Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
ÄZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA VILÁG PROLETÁR#«, EGWESOCJffOP! XXVI. EVF., 230. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozó járói 1970. szeptember 28-tól 30- ig 43 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiiperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az ' országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszerndk, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elfiunytáról, akiben a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette eí. Az országgyűlés egyperces néma csend-ben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgzdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok Választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellációra is sor kerül. Mvekedtek a reálbérek Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expozéjában Párdj Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta. hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista tálrsadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti; mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemre méltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. » Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a tár- saidalomziztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, ho>gy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a TervhíVBföA elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira ds, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerő-gazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Ésszerűbb szervezést Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése; a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát, tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi ér- xt.idő az említett sajátosságokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés arányainak tervezett nagy változására, a gáz és az olaj fel- használásának előretörésére, ■melynek eredményeként 1975- re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyártás és -felhasználás, az alumíPártfí Imre niumipar, a közúti jármű- gyártás, a gépipar keretében, elsősorban a számítástechnika, az építőiparban a korszerű építési módszerek és szerkezetek kiemelt fejlesztésére. Jelentősen gyarapodik a nemzeti jövedelem Üj URH-rácKaadó, a színes vételt is magába foglaló második tv-műsor, 250 000 új telefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyintézeti ágy — csupán néhány további adat azokból, amelyekkel a Tervhivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 100 milliárdokat használunk majd fel, rendkívüli jelentőségűvé válik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szólt Párdi Imre az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatokról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ez- irányű várható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidőszakhoz képest, a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 000 lakást kívánnak tető alá hozni, ebből 180—200 000-ret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16—18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyermekek eltartására, sor kerül egyes dolgozókategóriák keresetének intézményes növelésére, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a . családi pótlékot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mindazonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerkezetében, a kereslet és kínálati viszonyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek türköződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Javítsuk az egyensúlyt Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, mindenekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, valamint szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklődéssel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájárulni ahhoz a : nagyszabású tervkészítő munkához, amelyet a szakemberek és a számítógépek már oly nagy részletességgel elvégeznek. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkereskedelem problémáival. A nemzetközi árucserére érzékeny, kis országunkban igen fontos, mondotta, hogy lépést tudjon tartani az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivitel növekedésével csak a ráfizetést növeli, Ezzel kapcsolatban utalt a nemzetközi fizetési mérlegünk tartós egyensúlyának fotosságára, amit a következő ötéves tervben el kívánunk érni. Ugyancsak lényeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s általában javuljanak az egyensúlyviszonyok a munkaerőhelyzetben, a kül- és a belkereskedelemben. Minderre, — hangsúlyozta — jő alapjaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaság- történetünk legsikeresebb öt esztendejét zárjuk le hamarosan. Az eredményekben nagy része van gazdasági irányításunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jóval bonyolultabb feladatok megoldására. Képviselek a tervjavaslatról Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhármán kaptak szót. Más-más hivatásnak és egymástól különböző városok, megyték képviselői révén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje öt városának problémáit fejtegette, amelyek közül a foglalkoztatottsági gondokat ugyan már szerencsére nagyrészt maguk mögött tudják, de még küzdenek többek között a nehéz lakásviszonyokkal. Hasonló értelemben,, de elsős orbamjtéosá, s baranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő. Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alaft végbement 27 százalékos növekedésével, a városok élén jár, de ezzel megnövekedtek lakásépítési, közcnűvesítési és más hasonló gondjaik is. S míg korábban a Csongrád megyei képviselő „a legvárosiasabb megye” sajátos fejlődését ecsetelte, a baranyai képviselő a megye bekötőút néküli, kis lélekszámú, elmaradott községeinek problémáira hívta fel a figyelmet. Sok szó esett az ülésen. Budapest következő öt esztende- j|éről, elsősorban Csikasz Józsefeié, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese felszólalásában. A vidék szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerőtartalék, meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizonyos alapszakmák szakmunkás-utánpótlásának erőteljesebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés megváltozott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének alaposabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér megyei képviselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván, elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán Tolna megyei tsz-el- nök mezőgazdasági kérdésekről szólt, különösképpen az állatállomány minden oldalról megalapozott fejlesztésének fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Gallé Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdoit. fordít a népgazdaság a nyugellátásra, s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszus! irányelveiben foglaltakra, amelyeknek érteimében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jövedelmi differenciái. Ilyen értelemben, mondotta, állandó figyelemmel kell kísérni a reáljövedelmek általános növekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdíj#! kapnak és a legcsekélyebb javulást is örömmel fogadják. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. Köszönet az áldozatos munkáért Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresz- szus szekcióülései után szerdán ismét plenáris tanácskozással folytatta munkáját az Országházban. A záróülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása, a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelőmunkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi- gazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tudatosítani kell az emberekben, mert azok, ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik tartósságuk. „Minden oktatás-nevelés — ha nem kapcsolódik egybe pozitív érzelmi hatásokkal — egyoldalú és eredménytelen” — mondotta. A neveléssel hivatásszerűen foglalkozó intézményekről szólva hangsúlyozta, hogy a .gyerekek jövője mind jobban és jobban az iskolákban megalapozott . tudásuktól, tehetségüktől kibontakoztatott emberi vonásoktól függ. Ez a tendencia különösen a kibontakozó tudományos-technikai forradalom követelményeként szinte napról napra növekszik. Aczél György az iskolai munka eredményességének tényezői között a kedvező politikai légkör mellett kiemelte, hogy növekszik azoknak a száma, akik meggyőződésből, érzelmi átéléssel képviselik a szocialista álláspontot. Beszéde további részében visszautasította azokat a nézeteket, amelyeknek képviselői a nevelés minden problémáját az iskola és a KISZ nyakába varrják. Állást foglalt amellett, hogy a fiataloknak a kisebb közösségekben a közösség számára hasznos konkrét, értelmes feladatot kell kapniok, hogy mindig érezzék, ott lehetnek mindenütt, ahol segíteni tudnak és beleszólhatnak mindenbe, amiben lehet véleményük. „Így kapcsolódhatnak ahhoz a nevelési célhoz, amelynek elérése: a gondolkodni tudó, önállóan cselekvő, a közösségért tevékenykedő szocialista ember.” Részletesen foglalkozott a KB titkára a felelősség fogalmával és hangsúlyozta: „csak az tud élni a társadalomért, az emberiségért, aki kisebb közösségekben, a családban, a munkahelyén, városában nap mint nap gyakorolja, tettekkel bizonyítja felelősségét.” A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben levő munkás-paraszt származású tehetséges gyermekek továbbtanulásáért az eddiginél többet kell tenni. Beszéde végén állást foglalt a mély felelősséggel újat próbáló pedagógusok segítése, bátorítása mellett. Aczél Gyöngy a konferencia résztvevőinek az egész pedagógustársadalomnak a Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért. Pápai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének felszólalása utón a szekcióvezetők beszámolóira került sor. Ugyancsak a kongresszus záróülésén szólalt fel Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Tanácskozik pz országgyűlés
