Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

A Delta legújabb számából Ossi utak Minden jel szerirat a sejt­hártya villamos tevékenysége az a központi mechanizmus, amely a sejtek osztódását irányítja, vezérli a szervezet­ben — erre a genetika, s kü­lönösen a rákkutatás szem­pontjából döntő fontosságú megállapításra jutott legújab­ban Clarence í>. Cone ame­rikai biológus, a NASA Lang­ley-kutatóközpontjában mű­ködő molekuláris biológiai intézet igazgatója. Corie fel­fedezése tulajdonképpen az űrkutatás „mellékterméke”. Eredetileg arra szeretett Vol­na pontos felvilágosítást kap­ni vizsgálataival, milyen mó­don állítják vagy zavarják meg a sejtek osztódását a vi­lágűr sugárzásai. Kutatásaival kimutatta, hogy a sejthártyájukon nagy nagatív töltéssel rendelkező sejtek ritkán vagv egyáltalán nem osztódnak, a legnagyobb osztódási ütem viszont a kis negatív potenciájú sejteken tapasztalható. Ebből a megfi­gyelésből arra a következte­tésre jutott: végső soron a sejtszintű ionkoncentrációtól függ, hogy a sejt osztódik-e vagy sem. Később átfogó kí­sérletsorozattal is sikerült bi­zonyítania, hogy a sejthár­tyán kialakult ionkoncentrá­ciónak döntő szerepe van az osztódásban. Cone elmélete az első, amely a rák két patológiai jellegzetessége (a burjánzó sejtosztódás és a sejtek csök­kent egymáshoz „tapadása”, aminek következtében áttéte­lek keletkeznek és a beteg­ség az egész testre kiterjed­het) közötti összefüggéseket egyértelműen megmagyarázza. Vizsgálatai segíthetnek annak megértésében is, hogyan mű­ködik a sejtekben a visszacsa­tolás. Ez a jelenség a nor­malizálási és megújulási fo­lyamatokban, továbbá az azo­nos sejtek „szövetségének” megtartásában léphet akció­ba. A molekuláris biológia ku­tatói ' már hosszabb ideje gyanítják, hogy a sejtfelszíni molekuláknak az anyagcsere- folyamatok révén kiváltott és stabilizált változásai döntő jelenségűek lehetnek a rossz­indulatú sejtek keletkezésé­ben. Ezek a változások csök­kenthetik a felületi adhéziót, ami azután a hibás anyagcse­refolyamatot — amely ennek kialakulását előidézte — sta­bilizálja. Ezért összpontosít­ják a tudományos kutatók figyelmüket az utóbbi idők­ben elsősorban a sejt felszí­nére és azokra az anyagcse­re-folyamatokra, amelyek ösz- szefüggnek a felszíni moleku­lák kialakulásával • és össze­kapcsolódásával Cone most azt javasolja: kezdjenek széles körű kísérlete­ket olyan egyszerű felépítésű rákvírusokikal, amelyekben csalk négy vagy öt gén van, s ezekkel a kísérletekkel pró­bálják leleplezni azt a gént, amely a felületi rendellenes­ségekért felelős, esetleg pró­bálják meg tisztázni az álta­la okozott elváltozásokat is az anyagcsere folyamataiban. A sejthártya felszíni molekulái­nak meghatározó szerepe van abban, hogy valamely vírus képes-e behatolni a sejtbe. A kutatások fényt deríthetnek arra a ma még megmagyará­zatlan és részleteiben ismeret­len folyamatra, hogy a sejt­be behatoló rákvírus megvál­toztatja a séjt tulajdonsága­it, de maga eltűnik és a da­ganatban már nem található meg. A sejthártya, rákkal Összefüggő felületi rendelle­nességeinek pontos felderítése különféle rákformák kialaku­lására szolgálhat magyarázat­tal. A kísérletek következő szakaszában pedig megpróbál­hatják majd gyógyszerekkel befolyásolni a sejthártya anyagcseréjét a rosszindulatú elváltozások kivédésére. Turisták a Mazúri-tavaknál A debreceni ruhagyár 1971-es modelljei A gyár, amely jelenleg kö­zel négyezer főt foglalkoztat, mind hazai, mind exportvo­natkozásban elsőrangú szere­pet tölt be a konfekcióipar­ban. Képeinken bemutatjuk a legkülönbözőbb évszakokra tervezett modelleket. Öszi-téK divat. Elöl bosszú, sliccel, ^Chanel” kosztüm A kollekció legszebb modellje! a debreceni Déry Múzeum előtt (MTI fotó — Balassa Ferenc felvételei) . ~ v • m ■ ■ Mintha Magyarországon csak a Balaton lenne, Cseh­szlovákiában meg a Tátra! Mintha az idegenforgalom, a turisták nem fedezték volna fel, hogy vannak más; tavak, hegyek, tengerpartok is. Mint. ha az utazók csak a jól ismert, kipróbált nevezetességekre volnának kíváncsiak. — Pedig mennyi érdekes, szép. látnivaló kínálkozik eze­ken kívül is, itt, a szomszé­dos országokban! — mondja Bakonyi Istvánná és Hovor- ka Anna, az IBUSZ lengyel és csehszlovák referense, akik maguk is aktív idegenveze­tők. sok száz utast vezettek Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba. , — Itt van például a Cseh- Svájcnak nevezett északnyu­gati országrész, az Elba-part­tal, festői hegyekkel. Vagy a kísérletképpen indított hétvé­gi utak programja — Beszter­cebánya, Alacsony-Tátra, Kö­zép-Szlovákra vonalon. Péntek reggel indulnak a csoportok, s vasárnap este térnék vissza. Kempingben, fiaházban lak­nak. Főleg üzemekben, hiva­talokban dolgozó fiataloknak ajánljuk ezeket a túrákat, hogy szabad szombatjukat így fel tudják használni. Lengyelországban a Mazúri- tavák vidéke kínál kellemes kikapcsolódást. A csatornával összekötött 3 ezer tavon csó­nakáznak, vitorláznak, fürde- nek a turisták. A lengyel ten­gerparton — Gdanskban, Gdyniában, Sopotban —, a ki­kötő- és üdülőváro60k törté­nelmi emlékekkel bővlekedő helyek sorakoznak. — Mit ajánlanak őszre? — Szeptemberben, október­ben készülünk a 8 napos var- só—leningrádi útra. Megláto­gatjuk a két város nevezetes­ségeit, képtárakat, Chopin szü. lőházát, megnézzük a Lenin­grádi Balett előadását. Prága —Berlin—Varsó—Moszkva út­vonalat 10 nap alatt repülő­géppel járják végig a jelent­kezők. Szakmai programmal tanulmányútokat tervezünk, bányászoknak, kohászoknak, mezőgazdasági dolgozóknak, állatorvosoknak. építészek­nek. A Bábolnai Állami Gaz­daság, a Tamási Állami Gaz­daság Lengyelországba kért tanulmányutat. A Beszkidek- hegységbeli Wislába bányá­szokat, kohászokat viszünk: akik meglátogatnak egy Ka- towiczei szénbányát, sörgyá­rat, kirándulnak a Visztula forrásvidékére. A téli spor­tok kedvelőinek — az Ala­csony. és a Magas-Tátrába, Zakopáne vidékére indítunk sítúrás utazásokat. Külön kez­dőknek és külön síelni tudók­nak. — Mint idegenvezetők sok barátság, szerelem születésének voltunk tanúi — mondják. — Olykor egy-két év múltán mint házaspárral találkozunk az IBUSZ-utakon együtt uta­zó, üdülő utasokkal. Egy ta­nárnő és mérnök lengyelor­szági úton ismerkedett meg egymással. összeházasodtak,, s minden évben Lengyelor­szágban ünnepük házassági évfordulójukat. Kísérletkép­pen csak független utasok — magányos férfiak és nők — részére indítjuk egyik szil­veszteri útuhkat... (15.—M) Néhány tanács a lakás berendezéséhez LAKÁS AVATŐHA invitál­tak egy dunántúli kisvárosba. Kétszobás lakásba költözött a család, külön szobát kapott a tízéves gyerek, külön szo­bájuk van végre a szülőknek. Méltó helyre kerültek az évek során összevásárolt világos, modern bútorok. A berendezkedésnél nem akartam büszkeséggel vegyes örömüket megzavarni észre­vételeimmel. Néhány meg­jegyzést azért mégis csak tet­tem. — Az a sok apró csip­keterítő a fotel kárpitjára terítve, nemcsak rosszul mu­tat — mondtam —, hanem kényelmetlen Is. A vitrinpol­cok világos deszkáin sem ér­vényesülhetnek. .. — A sok apró csecsebecséről, a falon függő esküvői és egyéb csa­ládi képekről a heverő fölött ékeskedő, régimódi falvédőről. a behemót és méregdrága csil­lárról, jobbnak láttam hall­gatni. A gyerek szobájában aztán határozottan elszomorodtam. Ennek csak a neve gyerekszo­ba: benne két heverő, do­hányzóasztalka (!), virágáll­vány, ruhásszekrény, vagyis csupa olyan bútordarab, amely nem a gyerek kényel­mét szolgálja. Hol van egy olyan asztal, vagy íróasztal, amely mellett a gyerek ta­nulhat, leckéjét megírhatja? Hol van egy polc, vagy kis szekrény, amelyen, vagy amelyben a gyerek a játékait, könyveit, füzeteit tartja? Eb­ben a szobában csak alhat, de nem tanulhat, nem játsz­hat! MINDEZT azért nem tet­tem szóvá, mert arra gon­doltam. mily sokat is takaré­koskodott ezekért a holmi­kért a család! Csakhogy röp­ke fejszámolással rájöttem: fele költséggel is sokkal cél­szerűbben, hangulatosabban berendezhették volna otthonu­kat. A gépi „perzsaszőnyeg” helyett, amely sem színében, sem mintázatában nem illett a világos bútorhoz, megtette volna egy olcsóbb, színes to­rontáli,' ✓ vagy könnyebben tisztítható buklészőnyeg is, nem beszélve arról, hogy a perzsa iránti tiszteletből és kíméletből az egész család, sőt a vendég is papucsban jár a lakáson, s még így is alig használják a „perzsával” ékesített szobát. A rengeteg apró dísztárgy, csak külön gond a portörül- getésnél. Kiszórni őket még­sem lehet, hiszen mindegyik kedves emlék, értéket is ez kölcsönöz nekik. De a sok horgolt csipketerítőt, a fotel támlájára terített csipkéket gondolkodás nélkül leszed­ném. Szép, olcsq reproduk­NÓGRÁD -1970, cióval, rézkarccal, vagy ak- varellal díszítsük inkább a lakást, de azok se zsúfolód­janak egymás mellett a falon. Ami a gyerek szobáját il­leti, a dohányzóasztalkát mindenképpen kiraknám on­nan, s helyébe egy íráshoz, olvasáshoz megfelelő asztalt, vagy íróasztalt állítanék. Ha más megoldás nincs, még a virágállványt is feláldoznám azért, hogy polcként használ­hassa a gyerek könyvei, füze­tei, játékai számára. Hogy a virágot mégse száműzze a szobából, esetleg csak egy, nagyobb cserép dísznövényt állítanék egy kis helyet el­foglaló kovácsoltvas virágtar­tóba. A gyerek szobája jelen­leg nem alkalmas arra, hogy harmónikusan éljen benne, megtalálja benne önmagát. Ma ő is éppúgy a konyhában tanyázik, mint a szülők, akik a nagyszobát valójában „tisztaszobaként” kezelik, olyan kínosan ügyelve rend­jére, hogy leülni is alig mer­nek, mert hát a bútorokra, szőnyegekre, s egyáltalán a berendezésre vigyázni kell!... PEDIG a lakás, ez az új lakás sok drága bútorával, szőnyegével együtt is mi más­ra való, mint hogy kényel­mesen éljenek benne? Még­ha olyan új is. Alföldi Erzsébet 27., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents