Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

Szeptemberben teljesíti éves vállalását a Komarov-brigád Cél a kongresssusi sássió elnyerése Vezetőség-választás az SKÜ-ben A „ jóslatok” beváltak A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőihek Ko­marov tízszeres szocialista brigádja az idén ismét je­lentős vállalással hívta fel magára a figyelmet. A brigád tagjai felajánlották, hogy ter­melésüket a tavalyi ered­ményhez viszonyítva 15 szá­zalékkal, éves szinten 235 tonnával növelik. Az értéket ugyancsak 15 százalékkal, az egy napra jutó készáruterme­lést pedig a bázisban elért 5,7 tonnáról napi 6,6 tonnára emelik. Az egy fő egy napra eső termelékenységét pedig 14—15 százalékkal növelik. Többlet termelésük értéke hárommillió forint. A patinás hírű szocialista brigád át­érezve a nemzeti jövedelem emelésének fontosságát, újabb egymillió forinttal emelte vállalását. Az eddigi értékelések azt bizonyítják, hogy a Komarov- brigád munkája egyenletesen felfelé ível. Termelésük az első nyolc hónapban 19,5 százalékkal emelkedett. Ed­dig 203 tonnával tremeltek többet a tervezettnél, azaz csaknem teljesítették éves vállalásukat. A tervezett négymillió forint többletter­melési értékből augusztus végéig 3,9 millió forintot tel­jesítettek. Szeptember végé­re teljesítik egész éves vál­lalásukat. Az egy napra eső termelés az 5,7 tonnás bázis­hoz viszonyítva 6,7 tonnára emelkedett, s ez a 15 százalé­kos vállalással szemben 17 százalékot jelent. Az egy fő- egy napra eső termelékeny­sége 1761 forintról 2169 fo­rintra emelkedett — 404 Ft/to az emelkedés —, ami 22,9 százalékot jelent. Lehetne még tovább bon­colgatni a brigád vállalásá­nak teljesítését, azonban ez esetben nemcsak az eredmé­nyek érdekesek. hanem elé­résük mikéntje is. A figyel­met érdemlő eredmények el­érésében mindenekelőtt érvé­nyesül ennek az összehan­golt szocialista kollektívának a munkához való hozzáérté­se, rendkívül nagy fegyelme. De kétségtelen, hogy sokat jelentenek azok a műszaki és szervezési intézkedések is, amelyek lehetőséget nyitnak az újabb és újabb eredmé­nyek elérésére. A szalagedzői Komarov- brigád az idén januárban be­vezetett egy újítást, amellyel megoldották a Rushtrát-ke- mencén a négyágas hőkeze­lést. Az újítás előkalkulált tiszta nyeresége éves vonat­kozásban megközelíti az egymillió forintot. S ez 4,5— 5 millió forint többletter­melési értéket hoz. Egy má­sik újításuk bevezetésével tekintélyes importmegtakarí­tást értek el. Külföldi anyag helyett hazai alapanyagból állítják elő a cipőgyárak szá­mára fontos bőrvágókéseket. A svéd ajánlatokhoz viszo­nyítva 80 százalékkal olcsób­ban állítják elő. a bőrvágó­késeket. A Duna Cipőgyár­nak eddig készített 1,7 tonna mennyiségű késanyag bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket. A Komarov-brigár tovább fokozta az idén az ötvözött szalagfűrészek gyártását is. Soron kívül készítettek el 2000 darab mérőműszerrugót a Gödöllői Ganz Árammérő­gyárnak. Gyors segítséget nyújtottak 300 kilogrammnyi poliuretán-habszivacsvágó- kés elkészítéséhez is, amely- lyel az árvízkárosultak anyagellátását gyorsították meg. Értékes szerepet játsza­nak a Fiat-program valóra- válitásában is. A Veszprémi Bakonyin űvek részére 8—10 féle méretben nagyobb meny- nyiségű rugót szállítottak. A műszaki intézkedések mellett jelentősek a szerve­zésből fakadó teljesítmények. Az eredményeket csökkenő létszámmal érték el. A bá­zishoz viszonyítva 12 száza­lékkal csökkent az üzemi Lét­szám. A szalagpolírozó gépen történt átszervezés következ­tében kilenc dolgozó helyett hat is elég. A progresszív bé­rezéssel együtt bevezették a kétgépes rendszert. Ugyanak­kor az olajedző kemencéket kezelő dolgozók vállalták, hogy havonta 60—65 tonna szürke készáru anyagot köt­nek be, ami 1500—1600 kari­kát jelent a munkájuk mel­lett. Vállalásukért a mozgó- bérből részesülnek jutalom­ban. A Rushtrát-kemencén azonos energiafogyasztás mel­lett megduplázódott ,a terme­lés. Gondot okoz még a bri­gádnak, hogy nem tudják tel­jesíteni a programszerű ter­helést Ennek érdekében a hideghengerműtől várják a segítséget, mert ehhez kes­keny méretű szalagokra len­ne szükségük. Ilyen eredmények mellett érthető, ha a Komarov-bri- gád célul tűzte ki a kong­resszusi zászló elnyerését. Munkájukkal, tanulásukkal, s mindennapi életükkel bizo­nyítják, nem kerülne érdem­telen helyre e büszke kitün­tetés. Jövőre pedig — amikor a tizenegyedik Szocialista cí­met ítélik oda a brigádnak — szeretnék kiérdemelni a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Kiváló brigádja címet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek acélöntődéi pártalap- szervezetében a szükség „hozta előre” az új vezetőségnek és nagyüzemi pártértekezlet kül­dötteinek választását. A kény­szerű helyzet: a pontosan 101 éves, korszerűtlen acélöntődéi csarnok teljes rekonstrukciója. A nagyarányú beruházást igénylő átépítés — pontosab­ban: újraépítés üteme ugyanis arra kényszerítette az öntödei alapszervezetet, hogy még sza­badságolások előtt megtartsa a szeptemberben esedékes ve­zetőségválasztást. A terv és valóság egyezése Érdekes találkozása a párt legutóbbi kongresszusán meg­hirdetett célkitűzéseknek és a mostani öntödei valóságnak az a rekonstrukció, amely több mint 36 millió forintos beru­házást, jobb munkakörülmé­nyeket és természetesen kor­szerűbb, nagyobb termelé­kenységet is jelent. Már a IX. kongresszuson kitűzött cé­lok között is fontos szerepet kapott az ipargazdaság mű­szaki színvonalának fejleszté­sé, amelynek eléréséért a most folyó rekonstrukcióval nagyot lépett előre az acél­öntődéi kollektíva. Az acélöntődéi pártalapsTer­vezetnél éppen a sajátos hely­zetből következően a kétéves munkát értékelő-vitató, s a vezetőségválasztást előkészítő pártcsoport-értekezleteket is korábban tartották meg. A több mint 120 dolgozót fog­lalkoztató acélöntődé pártalap- szervezetének 41 tagja van, róluk Szigetvári Károly párt­titkár azt mondta: — Az acélöntődéi kommu­nisták elöl jártak a rekonst­rukció végrehajtásának, elő­mozdításának feladataiban, nem ijedtek meg az átépítés­sel együttjáró nehézségektől, attól, hogy napról rfapra ki­sebb területen kellett teljesí­teni a termelési tervet, s köz­ben jutott erejük arra is, hogy a párt életében jelentős kongresszusra felkészüljenek. A rekonstrukció folyamata megköveteld, hogy mintegy három hónapra, az acélöntő­déi üzem teljes egészében szü­neteltesse termelését. Ezért az öntödei dolgozók tartalékol­ták szabadságukat, az átépí­tés zavartalansága miatt előre ledolgozták a szabad szomba­tokat, és a kényszerű szünet­re visszatartották szabadnap­jaikat is. A vezetőségválasztó taggyű­lés egyik fontos napirendi pontja a párt kongresszusi irányelveinek és a szervezeti szabályzat módosításának meg­vitatása. Az öntödei vezető­ségválasztó taggyűlés tapasz­talata azt mutatja, hogy a párttagok időben megis­merték, átgondolták az irány­elvekben leírt gondolatokat és a vitában ki is egészítették őket. Irányelvek — üzemi szinten A vitában felszólaló öntö­dei kommunisták felelősen szóltak például a helyi erő­források együttes feltárásáról, arról, hogy a termelékenység növelése mindannyiuk közös érdeke, de a bérezésnél, az anyagi és erkölcsi megbecsü­lésnél az eddigi gyakorlattól eltérően fokozott mértékben figyelembe kell venni azt is, hogy aki többet tesz — mun­kájával, szaktudásával, kitar­tásával — az üzemi közössé­gért, többet is kapjon! Súlyos gond öntödei szinten a nagy­arányú munkaerővándorlás is, s ezt nem adminisztratív esz­közökkel, hanem a jobb mun­kakörülmények megteremté­sével, a fizikai munka na­gyobb megbecsülésével kell mérsékelni, egészséges arány­ba hozni. — A pártalapszervezet nek nem lehet feladata ezután sem a közvetlen gazdasági irányí­tás, de sokat tehet az új ve­zetőség és a tagság abban, hogy szükséges változtatások lehetőségeit mielőbb megtalál­ja az öntödei vezetés, s hogy a lehetőségekből valóság legyen. Az együttcselekvésnek min­den feltétele megvan nálunk, ezt a rekonstrukciós feladatok vállalásában és elvégzésében is bizonyítottuk — mondták vezetőségválasztó taggyűlésü­kön az öntödei párttagok. Négy évre választottak A kongresszusi irányelvek­kel és a párt szervezeti sza­bályzatának módosításával kapcsolatos hozzászólások azt mutatták, hogy az acélön­tődéi párttagokat élénken foglalkoztatja a szakma jövő­je, az utánpótlással kapcsola­tos kérdések megoldása — az új acélöntődétől éppen a „von­zás” vonatkozásában sokat várnak —, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek to­vábbtanulása, az üzemi kö­zösség szocialista embertípust formáló erejének jobb fel- használása, a fiatalok bátrabb bevonása a pértéletbe. Öröm­mel üdvözöltek például a ter­vezett változtatást, amely szerint a 18 éves fiatal is tagja lehet a pártnak, de hangsúlyozottan került szóba az is, hogy az új vezetőség­nek erősebbre kell fűzni a kapcsolatát éppen a helyi KISZ-alapszervezettel. A „fiatalítás”, a rátermett fiatalokkal szembeni bizalom tükröződik egyébként az új vezetőségválasztás eredményé­ben is: az öttagú vezetőségből ketten a „harmincasokból” ke­rültek 'ki. Szigetvári Károly párttitkárnaík újra bizalmait szavazott az acélöntődéi párt- alapszervezet, társainak Csttr- da Kálmánt, Oravecz Istvánt, Vilcsek Árpádot és Kovács Ernőt választotta, újabb négy évre. Pataki László A IX. kongresssus határosain nyomán nőtt az anyák, a nőic társadalmi megbecsülő! Gyermekgondozási segély 19G ezer édesanyának Korszerű rendelők és tanácsadók A párt IX. komgresszusá- ** nak határozata nyomán a kormány 1967-ben bevezette a gyermekgondozási segélyt, és azt 1969-ben további ked­vezményekkel ki is szélesítet­te. A világon hazánkban el­sőnek bevezetett gyermekgon­dozási segély lényege: a mun­kaviszonyban álló nők nagy többsége gyermekének három­éves koráig otthon maradhat és erre az időre havi 600, a mezőgazdaságban dolgozók havi 500 forint segélyt kap­nak. A gyermekgondozási segély­rendszer a várakozásnak meg­felelően lényegesen meg­könnyítette a kisgyermekes anyák fáradságos munkáját. Nagy elismerést váltott ki a dolgozó nők körében, ugyan­akkor célszerű és hasznos in­tézkedésnek tartják az őket foglalkoztató vállalatok is. Alkalmasnak bizonyult arra is, hogy a népszaporulatot ki­mozdítsa mélypontjáról: a gyermekgondozási segélynek is jelentős szerepe van abban hogy az 1962—65-ös években a legalacsonyabb pontját elért születési arányszám az utób­bi években fokozatosan javult. 1967-ben nem egészen 149 000, az utóbbi két évben több mint 154 000 csecsemő született ha­zánkban. A legújabb adatok szerint eddig 196 000 nő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, az igényjogosultaknak mint­egy 70 százaléka. A mezőgaz­daságban viszonylag kevesen veszik igénybe, ami elsősor­ban az itt dolgozók átlagosan magasabb korával magyaráz­ható. A segélyezésben résztvevő nők gyermekei közül eddig 18 000 töltötte be harmadik életévét, s édesanyjuk folya­matosan visszatér munkahe­lyére. A kormány a vissza­áramlással természetesen elő­re számolt és rendezte a mun­kájukat ismét elfoglaló nők helyzetét. Ennek eredménye, hogy a gyermekgondozási se­gély befejezése után a munkát ismét felvevő anyákat egy-két kivételtől eltekintve sem jo­gi. sem anyagi hátrány nem érte. A nők munkáját azonban ezen kívül egyéb intézkedé­sek is könnyítették. Nagyobb tömegben és bővebb válasz­tékban kerültek forgalomba háztartási gépek, amelyek az OTF-hitelakció révén a ki­sebb keresetűek számára is hozzáférhetővé váltak. A leg­újabb felmérések szerint ha­zánkban most már minden második családnak van mo­sógépe, majdnem minden har­madikban pedig a hűtőszek­rény és a porszívó is megta­lálható. Több területen még nem si­került gyorsítani az előreha­ladást. Alig nőtt a bedolgozói munkalehetőségek száma, igen kevés helyen szervezték meg a nők számára a négy— hatórás részmunkaidőt. A vál­lalatokat érdekeltebbé kelle­ne tenni a nők számára oly fontos és kedvező munkale­hetőségek megteremtésében. A nők helyzeteinek javítá­sát a párt legfelsőbb szervei is napirenden tartják. Mint is­meretes, nemrég az MSZMP Központi Bizottsága foglalko­zott a nők helyzetével, s ha­tározatában számos megoldan­dó feladatra mutatott rá. A párthatározat nyomán máris több hasznosnak ígérkező kez­deményezés, intézkedés szüle­tett. Csaknem indenütt felme­rült például, hogy a dolgozó nők többsége megfelelő szak­mai képzettség hiányában be­tanított vagy segédmunkás. E felismerés birtokában sokhelyütt, például az épület­asztalosipari vállalatoknál be­vezetik a női szakmunkáskép­zést. A vegyipar és a gépipar egyes nagyüzemeiben a nők számára szakmunkás-, illetve szaktanfolyamokat szerveznek, amelyeknek résztvevői mun­kaidő-kedvezményt kapnak. A Beloiannisz-gyárban társa­dalmi tanulmányi szerződést kötnek a szakmai jellegű is­kolákba járó nőkkel. A kö­vetkező tanévre megszervezik a tanulók anyagi támogatását is, a tankönyvek költségeinek egy részét a vállalat megté­ríti. i A Belkereskedelmi Minisz­térium a bevásárlással járó terheket kívánja csökkenteni. A következő öt évben 6100-ról 8700-ra növelik azoknak a boltoknak á számát, ahol a legkorszerűbb kiszolgálási for­mákat alkalmazzák, ezen­kívül elterjesztik a házhoz­szállítást, a csomagküldetést és ügynöki hálózatot hoznak létre. A gyéren lakott vidéki te­lepüléseken létrehoznak úgy­nevezett házi boltokat, vagyis arra vállalkozókat felkérnek, hogy a kereskedelem bizo­mányosaként szolgálják ki környékük lakosságát. Hozzá­férhetőbbé teszik a lakosság számára a vendéglői étkezést is, az előfizetéses menük for­galmát öt év alatt húsz száza­lékkal növelik. A következő évekre sok más teendő is marad, ezért a párt X. kongresszusá­nak irányelveiben a Központi Bizottság további intézkedése­ket tart szükségesnek a sok- gyermekes családok, a gyer­meknevelés, az anyák támo­gatására, a nők, a fiatal le­ányok szakképzettségének nö­velésére, munka- és életkö- külményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes ér­vényesítésére. (MTI) A közelmúltban megkezd­ték Pejtáron az új presszó és falatozó építését. A létesít­ményt 1 300 000 forintért épít­teti az érsekvadkerti fogyasz­tási szövetkezet. A presszó és falatozó régi kívánsága volt a szövetkezet tagjainak, ezért építéséből jelentős részt vállal­Megnőtt a régi, az iparcikk-kis­kereskedelmi vállalat kezelésében levő vasüzletet kritizálok száma Bala^Ríjvarmaton. A vállalat ve­zetősége eKőgadva a személyzet r«aga:'.vrtá«á'*a és az áruválaszték hiányn-iságai; a vonatkozó kritiká­kat ó/ry döntött, hogy a m*gvédik ötéves tervben a lebontásra kerü­lő gyógyszertári központ helyén Regsíeli „idill99 Salgótarjánban, a Tarján- patakkal párhuzamos utcán bizonytalan járású részeg tántorog végig. Néhány napja kaphatott fizetést, bi­zonyára maradt belőle „dugi” pénz, néhány zöld­hasú, pénztárcájában. Reggel hét és nyolc óra között jár­hat az idő. Az iskolásgyere­kek csoportokba verődve igyekeznek a Május 1. úti és a Mártírok úti iskolába. S íme „szemléltetp” oktatásuk ezen a napon már az utcán megkezdődik. Kacsázik a részeg és borízű baritonját megrezegtetve énekli: „Nem számít, hogy hány éves az ember.. Hát, az tényleg nem szá­mít, hogy hány éves. Még a ruha sem ... No, de a ma­gatartás! S ebben az idő­pontban?! Vajon, hol tudha­tott a kora reggeli órákban ilyen alaposan felönteni a garatra? tak. Mintegy 400 000 forint ér­tékű célrészjeggyel és csak­nem tízezer forint értékű tár­sadalmi munkával járulnak hozzá létesítéséhez. A kultu­rált szórakozást nyújtó ven­déglátó egységet előrelátható­lag a jövő év közepén adják át rendeltetésének. vas-műszaki üzletet alakít ki, ahol több lehetőség nyílik a személyi és anyagi feltételek javítására. Az 1200 négyzetméter alapterületű új üzletben helyet fog kapni a vá­rosrendezés miatt a közeljövőben lebontásra kerülő RAVILL-rész- is. aá üzlet kialakítása előre­láthatólag 7 millió forintba ke­rül. Gyors ütemben korszerű­södnek a rétsági járás orvosi rendelői és tanácsadóhelyi­ségei. Ma az orvosi rendelők — a nőtincsi kivételével — megfelelnek a követelmények­nek. Fokozatosan rátértek az olajfűtésre, s a rendelőhelyi­ségekben megkezdték az elektromos vízmelegítők fel­szerelését. Korszerűsítették a sterilizálást, gyarapították a tanácsadó helyiségek bútorza­tát. A körzeti nővérek mun­káját Moped-kerékpárok könnyítik meg. Az elkövetkező évék . fel­adata az lesz, hogy a csatolt községek rendelő- és tanács­A csapadékos időjárás miatt a nedvesen kazlazott szálas ta­karmányok öngyulladásának veszélye nagy mértékben meg­nőtt. Az utóbbi hetekben me­gyénk több területéről tűz­esetet jelentettek, s a tűz oka öngyulladás volt. A múlt hó­napban a Nógrádkövesdi Ál­lami Gazdaságban, az őrhalmi, az érsekvadkerti, a varsányi, s legutóbb pedig a sóshartyáni termelőszövetkezetnél keletke­zett öngyulladásból eredően tűz. s a kárérték bizony nem csekély. A körültekintő, megelőző in­tézkedések megtétele azért is fontos, mert egy-egy tűzesetet követően felelősségre vonják a mulasztókat, s az öngyulladá­sos tűzeset által keletkezett kárt — mint mulasztás követ­kezményét — az Állami Bizto­sító nem téríti meg. A meg­adóhelyiségeinek felszerelé­sét is gyarapítsák, illetve pó­tolják, s így a központi ren­delőkkel egy szintre hozzák. A korábbi évek munkájá­nak eredményeként a romhá- nyi és a nagyoroszi orvosi rendelő a megye két legjobb és legkorszerűbb rendelőjévé vált. Említésre méltó a hor- pácsi körzeti orvosi rendelő fejlődése is. Az elmúlt esztendő nagy előrelépést jelentett a tanács­adóhelyiségek korszerűsítésé­ben is. Diósjenőn, Nagyoro­sziban és Romhányban min­den követelménynek megfele­lő tanácsadóhelyiséget hoztak létre. előzés fontos része a szálasta- karmány-kazlak hőmérsékleté­nek rendszeres ellenőrzése, s a veszélyesen melegedő kazlak szétrakása. Nem árt, ha a gaz­daságok vezetői állandóan szem előtt tartják a követke­zőket. A szálastakarmány-kazlak hőmérsékletét berakáskor, majd naponként ellenőrizni kell. Ha nincs kazalhőmérő, vasrúddal győződjünk meg a hozzávetőleges hőmérséklet­ről, annak emelkedéséről vagy csökkenéséről. A hőmérőzést az elevátor helyén gyakorta és körültekintően kell végezni. Csapadékos az időjárás, ezért ajánlatos a kazlak hőmérsék­letét szeptemberben naponta, a tél beálltával hetenként leg­alább egy alkalommal ellen­őrizni. Ha veszélyesen emel­kedik a kazal hőmérséklete, azonnal szét kell bontani. NÓGRÁD— 1970. szeptember 5., szombat 3 —is Presszó és falatozó fejlápon Űj vasüzlet Balassagyarmaton Vigyázat, öngyulladás! Megelőzés — állandó ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents