Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

fi fliJililiiiiililill'iIJiS i Ü: fiÖÜ ;r"‘ i ! A Lenin Kohászati Művek, alapításának 200 éves évfordulója tiszteletéi-e a Központi Kohászati Múzeumot új, a réginél méltóbb helyre költöztette. Az átalakítás befejeződött, és új helyén, Lillafüred-Hámor községben megnyitotta kapuit az Európában egyedül­álló kohászati szakmúzeum. A múzeum épülete 1778-ban épült. Műemlék épület, annak idején a Diósgyőri hámori Vasgyár első hivatalháza volt. A Központi Kohászati Múze­umban nyersvasgyártás-történet, acélgyártás-történet, a kovácsolás, hengerlés fejlődését bemutató termek vannak Jaj, mit szól a falu! r Idézést kapott az idén a megyei Tbc. és Tüdőbeteg- gondozó Intézettől valameny- nyi salgótarjáni lakos. Idén tartották a harmadik teljes Beszédes felvételek — Először is behívjuk csa- merte megmondani a vőlegé- ládtagjait, illetve azokat, akik nyének, hogy baj van a tü- egy fedél alatt élnek vele. dejével. Nem ment intézetbe, Erre azért van szükség, hogy mert uraim boosá’. mit szól megállapítsuk; nem fertő- a falu! 21 éves korára inkább körű tüdőszűrést Salgótarján- zött-e meg valakit betegsé- vállalta, hogy betegsége elhú­ban. A nagy munka befeje- gével, vagy éppen nem ő kap- zódik, esetleg gyógyíthataitlan­ződött. a napokban álltak az ta-e el valakitől. A gondo- ná válik, mintsem, hofiv evó- atvilágító gépbe az utolsók, a zásba vett betegekhez Zs betűsök. Felkerestük dr. szeresen kijár a védőnő: kör­Szászi Évát, a megyei Tbc- nyezettanulmányt végez, el­és Tüdőbeteggondozó . Intézet lenőrzi a gyógyszerek igazgató főorvosát, hogy a szűrés eredményéről érdek­lődjünk. — Hány salgótarjáni lakost érintett a szűrés? — 18 500 embert idéztünk be. Ez persze csak a régi ér­telemben vett Salgótarjánra, a városmagra vonatkozik. A csatolt területeken, mint Zagyvapálfalván, Baglyasal- ján, helyben rendezünk majd szűrést, erre is sor kerül még idén. ná válik, mintsem, hogy gyó rend- gyíttassa magát. Pediig csa­ládjában már többen haltak meg tüdőbetegségben és tbc- bevé- ben, mert ők is csak akkor telét. Ha a beteg egy év alatt fogadták el a szanatóriumi meggyógyul — ennek mai tu- kezelést, amikor már nem volt dásuink szerint így kell lennie erejük tovább tiltakozni. Sze- —, akkor a védőnő beszün- rémesére ilyen esetekkel már tett látogatását, ha nem, a egyre ritkábban találkozunk, beteget a krónikus fertőzők a be­elhúzó­csoportjába vesszük. — Mi lehet az oka tegség egy éven túli dúsának? — Előfordulhat, hogy a be­tegség rosszindulatú, bár ez nagyon ritka eset. Lehet az ok az is, hogy az orvos el­— Mi volt az idei szűrés legfontosabb tapasztalata? Az az örvendetes dolog, azonban azért nem h.°K^gy0t±ZT ÄÄT gyógyul a beteg egy even belül, mert maga sem — Mit jelent az intézet új elnevezése? A régi tibe-gondozó intéze­tet most Tbc- és Tüdőbeteg­gondozó Intézetnek nevezik. A név módosítása tartalmi vál­tozásokat jelez. Azt, hogy — mivel ma már kevés az új tbc-s megbetegedés — teljes bagatellizálta a betegségét, ej^ás szempontjából az in­elnagyolta keze leset. Tulnyo- tózethez tartozik kuiózisos beteget találtunk, mindössze 11-et. További 20 —22 ember sorsa még bi­zonytalan. Most végezzük a vizsgálatokat, amelyek ered­ménye eldönti majd, hogy nyilvántartásba kell-e ven­nünk őket. Persze ez nem mindenki, akinek bármi, röntgenámyé- kot adó betegség található a tüdején. Sok ilyen betegséget bűnöző, valamiféle is™.e,r az orvostudomány, kö- , ; zuluk több olyant, amelyet már akkor kezelésbe kell ven­ni, amikor a beteg még pa­naszmentes, s a bajt még csak a röntgen jelzi. A széles körű akar gyógyulni; alkoholista, amorális, előnyt próbál húzni betegsé­géből. A krónikus fertőzőket kiemelt gondozásban részesít­jük a védőnők gyakran Iá­ss sä ssirr/s esetleg alattomosan lap­jelenti «^értelműén, őket. Ha szükség van rá, akár kévés a tüdőbeteg ember. Ta- hatósági úton is beutalhatjuk valy végeztünk egy felmérést, vajon hány beteg vár arra, hogy intézetünk gondozá­sa alá vegye őket. Az ered­mény: a tbc-s betegek szá­ma 553, »égben csaknem 900-an szén vednek. — Mi az oka annak, hogy idén ilyen kevés új tuberku- lózisos beteget találtak? — A fiataloknál már meg­előzzük ennek az egykor ret­tegett betegségnek a kifejlő­dését. Általában megfelelő körülmények között élnek a középkorúak és az idősebbek is. Az egészségügyi szolgálat kiterjedtsége révén az embe­rek úgyszólván lépteri-nyomon orvosba ütköznek, kapcsola­tot tartanak az üzemorvos­sal, a körzeti orvossal stb. Ha panaszuk van, azt azon­nal közölhetik az orvossal. Hozzánk pedig akár az ut­cáról is betérhetnek vizsgá­latra, nem kérünk külön be­utalót. — Mi történik azokkal, őket az intézetbe, ún. kény szerkezelésre. A védőnőknek nagyon nehéz velük a dol­guk. Látogatásukat,, érdeklő- - . _ désüket zaklatásnak tekintik, 8 r?liel3Q(inU. ~ fílÜI vizsgálatukat nem veszik ko- molyán. A krónikusok eseten­kénti elítélendő viselkedése természetesen a legkevésbé sem befolyásol bennünket. v— A tüdő bármiféle meg­betegedése a múltban szégyell­ni való baj volt. Mielőtt va­laki tüdejét megvizsgálandó felkereste volna az orvost, kö­rülnézett az utcán: látja-e va­laki, hogy hová tart. Van-e számottevő változás ez egész­ségi elen felfogásban? — Feltétlenül van. Az em­berek ma már felvilágosodot- tabhak, nem titkolják a be­tegséget, bár ami azt illeti, a tüdőbetegség, a tbc még most sem beszédtéma, mint példá­ul a „divatos”, idegi eredetű panaszok. A régi szemlélet nyomai azonban sajnos, még ma is fellelhetők. Nem is a kiknek felvételén tuberkuló- olyan régen találköztam egy sót nyomai találhatók? fiatal nőbeteggel, aki nem pangó betegségre akkor derül fény, amikor még könnyen gyógyítható. Szendi Márta Egy nap Mezőgazdasági Kiállításon A szarvasmarha-tenyésztők — Nógrádi sikerek Első vásárlók a megyéből Szarvasmarha-tenyésztők ta. nácskoztak két napig az Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásá­ron. Annak ellenére, hogy az idei kiállítás nagy látványos­ságokkal lepte meg a közönsé­get, a szakemberek érdeklő­dését nem tudta elvonni a szarvasmarha-tenyésztési ta­nácskozásról. Nagy létszámú csoportokban a napnak na­gyobbik részét a tanácskozá­son töltötték el. Uj eljárások A szakmai tanácskozáson a Nógrád megyei szarvasmarha­tenyésztők is szép számban képviseltették magukat. Há­rom különjáratú autóbuszon, több mint százan érkeztek a kiállításra. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya gondoskodott ar­ról, hogy az érdeklődők részt vehessenek, ezen az országosan neves szakemberek által veze­tett tapasztalatcserén. Ott vol­tak a pásztói, a ludányhalá- szi, az endrefalvi, a mátrave- rebélyi, az érsekvadkerti és más szarvasmarha-tenyésztő tsz-ek képviselői. Farkas Jánossal, a ludány- halászi tsz agronómusával be­szélgettünk a tanácskozásról. Elmondta, hogy ez a kiállítás a jövő mezőgazdaságára kíván­ta felhívni a látogatók fi­gyelmét. A kiállítás szarvas­marha-pavilonjának V. hajó­jában megismerkedtek a részt­vevők korcsoportonkénti tar­tási technológiával, a takarmá­nyozás menetével, a kötetlen tartás előnyeivel, gazdasá­gosságával. A bemutatott el­járások egészen újak a szarvas­marha-tenyésztésben. A VII. hajóban a gépesített tehénistálló műszaki és techno­lógiai ismertetésére került sor. Nagy érdeklődést váltottak ki az üzemelés közben bemuta­tott gépek. A takarmányozási pavilonban Dorman Miklós, az Országos Takarmányminő-- sítő és Ellenőrző Felügyelőség helyettes igazgatója kalauzolta a megyeieket. Jól ismeri a hegyvidéki szarvasmarha-te­Propagaoda és kereslet Nemrégen az egyik tanácsi vezetővel arról beszélgettünk, hogy a megyében sorra ala­kulnak kisebb ipari üzemek, szövetkezeti termelő egységek, amelyek termékeire a megyei kereskedelem csak megkésve, vagy egyáltalán nem figyel föl. Nem ártana hamarabb észre­venni és szemmel tartani eze­ket az üzemeket, hogy termé­keiket elsőként hozhassák for­galomba. Ez egyaránt előnyös lenne a kereskedelemnek és a vásárlóknak. Ugyanakkor meg kell mondani, az új üzemek sem igyekeznek elébe menni a keresletnek, sokszor szinte úgy tűnik, hogy termékeiket ti­tokban gyártják és forgalmaz­zák. A kereskedelem is hama­rabb értesülne áruikról, ha nem feledkeznének el a pro­pagandáról ... —is Baráti találkozó Salgótarjáni kiszesek Rimaszombaton A hét végén, szombaton és klienovecei partizánfiú sírját is, vasárnap öttagú ifjúsági kül- akit 17 éves korában öltek döttség járt a salgótarjáni já- meg a német fasiszták. A sal- rásból Rimaszombaton, a Cseh- gótarjáni kiszesek találkoztak szolvák Ifjúsági Szövetség já- Lénártfalván a helyi párt-, rási elnökségének meghívása- Nemzeti Bizottság, a CSE- ra. A salgótarjáni járási bi- MADOK és a CSISZ-szerve- zottság tagjai baráti beszélge- zet irányítóival is. tés keretében találkoztak az ottani párt- és ifjúsági veze­tőkkel, és ellátogattak az egy­kori antifasiszta felkelés szín­helyére Kraszkovóra. A salgó­tarjáni járás fiataljai nevében a nógrádi küldöttség megko^ szorúzta a Szlovák Nemzeti Felkelésben elesett partizánok emlékművét Teplicsnén A baráti találkozó második napján a nógrádi fiatalok részt vettek a Szlovák Nem­zeti Felkelés 26. évfordulója tiszteletére rendezett rima- szombati ünnepségen is. Két­napos látogatásuk tovább erő­sítette a testvéri barátságot a és felkeresték két járás szocialista ifjúsága Pavel Stefanik között. nyésztés problémáit, így hasz­nos tanácsokat adott szarvas­marha-tenyésztőinknek. Gaz­dag volt a kiállítás látogatói­nak napi programja. A látotta­kat dr. Magas Lászlóval, a MÉM termelési és műszaki főosztályvezető-helyettesével konzultáció formájában is ér­tékelték. Érdeklődés a gépek Iránt A mátraverebélyi tsz elnöke, Nándori Ferenc és Losoncai József főállattenyésztő a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódó gépek iránt érdek­lődött. A kiállítás bővelke­dik műszaki újdonságokban. A főpavilon mögötti részen for­más, négy kerékre szerelt, két tejeskannával ellátott fejőgé­pet találtak. A motoros gé­pet egy ember kezelheti és ütvén tehén fejesét könnye­dén végezheti. A verebélyi tsz-vezetőknek megtetszett és megegyeztek a belga cég képviselőivel, hogy megvásárolják. Klátyik István sikere Neves szarvasmarha-tenyész­tő Klátyik István, a felsőtoldi tsz tagja. Még minden kiállí­tásra felhajtotta a háztáji gaz­daságában maga nevelte te­nyészbikáját. Az idén a Sann nevű tenyészbikájával vesz részt a kiállításon. Nagy si­kert aratott vele. a kiállítás bíráló bizottsága aranyérem­mel tüntette ki. Több szakemberrel beszél­gettünk Klátyik sikeréről. A tenyészbika olyan kiváló tu­lajdonságokkal rendelkezik, amelyek a minőségi állatte­nyésztés szempontjából nél­külözhetetlenek. A bizottság figyelembe vette, hogy a bika anyjának tejhozama 5607 ki­logramm és a tej zsírtartalma 4,2 százalék. A nógrádiak né­pes küldöttsége méltán volt büszke a felsőtoldi tsz-tag si­kerére. A szécsényiek az érdeklődés középpontiéban Nem kétséges, a kiállítás egyik legnagyobb érdeklő­dést kiváltó bemutatója a tata­bányai Delta Ktsz pavilonjá­ban van. Ez a ktsz készítette a szécsényi tsz pulykatelepének etető-itató berendezését, amely egyedülálló az országban. A pavilonban egy fényképfel­vétel ragadja meg a látogatót, amely a pulykatelepet ábrázol­ja. A telepen 24 ember dolgo­zik és évi 24 millió forint ér­téket állít elő. Érthető a puly­katelep iránti nagy érdeklő­dés. A szécsényiek harminc öt. hetes pulykát is felvittek a ki­állításra. ezekkel mutatják be a berendezést üzemelés köz­ben. A szécsényiek cukorrépájukkal nyertek. különben a aranyérmet Bobál Gyula Legyen világosság! Mintha csők egyenesen engem (minket) akart volna megnyugtatni, előkészíteni az a múltheti tv-adás, amelyben az ország villamosenergia-ellátottságának rózsás helyzetéről esett szó. Ennek köszönhető, hogy egy pillanatig sem nyugtalan­kodtam. A legfontosabban bizonyos voltam. Hogy tudniillik a megyetanács mögötti lakótelepen nem áramhiány miatt van esténként — elnézést a kiszólásért — töksötét. Az igen nagy baj volna, pánikba is eshetnék miatta. De én tisztá­ban vagyok vele, hogy a Schuyer Ferenc úton más okbél nem égnek a lámpák. Napok óta. Helyi oka van. Nyilván csak egy vezeték rongálódott meg: szakadt el, ázott be. S ez kellemes érzéssel tölt el, mert azt jelenti, hogy a helyreállítás mikéntje és ideje he­lyi szervektől függ. Nógrádi emberektől. Itt élőktől, akik nyílván tudják, hogy mit miért csinálnak; s hogyha semmit sem csinálnak, azzal nyilván csak jót akarnak a köznek. S ha már így belegondolok, valóban el kell ismernem az utcai világítás hiányának számos előnyét. A lakótelep fiatalabb generációja például kifejezetten élvezi az izgalmas csetepaték és egymáshozsimulások korlátlan lehetőségét. A város esti panorámája is hasonlíthatatlanul szebb a hegyol­dal sötétjéből nézve: a lámpák erős fénye miatt eddig szinte nem is látszottak a völgy fényfüzérei. S amiképpen jótétemény, hogy látható az esti város, ugyan­úgy hálásak lehetünk, mivel a zavartalan sötétség eltakarja a hegyre vezető lépcsősort. Ez a lépcső a környéken lakók eseménytelen hétköznap­jait színesíti izgalommal, a semmittevésben eltunyult teste­ket kényszeríti ügyes mozgásra, s szelíd lelkeket szelídnek egyáltalán nem nevezhető szitkok szórására. Ez a lépcső öt-hat éve épült, de már alig rendelkezik a lépcsők általános jellemzőivel. Terméskőből kialakított fokai szétmorzsolódtak, az így képződött törmeléken állandó bo- kaficam, derékrándulás veszélye fenyeget. Igaz, hogy csak száraz időben. Mert csapadék esetén járhatatlan a sártól. Nos, a világítás megszűnése óta legalább ez a lépcső nem okoz bosszúságot. Mindenki elkerüli: vállalva inkább a szerpentin út jóval hosszabb, de biztonságos szalagján járást. Tehát mindent egybevetve: tulajdonképpen szelíd öröm­mel fogadtuk az este kivilágitatlan utcák újdonságát. Az a néhány örök elégedetlenkedő meg, aki számkivetettnek érzi magát, mert Tarján többi lakója nem részesül hasonló ked­vezményekben, idővel belenyugszik. S lehet, hogy panaszos levelek százait kapják az illeté­kesek, ha egy szép napon kigyúlnak a fények a Schuyer Fe­renc úton. ÍK. M.) Szőrmehulladékból munkaruha Februárban kezdte meg a munkát a Budapesti Textilfel­dolgozó Ktsz üzeme Bérce­ién. A helybeli, korábban ki­használatlan kastélyt mintegy félmillió forintos költséggel alakították át üzemi célra, ahol már az indulásnál 35—40 dolgozónak biztosítottak mun­kalehetőséget. Az üzem nem­régen egy műszakról két mű­szakra tért át, és újabb 18 dolgozót vettek fel. Az üzem egyik keresett terméke a a szőrmehulladékkal bélelt téli munka- és védőruha, amely fokozottabb védelmet nyújt az időjárás viszontagsá­gaival szemben. A terméket a Munkaruházati Nagykereske­delmi Vállalat hozza forgalom­ba. NÓGRÁD — 1970. szeptember 8., kedd /

Next

/
Thumbnails
Contents