Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet patvarci üzemegységében 100 holdon termelnek gülbaba és kisvárdai rózsa burgonyát. A hét folyamán, amennyiben az időjárás engedi, befejezik a burgonya betakarítását Jól fizetett a burgonya, holdanként átlag 120—130 mázsát termeltek, de volt olyan rész is, ahol 100 mázsa került holdanként a zsákokba Nincs olyan iparág, vállalat, üzem, de családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglevő pénzügyi kereteit. A számos gazdasági és társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásokban legtöbb területen jóval megelőzik a lehetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 000, a negyedik ötéves tervben a 400 000 lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S, ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék... Egyszer élünk, hát szeretnénk emberi módra élni, bár néha ezért az embertelen hajszát, a túlórát és különmunkát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban. (Pontosabban, ennek csak a napfényes oldalát.) Ná- ' unk is milliók számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bővülő igényeknek nem is akarunk megálljt parancsolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat gazdasági fejlődésünk szolgálatába állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika. Megvásárolhatják, ha van rá pénzük. Am lehetőségeink itt is végesek. Kongresszusra készülve (1.) Lehet százmillióval több Legfőbb a hatéUonyság Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egyik lakosra jutó évi nemzeti jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nemrégen felszabadult országok 60—100 dolláros szintjénél, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200— 1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi öt-hat évben a gazdaságilag fejlett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 760 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjen” — ezt olvashatjuk a X. pártkongresz- szus irányelvei között, a negyedik ötéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete »a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék” — olvashatjuk máshelyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek gyorsan fejlődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillióval — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen többet, hanem másként kell termelni. Más ösz- szetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más, magasabb színvonalon: termelékenyebben, a fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az r így élnek a munhásrsn láttok Akinek kétszer annyi 'ut a „Pártunk álláspontja, bogy a szocialista társadalom építésének együtt kell Járni a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével.” (Idézet a kongresszusi irányelvekből.) Előző. 8-í számunkban meg- ;jelent riportunkban egy négy- igyermekes munkáscsalád életkörülményeivel foglalkoztunk. Egyetlen, igazán nagy gondjuk wan: a lakás, mint mondták. Va jon hogyan él egy kisebb létszámú munfcáscsaiád -Salgótarjánban ? Zömök, középkorú férfi Fe- ■renczi József öntödei minta- cserélő, aki régi dolgozója a «salgótarjáni tűzhelygyárnak. Havi keresete — úgy mondja — havi kétezer forint körül van. Felesége a zománco- zóban dolgozik, ahol a másfél ezer forintot általában megkeresi. A családhoz egy tizenöt éves nagylány tartozik, aki nem régen fejezte be az általános iskolát. Mivel végleges elképzelései a jövőt illetően még nem alakultak ki, átmenetileg egy boltban négyórás elfoglaltságot vállalt. A kislány csak havi négyszáz forintot kap ezért a munkáért, így továbbra is eltartásra szorul. ha a terheket részben már le is vette szülei válláról. A háromtagú család havi bevétele, körülbelül négyezer forint. Ha ezt a bevételt a nagyobb családéhoz hasonlítjuk, máris az előbbi javára billen a mérleg nyelve. A különbség ugyan csak néhány száz forint, de ha a kiadásokat számba vesszük és az egy családtagra jutó bevételi hányadokat állítjuk egymás mellé, sokkal szembetűnőbbek az eltérő vonások. A Ferenczi család állandóan Ismétlődő kiadása nem több 2—300 forintnál, ami a televízió, a rádió, az újságok előfizetési díját és a villanyszámlát foglalja magában. Élelmezésre, ruházkodásra, tartós javak beszerzésére havonta 3600—3700 forintja marad a családnak, amiből egy-egy családtagra 1200 forint jut. Ez az összeg legalább kétszer annyi, mint a nagyobb családnál. Miié költenek a legtöbbet? — A legtöbb pénzt az étkezés viszi el — válaszol Ferenczi József. — Egy vasárnapi ebéd egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés ex- tenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húsz évi termelésnövekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, és 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhítése a meglevő létszám ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a munkafegyelem és — erkölcs megszilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Olyan közszellem és érdekeltségi rendszer szükséges, hogy a dolgozók — munkások és műszakiak — megtalálhassák saját vállalatuknál anyagi boldogulásukat, növekvő szükségleteik kielégítésének feltételeit. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek munkájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább függ. övezze anyagi és erkölcsi elismerés a szorgalmat, a nagyobb tudást, a kezdeményezőkészséget, az odaadó, lelkes munkát! A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonlesőket, akik ügyeskedéssel és nem több, jobb munkával akarnak révbe jutni. A ve. zetők pedig bátran fegyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat. Kovács József Következik: Előrelátó, jövedelmező beruházásokat! legalább kétszáz forint. A szórakozás? Csak ide járunk a tűzhelygyári kultúrotthonba, megnézni egy-egy filmet. Ka a meccsre kimegyek, oda is pénz kell. Ha nem érzek legalább egy százast a zsebembe, el sem indulok. Egy húszassal a zsebemben nem ülök be a vendéglőbe sem. „ Az egy családtagra jutó nagyobb bevétel ellenére — s ezt egy kicsit csodálkozva tapasztaltam — a két család életvitelében lényeges eltérés alig mutatkozik. Egy vígjátékba illő kis közjáték játszódott le kettőnk között beszélgetés közben, amikor ehhez a témakörhöz értünk. Kicsit hitetlenkedve ismételgettem a kérdést, hogy valóban semmit nem tudnak a takarékba betenni? Mire Ferenczi József váltig bizonygatta: — Nem, higgye el, egy fillért sem. Van ugyan takarékbetétkönyvünk, de csak annyi van benne, hogy az érvényességét el ne veszítse... Ezek után érthető, hogy arra voltam kíváncsi, milyen körülmények között élnek, hátha a különbség ezen a területen jelentkezik. A tűzhelygyári kolónián lakunk — válaszol. — Mit mondjak, milyen lakásban? Szoba és konyha, se kaimra, se fürdőszoba. Itt élünk. Van egy régebbi hálószoba-garnitúránk, meg a konyhába, ami kell... Van rádiónk és televíA közúti közlekedési balesetek számának emelkedése feltétlenül megköveteli a szigor fokozását a KRESZ előírásait súlyosan megsértő gép- járművezetőkkel szemben. Ez év augusztusában például a személyi sérülést is okozó közúti közlekedési balesetek száma meghaladta a 4400-at, Az előző év azonos időszakához képest ez 2;7 százalékos emelkedés. Az idén augusztusban történt halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek aránya 33,1 százalékkal volt magasabb a tavaly augusztusinál. Ezek az adatok még inkább alátámasztják a vétkes gépjárművezetőit elleni szigorúbb eljárást. A miniszteri rendelet értelmében vezetői engedélyt az kaphat, aki a gépjárművezetésre közbiztonsági. orvosi, pályaalkalmassági szempontból megfelel, 18. életévét betöltötte, s a gépjárművezetői vizsgát sikerrel letette. Mezőgazdasági vontató és traktor vezetésére jogosító engedélyt ki lehet adni annak is, aki 16. életévét betöltötte, ha egészségügyi és közbiztonsági szempontból megfelel a követelményeknek. Az a fiatal, aki a pályaalkalmassági vizsgálaton megfelel, de nem hivatásszerűen kíván gépjárművet vezetni, már 17 éves korában megszerezheti az engedélyt személygépkocsi, illetve köny- nyűpótkocsi-vontató tehergépkocsi vezetésére. A rendelet lehetőséget nyújt, a társadalomnak az olyan gépjárművezetők elleni védekezésre. akik a közlekedési morálba ütköző cselekményeikkel veszélyeztetik a forgalmat, önmaguk, és mások testi épségét, vagyonát. Éppen ezért közbiztonsági szempontból gépjárművezetésre alkalmatlannak minősíti a rendelet azt, aki ellen a közlekedés biztonsága elleni bűntett, ittas vezetés, tiltott határátlépés, embercsempészés, továbbá emberölés, erős felindulásiban elkövetett emberölés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása miatt büntetőeljárás van folyamatban, továbbá, akit bűntett miatt jogerősen öt évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek és a büntetés letöltése óta két év még nem telt el; akit szándékos bűntett miatt két évtől ziónk, mosógépünk és hűtő- szekrényünk. Ferencziék a nagyobb bevételből csupán egyetlen értékes bútordarabbal, a hűtő- szekrénnyel tudnak többet felmutatni, mint a korábbi írásunkban szereplő nagyobb család. Még a centrifugával egy kicsit mintha le is maradtak volna. Vajon mire költenek annyival többet, ameny- nyivel többet keresnék? Könyvet elvétve vásárol a család, de újságokat meglepően sokat olvasnak, szinte rendszeresen. Előfizetik a NÖGRÁD-ot, a Magyar Ifjúságot. a Rádió- és Televízió újságot és a Vasasok Lapját. Rendszeresen megvásárolják a Lúdast, az Asszonyokat, a Pajtást és a Fülest. • A megfontolt, csendes szavú szakmunkás szavaiból csak következtetni lehet arra, hogy a két család közötti különbség elsősorban az étkezés és a ruházkodás színvonalában rejlik. Ferencziék a nagyobb családi jövedelem tudatában mintha szabadabban lélegeznének. Más munkáscsaládokhoz hasonlóan bizonyára ők is beosztóan gazdálkodnak, de bátrabban megengedhetik maguknak egy- egy drágább ruhadarab megvásárlását egy-egy bőségesebb vasárnapi ebédet. Talán jód illik erre a közmondás, hogy a kevés is elég, de nincs olyan sok, ami el ne fogyna... egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek, s a büntetés letöltésétől még nem telt el egy év. Ugyancsak alkalmatlannak tekintik azt, akit a bíróság a gépjárművezetéstől ítélettel eltiltott (az ítéletben meghatározott ideig); aki rendőrhatósági felügyelet, vagy kitiltás hatálya alatt áll, ezenkívül akinek elrendelték kényszerelvonó, vagy alkoholelvonó kezelését, és a kezdés óta egy év még nem telt el. A rendelet szerint a rendőr- hatóság a vezetői engedélyt egy hónaptól két évig terjedő időre visszavonhatja: engedély nélküli, illetve üzem- képtelen kormány, vagy fékberendezésű jármű vezetése, továbbá a jobboldali közlekedés, vagy az áthaladási elsőbbség és előzés szabályának durva megszegése, a megengedett sebesség jelentős, túllépése, a fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmúlás/. - ;> sa, gépj árművezetés közben történt szeszes! tal-fo- gyasztás, valamint a telesét színhelyűnek elhagyása miatt. A rendőrök a helyszínen elveszik a jogosítványt attól, aki halálos, vagy életveszélyes sérülést idézett elő, s aki ittasan vezet. A rendőrhatóság a vezetői engedélyt köteles visszavonni attól, aki testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt a gépjárművezetésre alkalmatlanná válik (a visszavonás arra az időre szól, amíg az alkalmatlanság fennáll), továbbá akinek a 3. számú ellenőrző lapja, elvették; ha a vezetői engedélyt meghamisí'tották. vagy azzal visszaéltek; ha az engedély orvosi érvényessége lejárt (az orvosi alkalmasság újbóli megállapításáig). ha valamely gépjárműkategória vezetésére érvényes engedély- lyel rendelkező személy más gépjármű vezetésére jogosító vizsgán sikertelenül szerepelt (az eredményes vizsga letételéig). Ugyancsak kötelező az engedély visszavonása általában azokban az esetekben, amikor a kiadás feltételei nincsenek meg. Az egy évnél hosszabb időre visszavont vezetői engedély, vezetői igazolvány csak sike-’ rés gépjárművezetői, illetőleg járművezetői vizsga után adható ki ismét. NÓGRÁD — 1970. szeptember 18., péntek 3 Kiss Sándor Kitől vonják be a gépjárművezetői engedélyt? öt évig, vágy a közlekedés körében elkövetett bűntettért
