Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
V1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MÓGRflD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N A C S l APJ A XXVI. ÉVF., 248. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK | Járási pártértekezlet Salgótarjánban A szénbányászat m sara el a központi kérdés Előnyösen megváltozik az ipar szerkezete Húszévesek a tanácsok íj üzlet | a városközpontban A z 1970-es év társadalmi, gazdasági és állami életűnk minden területén az ünnepi számvetés időszaka. Nagy történelmi sorsfordulónk, a negyedszázados fel- szabadulási jubileum, valamint a lenini centenárium méltó megünneplése után e két nagy évforduló mellé egy harmadik — egy szerényebb — is csatlakozik: a tanácsok létrejöttének húszéves évfordulója. A jubileumi számvetések során az emlékezésnek, az alkotó munka értékelésének a tanácsi területen is széles körű lehetősége adódik. Anélkül azonban, hogy időrendi sorrendiben végig követném a tanácsok és szerveik létrejöttét, felnövekedését, csupán a fejlődés néhány mozzanatát idézem fel emlékezésként. Ez a felidézés egyben olyan számadással is jár, hogy az elmúlt húsz év alatt mit tettünk, s miilyen eredménnyel, de jelentkezik egyben az előretekintés igénye is. 1945-ben a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelmének eredményeként hazánkban is széthullottak a fasiszta rendszer erőszak szervezetei. Azonnali feladat volt a helyi államigazgatás demokratikus átalakítása. A hatalomért folyó éles küzdelem, s a kiforratlan elképzelések miatt, az új típusú szocialista államigazgatási szervezet létrehozásával azonban még mintegy öt évig kellett várni. Az országgyűlés — a szovjetek példáját alapul véve — a tanácsrendszer megteremtését határozta el, s az 1949. évi alkotmányunkban rögzítette a tanácsok szervezetét és alapvető feladataikat. A helyi tanácsok az első tanácstörvény alapján jöttek létre folyamatosan. Ez a folyamat az 1950. évi október 22—i tanácsválasztással, majd ezt követően a helyi tanácsok megalakulásával fejeződött be. Október 27. és november 8. között alakultak meg mindenütt véglegesen a tanácsok. Az elkövetkező napokban ez alkalomból valamennyi szintű tanácsunk ünnep« ülés keretében emlékezik meg az évfordulóról, s megtartja húszéves — ünnepi — számvetését. Az 1950. évi tanácsválasztás óta eltelt húsz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok és szerveik a párt irányításával, a társadalmi- és a többi állami szervek támogatásával, együttműködésével alapjaiban eredményesen valósították meg a maguk területén a párt politikáját, jól szolgálták a lakosság és a szocializmus építésének érdekeit. 1954-íben a pjárt útmutatása szerint kidolgozott második tanácstörvény jó irányú fejlődést hozott a tanácsi munkában. Ezt a fejlődést az ellenforradalom ugyan időlegesen megakasztotta, de leverése után a Politikai Bizottság 1957. évi szeptember 3-i határozata, s az ezt követő kormányintézkedések nyomán folyamatos, majd az utóbbi években gyorsabb, dinamikusabb fejlődés tapasztalható a tanácsi munka minden területén. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a tanácsok és szerveik megyénkben is eredményesen dolgoznak a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika és a hatósági igazgatás területén. Megfelelően 'erősödtek kapcsolataik a lakossággal, szélesedett a szocialista demokrácia. Tanácsaink és szerveink így egyre inkább valóságos közéleti fórumokká, a helyi feladatok tényleges kialakítóivá és megvalósítóivá válnak. Élvezik a lakosság bizalmát és támogatását, nagy részük van a megyénkben elért eredményekben. Tanácsaink többsége jól él a megnövekvő hatáskörökkel, gazdasági lehetőségekkel. Az elmúlt néhány év fejlődésének különösen fontos vonása az, hogy tanácsaink és szerveink egyre nagyobb felelősséget éreznek illetékességi területük egész fejlődéséért — túltekintenek már a szőkébb értelemben vett tanácsi gazdaságon — és egyre eredményesebben dolgoznak azon, hogy a lakosság igényeit magasabb színvonalon elégítsék ki. Jobban felfigyelnek a dolgozók mindennapjos szükségleteire, gondjaira, s eredményesebben szervezik a területükön működő szervekkel együtt a lakosság kommunális, kulturális, szociális stb. ellátottságának magasabb szintre emelését. E fejlődési folyamatban megfelelően emelkedett a tanácsi testületi munka színvonala, hatékonysága Is fejlődött a tanácstagok közéleti tevékenysége, és mindezekkel egyidejűleg nőtt a lakosság részvétele a helyi feladatok meghatározásában, végrehajtásában. Ügy gondolom, hogy ez ünnepi számvetés alkalmával mellőzhetem a számadatok felsorakoztatását a leírtak igazolására, mert városaink, községeink húszéves fejlődése, a lakossági szolgáltatások jelentős növekedése mindezeket szemléltetően bizonyítja. Az eredmények méltatásakor őszinte tisztelettel, elismeréssel és megbecsüléssel gondolok azokra a tanácstagokra, akik fáradságot nem kímélve vesznek részt a közügyek intézésében. Sokan közülük az első táncsválasztástól élvezik a választók bizalmát és a legnehezebb időkben is helyt álltak, töretlenül képviselték a szocializmus ügyét. A tanácstagok munkájának méltatása mellett elismeréssel szólhatok a tanácsi apparátus dolgozóinak tevékenységéről és külön is megköszönöm a húsz év óta dolgozó elvtársnők és elvtársak munkáját. Nálunk társadalmi gyakorlat, hogy még ünnepélyes pillanatban sem feledkezünk meg a munkánkban jelentkező fogyatékosságokról, problémáinkról, gondjainkról. Napjainkban különösen sok szó esik az állami munkáról, ezen belül a tanácsok és szerveik tevékenységének továbbfejlesztéséről. Társadalmi, gazdasági életünk fejlődése szükségszerűen követeli az államélet, a tanácsi szervezet, a tanácshálózat korszerűsítését. Ennek alapján a tanácsok és szerveik fejlesztésének fő iránya a demokratizmus szélesítése, az állam- igazgatási népképviseleti és önkormányzati funkciójuk, jellegük erősítése, ez utóbbinak gazdasági megalapozása. Növelni kell egyben a tanácsok — elsősorban a községi és városi tanácsok — hatáskörét és felelősségét. A tanácsok létrejöttének húszéves évfordulója alkalmából e gondolatok jegyében köszöntőm megyénk valamennyi tanácstagját, a tanácsi apparátus minden dolgozóját és kérem, hogy továbbra is nagy odaadással, elhivatottsággal tevékenykedjenek felelősségteljes, de szép munkájukban; és a párt irányításával a társadalmi és más szervekkel, szervezetekkel szorosan együttműködve munkálkodjunk a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatásán. Géczi János a megyei tanács elnöke Tegnap reggel új zöldséggyümölcs boltot nyitott a MÉK Salgótarjánban, a közelmúltban elkészült 2-es szó. mű üzletházíban. Az új bolt legfontosabb célja, hogy tovább javuljon. Salgótarján zöldség-gyümölcs ellátása. A belépő vásárlókat, háziasszonyokat valóban pompás kép fogadta. Friss kelkáposzta, karfiol, érett pjaradicsom, óriási paprika, házikolbász, hurka, füstöltáru és még sok más élelmiszer kínálta magát. Az almát, néhány zöldségfélét még olcsóbban is vásárolhatták a háziasszonyok mint kint a piacon. A kitűnő minőségű starkimg alma kilója mindössze 4,60 forint. Ahogy Löwy Lajos, az üzlet vezetője elmondotta, nemcsak a megnyitáskor, a későbbiek során is gondosan ügyelnek arra. hogy az üzletbe betérő dolgozó asszonyok délelőtt és késő délután is friss, jó minőségű áruhoz jussanak. Gyakorlatilag a megye valameny- nyi zöldség-gyümölcs tenmelő mezőgazdasági üzemével kapcsolatban vannak. A füstölt árut például a karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet szállítja a boltnak. Ezenkívül lehetőségük van arra is, hogy akár Budapestről, vagy a szomszédos megyékből friss zöldárut, gyümölcsöt szállítsanak, ha a megyei üzemek nem tudják kielégíteni az igényeket. Felkészültek a beérkező szállítmányok korszerű tárolásara, hűtésére is. A vásárlók, miközben a kiváló minőségű áruk bőségét dicsérték, nem mulasztották el megjegyezni azt sem, nem ártott volna a vásárlóteret valamivel tágasabbra méretezni. Ezen most már nehéz változtatná, azonban a bolt vezetői, dolgozói udvarias, gyors kiszolgálással igyekszenek pótolni a hiányt. Az új zöldség-gyümölcs boltban tizenöt ■szakképzett dolgozó végzi munkáját, remélhetőleg a vásárlók megelégedésére. Ha a forgalom emelkedése azt kívánja, a kiszolgálók számát még növelik, örvendetes, hogy a dolgozó asszonyok igényének megfelelően szabták meg a bolt nyitvatartási idejét. Reggel hattól este fél kilencig nyitva az ajtó. Az üzlet vasárnap reggel 7-től 11 óráiig, ugyancsak nyitva tart. Szerdán reggel Salgótarjánban, a Kohászati Üzemek művelődési házában gyűlt össze a salgótarjáni járási pártértekezlet. A küldöttek csaknem hat és fél ezer párttag képviseletében vitatták meg az elmúlt négy év munkájáról szóló beszámolót és határozták meg a soron következő feladatokat. A küldöttértekezleten megjelent és felszólalt többek között Somoskői Gábor, a párt Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkaira. Pothornik József, a párt Központi Bizottságának tagja, a nógrádi szénbányák igazgatója és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára. A küldöttek és a meghívott vendégek üdvözlése után Csincsik István elnökletével megkezdte munkáját a pártértekezlet. Az írásos beszámolóhoz Ozsvárt Ferenc, a járási pártbizottság első titkára és Godó György, a járási pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. Az ipar szerepe A vezetőségválasztásók előkészítése és lebonyolítása során járásunkban is fellendült, pezsgőbbé vált a pjártélet — kezdte beszámolóját Ozsvárt Ferenc. A kommunisták nagy felelősséggel vettek részt a vitában és foglaltak állást a pjárt politikája mellett. Kérték e politika folytatását, ugyanakkor- bírálták azokat a káros jelenségeket, amelyek a gazdasági és társadalmi életünk különböző területein jelentkeztek az utóbbi -időben. A beszámolók és a felszólalók általában a legtöbbet a szénbányászat helyzetével foglalkoztok és a visszafejlesztéssel p>árhuzamo6 ipartelepítéssel. Az elmúlt négy esztendő ne héz, összetett feladatok elé állította a járás politikád, mozgalmi és gazdasági vezetését. Mégis úgy értékeljük, hogy sikerült nagyobb zökkenő nélkül megoldani a bányászat visszafejlesztését, a járás dolgozódnak foglalkoztatásét. Tovább fejlődtek és szilárdultak — egy-ikét tsz kivételével — mezőgazdasági üzemeink. Javult a járás dolgozóinak kommunális, szociális ellátottsága. Az eredmények mellett azonban továbbra is nagy gond a szénbányászat visszafejlesztése, a távlatokban is működő aknák műszaki fejlesztése, jövedelmezőségük növelése. Más jellegű, de nem kisebb feladat az új ipari üzemek beruházásainak határidőre történő befejezése, a szakember- és szakmunkásigények tervszerű kielégítése. A járás mező- gazdaságában is hatékonyabb intézkedéseket kell tenni, hogy a kedvezőtlen adottságokat legjobban elviselő ágazatok fejlesztése kerüljön előtérbe. A járás jövőjét tekintve a I negyedik ötéves terv irányszá- I mai kedvező távlatot, lényeges fejlődést tükröznek. Általában kirajzolódtak már a járás ipartelepítésének és fejlesztésének körvonalad. A tervek azt bizonyítják, hogy járásunk ipari jellege és a megyében elfoglalt helye és szerepe nem csökken, hanem tovább növekszik. Ez egyre jobb hangulatot vált ki a dolgozók é6 az ifjúság körében, azért, mert lakóhelyükhöz közel lesz munkalehetőségük. A legkedvezőbb hatást a női munkaerő foglalkoztatásának megoldása jelenti, ami eddig az országos, sőt a megyei átlagtól is nagyon elmaradt — mondotta vitaindítójában Ozsvárt Ferenc. Ezután a legutóbb lezajlott vezetőségvá- lasztó taggyűlések és pártértekezletek tapasztalatairól beszélt, majd részletesen szólt a járásban legfontosabb helyet elfoglaló szénbányászat helyzetéről. részesültek. Emellett az ipar- fejlesztési alap elősegítette új ipxari üzemek letelepítését is. A nógrádi széntermelés a medence déli részére került át. A nagybátonyd térségben gazdaságosabban kitermelt szénmennyiség növekedett. A műszaki és üzemszervezési intézkedések hatására javultak a szénbányászat gazdasági mutatói. A bányászat területén a jobb eredmények elérését szubjektív és objektív tényezők is gátolták. Évről évre bizonytalanság volt a szémter- melé i volumenében, amit a krónikus vagonhiány tovább súlyosbított. Mindez a bányászok és a vezetők körében bizalmatlanságot váltott ki. Az egyes aknák megszűnése, az áthelyezések sorozata és a termelésben levő bizonytalanság kedvezőtlen hatást gyakorolt az irányításra és a munkafegyelemre. Megnőtt a kieső műszakok száma. A szénbányászat visszafejlesztésének folyamata az elkövetkezendő években is tovább tart. Ennek ellenére a negyedik ötéves tervben is a bányászat lesz a legnagyobb arányt képviselő agarat. Éppen ezért a fő figyelmet a bá- nyészproblémák megoldására kell fordítani. A »h ff fii jöyo útja Gondoskodás a bányászokról Az elmúlt években a járási, de a megyei pjártbizottságon is a legnagyobb gondot a szénbányászat helyzete okozta. A pjárt előtt elsősorban az a feladat állt, hogy a visszafejlesztés során a nagy tradícióval rendelkező bányamunkások helyzetét a szocialista humanizmusnak megfelelően oldjuk meg. Biztosítsuk a nagyobb bányászmúlttal rendelkezők részére továbbra is a bányaiparban a foglalkoztatást. A Politikai Bizottság javaslatára született 2006-os és 2007-es kormányrendelet lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a gondjaink kedvezően oldódjanak meg. Eddig a rendeletnek megfelelően mintegy 1400 csökkent munkaképességű bányamunkás részesül korkedvezményes nyugdíjaztatásban. a máshova áthelyezettek pedig eddig több mint másfél millió forint bérkiegészítésben A pártértekezlet elnöksége Bányászaink nagy többsége ma már megérti és elfogadja, hogy a visszafejlesztés olyan objektív okok miatt vált szükségessé, amely független a helyi vezetés munkájától, a bányászok szorgalmától. A kedvezőtlen geológiai adottságok, szeneink gyenge fűtőértéke és az ezekből eredő gazdaságtalan termelés miatt születtek azok a döntések, amelyek a fokozatos visszafejlesztést határozták meg. Még napjainkban is több tényező van azonban, amely zavart okoz az emberek gondolkodásában. A vállalattal szemben támasztott igények állandó ingadozása, a munkaszüneti napokon történő termelés olyan illúziót támaszt, amiről azt a következtetést vonják le, hogy az eddigi visszafejlesztés elhamarkodott volt. Bányászaink körében éles vitákat eredményezett és állandó kritika tárgya a felsőbb szakvezetés ilyen irányú tevékenysége is. A bányászat szűkülésével egyes gazdasági és műszaki vezetőknél is tapasztalható bizonytalanság. Nem elég következetesek a munkájukban, aminek következménye, * hogy lazult a műszaki és technológiai fegyelem. Ma már ismerjük, hogy még 1975-ben is milyen termelést kér tőlünk a népgazdaság. Ennek alapján kell meghatározni az elkövetkezendő évek feladatait. Ehhez elsősorban szükséges, hogy a nagybáto- nyi aknákat korszerűsítsék, . hogy a termelést jövedelmezővé, versenyképjessé tehessék. Ehhez természetesen a felsőbb szervek segítségére Ts szükség van. Ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani a belső tartalékok feltárására is. A jobb munkaszervezés, a munkafegyelem megszilárdítása, a betegműszak arányának csökkentése, a gépesítés fokozása mind olyan terület, ahol van mit tejmi és ahol lehet eredményesebben dolgozni. A szénbányászaton belüli melléktevékenység jövője elvileg tisztázódott. A jelenlegi viszonyok között nem célszerű hosszabb távon a jelenlegi koopjeráció. Emberséopsen Továbbra is alapvető feladatunk marad a dolgozók között végzett felvilágosító, nevelőmunka. Időben fellépni (Folytatás a 3. oldalon) I I
