Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

Fotózzon a NŐGRÁD-nak! Kiri sics Lajos (Salgótarján) „Találkozás” a zsűri 5 pontra értékelte című fényképét Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj: 2000 forintos, a XI. díj: 1500 forintos, a III. díj: 500 forintos vá­sárlási utalvány. A fotópályázat október 1-től 1971. márci­us 31-ig tart. Bárki többször is küldhet fényképeket, így több pontot szerezhet és nagyobb eséllyel vehet részt a pályázaton. 14 csatfa 7optufia Életében talán egyszer lett volna igazi szerencséje az etesi nyugdíjas bányásznak, Korponai Józsi bácsinak. A 64 esztendős ember szenvedé­lyes lottózó. A negyvenedik játékhetet is megjátszotta, és négyes találatot ért el. Igenám, de feledékenységböl csak a megtartandó szelvény­tömböt töltötte ki, a postára adandót nem. A várt nyere­mény késlekedése miatt két­ségbeesett levelet írt a lottó­igazgatóságnak, mely a Pénz­ügyminisztérium illetékes em hereivel megvizsgálta az ügyet és sajnálattal közölte, hogy a több, mint 48 000 forint sem­miképpen néni fizethető ki. Fortuna istenasszony sze­rencseszekeréről így esett le Korponai bácsi, aki a sorso­lási számok tudatában úgy érezte, hogy végre „megfogta az isten lábát”. <b. t.) „Körkép 1970' Vágják, hangasítják a fil­met, amelyet Drevenka Lajos­áé és Sturmann Béla készített, és amelyen az MHSZ által rendezett Nógrád megyei ese­ményeket örökítette meg a két filmes. Az alkotók vala­mennyi fontos honvédelmi eseményen ott voltak és a le­filmezett anyagot 20 perces filmben dolgozták fel. A film címe: „Körkép 1970”. A be­mutató novemberben lesz. Majd az őszi-téli hónapokban az MHSZ-klubok rendezvé­nyein vetítik. Napirenden a patyolat csolatos hibákkal, kifogásolták a határidők hosszúságát .mond­ván, hogy a legjobb, propa­ganda: a jó munka. Ugyanak­kor felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a vállalat javítsa, propagandatevékenységét és szervezőmunkáját, bővítse a A megye lakosságának tex- felvevöhálózatot a lakástöm- tfltisztításd, -mosási, -vegytisz- ^kbOT és a nagy gyárakban, títási és -festési igényeit négy kisiparos mellett a patyolat Illés Miklós, a végrehajtó elégíti ki. A jelenlegi üzem bizottság elnökhelyettese szólt annak idején évi 2800 tonna arról, hogy a vállalat a ter­A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a többi között foglalkozott a Pa­tyolat Vállalat munkájával, gazdálkodásával, fejlesztésé­nek szükségességével és lehe­tőségével. mosodai kapacitásra épült a hagyományos, ma már elavult berendezésekkel. A vegytisztí­tó és festőüzem betelepítésé­re csaik később, a mosodai el­rendezés és technológiai egy­ség megbontásakor került sor. A vállalat össztevékenységé- ben a vegytisztítás és a közü­leti mosás képvisel jelentős értéket és 'mennyiségét. Az árbevétel 63,2 százalékát a vegytisztításiból gyűjti össze. Egyébként szolgáltatásainak részaránya az éves termelési értékből 45,5 százalékban a lakosságé — ez magasabb mint az országos átlag. Ami pedig a felvevőhálózatot il­leti, Nógrád a legjobban el­látott megyékhez tartozik. A felvevőhálózattal együtt azon­ban nem fejlődött a köz­ponti üzem, ezért a lökéssze­rűen jelentkező igényeket csak hosszú határidővel és nem a legkifogástalanabb minőség­ben tudják kielégíteni. Más időszakokban viszont kapaci­tását nem tudja teljes mérték­ben kihasználni. Nehezíti az előrehaladást a gépek elavultsága. Újak be­szerzésére alig volt mód, mert a rendelkezésre álló fejleszté­si alapok csak a meglevő mű­szaki szint tartását teszik le­hetővé. A jelenlegi zsúfolt helyzet nem kedvez a szociális ellátottságnak sem. A vállalat az első fél évben veszteségesen gazdálkodott. Az azóta eltelt időben felére csök­kent a veszteség, az év vé­géig pedig valószínűleg elérik a tervezett nyereséget. A vállalat fejlesztése az” elő­zetes számítások szerint a ne­gyedik ötéves tervben 33 mil­lió forintot igényel. Az orszá­gos fejlesztési alap 11 millió állami hozzájárulást ígér; ha a vállalat saját pénzforrásait is figyelembe vesszük,, akkor a beruházáshoz még 10 mülió forint hiányaik. A vitában felszólalók fog­lalkoztak a minőséggel kap­melésd árkiegészítést kizárólag a lakosságnak biztosítsa. A közületektől legalább az ön­költséget kérje meg. Nem ért egyet azzal, hogy a fejlesztés­nél tovább növekedjék a vesz­teség. Felhívta a vállalat ve­zetőinek figyelmét, a részük­re biztosított hitelkedvez­ményre. Javasolta, hogy a fej; lesztési elképzelést ne 1980-ig, hanem csak 19T5-dg dolgozzák ki. Bejelentette, hogy az ál­lami hozzájárulás mértéke még nincs meghatározva. Végül a végrehajtó bizott­ság úgy döntött, hogy az elő­terjesztés és a vita alapján értékeld majd a vállalat mun­káját, s ennek birtokában to­vábbi irányelveket dolgoz ki gazdálkodásának megjavítá­sára. Járási partértekeziet SaicfőtarfáiiSssBii (Folytatás az 1. oldalról.) a helytelen nézetekkel szem­ben, őszintén, nyíltan tájékoz­tatni a dolgozóitat a felada­tokról és a gondokról egya­ránt. Az áthelyezéseket és a leépítést is emberségesen megoldani, segíteni a dobozo­kat, hogy minél előbb beil­leszkedjenek az új munkakör­be. Nekünk biztosítani kell mindezt, és erre a pártbizottság határozata is kö­telez. viszont a üze­jövesztós aránya a korábbi Várszegi Sándor hét százalékról 30 százalékra fŰTÖBER nagybátonyi növekedett. Ez alatt az idő mének eredményeiről alatt a termelekenyseg 28sza- , ,. Zalákkal emelkedett, míg az tájékoztatta a partértekezle- egy tonnára eső .önköltség tét. Ezek a hozzászólások is bi- 67 forinttal csökkent. Igen sok zonyították, hogy a járás ipa- munka van a számok mögött struktúrája _ bár a jövő- — ahogy mondotta — es első- . , “ sorban a kommunisták példa- ben is eJ-so belyen all benne mutatásával sikerült elérni az a szénbányászat —, mégis eredményeket. A jövőben még egészségesen változik, és egy- nagyobb feladatok előtt áll­nak, és ehhez pénzre is van megyei szükség, hogy a műszaki fej­lesztés színvonalát úgy tud­ják növelni, hogy a gazdasá­gos termelést, a versenyképes­séget biztosíthassák. Hiányol­ta, hogy Nagybátonyban bár fejlődik a bánya, korszerű új üzemek épülnek, ezzel nincs ban összhangban a szociális, kom- Vélemé- kellene A szénbányászat visszafej­lesztése számunkra parancso- lóan szabja meg az új üze­mek letelepítését, új munka- lehetőségek megalapozását. Az munális ellátottság. nye szerint jobban re nagyobb súllyal szerepelnek már az új üzemek is. Tízezer új munkahely Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elöljáró- a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezletnek, majd lakásépítkezé- arról beszélt, hogy a lezajlott pártértekezletek azt bizonyí­elkövetkezendő negyedik öt- SZOfrgalmaani éves tervben a beruházások, a sgfeet is. javas területén meghalad jak a ToJdi Miklós, a nagybátonyi tották: a párttagság helyesen két es fel milliard formt er- p^nyaüzemi pártbizottság tit- értelmezte a IX- kongresz- téket. Ezek üzembe helyezésük kára is elmondotta többek kő- szus határozatait és azt a után évi mintegy 2 milliárd zött, hogy az üzem területén a pártmunkában, a gazdasági forint termelési értéket ál- pártmunkában is a gazdasá- élet területén helyesen alkal­gosság. a rentabilitás kérdése került előtérbe. Sokszor azon lítanak majd elő. Az egyes üzemek termelésbe állításával múlik a termelés, hogy a kapcsolatos munkák mór el- piacon kell-e a szén, avagy kezdődtek. A munka dandárja nem. ö is a korszerűsítést sür­gette. Elmondotta, hogy azonban még hátra van. Igen jelenleg alkalmazott gépek 30 mázni is tudták. Elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv során mintegy tízezer új mun­kahelyet hoztak létre a me­gyében és ma már Kész a távlati fejlesztési terv. Leg­fontosabb feladat, hogy min­fontos, hogy a párt, az állami szazaiéka már amortizálódott, den’objektív feítéteYt^megte- és välmläti szdTVGk előrelátó, u§y3üi3ldcor szűkösek & fej ~ rorntseonék 3. negyedik ötéves megfontolt intézkedéseket te- lesztés anyagi lehetőségei. Á terv végrehajtásához. gyenek az új objektumok za- beszelt ,3 . , . - , . . .. .. , .... belső tartalékokról is. Feladat- A bányászát visszafejleszte­vartalan építésére. A beruha- ként határozta meg a munka- sével kapcsolatosan — mint zások határidőre való teljesí- fegyelem szilárdítását, mert mondotta — a megyei pártbi- ttése érdekében szükséges, hogy megengedhetetlen — ahogy zártságnak a harmadik ötéves a járási pártbizottság és a mondta —, hogy naponta terv során született állásfog- pórtszervezetek is nagyobb egyes aknáknál 300—350 em- lalása ma is irányelv. Sokan gondot fordítsanak a beruhá- bér hiányozzon betegség zó vállalatok egymás közötti egyéb címeken a munkából, kooperációjára. Már most ala­pos felméréseket kell végez­ni a szakmunkásgárda biztosi- Az Úí ÜZPHlolí llfll tására, az új munkáskollektí- J vák kialakítására. Bnnek ér- „ dekében javítani kell a pá­lyaválasztási tanácsadást is. A kommunisták Ezzel a kérdéssel foglalko­zott Tanyai Ferenc, a vita el­ső felszólalója is, aki arról számolt be, hogy milyen ér­tékes eredményeket értek el a fejlődésben az elmúlt négy év vitatják, hogy nem volt-e gyors a visszafejlesztés? Ezt lehet vitatni, azonban nem egy évről, hanem hosszabb távra szóló érdekekről van szó. Ha tovább is bányászkodni akarunk, akkor biztosítani kell a versenyképességet. Okosan kell gazdálkodni és ezért még nagyon sokat kell tenni. Egy új arculatú járás van kialakulóban, amit az új üze- amelyben eddig már több mek léte bizonyít. A járási mint 3200-an dolgoznak. A pártbizottság munkája az el­járásiban folyó ipartelepítés múlt négy évben sokat fejlő­a dött, de nem lesz kisebb a Ezen a pártértekezleten több új letelepült üzem komrauffis- ta küldöttei első ízben vettek részt. A beszámoló is foglal­kozott azzal, hogy eddig ki­lenc új ipari üzem települt le. szervesen beilleszkedik megye iparszerkezetébe és kedvező lehetőséget nyújt az üzemek közötti kooperációra. Szarvas Lászlómé, a női fe­feladat a jövőben sem, ha­nem inkább egyre sokrétűbb, ami még ámyalatosabb mun­kát igényel. A szénbányásza­tot központi kérdésként kell során a nagybátonyi bánya- hémeműgyár jánosjaknai tele-* kezelni a jövőben is, de ugyan­Végig a falun Gárdos Lászlóméval, a ma­gyarnándori községi pártszer­vezet titkárával a még szinte festékszagú művelődési ház­ban találkoztunk. Akkor már többször is végigjártuk a fa­lut. de sem a szövetkezet el­ha látná, hogy eleinte nekem nisták. Gárdos ment messzire szőr szóba került a neve, nem állt mellette egyértelműen a ,, . _ . párttagság. Néhányan azt n őket, sem az agronomust ‘ ^rettfk tívolnaj ha határozott, Lászlóné nem a példákért Azokat a gondokat mondta el. “ sä*, ssrszsz sem ment könnyen... Most másodszor választót­nem leltük. — Kinn vannak azok most erős kezű férfi kerül a 28 ta­gú alapszervezet élére és nem valahol a mezőn —, mondta egy asszony. Az előítéletek ko- egyszeírű természetességgel a n°kul kemény falán kellett titkárasszony. — Legjobb, ha áttörnie magát. Sokat kellett itt maradnak. Estére bizonyo- dolgoznia a szövetkezetben, san eljönnek ide . hadakozni a fiatalok ügyében, a község dolgában, amíg most, Nemcsak jósnak, házigazdá- a taggyűlésen nevének halla­nak is kitűnő volt Gárdos tára egyszerre emelkedtek ma- Lászlóné. Szívélyesen kalau- gasba a karok, zolt a művelődés igazán szép hajlékában. Megmutatta a Nem panaszképpen hangzot- színháztermet, a könyvtárat, a tak Gárdos Lászlóné szavai, tanácskozótermet és közben Munkájában mindig oromét beszélt. Arról, hogyan fogtak A fiatalokat meg ku­össze fiatalok és öregek, ho- Ionosén kedvelte. Valosag­gyan mozdult meg a falu, s o maga mennyit lótott-futott a művelődési házért. Ha társadalmi munkára volt szükség, elsőnek az AFÉSZ- nél szólt, ahol dolgozik. Az­tán az óvodába szaladt. az asszonyokhoz. Mindenki segí­tett, akit csak hívott. Ami­kor már javában dolgoztak. ja során. Arról beszélt, hogy az asszonyoknak többet kell tenni a bizalomért, az elis­merésért, mint a férfiaknak Az alapszervezetben nincs több hét asszonynál, pedig bi­zonyára többen vannak a fa­luban olyanok, akiknek a kommunisták közösségében lenne a helye. A férfipártta­gok mind igazat adtak az asszonytitkámak. — Nem akarunk mi érdem­telenül semmit — állította ha­tározottan. — Állandó fela­datként szabtuk meg a párt- szervezetben is az asszonyok oktatását, nevelését. Jön a tél, és vele együtt a lehetőség is. hogy tanuljunk, gyarapítsuk ismereteinket. Ha minden jól megy, jövőre többen leszünk a pártban... Gárdos Lászlóné az egyetlen asszonytitkár a balassagyar­pénz. Nosza a tanácselnökkel «gvütt ment Balassagyarmatra. Salgótarjánba. Soha nem jöt­tek vissza üres kézzel. — Nem azért mondom, hogy elismerést várok érte —, pi­ronkodott. — Azt szeretném, gal repesett a szíve, ami­kor azt látta, hogy a fiúk és lányok társadalmi munkában festik, takarítják, rendezik be klubszobájukat. Együtt ment a kiszesekkel, szólt ahol csak tehette, hogy matt járásban. Mégsem ezért megnyissa ajtaját a fiatalok fogja körül az elismerés. Azt klubja. mondták róla Magyarnándor­ban: azért becsülik, mert fá­radhatatlan a munkában, es februári határozata —, mond- nern vakította el szemét, hogv ta egy hirtelen fordulattal. — a falu egyik vezetője lett. Megerősít bennünket, hogy Meglátja az egyszerű embere- bíznak bennünk, ott állnak a kej szót vált velük, segít hátunk mögött. , . . .... nékik, ha erre éppen szükség Ezt magyarázta azon a tag- van gyűlésen is, ahol a nők hely­zetét beszélték meg a kommu- Vincze Istvánná ^ — Jól jött nekünk, asszo­Wderült. hogy "nincs"elegendő nyaknak” a Központi Bizottság üzemnél. A korszerű biztosítás pének eredményeit ismertette akkor az új üzemeknél — aranya 20 százalékkal, a gépi ^ értekezlet résztvevőivel. Ma többek között kádermunká­„. , , , ,, hoz is — igen nagy segítséget-mar 460-an dolgoznak. Kéz- keU ^ mondotta töb­detben igen nagy volt a fiuk- pék között a megyi pártbizott- tuáció, az utóbbi időben lé- ság titkára, nyegesen javult a munkaié- sonwskói Gábor a z­gvelem, és ahogy a termelés ponti Bizottságának üdvözletét növekedett, úgy lett egyre na­gyobb a dolgozók keresete is. Hiányolta, hogy amíg a vállalat központjában már biz­tosítják a szabad szombatot a dolgozóknak, a jánosaknai te­lephelyen ez még nem való­sult meg. Ugyanakkor kérte a tolmácsolta a pártértekezlet résztvevőinek, majd arról be­szélt. hogy a kongresszusra ké­szülődve a lezajlott páirtérte- kezleteken általában az a kér­dés fogalmazódott' meg: a párt folytassa eddigi politiká­ját és határozottan érvényesít­se. Az életszínvonal kérdésé­vel is sokan foglalkoznak, pártbizottság segítségét, hogy Annak növelését csak haté- a jövőben nagyobb gondot for- konyább gazdasági munkával dítsanak a munkáslakta vidé- lehet. biztosítani. Elsősorban , . — mint mondotta — a bevete­ttek ellátására, segítsenek y forrásokat kell megteremte- megoldani régi problémájúikat, ni, hogy a kiadási oldalon is gondoskodjanak ennél az maradéktalanul teljesíteni üzemnél legalább a hetenként ^dJuk iveinket. A továbbd- ... . „akban meg szolt több olyan egyszeri üzemorvosi ellátásról. Egy másik űj üzem eredmé­nyeivel foglalkozott Búzás Miklós, aki arról számolt be: a Ganz-MÁVAG mátranováki közérdekű kérdésről, amellyel foglalkoznak az országos szer­vek és amelyekről a közelgő X. pártkongresszuson is ál­lást foglalnak majd. .............................., „ A vitában tizenöten vettek t elephelyen milyen erofeszité- részt, ye móg tizenegyen je­seket tesznek, hogy az oda átkerült bányászok is minél lentkeztek felszólalásra, akik­re idő hiányában nem került előbb megtalálják számitásu- s®r- majd_ írásban juttat­ják el velemenyuket az u­kat. Árva Imrémé, a váci kö­töttárugyár kazárt üzemének vezetője is elmondotta, hogy ma már 270-en dolgoznak az üzemben, főleg olyan nők, akik ezelőtt háztartási munkát végeztek. Három év alatt itt is 25 százalékkal nőtt a dol­gozók keresete, ez is bizo­nyítja, hogy az ott dolgozók megtalálják számításukat. jonnan megválasztott pártbi­zottsághoz. A salgótarjáni járási kül­döttértekezlet ezután megvá­lasztotta az új pártbizottságot, amely megtartotta első ülését, ahol megválasztották a tizen­egy tagú végrehajtó bizottsá­got. A salgótarjáni járási párt- bizottság első titkárává is­mét Ozsvárt Ferencet, titká­raivá pedig dr. Szomszéd Im­rét és Bózó Ernőt választot­ták meg. NÓGRÁD — 1970. október 22., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents