokat tűzzenek maguk elé, ha kong­resszusi hónapot vagy hetet szerveznek. November 7-re befejezik Nagybátonj'ban és Pásztó» kábelfektetés Az ÉMASZ Salgótarjáni Üzemigazgatósága kivitelező részlegének idei tervében 16 millió forint felújítási és kar­bantartási munka szerepel. Az év eddig eltelt időszaká­ban ebből tizenkét és fél­millió forintot teljesítettek. A nyereség — tekintettél arra. hogy az igazgatóság dolgozói a megyének több pontján dol­gozóiak, s tevékenységi körük eléggé elaprózódott, ezen kí­vül munkájuk inkább munka-, mint anyagigényes —, elég alacsony, csupán 5—6 száza­lék. A vártnál két százalékkal alacsonyabb. A programban a megye szá­mos községében és hálózati szakaszán végeztek felújítást. Többek között Pasztán, Nóg- rádkövesden, Magyargécen, Petőfibányán, Ságújfalun, Dej- táron, Bercelen, Ipolyvecén, Rimócon, Etes-Albert-aknán és Vizsláson, Kábelfektetési munkálato­kat az év első háromnegyed • évében Salgótarján több ré­szén végeztek. A negyedik öt­éves tervben felépülő garzon­ház és filmszínház területének előközművesítése során, más­fél millió forintos költséggel 10 kV-os kábelpárt fektettek le. Az Arany János úti 25. és 26. jelű épületek megfelelő villamosenergia-ellátása érde­kében is megkezdték a 10 kV- os kábelek fektetését, azonban az építkezés elhúzódása miatt a munkálatokat félbe kellett szakítani. A kivitelezés folyta­tásának előfeltételeként a tra­fóállomás még eddig nem ké­szült el. Ezek az akadályok a mun­kaeltolódások és programmó­dosítások sorát okozták. A ki­esés pótlására más területen kellett nagyobb értékű mun­kába fogniuk. A megye kü­lönböző községeiben 700 000 forint értékben bővítették a villám osenergia-hálózatot. Megkezdték Nagybátonyban és Pásztón a 20 kV-os kábelfek­tetési munkákat, amelyeket — a szerelőbrigádok kongresszusi vállalásai eredményeképpen — várhatóan november 7-ig be­fejeznek. A kábelfektetéshez szüksé­ges transzformátor-állomások kiépítéséhez — különösen a csillagházaknál levő állomás­nál — értékes segítséget ka­pott az üzemigazgatóság a Nógrád megyei Beruházási Vállalattól. Kétmillió forint értékű já­rulékos munkára került sor Szécsény térségében. A ter­melőszövetkezet pulykafarm­jához nagyfeszültségű sza­badvezetéket építettek ki, és különböző technológiai szere­léseket végeztek, amellyel megoldódott a farm zavartalan energiaellátása. Az év hátralevő időszaká­ban még a megye több köz­ségében mintegy 200 000 fo­rint értékű hálózatbővítési munkát végeznek. A nagybá- tonyi és pásztói kábelmunká­kon kívül 2,2 millió forint ér­tékű felújítási munka vár az igazgatóságra Karancsberény, Nógrádsáp és Nemti községek­ben. Ülést tartott Uflinisa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ta a gazdasági irányító szer­vek ez évi tevékenységéről szóló jelentést. Az illetékes miniszterek számos rendelke­zést hoztak a főbb gazdaság­politikai célok megvalósítása érdekében a termelés haté­konyságának növelésére, a beruházási tevékenység, a munkaerő-gazdálkodás, az in­formációs rendszer fejlesztésé­re, az árak fokozott ellenőrzé­sére, a lakosság ellátásénak javítására. A jelentést a Mi­nisztertanács tudomásul vette, egyben utasította a miniszté­riumok, az ágazati irányító szervek vezetőit az érvényben levő határozatok következete­sebb végrehajtására. A Minisztertanács megvitat­ta a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter közös előterjesztését a vállalati jö­vedelem- és bérszabályozás rendszeréről. Az erről hozott kormányrendelet egyebek kö­zött újra szabályozza a nye­reségadózást, az érdekeltségi alapok képzését és felhaszná­lását, a bérgazdálkodást, va­lamint a városi és községi hozzájárulást. A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ar­ról tett jelentést, hogy bár az idei burgonya-, zöldség- és gyülmölcstermés alatta marad a tavalyinak, az igényeket ál­talában ki tudják elégíteni. A Minisztertanács a jelentést tu­domásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi mi­niszter előterjesztése alapján a nyugdíj és egyéb rendszeres ellátások összegének évenkén­ti emelésére a kormány ren­deletet hozott. Ennek értel­mében 1971. január 1-től a korábban megállapított nyug­díjat és több más ellátást 2 százalékkal felemelt összegben folyósítják. Jövőre a nyugdí­jakat már a felemelt összeg­ben állapítják meg, s a követ­kező évtől ezeket is — a ko­rábban megállapított nyugdí­jakkal együtt — automaitiki*- san emelik évente 2—2 száza­lékkal. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és az igazságügyminiszter közös elő­terjesztését a társadalombizto­sítási jogszabályok egységesí­tésének és egyszerűsítésének irányelveiről. Ennek alapján a különféle szabályozásokat úgy egységesítik, hogy az érintet­tek kedvezőbb helyzetbe ke­rüljenek. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kor­mány módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit és a fogászati ellátást kiterjesztette a me­zőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezetek tagjaira is. A könnyűipari miniszter és a belkereskedelmi miniszter közös előterjesztése azokat a tennivalókat tartalmazta, ame­lyek a negyedik ötéves terv­időszakban a lakosság részé- re_ történő bútorértékesítés 50 százalékos növelését szolgál- ják; A bútoripar termelő kapa­citását új gépek beállításával, megfelelő szabályozókkal más­félszeresere emelik, a korsze­rű kereskedelmi forgalom ér­dekében pedig szélesítik az üzlethálózatot. Mindezek meg­valósításához mintegy két _ k ét és fél milliárd forintos beruházásra van szükség. A Minisztertanács az előterjesz­tést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­terjesztését a földterületek méter rendszerű nyilvántartá­sáról. Elrendelte az ország te­rületén a földrészletek nyil­vántartásában a négyszögölről, kataszteri holdról a négyzet­méterre, illetve hektárra való áttérést, a területek átszámí­tását. Ezzel egyidejűleg a föl­dek minőségét kifejező érték­számot (aranykoronában meg­állapított kataszteri tiszta jö­vedelmét) is hektárra vonat­koztatva kell meghatározni. A méter rendszerű területnyil­vántartásra való áttérést a következő években fokozato­san, az állami földnyilvántar­tás rendszerének korszerűsíté­sével, az adatok gépi feldolgo­zásával egyidejűleg hajtják végre. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács újból szabályozta a (Folytatás a 2. áldalon) •• Ünnepi tanácsülés Bala ssagya r maion Ünnepi ülést tartott tegnap a városi tanács épületének dísztermében Balassagyarmat város tanácstagsága. A tanács- rendszer 20 éves fennállásának évfordulójára rendezett ün­nepségek sorában ez volt az első a megyében. Az elnökség­ben a vendéglátó balassagyar­mati tanácsi vezetőkön ' kívül helyet foglalt Géczi János, a megyei tanács- elnöke, és Bat- ta László, az MSZMP Balassa­gyarmati városi Bizottságának első titkára is. Bár az ülés napirendi pont­jai érdekesek, a tanácstagok figyelmére méltók voltak — a városi közművelődési terv végrehajtása, a kommunális igények meghatározása —, a legnagyobb érdeklődés Lom­bos Márton tanácselnök ün­nepi beszámolóját kísérte. „Húsz év tapasztalatai azt' igazolják, hogy a tanácsok lét­rehozása helyesnek bizonyult” — mondotta az elnök. — „A tanácsrendszer első pillanattól kezdve — szocialista típusú szervezet lévén — minőségi változást eredményezett az állami tevékenység tartalmá­ban és formájában egyaránt,” Lombos Márton ezután a városban az elmúlt öt év alatt lezajlott fejlődésről emlékezett meg. „Az elmúlt évekhez ké­pest legszembetűnőbb fejlődést talán gazdasági téren mutat­(Folytatás a 2. oldalon.) ; A Sziráki Állami Gazdaság hényeipusztai határában a traktorosok vetéshez készítik elő a talajt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents