Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

Külpolitikai komentár A hasa Gsűcstaláékoző Viszonylag hosszú idő után fordul ismét a nemzetközi l'igj-i'-am egy afrikai város tere, hogy az érdeklődés tár­gya nem függ össze közvetle­nül a közel-keleti krízissel. A zambiai fővárosban, Lu- sakában .megnyílt az el nem kötelezett országok államfői­nek csúcstalálkozója. A magas szintű találkozó jelentősége több szempontból is vitathatatlan. A két nagy katonai—politikai szövetségi rendszeren, a Varsói Szerző­dés szervezetén és a NATO-n kívül álló országok népessége a földkerekség lakosságának jelentős hányadát képviseli. Ez önmagában sem figyel­men kívül hagyható tényező, hiszen a nemzetközi közvé­lemény egyik számban is sú­lyos szektoráról van szó. A konferencia fontosságát fokozza az a tény, hogy az el nem kötelezettség — bi­zonyos kivételektől eltekint­ve — jórészt csak szerződé­si és semmiképpen nem esz­mei-politikai pártatlanságot jelent. A lusakai konferenci­át üdvözlő szovjet sajtó nem véletlenül mutat rá, hogy az ott képviselt országok több­sége semmiképpen nem pár­tatlan korunk olyan nagy kérdéseiben, mint a világbé- ke, a nemzeti függetlenség és az imperialista gyarmatbiro­dalmak maradványai ellen vívott küzdelem. A résztvevők nagy hánya­da olyan országokból kerül ki, amelyek nemrég még ma­guk is gyarmatok voltak, a szó fizikai értelmében a sa­ját bőrükön tapasztalták a kolónia listák ma bizonyos fővárosokban annyit hangoz­tatott „civilizációs tevékeny­ségét”. Mind a konferencia idő­pontja, mind színhelye felér egy-egy jelképpel. A csúcs- értekezlet — és ez korántsem időrendi, vagy logikai vélet­len — nem sokkal az Afrikai Egységszervezet Addisz Abe- ba-i csúcstalálkozója után ült össze, bizonyos értelem­ben annak folytatása, regio­nális-politikai ki terebélyest- tése. Ebből kézenfekvőén követ­kezik, hogy Lusaka ban is nagy szerepet kapnak az am- tikolonialista küzdelem ak­tuális kérdései és erre az ak­tualitásra jó szimbólum a színhely. Zarpbia ugyanis szomszédja, a fajüldöző Rho- désia, állandó gazdasági és katonai fenyegetésének köz­vetlen céltáblája. Rhodesiá­ban a fehér kisebbség leg­szorosabb szövetségese a Lei- afrikai Köztársaság, amely éppúgy nyugati támogatóinak köszönheti létét és katonai erejét, mint Rhodesia. Nem véletlen, hogy mór a konferencia első napján Afri­ka egyik legtekintélyesebb személyisége, Etiópia császá­ra, konkrét szankciókat ja­vasolt a nemrég angol fegy­verekkel megerősödött Dél- afrikai k öztársaság ellen. Megkezdték az őszi vetést (Folytatás az 1. oldalról) zul mindössze harmincöt tsz mutatta be a vetőmagminitá- kat. A salgótarjáni járás tsz üzemeinek vetőmagigényéről tudnak az illetékesek a leg­kevesebbet. Hamokterenye ki­vételével ugyanis nem küldték meg a vetömagmintákait. Ennek hiányában nem le­het pontosan felmérni sem az igényeket, sem azt megítélni, hogy a sajált termesztett ve­tőmag alkalmas-e az őszi ve­tésre. A vetőmagtermeltető válla­lat a tsz-üzemek mulasztása ellenére felkészült arra, hogy megfelelő minőségű és meny- nyiségű vetőmag álljon ren­delkezésre. Az állami gazda­ságokban 400 vagon gabonát fémzároltak. Ebből kétszáz vagon gabona vizsgálatát el­végezték és megkezdték az üzemekhez való kiszállítását. A vállalatnak azonban a me­gyén kívül is kötelezettségei vannak, mert más, nagyobb megyéket is segíteni kell vető. maggal. A számítások szerint Nógrád megyének 120 vagon vetőmagra van szüksége, ami­nek elvetését csak abban az esetben engedélyezhetik, ha az üzemek £ mintákat meg­küldik és ellenőrzik őket. A balassagyarmati járásban a tsz-ek többsége felülvizs­gáltatta a vetőmagot. A ho­mokos területeken már meg is indult az őszi vetés, űrha­jómban a mai nappal vetik az őszi árpát és a rozsot. Dej táron a rozs vetését kezd­ték meg, a Borsosberényi Ál­lami Gazdaságban pedig a repcéét. Egyébként az őrhal­mi tsz felajánlott 12 vagon jó. minőségű vetőmagot az illeték kés szervéknek. Góplármű* Ü£©!U©lfsít©k! Gópkocsi- Julafdozidsok! Minden típusú személygépkocsira és kis tehergépkocsi­ra. szerződéses alapon és egyedi munkavállalással az alábbi munkákat elvégezzük rövid átfutási határidővel. Szervizmunka, futójavítás, középjavítás, karambolos javítás, fényezés, motorkerékpárok mágneseinek deiejezése, dinamók, önindítók szükség szerinti javítása, gépi munkák végzése. IGÉNYBEJELENTÉS: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 5. sz. üzemegysége, Gyöngyös, Gorkij út 23. sz. Telefon: 13-73. 2 NÓGRÁD — 1970. szeptember 9., szerda Chile Mesterkedik a reakció Chile minden tájáról és külföldiről érkeznek az üdvöz­lő táviratok abból az alka­lomból, hogy Salvador A-llen- de, a Népi Egységfront je­löltje kapta a legtöbb szava­zatot a szeptember 4-én meg­tartott elnökválasztásokon, mivel azonban a három je­lölt közül égy sem kapott ab­szolút többséget, október 24- én a kongresszus dönti el végérvényesen azt a kérdést, hogy ki lesz Chile elnöke. A jobboldali erők minden eszközzel igyekeznek megaka­dályozni Allende hatalomra ■ jutását, mivel államosítani akarja a külföldi társaságo­kat, a bankokat és gyökeres társadalmi, -gazdasági átalakí­tásokat kíván végrehajtani a nép érdekében. Az Egyesült Államok meg­próbál gazdasági nyomást gyakorolni Chilére. A wa­shingtoni monopolisták és a helyi nagytőkések kiveszik be. tétjeiket a chilei bankokból, hogy pénzügyi zűrzavart és nyugtalanságot idézzenek elő. Jóllehet Alessandri. a jobb­oldaliak jelöltje, ismételten azt hangoztatta, hogy vissza­vonja jelölését, ha nem kap­ja meg a szavazattöbbséget, hívei ma nyíltan kijelentik, igyekeznek megakadályozni a kongresszust abban, hogy Sal­vador AUenide-t válassza ál­lamfővé. (MTI) Ifjúsági vezetők és katonák a honvédelmi nevelésről Jelentős tanácskozás kezdő­dött tegnap délelőtt a Somos­kőújfalui kultúrházöan. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége, a HM Politikai Főcsoportfőnökség, a BM Határőrség, a Munkásőr­ség és az MHSZ közreműködé­sével négynapos konferencia kezdődött az úttörők honvé­delmi nevelésével kapcsolat­ban. A négynapos eseményso­rozaton azok a fegyveres tes­tületek képviselői vesznek részt, akik számottevő segítsé­get nyújtanak a honvédelmi nevelés céljainak megvalósítá­sában. A tanácskozást Skoda Fe­renc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára nyi­totta meg. Elmondotta, hogjt a szocialista hazafiságra való nevelés és ezen belül a hon­védelmi nevelés jelentős te­rületet foglal el az ifjúsági szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége nevelőmumlkájá- ban. Megállapította, hogy az elmúlt időszak nagy történel­mi évfordulói serkentőleg ha­tottak a honvédelmi nevelés­re. A KISZ központi bizottsá­gának ez év januárjában ho­zott határozata kimondja, hogy az eddigieknél is átgondoltabb, hatékonyabb, a nevelés egé­szébe jobban beépülő; a gyer­mekek számára is vonzó hon­védelmi nevelést kell kialakí­tani. Ennek jegyében került sor erre a tanácskozásra. A tanácskozásnak — fejtette ki a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára — hár­mas célkitűzése van: értékelni az eddig végzett munkát, egy­séges álláspontra jutni az egyes kérdésekben. A résztve­vők egyben tapasztalatcserét is tartanak, beszámolnak egy­másnak a jó módszerekről. Arra kell törekedni, hogy még erősebb bázist alakítsanak ki a honvédelmi nevelőmunká­nak a gyermek- és ifjúsági szervezetben. Ezek után Szabó László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titká­ra tartott előadást a szövet­ség 1970/71-es tanévi program­járól. Ismertette a jubileumi úttörőév feladatait és a szö­vetség nevelési célkitűzéseit. A négynapos tanácskozás résztvevői délután találkoztak a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskola Szalvai Mihály altábornagyról elneve­zett úttörő honvédelmi száza • dának tagjaival, és közös ki­ránduláson megtekintették a somosa várat. Este kulturális, programot rendeztek a vendé­gek tiszteletére. A tanácskozás ma előadá­sokkal folytatja munkáját. Ma elutazik a megyénkben tartózkodó kemerovói pártküidöttség A megyed pártbizottság meghívására megyénkben tar­tózkodó kemerovói pártdelegá- oió Karpenko Mihail Leonte- vics, az SZKP Kemerovói te­rületi Bizottságának agitáció* és propagandaosztályának ve­zetője, a területi pártbizottság tagja vezette küldöttség teg­nap folytatta programját. Bat- ta István, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője társa­ságában a delegáció ellátoga­tott az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának oktatási igzgiatóségára, ahol dr. Boros Sándor, az oktatási igazgató­ság vezetője tájékoztatta a vendégeket az igazgatóság munkájáról, a megyei pártok- tatásban, ideológiai életében játszott szerepéről. A baráti, elvtársi beszélgetésen részt vettek az oktatási igazgatóság tanszékvezetői és tanárai. Szi­bériai vendégeink baráti esz­mecserét folytattak a szócin- lista brigád vezetők tanfolya­mának hallgatóival. Karpenko Mihail Leontévies, a delegáció vezetője a Szovjetunióban, Kemerovóban dolgozó kom­munista munkabrigádok helyt­állásáról, a politikai és gaz ­dasági életben betöltött szere­péről szólt a szocialista bri­gádvezetőknek. Megyénk vendégei tegnap délután Karancsberénybe lá­togattak, ahol megtekintették a felszabadulási és partizán- emlékművet. A szibériai delegáció befe­jezte Nógrád megyei látogatá ­sát, s ma a kora reggeli órák­ban elutazik Salgótarjánból, Testvérmegyénk pártdelegáció - jónak Ferihegyi búcsúztatásán részt vesz Havas Péter, a me­gyei pártbizottság titkára. Bal­ta István, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Boros Sándor, a megyei ok­tatási igazgatóság vezetője, és Viczián Gyula, a megyei párt­bizottság osztályvezetője. ünnepére E gy huszonhat évvel•ezelőtti ősz — a nemzeti újjászü­letés tavaszát hozta meg Bulgáriának. 1944. szeptem­ber 9-én, a szovjet hadisereg és a partizáramozgalom harcai nyomán Bulgária felszabadult a fasizmus igája alól. s megindult az új, kizsákmányolásmentes élet építésének útján. Az elmúlt negyedszázad alatt a testvéri bolgár nép kommunista pártjának vezetésével impozáns sikereket ért el hazájának szocialista átalakításában, gazdaságának és kul­túrájának felvirágoztatásában. Ezeknek a sikereknek — és a mögöttük rejlő építő lendületnek — az arányait segíti érzé­kelni az a statisztikai adat, hogy a bolgár ipar ma hét nap alatt termel annyit, mint 1939-ben háromszázhatvanöt nap alatt. A Bolgár Népköztársaság a szocialista államok testvéri közösségének megbecsült tagja, amelyhez a KGST keretében csakúgy, mint kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban a gyü­mölcsöző együttműködés szálai fűzik hazánkat. Bulgária népe szövetségesünk a Varsói Szerződésben, küzdőtársunk abban a harcban, amelyet a Szovjetunióval és a többi test- vérországgal együtt Európa biztonságáért, s általában a vi­lágbékéért, az imperializmus agresszív kísérleteinek meghiú­sításáért vívnak a szocialista államok. Ebből a szempontból ítéljük jelentősnek azokat a nemzetközileg is. méltányolt, kezdeményező lépéseket, amelyeket a szocialista Bulgária diplomáciája á Balkán térségének békéjéért tett, és tesz. Testvért, barátot, szövetségest köszöntünk ma, Bulgária nagy nemzeti ünnepén, s kívánjuk, hogy a bolgár nép szo­cialista országépítő munkáját továbbra is méltó sikerek kí­sérjék — mind a Bolgár Népköztársaság, mind a nemzetközi szocializmus javára. Miért; nem időmilliomos a szabadságát töltő turista a tenger partján?! Egyszerűen azért, mert ha már lejutott Várnába, szeretne minél több nevezetességet is megnézni, így aztán úgy ,,betáblázza” magát az ember, hogy szinte önmagát hajtja. (Pedig ideha­za de megfogadtuk, csak für. dünk és napozunk). A tér­képről, a prospektusokból ,ió előre megnéztük, hogy Várná­ból hová érdemes kiruccanni. Például Ba lesikra. S nem i« csalódtunk! Az Aranyhomok fürdőhelyei után egy másik világ Balcsik és környéke. Magunk mögött hagytuk a hatalmas szállodá­kat, a viszonylag egyenes aü- tóu'takat, s olyan kaptatón vitt utunk, hogy direktbőú többször vissza kellett kap­csolni. A parttal szinte ösz- szeolvadó tengert fölváltották a szeszélyes sziklák, a dim- bes-dombos platók, az izzó mészkőfalak szomszédságában meghúzódó házsorok. Balcsik idegenforgalmi vonzereje abban rejlik, hogy itt van Mária, román királyné egyko­ri nyaralókastélya. Viszonylag fiatal az épületkomplexum, hiszen 1931-bein, olasz építész tervei -"lapján épült (Balcsik és környéke ekkor a románo­ké volt) mégis olyan érzé­sünk volt, mintha egy múlt század eleji műremeket cso­dálnák. Volt ízlése a roman­tikus királynéinak. A nyara- lókástély erdővel körülzárt, magas sziklaiteraszokra épült, s kilátás csak a tenger felé nyílik. Boltíves kapun ke­Tengerparti nyár II. resztül visz az út be a sók- kertes, szétszórt pavilonokból álló királyi nyaralóba, amely­nek sétányain végighaladva lehet eljutni a tulajdonképpe­ni palotához. De addig sokat megáll az ember, s annyiszor elkattinitja fényképezőgépét, hogy már vége is egy tekercs filmnek. Lépte-n-nyomon víz­esések, szökőkutak, bizánci stílusban épült kápolnák, ró­zsákkal szegélyezett kilátóte­raszok, márványtáblák állítják meg az embert. Az egyik ki­látóteraszra alig fértünk be, annyian tolongtak a néhány négyzetméter területen. Hama­rosan megértettük miért. A tengerre nézve hatalmas fehér márványtrónus, támlájába vé­sett félholddal. A királyné — az idegenvezető szerint — in­nen nézte nap, mint nap a tengert, várva, hátha feltű­nik az a vitorlás, amely ked­vesét, a török kereskedő- legényt hozza. Aki pedig most beleül a trónusba, szerelmes lesz, (Gyermeklányok és ko­rosabb hölgyek sorakoztak, trónus-ülésre várva). A mina- retes kupolájú palota teraszán az idegenvezető szintén ,,elsü­tött” egy igaz történetet. A királyné fiai, Károly és Miklós (valószínű mamájuktól örö­költék szerelmes természetü­ket), a gyönyörű, hírhedt, vö­rös hajú szépség, Lupescumé szerelmén összeveszve, fegy­vert rántottak egymásra. Édes­anyjuk azonban közéjük állt, s a gyilkos golyó az ő életét oltotta ki. A királvné nvaraléi-íb^ felé jövet, megcsodáltuk a kastély gondosan ápolt, szub­trópusi növény,ritkaságait, va­lamint azt a virágparadicso­mot, amelynek bejáratán az olvasható: Kaktuszkert. A kék, piros, rózsaszín, sárga virá­gokat hozó kaktuszok egyike- másika alatt szinte elvész a fényképezkedő „modell”. Szabadságunkat töltöttük a Feket.e-tenger partján, egy „történelmi leckét” csak be­iktattunk programunkba. így jutattunk el a Várnától pár kilométerre levő , vladiszlovo- vói Varnercsik-emlékműhöz. 1444. november 10-én itt zaj­lott le a tragikus végű vár­nai csata. Jagelló Ulászló, a húszéves magyar—lengyel ki­rály lovas seregével a bolgár nép felszabadítására sietett a török ellen. A hadvezér, a nagy törökverő, Hunyadi Já­nos volt. Az egykori csata színhelyén ma fás, virágos emlékpark van. A bejáratnál zászlóru- dak, amelyekre ünnepnapo­kon felhúzzák a csatában résztvevő országok zászlóit. A park közepén Ulászló em- létomauzáleuma. A húszéves ki. rály teteme fehér márvány­ból kifaragva. A király holt­teste egyébként valamelyik tömegsírban pihen. Hunyadi János emlékét a gyulafehér­vári szarkofág másolata, és a hús fák között egy hatalmas méretű, teljes harci díszben megformált szobor idézi. Vladisizlovovóhoz mindössze pár kilométerre egy termé­szeti ritkaságot, a Kőerdőt csodáltuk meg. Úgy- éreztük magunkat a hatalmas tisztá­son, mintha égy feltárt régi város megmaradt kőoszlopai közé tévedtünk volna. Ezek a sokszínű, a legkülönbözőbb formát öltött sziklák (kinek milyen gazdag a képzelőereje) azonban, sosem voltak épü­letrészek. A geológusok sze­rint e vidéket — mintegy ötvenmillió évvel ezelőtt — a Szarmata-tenger borí­totta. Az egykori tengerfené­ken az évmilliók alatt agya­gos homok-, homokkő- és máskoré teg rakódott le. A tenger visszavonultával a te­rület szárazfölddé vált, s a csapadék kioldotta a mészkő­ből a meszet, s az agyagos homok és homokkő a hosszú évszázadok alatt oszlopszerü tömbökké változott, formáló­dott. Persze, a mai képződ­mény alakjához hozzájárult az ember is, aki a későbbiekben innen „bányászta” házához az építőanyagot. A Kőerdőnek sajátos a nö­vény- és állatvilága is, me­lyet ma gyakran zavar meg az ember. A ritka, fantáziát növelő kőrengeteget ugyanis esténként reflektorok világít­ják meg. Ez ugyancsak vonz­za az idegeneket, nem is be­szélve a Kőerdő-vendéglőről, amely sajátos étel- és ital kü­lönlegességeivel csábít. Épí­tész barátom kissé epésen je­gyezte meg a sziklatömböket, fényképezve: e kőoszlopok va­lamivel szebbek, mint ame­lyeket a közelmúltban Buda­pesten. a Gellérthegyen em­beri beavatkozással helyeztek el. Fodor László (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents