Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
VliÄO PROIETÄRJÄI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 188. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 12., SZERDA Komplex talajvédelemre van szükség Nógrádban •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bisottsága A komplex talajvédelmi, talajjavítási munkák helyzetét, több feladatait tárgyalta tegnap Salgótarjánban a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ismeretes, hogy a nógrádi termelőszövetkezetek kétharmada kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodik. A megye sajátos viszonyaira jellemző, hogy a szántóföldek nagy része lejtőkön, dombokon terül el és emiatt nagy károkat okoz az erózió. A mezőgazdasági üzemek többségében a rendkívüli erőfeszítések, a nagy költségek ellenére is az átlagosnál gyengébb eredményeket hoz a gazdálkodás. A végrehajtó bizottság ülése jelentőségének megfelelően foglalkozott a témával. A vizsgálódásnál figyelembe vette a járási szakigazgatási szervek értékeléseit az elmúlt évekről, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megállapításait, az OMMI meliorációs osztályának tanulmányát, valamint a MÉM-nek a negyedik ötéves tervre vonatkozó elképzeléseit. A rendkívül élénk, sokoldalú vitában nyolcán mondották el észrevételüket, javaslataikat a talajvédelemről, a megyei mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály előterjesztéséről. Felszólalt többek között dr. Szepesi István, a Középdunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság és dr. Baán Mihály, a Mezőgazdasági . és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője. Végül He- rencsényi József, a megyei vb elnökhelyettese foglalta össze a vitát. Tervszerű, szervezett talaj- védelemről, talajjavításról 1964-től beszélhetünk Nógrádban. Akkor ugyanis a Lókos- patak vízgyűjtőjét országosan kiemelt körzetté nyilvánították. Ez a gyakorlatban any- nyit jelentett, hogy a talajvédelmi és a talajjavítási munka 100 százalékos állami támogatás mellett történt. Ez az egyetlen intézkedés mintegy 35 000 hold mezőgazdaságilag művelhető területet érintett. Ezzel párhuzamosan a megyei szervek, a mezőgazdasági üzemek is értékes erőfeszítéseket tettek. A KÖVIZIG, a víztársulatok, a termelőszövetkezetek több mint 600 kilométer vízfolyást rendeztek az elmúlt években. Lényegében minden olyan vízfolyás rendezésre került, amely veszélyeztette a környező mezőgazdasági üzemeket. Megkezdődött az Ipoly szabályozása is. A Dejtár— Üjkóvár közötti szakasz rendezési munkáit jórészt még tavaly elvégezték; a teljes befejezés az idén várható. A Zagyva rendezésének előkészületi munkálatai ugyancsak megkezdődtek. A vízrendezések folytán mintegy 16 000 hold, eddig jórészt használhatatlan területet sikerült művelésbe vonni. Az eddig végzett munkából jelentős részt vállalt magára a megyében működő három vízgazdálkodási és talajvédelmi társulás. Lényegesen hatékonyabb lett volna a munkájuk, ha időben megkapják a munkálatokhoz szükséges jó terveket s megfelelő személyi, tárgyi és anyagi eszközök állnak rendelkezésükre. A továbbiakban mindenképpen erősíteni kell a kapcsolatot a társulások és a mezőgazdasági üzemek között az előrehaladás és a beruházások védelme érdekében. Élénk vitát váltott ki a tanácskozáson a megállapítás; a mezőgazdasági termelés fejlesztése követeli, hogy kialakítsák a társulások korszerű, a mostani igényeknek megfelelő működési és felügyeleti rendjét. Csak növeli a munka hatékonyságát, ha a felügyeleti szervek — a KÖVIZIG és a megyei tanács — az eddiginél jobb összhangot teremtenek. Az előterjesztés és a vitában felszólalók egyértelműen állapították meg, hogy a komplex talajvédelem a járható út Nógrádban. A lejtős területek védelmét csak talajvédő gazdálkodással lehet megoldani, a beavatkozás leghatékonyabb módja a komplex talajvédelmi, talajjavítási munka. Az elmúlt két esztendőben már ennek megfelelően tevékenykednek a szövetkezetek és a társulások. Az esztendő végéig valamennyi termelőszövetkezetben elkészül a munkához szükséges terv. A talajvédelem és talajjavítás nemcsak az egyik legnagyobb, hanem a leghasznosabb beruházás is Nógrádban. A negyedik ötéves terv időszakában több mint három- százmillió forintot szánnak ilyen célokra. Jó példa erre a Lókos-patak vízgyűjtőjében végzett munka, amelynek eredménye máris mutatkozik. Az a tapasztalat, hogy a kiemelt területen az átlagtermések nagyobbak a megyei, illetve az országos átlagnál. Itt gyorsabban emelkedett a növénytermesztés értéke, s a szövetkezeti tagok jövedelme is mint a megyében, az országban általában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága meghatározta azokat az elveket is, amelyek megvalósítása mindenképpen hasznos az elkövetkezendő években. A komplex talajvédelem következetes végrehajtása, az eddigi beruházások védelme, a rét- és legelőterületek javítása, az állami támogatás differenciálása szerepel többek között az irányelvekben. A kedvezőtlen adottságú üzemek termeléséről a továbbiakban sem lehet lemondani. Ezért ezekben a gazdaságokban a tervszerű talajvédelemmel meg kell teremteni a fejlettebb gazdálkodáshoz szükséges feltételeket. Mai számunkban: Pártvezetés a ZIM-ben (3. oldal) Jogi tanácsadó (4. oldal) A legelső, a legidősebb és a legfiatalabb (3. oldal) Safítót Barbadosig (6. oldal) Munkahelyi spar tak iád (7. oldali Ä Déli pályaudvarnál a... ....Wl v A z újjászülető Déli pályaudvarnál megkezdte a Közlekedési Építő Vállalat az úgynevezett körépület alapozásának és a metróhoz vezető mozgólépcső építésének talajmunkáit. Ez a 14 méter átmérőjű épület a pályaudvarra érkező utasokat fogadja majd r ÍJj hengersorok Diósgyőrött és Osdon9 rekonstrukció Salgótarjánban 3,7 millió tonna acél, 2,6 millió tonna hengerelt áru 1675-ben A vaskohászat a következő öt évben nyersvasból 400 000, acélból és hengerelt áruból félmillió tonnával növeli évi termelését — mondották az Orvé. amely a korszerű új termékek gyártására alkalmas acélokat szolgáltatja. A kohók hatékonyságát a Borsodi Ércelőkészítőmű rövidesen szágos Tervhivatalban az MTI üzembe lépő két új szalagja to. munkatársának. Üj kohók, kemencék ezúttal nem épülnek, korszerűbb technológiákkal a meglevőket igyekeznek jobban kihasználni. Az új tervidőszakban már teljes kapacitással dolgozik és évi 100 000 tonna nemesacélt gyárt a Lenin Kohászati Művek nemrég átadott új elektroacélművábbj tömörítvények szállításával javítja. Az acélfeldolgozás korszerűsítését szintén új technológiák, de ezen kívül jelentős beruházások is segítik. A Diósgyőri Elektroacélműhöz kapcsolódik majd a tervidőszak közepe táján üzembe lépő új nemesacél-hengersor. Az Ózdi Ünnepi emlékülés a magyar katolikus papi békemozgalom megalakulásénak 20. évfordulója alkalmából A magyar katolikus papi bekemozgalom megalakulásának 20. évfordulója alkalmából kedden Budapesten, az új városháza dísztermében ünnepi emlékülést tartottak. Az elszabadegyházak tanácsának elnöke, dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke, s ott voltak a katolikus papi békemozgalom kibontakozásának nökségben foglalt helyet évfordulója alkalmából Ma- Prantner József államtitkár, az gyarországra érkezett külföldi Állami Egyházügyi Hivatal egyházi személyiségek. elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Breza- nóczy Pál egri érsek, Horváth Richárd, a Katolikus Szó fő- szerkesztője, Mag Béla apát, az Opus Pacis intéző bizottságának ügyvezető igazgatója Megjelent az ünnepségen Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese, a magyarországi egyházak képviseletében dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Bakos Lajos református püspök, dr. Az emlékülést dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, a katolikus papi békemczgalom elnöke nyitotta meg, majd dr. Beresztóczy Miklós, c. prépost, az országgyűlés alelnöke, az mertette az Opus Pacisnak, a külföldi bekemozgalmakkal való kapcsolatait. Az Országos Béketanács üdvözletét dr. Réczei László elnökhelyettes tolmácsolta a békemozgalomban résztvevő katolikus papoknak. Az emlékülésen több küldött, közöttük a külföldi vendégek is felszólaltak. A magyarországi egyházak ökumenikus tanácsa nevében Bakos Lajos református püspök mondott üdvözlő szavakat. Az ünnepi emlékülés résztOrszágos Béketanács katolikus vevői végül nyilatkozatot főbizottságának főtitkára mon- gadtak el, amely a többi kö- dott ünnepi beszédet. zött hangsúlyozza: a katoliösszegezte a béke szolgála- kus papi békemozgalom a jö- tában kifejtett két évtizedes vőben is igyekszik megfelelni tevékenységet, vázolta azokat mindazoknak a követelmé- a feladatokat, amelyek a bé- nyéknek, amelyeket a fejlőAz egri vár udvarán ke megvédése érdekében a katolikus papokra hárulnak. A nagy tapssal fogadott beszéd Berki Feriz, a magyarországi után dr. Timkó Imre, a hit- görögkatolikus egyház admi- tudományi akadémia profesz- még céltudatosabban és haté nisztratúrájának vezetője, Pa- szóra, a görögkatolikus egyház konyábban kívánja kivenni lotai Sándor, a magyarországi püspöki helynöke, kanonok is- részét. (MTI) dés és haladás, a világban jelentkező új feladatok, a béke érdekében elébe állítanak. E követelmények megoldásából Kohászati Üzemekben az ötéves terv végén kétmilliárd forintos költséggel épülő új finomhengersor és folyamatos öntőmű kezdi meg a termelést. Folyamatosan öntőberendezéseket állítanak munkába Dunaújvárosban is, ily módon lényegesen lerövidítik azt az utat, amíg a folyékony acélból hengerelt áru lesz. A jelentős ózdi beruházás a tovább feldolgozó üzemeknél is erőteljesen érezteti hatását. Az új finomsor segítségével bőségesen eltudják majd látni vékony betonacéllal az építőipart, s hengerhuzallal a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, amely a jelenleginek másfélszeresére növeli a dróttermelést. Ehhez Salgótarjánban is jelentős rekonstrukciós munkákat hajtanak végre. . A következő öt évben általában a jelenleginél jóval több rozsdamentes, lúg- és saválló acél, i nemesacél hengerelt áru készül, s megteremtik az ónozott és horganyzott lemez tömeges gyártásának feltételeit. Égetően sürgős feladat az öntödék korszerűsítése, teljesítőképességük növelése. A negyedik ötéves tervidőszakra Kisterenye térségében központi vasöntöde létesítését tervezik. A vállalati öntödék korszerűsítése természetesen maguknak a vállalatoknak a feladata. Mindent egybevetve: a jelenlegi számítások szerint 1975-ben több mint 3,7 millió tonna acélt, 2,3 millió tonna nyersvasat és 2,6 millió tonna hengerelt árut gyárt a magyar ipar. Az egy lakosra jutó acélfelhasználás a jelenlegi 295- ről 360 kilóra emelkedik, ami az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez viszonyítva meglehetősen nagy eredmény. A KGST-országokkal folytatott tervegyeztető tárgyalások szerint a gyártáshoz szükséges anyagok rendelkezésünkre fognak állni szovjet, csehszlovák és lengyel import révén. (MTI)
