Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

VffiSÖPROÍlrMRfW, EGVgSOOgfERI NOQRAD AZ MSVM.V NO.GRÁÖ WEGYfl BIZOTTSÁGA ES A VEGYE: TANÁCS I AI* JA XXVI. CVF. 213. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK A Minisztertanács ülése Módosították az anyakönywezetést és a házasságkötést A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A közleke­dés- és postaügyi miniszter beszámolt a közlekedés, a pos­ta és a távközlés területén végrehajtásra kerülő téli fel­készülésről. A jelentés szerint 547 motoros hóeke, 59 hóma­rógép és 507 só-, illetve ho­mokszóró áll az útügyi szer­vek rendelkezésére. Ahhoz, hogy a folyamatos közlekedést a tavalyihoz hasonló rendkí­vüli időjárási viszonyok kö­zepette is biztosítsák, több gépre és a jelenlegi géppark felújítására van szükség. Mind a hóeltakarítási, mind az egyéb téli forgalombiztosítás! feladatok ellátását hatásosan segítik azok az URH-állomá- sok, amelyeket a KPM-ben, a közúti igazgatóságokon, sőt a legfontosabb munkagépeken és ellenőrző járműveken is léte­sítettek. A kormány az előter­jesztést elfogadta. A Minisztertanács Tanácsi A falusi ifjúság helyzetéről tárgyaltak a szocialista országok ifjúsági vezetői Hét európai szocialista or­szág — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia és Ma­gyarország — ifjúsági szö­vetségeinek kb titkárai ta­lálkoztak csütörtökön a Hotel Ifjúságban, ahol országaik fa­lusi fiataljainak helyzetéről tájékoztatták egymást. A ta­nácskozás láncszeme annak a megbeszélés-sorozatnak, amely Moszkvában ez év júniusában kezdődött az iparban dolgozó ifjúság élet- és munkakörül­ményeinek megvitatásával. A magyar falusi fiatalok helyzetéről dr. Fekete József, a KISZ kb osztályvezetője a többi között elmondta: válto­zatlanul nagy gondot kell for­dítani a mezőgazdaságban dol­gozó ifjúság élet- és munka- körülményeinek javítására, le­hetővé kell tenni számukra a művelődést, a továbbtanulást, a róluk való gondoskodás eredményeként a fiatalok kö­zül sokan visszatérnek váro­sukba, falujukba, s az ottani termelőszövetkezetben he­lyezkednek el. 1969-ben a tsz-tagoknak körülbelül egy- harmada 26 évesnél fiatalabb volt. Az ország termelőszövet­kezeteiben foglalkoztatott if­júság csaknem 45 százaléka leány, illetve asszony. A tanácskozás részvevői egy hetet töltenek hazánkban. Itt- tartózkodásuk során ellátogat­nak a Komáromi Állami Gaz­daságba, továbbá a hajduszo- váti Lenin Tsz-be, s felkeresik a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Találkoz­nak a magyar mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozga­lom vezetőivel is, eszmecse­rét folytatnak velük a szocia­lista országok parasztfiataljai­nak időszerű problémáiról. A |arring-mlsszlő és a Phantomok Ügy tűnik, a világnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatban rossz hírek érkeznek a világ­szerte nagy örömet keltett jó hír, a fegyverszünet megkötése óta. De szinte abban a pillanatban, amint elhallgattak a frontvonalakon a fegyverek, megszólaltak bizonyos diplo­máciai „nehézütegek”: Tel-Aviv azzal veszélyeztette a töré­keny csendet, hogy a rakétatámaszpontokkal kapcsolatos em­lékezetes vádat szegezte Egyiptomnak. Komoly nyomást kellett gyakorolni Golda Meir asszony kormányára ahhoz, hogy Gunnar Jarring ENSZ-megbízott missziója legalább hivatalosan megkezdődjék — de, sajnos, még ez a kezdet is csalókának bizonyult. Izrael ugyanis, mint emlékezetes, már az első Jarringgal való megbeszélés után hazarendelte megbízottját, Tekoah nagykövetet, így U Thant különmegbízottjának tárgyalásai egyelőre gyakor­latilag csak az egyik fél, az arab országok küldötteire korlá­tozódnak. Ugyanakkor Izrael és az Egyesült Államok között gőz­erővel folytatódott az a valami, amiről ma sem lehet pon­tosan tudni, mennyi benne a szópárbaj és mennyi a gon­dosan megrendezett, szabályos munkamegosztáson alapuló színjáték. A legutóbbi fejlemény arra utal, hegy ebben a furcsa elegyben a színjáték elemei dominálnak. i A hírügynökségek legújabb jelentései ugyanis közük: Washington úgy döntött, hogy még ebben az esztendőben 18 Phantom F—104 típusú szuper harcirepülőgépet szállít le Dajan tábornok hadseregének. A hír pontos következményei ma még kiszámíthatatlanok, de ez aligha lehet vitás, hogy maga az ügylet az izraeli—amerikai héják egyértelmű dia­dala. A jelentés fényében bizonyos mozaikok meglehetősen egységes, világosan összefüggő képpé állnak össze. Kezdetben vala az izraeli vádaskodás, amelynek lényege: az állítólagos új, egyiptomi rakétaállásdkkal — úgymond — „felborulhat a közel-keleti erőegyensúly”. A fogalmazás nem véletlen Amikor Washington Izraelt rávette a Rogers-terv elfogadá­sára, ígéretet tett arra, hogy nem engedi „felborulni ezt az egyensúlyt”. Ezt a dodonai ígéretet lehet most kihasználni erre a gesztusra, amely végveszélybe sodorhatja a Jarring- missziót. A helyzet persze bonyolult lehet, hogy Tel-Avivnak éppen ez volt a követelése annak fejében, hogy Tekoah nagy­követ újra leüljön Jarringgal. Nagy kérdés azonban, nem tartja-e összeegyeztethetet­lennek az arab fél a politikai-katonai zsarolásnak ezt a formáját a Jarring-misszió egész szellemével. Az első kairói visszhangok arra utalnak, hogy nem lehetetlen egy ilyen, a Phantom-akció által kiváltott negatív fordulat. Hivatala elnökének javaslatá­ra a kormány módosította az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szó­ló rendeletet. Ennek értelmé­ben a magyar állampolgárok külföldön történt születésére, házasságkötésére és halálese­tére vonatkozó hazai anya­könyvezés elrendelése a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága igazgatási főosztályá­nak hatáskörébe kerül. A művelődésügyi miniszter kulturáüs együttműködési bi­zottságok létesítését javasolta a szocialista országokkal kötött kulturális egyezmények végre­hajtására. A kormány a ja­vaslatot élfogadva felhatal­mazta a művelődésügyi mi­nisztert, hogy a bizottságok létrehozására az érintett kül­földi felekkel megállapodáso­kat kössön. A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány kijelölte a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség közgyűlésének 14. ülésszakán résztvevő magyar küldöttséget. A küldöttség ve­zetője dr. Straub F. Brúnó, az Országos Atomenergia Bizott­ság elnökhelyettese, a Ma? gyár Tudományos Akadémia alelnöke. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Elutazott a vietnami delegáció Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az a háromtagú viet­nami delegáció, amely részt vett a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett magyarországi ün­nepségeken. A küldöttséget Ngiem Xuan Yem, a Vietna­mi Hazafias Front Elnökségé­nek tagja, a Demokratikus Párt főtitkára, az állami gaz­daságok minisztere vezette. Kéthetes magyarországi lá­togatásuk során a vietnami vendégek részt vettek az Or­szágos Béketanács ünnepi ülé­sén a Parlamentben, Ho Si Minh budapesti szobrának fel­avatásán a Hanoi-parkban, megismerkedtek Heves me­gyében és Egerben a nép­frontmozgalom munkájával. Üjabb tízszintes lakóházat építenek az Arany János utcában. A későbbiekben még zet építenek ezen a területen folyamatosan ti­Napirenden: A íörzsgárda megbecsülése Tegnapi ülésén az SZMT- elnöksége a többi között azt vizsgálta, hogy megyénk üze­meiben, vállalataiban, intéz­ményeiben miként becsülik meg a törzsgárda tagjait. Megállapította, hogy a törzsgárdák létrehozásában, fo­kozott megbecsülésükben nem­csak az vezette a gazdasági és mozgalmi vezetőket, hogy kifejezzék elismerésüket azok­nak a dolgozóknak, akik több éven át ragaszkodtak munka­helyükhöz, hanem kényszerítő körülmények is. Így a Munka Törvénykönyvének megvál­toztatása, mely lehetővé tette a szabad munkavállalás jogát, a különböző közgazdasági sza­bályozók stb. A SZOT irányelveinek meg­felelően a kialakított törzs- gárdaszabályzatok híven tük­rözik vállalataink adottságait. A feltételek között igen nagy nelyet kap az utóbbi években erősen növekedett a munkafegye­lem megjavítására irányu­ló törekvés. A Pásztói Szerszám- és Ké­szülékgyárban nem lehet törzsgárdatag, aki a taggá nyilvánítás előtt egy éven be­lül két napot mulasztott iga­zolatlanul . A síküveggyárban kizárják a törzsgárdából azo­kat, akik egy évben három­szor maradnak igazolatlanul távol. Ezenkívül számtalan más módon igyekeznek az üzemek vezetői vonzóvá tenni a törzsgárdatagságot. Kezdetben az anyagi lehe­tőségek hiányában az erköl­csi elismerés dominóit, jelen­leg az előbbinek különböző formáit anyagiakkal kombi­nálják. A cél, hogy a törzs­gárdát megtartsák, mert ők azok, akik felelősséget, oda­adást tanúsítanak a vállalat fejlődéséért, akkor is kitarta­nak, ha baj van. Az anyagi megbecsülés leg­általánosabb formája a dif­ferenciált év végi nyereségré­szesedés. A nógrádi szénbá­nyáknál a felosztásra kerülő nye­reséget a törzsgárdánál 5—25 százalékkal növel­ték. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a felosztható nyere­ség 30 százalékát biztosították a háromezer főt kitevő törzs­gárdának. A pénzen kívül a törzsgárdatagok tárgyjutal­mat kapnak, segítik őket la­kásproblémájuk megoldásá­ban, előnyt élveznek a la­káselosztásnál, jiutalomsza- badságban, jutalomüdülésben részesülnek, nem feledkeznek meg róluk az évközbeni bér­emeléseknél, elsősorban nekik ítélik az ösztöndíjat, család­tagjaikat a felvételnél előny­ben részesítik. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat 19 dolgozónak ado­mányozott arany pecsétgyű­rűt húszéves munkaviszo­nyuk alkalmából. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben 12 törzsgárdatag 10—30 000 forint jutalmat kapott. A Sziráki Ál­lami Gazdaságban a húszéves munkaviszonnyal rendelkező törzstagok 3, a huszonöt év­vel bírók pedig 6 nap juta­lomszabadságot kapnak. Élelmiszeripari nap a Mezőgazdasági Kiállításon A Mezőgazdasági Kiállítá­son csütörtökön élelmiszeripa­ri napot rendeztek. Dr. Lé- nárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes az élelmiszeripari ve­zetőknek és szakembereknek előadást tartott. Elmondotta, hogy az iparág termelése 20 év alatt több mint kétszeresé­re növekedett, 1960 óta pedig évente 6—7 százalékkal több árut biztosított a bel- és a külkereskedelemnek. Az utób­bi tíz évben 60 százalékkal nőtt a lakosság élelmi szervá- sárlása. Az élelmiszerexport ugyanakkor jelentős valutát hoz az országnak; a népgazda­ság összes kivitelének 23 szá­zalékát élelmiszeripari ter­mékek adják. A lakosság a személyi jö­vedelem felét élelmiszerek vá­sárlására. fordítja. A fogyasz­tás struktúrája az elmúlt év­tizedben lényegesen megvál­tozott. Az igények a biológiai­lag értékesebb élelmiszerek felé tolódtak. Ezt az igényt az ipar a választék bővítésével és a minőség javításával igyek­szikkielégíteni. Tény azonban, hogy a különben kitűnő minő­ségű termékek egy része még nem mindenhol vásárolható meg, nem jut el az ország tá­volabbi vidékeire. Pedig a húsipar háromszor annyit ter­mel, mint 1950-ben. A vágott- baromfiból hatszor, sajtból 10-szer több van, mint 20 év­vel ezelőtt, a tejtermelés is megkétszereződött. A húsfo­gyasztás jelenleg a háború előttinek csaknem kétszerese és a konzervek iránt is igen nagy a kereslet. A miniszterhelyettes a nagy­üzemek kiegészítő tevékenysé­gével kapcsolatban rámuta­tott: egy év alatt egyharmad- dal nőtt az ilyen kiegészítő jövedelmet biztosító tevé­kenység, ezen belül azonban a mezőgazdasági termékfel­dolgozás nem fejlődött kellő­képpen. Megemlítette, hogy a tsz-ek élelmiszerfeldolgozó te­vékenységének ösztönzésire több fontos intézkedést hoz­tak; ezek kedvező hatását azonban csak következő idő­szakban lehet majd lemérni. Az élelmiszeripari napon a látogatók szakmai előadáso­kon és helyszíni bemutatókon és filmvetítéseken ismerhették meg az ágazat üzemeinek munkáját. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a nyugdíjba vonuló törzsgárdatagokat ünne­pélyesen búcsúztatják, megvendégelik, megjutal­mazzák, állandó gyári belépő­vel látják el, és számítanak segítségükre. A termelő szakmák mellett a nem termelő ágazatokban is erőfeszítéseket tesznek a törzsgárda megbecsülésére. A postánál az elmúlt évi nyere­ségfelosztásnál első ízben vet­ték figyelembe a törzsgárda­tagságot. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrég határozatban mondta ki a „Tanácsi munkáért” ki­tüntető jelvény alapítását azok részére, akik 10—15—20 éve dolgoznak a tanácsoknál. A vállalatok vezetői a gya­korlatban győződtek meg ar­ról, hogy jól járnak, ha a lörzsgárdatagság véleménvn, javaslatát kikérik egy-egy fel­adat megoldásában. Vannak még vitatott kérdé­sek.' Ezek közé tartozik a munkaviszony elbírálása: be­számítsák vagy sem az elő­ző, munkaviszonyt? Alapszabályellenes dolgok imitt-amott fellelhetők. Egyik nagyüzemünkben fel­tételként, szabták a szakszer­vezeti tagságot, másutt pedig az_ iparitanuló-időt is beszá­mítják a munkaviszonyba. Az elnökség a vita alapján elfogadta az előterjesztést a feladatok meghatározásával együtt. Lipták József, az SZMT vezető titkára zársza­vában a következőket mon­dotta: az ipari tanulókkal kapcsolatos munkaviszony megítélését vita és megítélés céljából terjesztjük a felsőbb szervek elé. A tanácsi törzs­gárdatagok kitüntetésénél pe­dig vegyék figyelembe azt, hogy népgazdasági okokból többen elkerültek a tanácstól. Ezek is jogosultak a törzsgár- datagságra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents