Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Szavaznak a pásztói járási pártértekezlet résztvevői (Folytatás az 1. oldattól) íVMiuasabb, merit az ideológiai : erületen jelentfkíező éllen*- mondŐBOfeat sokan úgy fogják fal, mint a reform következ­ményeit és hatáséit. Zavarja a párt és a tömeg Ka pcsola tának erősödését, hogy néhány vezető lebecsü­li a dolgozók segítségét, ide­genkedik a vezetésibe bekerült új, friss erőktől, szükségte­lennek tártja a nevelő felvi­lágosító munkát, az embere­ket nem a végzett munkájuk alapján ítéli meg. Az ilyen magatartás, a ' bürokrácia, korrupciós jelenségek és a jogtalan előnyökre való tö­rekvés joggal váltja ki a párttagság és a lakosság el­lenszenvét. Segíteni a fizikai dolgozók gyerekeit A város ideológiai, kulturá­lis légkörét erősen befolyá­solja a közoktatás állapottá. Az óvodai ellátottság javult, az igényeket azonban neon tudja jelenleg sem kjefogrte- ni. A Gagarin iskola és a! Bolyai Gimnázium felépítése, valamint a bajglyasaljai álta­lános iskolai diákotthon meg­nyitása javította az áltádános- és középiskolai oktató-nevelő tevékenységet. Javult a sza­kos tanárok áltál megtartott ónak aránya az általános is­kolákban, aminek része van abban, hogy a bukott tanulóit száma egyhtvrtnadára csök­kent. Mindezek mellett nem sikerült megszüntetni az osz­tatlanl iskolákat, színvonalkü­lönbségek tapasztalhatók egyesi iskolák között. Jó do­ing, hogy mind az általános iskolában, mind a középisko­lában alapvető feladatként kezelik a fizikai dolgozók gyerekeivel való foglalkozásit. Az általános: iskolákban, szak­körökön, előkészítőkön segítik iskolai felkészültségüket. En­nek elleniére a középiskolába váló jelentkezésük nem ki­elégítő, továbbtanulási ter­vekkel viszonylag kevesen foglalkoznak. A város ipairsizierkezetiében bekövetkezett változások a szakmunkástanuló-képzést csak közvetve éTOtetrték. Az lóiról. Műveltebb inunké okkal A járási pártértekezleten azt állapították meg, hogy a szo­cialista építőmunka vezető ereje, a munkásosztály, jelen­tős fejlődésen ment át a be­számolási időszakban. Az el­múlt négy évben kétezerrel növekedett a munkások össz­létszámú. A változás az új ipari üzemek telepítésének, valamint a bányászat részle­ges visszafejlesztésének követ­kezménye. Kétszeresére növe­kedett a járás területén fog­lalkoztatott ipari dolgozók száma, amely im meghaladja a háromezret. A járásból ki­járó dolgozók száma ezeröt­száz fővel csökkent. A nők foglalkoztatottságának ará­nya négy év alatt 28 százalék­ról 43 százalékra növekedett. A járási pártbizottság be­számolója és a vitában részt­vevő Széles Imre, a szerszám- és készülékgyár szocialis­ta brigád vezető je is úgy fo­galmazott, hogy a munkások ékteaiuvonalának és életkö­üzemek azatemuakasigie- nyeimek felmérése napjaink­ban folyik. A jelenitfceaők hiánya miatt a gazdaság moz­gása, és a szakmunkásképzés strukturálja jelenleg nines összhangban. A szakmunkás- tanulók száma elmarad a vá­ros igényeitől. A város üze­mei 1400 tanuló beiskoteaásót kérték, a felvett tanulók lét­száma viszont csak 601 fő. Egyes, főiként melegüzem i szakmák iránt nincs kellő ér­deklődés. A szakmunkáskép­zés személyi feltételei megfe- ielőeík, az oktatás tárgyi fel­tételei azonban nem, ezért is fontos az új intézet megépíté­se. Tovább kell lépni a ssaak- munkásképzés reformjának megvalósításában. korszerű struktúrát kell kialakítani a Képzésben, növelni az elméle­ti képzés mennyiségét, fokoz­ni az emelt szintű oktatás arányát, ezzel is biztosítani a tehetséges fiatotok tovább- képaésii kedvét és lehetőségé*. A pánöésltefcezfcst egyetértett azzal, hogy a pedagógusok különös gpmddal foglalkozza­nak a munkás- és paraszt- gyerekek továbbtanulási le­hetőségeinek janpütásávai. El­sősorban ilyen tekintetben ál­lítanak nagyobb igényit mind az üzemek, mind az iskolák, mind a tanintézetek felé. He­lyesnek tartja a pámtértekez- löt azokat a kezdeményezésie­ket, ameiynak során a muir kásszüKfe: gyerekeit tovább- tanutása során ösztöndíjban részesítik. Szükség van to­vábbá arra, hogy az ipar szerkezetében műszaki-techni­kai színvonalában bekövetke­zett változásokat hatékonyab­ban kövesse az oktatás, min­denekelőtt a szakmunkáskép- tás. Munkáé- centrikus legyen A városban bekövetkezett gazdasági változásokat figye­lembe véve, ä közművelődési tevékenység feltételeiben is alapvető javulási következett be. Javult a közművelődés tartalma, a helyismereti kon­ferenciák, pályázatok, kiállí­tások rendezésével, a szocia­lista irodalom olvasásának népszerűsítésével pedig erő­södött a szocialista hazafiság és az internacionalizmus. Tovább rülményedneb javulásához nagymértékben hozzájárult a foglalkoztatottság helyi meg­oldása. A kedvező viszonyok elősegítették a munkások ál­talános, politikád és szakmai műveltségének további növe­lését. Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be- a szocialista brigádmozgalomba, mind pél­dául Széles Imrééknél, ahol a gyár már kétszer nyerte el a Szocialista gyár címet és há­romszor lett Élüzem. A járási székhely nagyobb arányú iparfejlesztése egybe­esett a harmadik ötéves terv és a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével. Az ipartelepítésnél — ahogyan Ispán Károly, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke is fogalmazott — két alap­vető dolgot vettek figyelembe. Olyan ipari struktúrát alakí­tottak ki, amelyik szervesen beleilleszkedik a megye ipari fejlesztési programjába és munkaalkalmat nyújt a bá­nyászat visszafejlesztése kö­vetkeztében felszabadult mun­kaerőnek. Másrészt figyelembe vették a női munkaerő foglal­koztatásának megoldását, md­A TIT hozzá járult mánd az általános, mind a szakművelt­ség fejlesztéséhez, a közgaz­dasági szemlélet kialakításá­hoz. A művészeti életben el­sősorban a képzőművészet te­vékenysége nőtt. Népszerűek az évente megrendezett észak- magyarországii táriátok. So­kan látogatják az önálló és egyéni ktállításioteat. Az el­múlt évek egyik legfontosabb eredménye a rendszeres sizín- háosi műsor biztosítása a vá­ros lakosságának. Stabil a nézőközönsége, az. előadott művek többsége szórakoztató. A város kulturális fejlődé­sének eredményéként erősö­dött szellemi kisugárzó hatá­sa a környék és a megye la­kosságára. Szükséges, hogy a jövőben a pártszerviek és pártszervezetek közművelő­déssel való kapcsolata javul­jon, a pártirányítás és elle­nőrzés magasiabb szinten va­lósuljon meg. A feladatok megoldáséiban fontos szere­pük van az e területen dolgo­zó kommunástáilcnak. A köz­művelődést abba az irányba kell fejlesztem, hogy az ed­digieknél jobbam ifjúsági és munkáscentrikus legyen. A közművelődéstől a szocialista tudatformálásán, a szocialis­ta kultúra terjesztésiétől a közgondolkodás erősítésén túl mindenekelőtt azt várják, hogy elégítse iki azokat az új igényeket, amelyek a város fejlődése, gazdaságának átala­kulása következtében támad­tak. Szolgálja még jobban a szocialista brigád-mozgalmat, a munkások nevelését, az ifjú­ság helyes gondolkodás án ak alakításéit, A sokszínű, érdekes, jó légkörben és kritikai széliem­ben lefolyt pártértekezleten felvetett problémákra Dev- csics Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára válaszolt, majd a küldöttek megválasz­tották az 51 tagú pártbizott­ságot, a megyei pártértekez­letre pedig a 102 küldöttet. A pártbizottság első ülésén meigvélaiSiZtotta a végrehajtó bizottságot. Devcsics Miklós lett ismét az első titkár. Tit­kárnak választották meg Sza­bó Aladárt és Palócz Imrét. A végrehajtó bizottság többi tagjai: Szőcs Gyula, Szilágyi Dezső, dr. Tóth István, An­gyal Andor, Varga Gyula, Biró János, Horváth László és Kádár Jánosné. ütőn vei egyetlen olyan ipari üzem sem volt, ahol nagyobb szám­ban foglalkoztathattak volna nőket. A vasárnapi járási pártértekezleten már örömmel jelentették, hogy a párt- és ál­lami vezetés erőfeszítése alap­ján a járásban új ipari struk­túra keletkezett. A pásztói járásnak ma már 14 ipari üze­me van, melyeknek összes ter­melési értéke meghaladja a 274 millió forintot. Az ipari üzemek egy része a népgazda­ság szempontjából is fontos szerepet tölt be. Többre képesek A pásztói járásban az ipar dinamikus fejlődése mellett ma még a mezőgazdaság a do­mináló — állapította meg az előterjesztés, és több felszóla­ló is ezt bizonyította. A járás mezőgazdasági üzemei egész­ségesen fejlődnek. A gazda­ságirányítási rendszer adta le­hetőségeket többé-kevésfoé megfelelően hasznosították. A gazdasági reform bevezetése, a párt IX. kongresszusának kidolgozott, jól átgondolt, és azóta folyamatosan alkalma­zott politikai és gazdaságpoli­tikai határozata előkészített lépés volt. Az eredmények egyértelműen igazolják a párt IX. kongresszusa agrártézi­seinek helyességét és mező- gazdasági politikájának érvé­nyesülését. A járás két állami gazdaságában és tizenhét ter­melőszövetkezetében a mező- gazdasági termelés, áruterme­lés és a fejlesztési feladatokat az országos és megyei átlag­mutatókhoz hasonlóan. sőt esetenként annál lényegesen kedvezőbben oldották meg. Megnőtt a termel ős zov etkezet- ben végzett közös munka te­kintélye, szilárdult a közös vagyon védelme, jajvuit a munkafegyelem, szélesedett a szövetkezeti demokrácia — hangsúlyozta felszólalásában Turopoli Lászlóné, a tari tsz tagja, és Lukács Árpád, a pásztói termelőszövetkezet traktorosa. A termelőszövetkezetnél jó hatást váltott ki, hogy az utóbibi évek során lehetőség nyílt olyan melléküzemágak szervezésére, melyek elősegí­tették a foglalkoztatási gon­dok megoldását és a mellék­üzemágiban keletkezett jö­vedelemből a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tudtak fordítani bizonyos összeget. A járás mezőgazdasága — hang­súlyozták a pártértekezleten----az előterjesztés csakúgy, m int a hozzászólóik, köztük Szomszéd József, a pásztói gépjavító igazgatója, Pete Imre, a palotási tsz pártszer­vezetének csúcstitkára, vagy Podobém Mihályné, a szarvas- gedei termelőszövetkezet szo­cialista brigádvezetője — a megye többi járásához viszo­nyítva a mezőgazdasági ter­melés területén előnyösebb helyzetben van. Ez a kedvező helyzet viszont nem érezhető a termésátlagok dinamikusabb növekedése terén. Többre ké­pes a járás mezőgazdasága. Nehezen érthető az, hogy a járás termelőszövetkezetedben a főbb növények termésátla­gjánál igen nagyok az eltéré­sek. Amíg például az erdőtar- csai közös gazdaságban a búza termésátlaga 21,4 mázsa, Fel- sőtoldon ez 9,3 mázsa. De más növényeknél is megvan ez a nagy eltérés. Igaz, hogy a két termelőszövetkezet között, termelési adottságokban kü­lönbségeik vannak, a véle­mény mégis az: túlságosan nagy ez az eltérés. 4 társulás előnyei Visszatérő profaléma — vé­lekedett a járási pártértekez­let, hogy magasak a termelés­re fordított költségek a ter­melőszövetkezeteknél. Már a tervezés során is, de év köz­ben még inkább felmerül, hogy nincs alapos költség- elemzés. Több termelőszövet­kezetnél alacsony szívonalú az élő munka hatékonysága. Ma­gas az egy szántóegységre ju­tó ráfordítás. Az előforduló csökkenés viszont nincs arányban az új technikai és agrotechnikai eljárások alkal­mazásával. Az elkövetkezendő időben alapvető feladatnak kell tekinteni, hogy a minden­napi munkában nagyobb he­lyet kapjon a költségelemzés, a termelékenység hatékonysá­ga. A gazdaságirányítási rend­szer nagy lehetőségeket tárt fel a pásztói járásban is a termelőszövetkezetek társulása terén. Az elmúlt évek során mutatkozott törekvés és kez­deményezés a társulások lét­rehozása érdekében, amiért a járási vezetés nagy kezdemé­nyező ' készséget tanúsított, csak a termelőszövetkezetek néhány vezetőinél nem talált megértésre. Kitartó munka eredménye például az, hogy sikerült létrehozni az erdő­kürti szarvasmarha-nevelő és -hizlaló társulatot. Annak el­lenére, hogy e termelőszövet­kezetek vezetői is tanúsítottak ellenállást, ma mégis dicséret illeti Siet, mert felismerték a társulásban rejlő nagy lehe­tőségeket. A járási pártértékezlet úgy foglalt állást, hogy a terme­lőszövetkezeti vezetőknek meg kell érteniök: a jövőben csak akkor lesznek verseny- képesek, ha összefognak, kon­centrálják a termelést és na­gyobb beruházásokra szánják rá magukat. A járási pártér­tekezlet megítélése szerint a termelőszövetkezetek további nagyüzemesítése nem a holdak számától függ, hanem a szö­vetkezetek társulásától. Ép­pen ezért tartják fontos lánc­szemnek a termelőszövetkeze­tek társulását. Nem szabad — állapította meg a járási párt- értekezlet, — hogy a közigaz­gatási határ függővé tegye a társulások megalakítását. Fő cél a gazdaságosság. Éppen ezért átgondolt intézkedésekre van szükség, s olyan elvek ki­dolgozását kell sürgetni, me­lyek legjobban megfelelnek a járás adottságainak. Minden­esetre célszerű a termelés, a feldolgozás, az értékesítés te­rületén létrehozni a társulá­sokat — javasolta a járási pártértekezlet. íj díjazási forma Az előterjesztés, de a vitá­ban résztvevők is azt állapí­tották meg: az elmúlt évek­re jellemző volt, hogy a ter­melőszövetkezetek az önálló­ságban rejlő lehetőségeket fel­ismerték és ennek alapján új jövedelemelosztási formákat alkalmaztak. Ennek előnyös hatása érezhető is. Mindezek mellett azonban az is igaz, hogy még nem minden terme­lőszövetkezet elég bátor, és nem mer szakítani a régi, el­avult, hagyományos munkadí­jazási formával. Nem érvé­nyesül még megfelelően a munka szerinti elosztás elve azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol a régi elosztási formát alkalmazzák. Ez sok veszélyt rejt magában. A be­csületesebb, szorgalmasabb munka nincs megfelelően ér­tékelve, és a régi elosztási for­mának, húzóhatása is kisebb. A pártszervezeteket bízta meg a pártértekezlet azzal, hogy legyenek kezdeményezők és bátrak az új, korszerű jöve­delemelosztási formák beve­zetésénél, magyarázzák en­nek szükségességét a tagság között. A fejlődés, az elért gazda­sági eredmények mellett azt is látni kell, hogy számos gátló tényező akadályozza a mezőgazdasági termelés fej­lesztését, a termelőszövetkeze­tek további szilárdítását. Ép­pen ezért szükséges — han­goztatták a felszólalók és a pártbizottság előterjesztése, hogy hatékonyabb és határo­zottabb intézkedéseket tegye­nek, elsősorban a termelőszö­vetkezetek pártszervezetei a hibák megszüntetéséért. Eb­ben a munkában a járási pártbizottság a termelőszövet­kezeti pártszervezetekre, a kö­zös gazdaságok kommunistáira számítanak. Megvitatta a pásztói járási pártértekezlet a párt vezető szerepének érvén yesftését, » pártélet kérdéseit. Legnagyobb teret a párthatározatok végre­hajtásának szenteltek. Erről szólt hozzászólásában Zeke László, a pásztói községi párt­bizottság titkára, ennek szük­ségességét hangsúlyozta fel­szólalásában Kiss József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Hangsúlyozta, hogy a párthatározatok a párttagság egységének, a pártirányításnak és a pártmunka módszereinek alapját alkotják. Legnagyobb fejlődés a határozatok kollek­tív előkészítésében, kidolgozá­sában van. A határozatok meghozatala előtt széles kö­rű vizsgálódás és tájékozódás folyik. A testületi tagok több­sége érdemben vesz részt eb­ben a munkában. Minden szinten javult a felelősségér­zet a kommunista vezetők kö­rében a párthatározatok vég­rehajtásában. Felelősséggel és hozzáértéssel dolgozzák fel a megkapott határozatokat és példamutatóan vesznek részt gyakorlati végrehajtásukban. Azt is megállapította a járási pártértekezlet, hogy a fejlő­dés ellenére a határozatok végrehajtásában — egyes kpmmunista gazdaságvezetők­nél, néhány pártalapszervezet- nél — vannak problémák. Ezért továbbra is fontos, hogy a járási pártbizottság a hatá­rozatok végrehajtásának elő­készítését. a végrehajtás meg­szervezését, az ellenőrzést és a beszámoltatást tartsa fon­tos feladatának. A szoc»a!?gfa ludat forrná ása Megvitatta a járási pártér­tekezlet a járási pártbizottság irányító munkáját, a csúcsve­zetőségek és alapszervezetek tevékenységét, a párttagság fe­gyelmi helyzetét, a tomegszer- vezetek és -mozgalmak párt­irányítását. Foglalkozott a já­rási pártértekezlet az ideoló­giai és kulturális élet fejlő­désével, megállapítva, hogy a politikai, társadalmi és gazda­sági fejlődés kedvező feltéte­leket teremtett az ideológiai feladatok megoldásához. Leg­fontosabb feladatnak a IX. kongresszus óta a szocialista tudat formálását tekintették. Részt vett a pásztói járási pártértekezleten Mitas Rudolf, a csehszlovákiai prievidzei jár rási pártbizottság vezető tit­kárának társaságában a cseh­szlovák partdelegáció is. A pásztói járási pártértekez­let vitáját Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titká­ra foglalta össze. A jelölő bizottság elnökének előterjesztése alapján a járá­si pártértekezlet titkos szava­zással megválasztotta a 43 ta­gú járási pártbizottságot, és a megyei párt értekezlet 23 kül­döttét. Ezután ülést tartott az újonnan megválasztott járási pártbizottság, s megválasztot­ták a 11 tagú végrehajtó bi­zottságot. Az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első tit­kára Juhász Sándor, titkára Zeke Sándor lett. A pásztói járási pártértekez­let az Intemaci onáléval ért véget. NÓGRAD - 1970. októbei 20., kedd 3 a megkezdett ünneplőbe öltözött asszonyok és férfiak gyűltek össze vasárnap Pásztón, a Lovász József művelődési otthonban. Üitörők csapatzászlóval, énekkel és verssel köszöntötték az egybegyűlteket. Az ünnep hangulatát azonban néhány perc múltán a felelősségteljes munka vette át a pásztói járási pártértekezleten. A járás négyéves fejlődését vitatta, a kö­vetkező négy év feladatát határozta meg a járás kommunis­táinak 180 küldötte. A járási pártbizottság írásos előterjesz­tése, Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése után a vitában résztvevők nagy felelős­séggel, sallangmentesen mondták el véleményüket az 1966-os járási pártértekezlet óta eltelt időszakról, a holnap tenniva­»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents