Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

(Folytatás az 7. oldaívöt)

A közvélemény a kongresz- szustól az eddigi politika jóváhagyását és megerősítését, várja. Helyesli a párt vezető szerepét, erősítésének hangsúlyozását, a szocialista demokrácia fejlesztését, az alkotmány módosítását, a szocialista építés terén megjelölt feladat okát.

— Elismerési váltott ki, hogy a párt kiemelten foglalkozik a nők és az ifjúság társadalmi helyzetének alakulásával, a szocializmus aktív építőinek fokozott megbecsülésével. Mindezek mellett, természetesen igen sok javaslat, vélemény is elhangzik a kongresszusi irányelvek vitája során, amelyek mind a munkák megjavítására irányulnak.

— Hazáinkban a politikai helyzet szilárd. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának megünneplése tovább erősítette társadalmunk politikai, erkölcsi egységét. Az elért történelmi jelentőségű sikerek tovább szilárdították népünkben a szocializmushoz, rendszerünkhöz való ragaszkodást, az internacionalizmus érzését. Tovább erősödött a dolgozóikban, mondhatnám, társadalmunk minden rétegében az a felismerés, hogy a jövőben is egész további előrehaladásunk alapvető tényezője a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal való szövetség, aktív részvétel a szocialista országok politikai, gazdasági és katonai összefogásában, fellépésében.

Ezután, népgazdaságunk ez évi nyolc hónapjának eredményeivel foglalkozott. Mint mondotta népgazdaságunk idei fejlődése általában, sikeresnek mondható, és beleszámítva a rendkívüli erőfeszítéseket, ez évi tervünket eredményesen teljesítjük. A fejlődést számokkal bizonyította az előadd.

a nagyobb feladatokra

A kormány elnökhelyettese beszéde további részében aktuális feladatokról szólt.

— Külön fel szeretném hívta a Nógrád megyei üzemekből itt levő elvtársakat, hogy nagy figyelmet fordítsanak a vállalati tervek elkészítéséegész népgazdaság egészséges fejlődése nem képzelhető el a termelékenység gyors növelése nélkül. Mindnyájan tudjuk, hogy csak azt lehet elosztani, amiiit megtermeltünk.

— További erőfeszítéséket igényel üzemeink műszaki színvonalának emelése. Ez szorosan összefügg azzal a követelménnyel, hogy növelni tudjuk termelésünk hatékonyságát, illetve a termelékenységet.

— Az, hogy ma már az ösz- szes beruházásoknak körülbelül 50—55 százaléka a vállalatok pénzügyi alapjaiból kerül megvalósításra, jelentősen megnöveli a vállalatok vezetőinek felelősségét a beruházásokért, a műszaki fejlesztésért, az új gyártmányokért, mert itthon és külföldön mind igényesebbek a vevők, új, korszerűbb termékekre van szükség.

Apró Antal elvtárs ezután részletesebben foglalkozott a vállalatvezetők meg növekedett hatáskörével és az üzemi demokrácia fontosságával. Kijelentette: a gazdaságirányítási rendszer két és fél éves tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a vállalatvezetők hatásköre bővült. Ugyanakkor világosan látni kell, hogy a negyedik ötéves. terv kongresszusi irányelvei lényegesen magasabb mércét állítanak valamennyiünk elé, csakúgy mint az üzemek, vállalatok vezetői, dolgozói és a kormány tagjai elé,

— A kormányhatározatok nagy önállóságot biztosítanak a vállalatvezetőknek — folytatta beszédét Apró Antal. — így többek között lehetőségük van szeles körben vállalati társulások létrehozására, fejlesztési eszközeik átcsoportosítására. Az üzemek közös erővel megvalósíthatnak olyan új vállalkozásokat, amelyek a meglevő termelőapparátusok sóikkal jobb hasznosítását segítik elő. Hatáskörükbe tartozik a vállalat termelési tervének meghatározása, a termékek értékesítése, a termeléshez felhasználandó termelési tényezők, mint például a különböző eszközök és a munkaerő meghatározása, a vállalati dolgozók jövedelem- és bérszintűének a szabályozó rendszerek keretén belül történő kialakítása, a vállalat műszaki fejlesztési programjának meghatározása, a saját fejlesztési alap felhasználása, ennek esetleg hitellel történő kiegészítése útján beruházások eszközlése. .Jogkörűikbe tartozik a vállalati árpolitika kialakítása, egyes árak megállapítása.

Gazdaságosabb

termelést

— E felsoroláshoz szükséges még hozzáfűzni néhány gondolatot. Vajon, ha ennyire nőtt a vállalati vezetők hatásköre, csökkent-e a központi irányítás hatékonysága? Megítélésünk szerint a hatáskörök ilyen decentralizálása növelte a gazdaság központi irányításának hatékonyságát is. mert lehetővé tette, hogy a központi szerveik — a kormány és a minisztériumok — a népgazdaság fejlődésének fő kérdéseivel, az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival elmélyültebben és többet foglalkozzanak.

A kormány elnökhelyettese beszéde további részében elmondotta, hogy a fejlődés fő irányát és arányait meghatározó kérdésekben a döntés joga változatlanul a kormány kezében van. A Minisztertanács határozza meg — az ötéves tervről szóló törvény keretei között — az éves terveket, ennek során a vállalatok adórendszerét, a vállalati fejlesztési és részesedési alapok kialakítását, továbbá a tartalékalapok felhasználását. A vállalati hatásköröket úgy alakítottuk ki, hogy miközben a vállalati vezetők a megnövekedett hatáskörrel élnék, egyben a népgazdasági tervben rögzített gazdaságpolitika megvalósítása érdekében munkálkodjanak.

— Az elmondottak után is felvethető a kérdés, hogy vajon kielégítő-e a vállalati vezetők számára biztosított jog — folytatta előadását Apró Antal elvtárs, majd hangsúlyozta: — Általában nem a jogokkal van probléma, hanem azokkal az anyagi lehetőségekkel, amelyek a vállalatok rendelkezésére állnak. Ezeket, tartják legtöbben kevésnek! A lehetőségekkel pedig úgy vagyunk, mint az életszínvonallal. Akkor növekszik anyagi erőnk, ha az üzemekben többet, olcsóbban, gazdaságosabban termelünk. Nem mehetünk túl a lehetőségeken ! Nem lehet többet elosztani, mint amit megtermeltünk! Nem előlegezhetünk meg reménybeli többleteket! Előbb eredményeket kell elérnünk, hogy többet lehessen elosztani.

Ezután arról szólt, hogy a nagyobb felelősségvállalásihoz szükséges feltételek megteremtésében különösen fontos szerep jut a vállalati pénzügyeknek, úgy belső vonatkozásban, mint a külső kapcsolatok tekintetében. Szükséges fokozni a vállalati rendelések és kötelezettségvállalások pénzügyi ellenőrzését. Minden vállalat csak annyira vállalkozzék, amennyit saját ereje elbír.

— Ha a vállalatvezetők felelősségét nézzük, — mint már többször említettem — az jelentősen növekedett. Megnőtt a felelősség a vállalati kollektívával szemben is, a megfelelő munkaviszonyok megteremtéséért, a jövedelmek biztosításáért csakúgy, mint az állammal szembeni kötelezettségnél.

— A vezetés színvonalának emeléséhez hozzá tartozik, hogy az irányító szerveknek — minisztériumoknak, tanácsoknak — intézményesebben kell segíteniök. Helytelen volt az a hellyel-közzel ma is tapasztalható nézet, hogy az irányító szervek az új mechanizmusban a vállalatoknál végbemenő folyamatoknak csak külső szemlélői. Nem kell uitasítgatni, részkérdéseket a vállalatok helyett megoldani, de szükséges a gazdaságpolitikai útmutatás, a fő irányok megjelölése, valamint a helytelen tendenciákra való figyelmeztetés. Szükség esetén az állam, mint tulajdonos beavatkozik, hogy ne érje károsodás a népgazdaságot — folytatta beszédét. Ezeket a gondolatokat kívántam elmondani a vállalatvezetők megnövekedett hatáskörével és felelősségével kapcsolatban. A gazdasági mechanizmus reformja a gyakorlatban bevált, máris jelentős hasznot hozott a népgazdaságnak. Ezen az úton haladunk a jövőben is, amikor 1971. január elsején elkezdjük negyedik ötéves tervünket.

Szélesítsük

az üzemi demokráciát

Beszéde további részében az üzemi demokrácia fejlesztéséről szólt.

— Gazdaságirányítási rendszerünk reformja lényeges változásokat eredményezett egész állami életünk vezetésére, a jövő évi megnövekedett feladatokra. A legaktuálisabb feladatok közül a következőkre szeretném külön is felhívni az elvtársak figyelmét:

— Pozitív jelenség, hogy a termelékenység az iparban az elmúlt hónapok során kedvezően alakult. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó termelési érték mintegy 6—7 százalékkal nőtt. Következménye ez annak, hogy javult a munkaszervezés, az üzemvezetés, meggyorsult az ipari termelés és csak kisebb mértékben emelkedett a létszám. Ez jó kezdet. De nem lehetünk még elégedettek, mert például az építőiparban nem alakult jól a termelékenység. Az iparág vezetőinek nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ez évben elkészüljön a közel 30, országosain kiemelt egyedi nagy beruházás.

— Számos helyein azt tapasztaljuk az üzemekben, hogy elhanyagolják a mum- kanormákat, a normateljesít- mények felülvizsgálatát. Azt hiszik egyes üzemvezetők, hogy a normák karbantartása ellentétben áll gazdasági mechanizmusunkkal. Ez nem így van! Ezért ezúton is külön fel szeretném hívni az aktíva hallgatóinak figyelmét a termelékenység kellő mértékű és állandó növelésének fontosságára.

— Ismert valamennyiünk előtt, hogy a szocialista építés egész folyamatában kulcsszerepe van a termelékenységnek, — enélkül ninos megfelelő felhalmozás és nem oldható meg a bővített újratermelés. Napjainkban azonban még közvetlenebb formában jut kifejezésre, hogy a vállalatok hatékony és eredményes tevékenysége az egyes dolgozók életszínvonalának emelése, az

Kétnapos Nógrád megyei tartózkodása során Apró Aniai elvtárs a megyei vezetők kíséretében meglátogatta a salgótarjáni síküveggyárat. Képünkön: Apró Antal elvtárs, Juhász Gyula síküveggyári igazgató kíséretében, a MbO egyik dolgozójával Szabó Ber- talannéval beszélget < Vw* » - Koppány György felvétele

ben az üzemektől a kormányig. A gazdasági reform bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megnőtt a dolgozók érdeklődése, véleménynyilvánítása, bírálata az üzemek, a vállalatok belső gazdálkodása iránt. Vagyis, mindjobban erősödik azoknak a széles körű demokratikus jogoknak a gyakorlása, amelyeket államunk a dolgozóknak biztosít De mindjobban érvényesül azoknak a jogoknak a gyakorlása is. amelyeket kormányunk az önállóság növelése érdekében a vállalatvezetésre ruházott,

— Ha a két kérdést együtt

nézzük. megállapíthat;] uk,

mind jobban erősödik a dolgozók részvétele, véleménynyilvánítása, izmosodik az üzemi demokrácia. A munkások és alkalmazottak egyre fokozottabban felismerik, hogy boldogulásuk, életszínvonaluk emelkedése szorosain kapcsolódik a vállalat, a hivatal jó vagy rossz tevékenységéhez. A vállalatvezetés döntéseitől függ jelentős mértékben az, hogyan alakul munkabérük, életítorülményeik.

— A X. pártkongresszusra való felkészülésben a munkások által indított szocialista verseny mind több eredményt hoz. Sok hasznos újítást, gazdaságosabb munkaszervezést vezetnek be az üzemekben, műhelyekben. Munkásosztályunk jó példát mutat.

— A reform bevezetése óta a dolgozók és a vezetők szemléletében is jelentős változás következett be. A vállalatvezetés harcöl a nagyobb önállóságért a minisztériumoknál — a dolgozók széles rétege, az üzemegységek vezetői, a munkáskollektívák pedig saját üzemrészük nagyobb önállóságát akarják. Több jogot, nagyabb hatáskört követelnek az igazgatóktól, a vállalatvezetőktől. Vagyis, nagyobb beleszólást kémek a vezetésbe és aizt, hogy véleményüket meghallgassák. Mindez együtt jó jelenség, mert minél szélesebb körű a vállalat vagy üzemrész vezetőinek döntése előtt a véleménycsere, annál jobb a meghozott határozat és kisebb a tévedés valószínűsége.

— Összefoglalva: a megnövekedett vállalati hatáskörrel, a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerével együtt kell hogy járjon az üzemi demokrácia jEejlődése, amely növeli a dol' gozók érdeklődését, felelősségét az üzem munkájáért, az ország sorsáért. Ez a folyamat nálunk a szocializmus törvényszerűsége.

— Amikor aláhúzom az üzemi demokrácia fontosságát. meg szeretném mondani, hogy szocialista gazdaságunk vezetésének továbbra is alapelve marad az egyszemélyi vezetés. Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi vezetés a döntésnél nem két dolog. A vállalatvezetőt segíti a dolgozók véleménye a döntések meghozatalánál.

— Annak ellenére, hogy az üzemi demokrácia kiszélesítésére a feltételek adottak, az elért eredménnyel még nem lehetünk elégedettek. A közvetlen demokrácia fórumai, például a termelési tanácskozások és más üzemi tanácskozások számos helyen elszürkülitek.

Növekszik megyénk szerepe

— Ha gazdasági vezetőkkel beszél az ember, ők azt mondják: egyetértenek azzal, hogy a munkáskollektívákat jobban vonjuk be a gazdaság- irányításba, a fontos vállalati kérdések eldöntésébe. A gyakorlatban azonban sokan bürokratikusnak. lassúnak, néhol feleslegesnek tartják a különböző partnerszervekke) való előzetes egyeztetést.

— Országunkban a gazdaságig politikai feltételek ked- rezőék a széles körű véleménycserére, aiz üzemi demokrácia fejlesztésére, a véleménynyilvánítási jog biztosított. Ez a demokrácia gyakorlásának a legközvetlenebb formája, és csak úgy lehet aktívabb kezdeményezést elvárni, ha a dolgozók tudják, ismerik mindazt, ami munkájukkal, tevékenységükkel kapcsolatos.

— A munkásosztály szocialista rendszerünk védelme, erősítése, a párt politikájának eredményes megvalósítása érdekében vállal nagyobb kötelezettségeket. Ezért pártszervezeteinknek és a vállalatvezetésnek — minden szinten — különös gondot kell fordítani az üzemi tanácskozásokra, a dolgozói: véleményének meghallgatására, mert csak ezen az úton lehetséges átgondolt, jó üzemi terveket készíteni és megvalósítani. Csak így lehet a párt íömeg- ka/pcsolaitáit, politikaj befolyását rendszeresen érvényre juttatni.

A nagyaktívaülés szónoka ezután a negyedik ötéves terv célkitűzéseit ismertette. Ennek során hangsúlyozta, hogy Nógrád megyének növekszik a szerepe elsősorban az ország iparában, de mezőgazdaságában is. Hangsúlyozta, hogy terveink megvalósításában alapvető szerepet játszottak a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval a közelmúltban befejeződött és az 1971—75 évekre szóló koordinációs tárgyalások. Ezek megalapozták egész negyedik ötéves tervünket, megteremtették népgazdaságunk további erőteljes fejlődéséhez szükséges külső feltételeket.

Szólt Apró Antal elvtárs néhány kiemelt népgazdasági ágazat fejlődéséről is. Az ország energiaellátásánál utalt a hazai szénbányászatra és a megye feladataira. Kijelentette:

— Ma az az elvtársak feladata, hogy tegyenek meg mindent a bányászat gazdaságosságának javítása érdekében. Olyan információt kaptam, hogy a nógrádi szénbányák 1973-tól kezdve már veszteségmentesen működnek. Emellett biztosítani kell e térség dolgozóinak foglalkoztatását távlatilag is.

A kormány elnökhelyettese ezután a nemzetközi szocialista integráció fokozatos kiépítése érdekében tett erőfeszítésekről, majd a külpolitika eseményeiről beszélt, majd ezeket mondotta:

— Egész pártunk és népünk élete szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a novemberben összeülő X. kongresszus. Szocializmust építő társadalmunk minden eddigi fejlődése, sikere a legszorosabban összefügg pártunk vezető szerepével, a munkás- osztály hatalmával. Emellett dolgozó népünk összefogása, erősödő nemzeti egysége tette lehetővé előrehaladásunkat a szocializmus útján.

— Pártunk mindig alkotó- an alkalmazta a marxizmus— leniinizmust és érvényesítette a nemzetközi kommunista mozgalom rendkívül gazdag tapasztalatait. Ezt teszi most is és ezt a politikát kívánja folytatni a jövőben is. Arra van szükség, hogy tovább erősítsük a marxizmus ideológiáját. pártunk politikai befolyását társadalmi életünk minden területén. Így tudunk csak újabb sikereket elérni a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcunkban.

— Befejezésül kívánok az elvtársaknak jó munkát. Pártunk és kormányunk azt várja Nógrád megye kommunistáitól, hogy tegyenek meg mindent a X. kongresszus sikeres előkészítése, pártunk politikájának minél eredményesebb végrehajtása, szocialista társadalmunk további erősítése érdekében. Ezt követelik tőlünk népünk érdekei és egyben aiz egész szocialista közösség érdekei is.

A nagyaktívaülés Jedlics- ka Gyula elvtársnak. a megyei pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget,

r

NÓGRÁD •

1970. szeptember 26., szombat

3