Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

FJeiülsel Uoeháztatfáh de bontani MMit leül myű! Lassan eltűnik Salgótar­jánban, a Pécskő Üzletház- zal szemben álló régi épület, a kis élelmiszerbolt, fölötte a korszerűtlen lakásokkal. Szabad Sándor technikus, a bontás munkavezetője a megmondhatója, hogy építe­ni talán még könnyebb, mint bontani. , . — Hatalmas betonlábakra támaszkodik az épület — mondja. — Betonkoszorúk fogják körűi, amelyben 8— 12 milliméteres, az alsóbb szinteken néhol még másfél centiméteres gömbvasak is vannak. Csupa vasbeton, csupa zsaluzás ez a ház, ami ugyan bauxitbetonból épült, de egyelőre szilárdan tartot­ta magát. A bauxitbetonról tudni kell, hogy élettartama kor­látozott, idővel „megeresz­kedik”, anyaga morzsalékos- sá válik. Az újságok már többször hírt adtak róla, hogy a bauxitbetonos épüle­tek országszerte lebontásra vannak ítélve. vagy meg­erősítésre szorulnak. A Nógrád megyei Beruhá­zási VáHalat fennhatósága alatt általában 6—8 tagú brigád dolgozik az épület bontásánál. Milyen nehézsé­gekkel kell megbirkózni az itt dolgozóknak? Két emelet magasságban dolgozni, minden óvóintézkedés nélkül, a mélység szélén, felelőtlenség — Nagyon meg kel] gon­rő mutatványok szemtanúi az utcai járókelők. A leg­több, amit megtesznek, hogy egy-egy veszélyesebb, ne­hezebb részénél segítik a tűk az épületet, tudtuk, mi van benne, és mit vállalunk. Számoltunk azzal, hogy csak óvatosan haladhatunk. dőlni, hogy melyik beton- Hat-nyolc embernél többet másikat, megpróbálják óvni lábnál kezdjük meg a szaki- nem is kívánunk foglalkoz- egymás testi épségét. A tást, mert az épület köny- tatni, mert az egyik dolgozó ■nyen elveszítheti egyensú- a másik munkáját akadá­lyát, ami beláthatatlan kö­vetkezményekkel és tragé­diával járhat — közli a munkavezető. I— A bontási kezdtük a munkát, amit terület annyira szűk, hogy augusztus 25-nél hamarabb semmiképpen sem tudunk befejezni, hiszen a gyorsabb tempó sokszorosára növel­ve­lyozná, és testi épségét szélyeztetné. Július 22-én gépi berendezést alkalmazni nem lehet. A másik: a fő közlekedési útra nem hull­hat nagyob anyag, aminek , , elszállításáról, tárolásáról is ne a ese 6326 gondoskodni kell. A dolgozók még így is az _ Számított-e arra, hogy életüket kockáztatják. Bár ilyen nehéz diónak bizonyul 63 ^tel van, de eze­az épület bontása? ket a munkavédelmi felsze­reléseket többnyire nem *— Előzőleg megvizsgál- használják. Sokszor nyaktö­munkavédelemnek ez a módja nem éppen megnyug­tató. Eddig nem történt bal­eset, de még nehéz napok vannak hátra a bontás be­fejezéséig, nem árthat lénye­gesen jobban vigyázni.., Új bolt Kisbárkányban A múlt hét végén új vegyes­ei italboltot nyitottak Kisbár- kányban. A régi vegyesbolt szűk, korszerűtlen volt és a raktározásra sem volt lehető­ség. Űj, tágas, és megfele­lő raktárhelyiségekkel is ren­delkezik. E mellett külseje is szép, díszére válik a falunak. A bolt mintegy 250 000 forint­jába került a mátraverebélyi Általános Fogyasztási és Érté ­kesítési Szövetkezetnek. A mátraverebélyi ÁFÉSZ célja a jobb ellátás, a kulturáltabb vendéglátás volt a kisbárká- nyi vegyes- és italbolt felépí­tésével. Elektronikus olvasógép A „Csarsz” nevű automata hét másodperc alatt olvas el egy gépelt oldalt. Az automa­tát az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Inté­zetében tervezték. „Megtaní­tották” felismerni és áttenni a kibernetika „nyelvére” az írógép klaviatúrájának összes jeleit. Az elektronikus olvasógép valamelyest megrövidíti a szá­mítógépnek szükséges adatok előkészítési idejét, és nagy­mértékben csökkenti a számí­tások költségeit. Jellemző, hogy a „Csarsz” mindenfajta írást képes „elolvasni”. Akkor sem „veszíti el a fejét”, ha a dokumentum olvasásakor a jelek között érthetetlenül írott jelekre, vagy „nem szab­ványos” térközökre bukkan. Ezekben az esetekben megha­tározott code-ot használ. A készülék felvevő „tasakjában” háromszáz oldalt lehet elhe­lyezni; ezek berakása és cse­rélése — az elolvasás után — automatikusan történik. A „Csarsz” több mint 200 jelet fordít le másodpercen­ként a gép „nyelvére”, ami kézi perforálás esetén termé­szetesen elképzelhetetlen. Különböző számrendszerek­kel is képes dolgozni és hasz­nálható az automatikus irá­nyítási rendszerekben is. Augusztusnak egészen az elején, amikor szinte forrt a levegő, levágták a búzát a tolmácsi Lókosvölgye Terme­lőszövetkezetben. Ahogy befe­jezték a munkát, kimértek két-két mázsa búzát és haza­szállították a szövetkezet min­den idős, beteg tagjának. Az ajándékozásról Vass József, az elnök beszélt a minap, lát­szott rajta, örült, hogy mond­hatja. Most, hogy az aratáson túl vannak, és valamennyit engedett a munka szorítása, gépkocsira ülteti^ a tsz-tago- kat és viszik Bükkszékre. Szá. zan—százhúszan pihennek egy-egy hetet a termelőszövet, kezet költségein. Az utazó, üdülő termelőszö­vetkezeti tag manapság már épp oly természetes, mint amilyen meglepetést keltett az első időkben. A termelőszövet, kezetek területi szövetségei, de maguk a szövetkezetek is egymás után szervezik az or­szágjáró, a távolabbi földré­szekkel ismerkedő utazásokat. Így jutottak el nemrégiben a drégelypalánki tsz-tagok Olaszországba, az érsekvad­kertiek Csehszlovákiába, Len­gyelországba. Az ott gyűjtött tapasztalatokat nagyszerűen hasznosíthatják későbbi mun­kájuk során. Néhány éve bizony még a termelés szervezése, irányítá­sa alig-alig engedett időt ar­ra. hogy az „emberi” ügyek­kel törődjenek a szövetkezeti vezetők. Azóta azonban, hogy gyorsabban haladnak — azt teszik, amit .hasznosnak ta­lálnák — megváltozott a hely. Pártvezetés a ZIM-ben A legjobb ajánló a KISZ-szervezet Napirenden a „négyszög” erősítése A KISZ a munkásfiatalok körében végzett tevékenységé­ben elsősorban azokra a jó kapcsolatokra épít, amelyek a párt vezetésével és irányításá­val az ifjúsági szövetség és például az üzemi, szakszerve­zeti vezetés között kialakul­tak. Most, amikor a párt ifjú­ságpolitikájával öszeíüggő ha­tározat feladatai a gyakorlati megvalósulásra várnak — kü­lönösen fontos kérdés; milyen a pártvezetés szerepe az üze­mi KISZ-szervezetek életében, hogyan sikerül megvalósítani például azt a célt, hogy a munkásfiatalok körében to­vább erősödjön a KISZ tö­megbefolyása. A kérdésre a ZIM salgótarjáni gyárában Angyal Andor üzemi párttit­kár és Farkas József KISZ- titkár válaszolt. Fiatalok a vezetésben Egyet kell érteni azzal a véleménnyel, amely szerint a fiatalok — közöttük természe­tesen az üzemi fiatalok — munkássá, korszerű műveltsé­gű, szakmai képzettségű és gondolkodású emberré neve­lése nem lehet csak a KISZ feladata. Ahogyan ez társa­dalmi méretekben — társa­dalmi feladat, ugyanúgy az üzemen belül is valamennyi szervezetnek, vezetőnek részt kell vállalni ebből a nagyon sokágú munkából. Az üzemi szemlélet egyik fokmérője az, mennyi a mozgalmi vezetés­ben a fiatalok száma, vagy a választott testületekben mi­lyen a fizikai dolgozók ará­nya. — Gyárunk dolgozóinak lét­számához viszonyítva a har­minc éven aluliak száma azt mutatja, hogy minden harma­dik dolgozó KISZ-korosztályú, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a mintegy 1000 fiatal közül kétszáz KISZ-tag van. Ténylegesen ennél jóval több ifjúkommunista dolgozik az üzemben, hiszen sokan a lakóhelyükön tagjai az alap­szervezeteknek — mondta An­gyal Andor párttitkár. — Az üzemi párt-végrehaj­tóbizottság nemrégiben tár­gyalt a KISZ tömegbefolyásá .iák kérdéséről és úgy foglalt állást, hogy üzemünkben rö­vid időn belül négyszázra nö­velhető a KISZ-tagok száma. Ezzel összefüggésben jelenleg felmérés folyik, mert lehető­seget akarunk adni arra, hogy azok a fiatalok, akik inkább a gyári alapszervezetben szeret­nének tagok lenni — kérhes­sék átigazolásukat. A kétszáz KISZ-tagböl je­lenleg 56 a párttag, a párt választott testületéiben 17 fia­tal dolgozik, de ez az arány a későbbiekben még tovább nö­velhető. Szó van arról is, hogy például a vállalati KISZ-tit- kárt javasolják az üzemi párt végrehajtó bizottsága tagjának. A héttagú végrehajtó bizott­ságban persze nem is nagyon egyszerű feladat „helyet szorí­tani” a KISZ-titkárnak, hi­szen a reszortosokat is képvi­selni kell. A kérdés mégis megoldódik, mert Angyal An­dor véleménye az, hogy még a reszortmunka hátrányára is érdemes ezt a megoldást vá­lasztani ! — Ettől függetlenül, vagy inkább ezzel párhuzamosan mielőbb meg kell valósítani a gyakorlatban is az üzemi négyszög jobb együttműködé­sét, azt, hogy a KISZ-titkár minden olyan vállalati kérdés tárgyalásánál jelen legyen, ér­demben szóljon, amiben a fia­talok érdekeltek — hangsú­lyozta a párttitkár. A siker biztosítéka A KISZ-munka erősítése, a tagok számának növelése nagy feladatot ró a helyi párt- alapszervezetekre. A siker biz­tosítéka a pártvezetés, ez azonban konkrét munkát, az eddiginél közvetlenebb kap­csolatot, együttcselekvést is feltételez az idősebb pártta­gok részéről is. — Felkértük a pártalapszer- vezeteket, hogy közvetlenül is adjanak segítséget a fiatalok­nak — mondta Angyal Andor. — Segíteni kell a KlSZ-veze- tők nevelésében és kiválasz­tásában, sőt az idősebb mű­szaki és gazdasági vezetők munkájára is számíthatunk. Jó példa a pártszervezet patronálására a kommunista vasárnapok fiataloktól kiin­dult lendületének megőrzése, átvétele és az. ahogyan a párt- szervezet gondosan előkészí­tette. ellenőrizte a munkát. A kommunista vasárnapokon nem fordulhatott elő, hogy anyaghiány, vagy szervezet­lenség miatt kudarc érje a fiatalokat. Azoknak is igye­keztek munkalehetőséget nyújtani, akik egyébként nem termelőmunkán dolgoznak — összekötve a társadalmi fel­ajánlást a vállalati érdekkel. Eredményes KlSZ-aiánlós — Mindenképpen a legjobb eredménynek nevezhetjük azt, bogy a párt valóságosan fő tartalékának tekinti az üzem­ben a KISZ-tagok legjobbjait — mondta a fiatalok vezető­je. — Az ifjúmunkás Klub­tagságból kerülnek ki az új párttagok. Például a GYEGO- üzemrész pártalapszervezeté- be az idén négy új tagot vet­tek fel — valamennyit a KISZ-szervezet ajánlására. A részletek ismertetésénél bebizonyosodott, hogy nagy­részt hasonló az arány a töb­bi műhely-alapszervezetben is. A karbantartók pártalapszer- vezetének új tagjai közül öt­ven százalékban a KlSZ-aján- lása érvényesült a felvételnél. Júliusban három új taggal gyarapodott a párttagok szá­ma, s mind a három a fiata­lok közül, a fiatalok ajánlásá­ra került a pártalapszerveze- tek soraiba. — Két éve, a felvettek több mint ötvln százaléka ily mó­don kerül közénk — mondta a gyár párttitkára. — A közös tanácskozások, a munkakapcsolatok, a mozgal­mi élet mindennapi feladatai­nak együttes végzése, ezek kialakítása a legközelebbi cé­lunk. A pártmegbízatások kö­zött, a KISZ-taglétszám növe­lése mellett, az ifjúsági szo­cialista brigádok újraszerve­zése is szerepel. Jelenleg egyetlen ifjúsági brigád dol­gozik az üzemben, pedig a brigádmozgalomban résztvevő 1600 dolgozó közül nem keve­sebb, mint hatszáz, harminc éven aluli van. .. Pataki László Két mázsa búza szőr csak addig tartott, amíg az öregek kezében volt a föld, * zet. Ahogyan gyarapodnak a termelőszövetkezetek, úgy jut egyre több idő és erő is arra, hogy gondoljanak az emberrel. Azokkal is, akik már nem igen gyarapíthatják a közöst, meg­öregedtek. Az idős. beteg termelőszö­vetkezeti tagok támogatása ma már ott van valamennyi ter­melőszövetkezet tervében. A termelést fejlesztő, a közös gazdaságot gyarapító milliós beruházások mellett majd mindenütt szétosztanak né­hány mázsa búzát, néhány ezer forintot az öregeknek. A pénz, az ajándékcsomagok, a búza és a fa is rendszeresen érkezik a „címzettekhez”. Az­tán nemrégiben egy-két falu­ban létrehozták az öregek napközi otthonát. Azok az idős férfiak és asszonyok ta­lálnak menedéket benne, akik egészen magukra maradták. Gondoskodni róluk annyit je­lent mint értékelni, becsülni korábbi fáradozásukat. Hi­szen ők voltak azok, akik megtették az első lépéseket a szövetkezet felé, és később is erejüket megfeszítve dolgoz­tak a közös gazdaságért. * Mondom, az emberről való gondoskodás ma már egészen természetes nálunk. Ezért az­tán talán jel nélkül engedem el magam mellett a tolmácsi elnök szavait is, ha meg nem állít a rohanásban egy régeb­bi beszélgetés felbukkanó em­léke. Valahol a balassagyar­mati járásban mesélték an­nakidején az öregember tör­ténetét. Dolgos, szorgalmas gazda volt, a faluban, min­denki becsülte. Évtizedeken át gyürkőzött a dologgal és föld­je, vagyona szépen gyarapo­dott. Amikor már egyre ne­hezebben vitték lábai a me­zőre, szétosztotta birtokát a gyerekek között. Nekik gyűj­tötte, hogy majd eltartsák ér­te. Lányánál húzódott meg. abban a nagy házban, amit még ő építtetett. Aztán egy szép napon arra ocsúdott fel az öregember, hogy a nagyszo­bából kitették a kamrába. De még oda is utána surrant a „haszontalanok” iránti acsar- kodás, a gyűlölet. Aszálytól, jégveréstől. állat- betegségektől, a végrehajtók­tól és még ki tudja elsorolni, mi mindentől riadoztak régen a parasztemberek. De talán valamennyi veszedelemtől jobban rémítette őket a köze­ledő öregség. Az az időszak, amikor mindenkitől elhagyat­va, magányosan, szegényesen tengetik majd egyre fogyó, csendesen elmúló életüket. Hi. szén a gyerekek gondoskodá­sa, az unokák hálája legtöbb­Az elmúlt évtizedekben szinte felmérhetetlen változá­sok színtere volt a falu. A termelőszövetkezetek megala­kulása nemcsak a termelési viszonyokban hozott mélyre­ható változásokat. A föld kö­zös tulajdona egyszerre „átír­ta” a régi törvényt. Szétszakí­totta azokat a kötelékeket, amelyeket a birtok szövöge­tett hosszú évtizedeken, egész nemzedékeken át: A becsülés, az elismerés alapja már nem a föld. Űj, emberségesebb kap­csolatok vannak kialakulóban. Hogy ma is vannak még há­látlan gyerekek és unokák? Igen. Ma is akadnak falun magukra hagyott, szeretet, gondoskodás nélkül éldegélő öregemberek. De annyi bizo­nyos, hogy nem élney, bizony­talanságban. Olyan erős kö­zösség védi őket, mint a ter­melőszövetkezet. S ahogy erő­södik, izmosodik a gazdaság, úgy lesz egyre kevesebb az öregek aggodalma, gondja, hátralevő életükben. * Lám akaratlanul is milyen gondolatokat ébreszthet az emberben két mázsa búza. Azok a szemmel telt zsákok, amelyeket a közelmúltban szállíttatott haza minden idős, beteg férfinak és asszonynak a tolmácsi Lókosvölgye Ter­melőszövetkezet vezetősége. Vincze Istvánná j NOGRAD «- 1970. augusztus 12., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents