Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
RÖVIDEN Andrej Gromiko szovjet, és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön délután újabb megbeszélésre ült össze. Csütörtökön a Kremlben folytatódtak a szovjet—iraki ..tárgyalások. A felek folytatták á kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémák vitáját. * Lord Carrington angol hadügyminiszter, aki csütörtökön tért haza távol-keleti utazásából, kijelentette, hogy Ang- .lia jelenléte a világ e térsé- , gében a jövőben „szerény, de hasznos” lesz. A hadügyminiszter nem volt hajlandó többet mondani azokról a kormánytervekről, melyek Nagy-Britannia Szueztől keletre levő tartózkodására vonatkoznak. * Massachusetts állam (USA) egyik körzetében a fiatalkorúak bírósága csütörtökön megkezdte a kabítószer-foigyasztás- sal vadoit ifjabb Robert Kennedy és ifjabb R. Sargent Shriver kihallgatását. • A két 16 éves fiú, a szülők — Ethel Kennedy, illetve R. Sargent Shriver, volt párizsi nagykövet és neje kíséretében ,szenzációhajhász újságírók sorfala közt lépett be a bíróság épületébe. A kis csoport élén Edward Kennedy haladt, érthetően rossz hangulatban, hiszen ez az eset sem öregbíti majd a Kennedy családnak a Kopéchme-ügy által amúgy is kissé megtépázott jó hírét, k Londonderryben, Észak-lr- ■ország második legnagyobb városában csütörtökön összetűzésekre került sor az angol csapatok és a helyi lakosság között. A csapatok könnyfakasztó gázt alkalmaztak, hogy szétkergessék a tüntetőket. Több embert letartóztattak. Hosszú válság után Megalakult az olasz Saragat köztársasági elnök csütörtökön délután három órakor fogadta a Quirinale- palotáhan Emilio Colombót, a kormányalakítási tárgyalásokkal megbízott kereszténydemokrata politikust. Colombo bejelentette, hogy kész megalakítani az új kormányt, s egyúttal bemutatta a köztársasági elnöknek az új kabinet listáját Saragat válaszképpen hivatalosan is kinevezte öt, a négypárti középbal kormány miniszterelnökének Ez Olaszország háború utáni 32. kormánya. egyben a 10. középbal kormány. Colombo kabinetjében tizenhat tárcát kaptak a kereszténydemokraták. hatot a szocialisták, négyet a szociáldemokraták és egyet a republikánusok. A szociáldemokraták eggyel növelték minisztériumaik számát. Az előző kabinethez képest az egyetlen jelentősebb változás, hogy a kincstárügyi minisztériumot, amelynek éléin Colombo állt,. a kereszténydemokrata Mario Ferrari- Agg- radi, korábbi tárcanélküli miniszter kapta. A háború utáni 32. olasz kormány miniszterelnöke: Emilio Colombo (keresztény- demokrata). A főbb tárcák megoszlása: miniszterelnök-helyettes: Francesco de Martino (szocialista). külügyminiszter: 'Aldo Moro (kereszténydemokrata), belügyminiszter: Franco Res- tivo (kereszténydemokrata), hadügyminiszter: Mario Ta- nassi (szociáldemokrata), földművelésügyi miniszter: Itálo Viglianesi (szocialista), külkereskedelmi miniszter: Mario Zaigari (szocialista) Emilio Colombo olasz miniszterelnök és 26 tagú kabinetje tegnap este, magyar idő szerint 8 órakor, hivatalosan letette az esküt Saragat köz- társasági elnök kezébe. Hátra van még az új miFrcmcia—algériai ellentétek Nem csupán az olajról, ha. nem az algériai—francia kapcsolatok egészéről és ezen belül is elsősorban az algériai bor franciaországi eladásának a problémájáról van szó a jelenlegi válságban Párizs és Algír között — állapítja meg több francia lap is. Az Humanité csütörtöki számában Robert Lambotte azt írja, semmi sem mutat arra, hogy a francia-algériai válság kijutott volna már a veszélyes zsákutcából. Az egyoldalú algériai határozat a francia olajvállalatokra kivetett adó növeléséről csak aláhúzza az együttműködés egészében meglevő nézeteltérések általános voltát. A lap a továbbiakban rámutat, hogy a gyarmati rendszerből Algéria hatalmas szőlőterületeket örökölt, amelyek átállítása más termékek termelésére rendkívül költséges. Algéria viszont ma nem tudja eladni azt a hatalmas mennyiségű bort, mert a francia kormány megszegte ez irányú korábbi kötelezettségeit. Tiltakozás a bénító gázok elsüllyesztéséért * Cipruson görög nemzeti gárdisták csütörtökön tüzet nyitottak ciprusi törökökre. Egyikük meghalt, egy másik megsebesült. Egy szóvivői közlés szerint a gárdisták akkor nyitottak tüzet, amikor egy katonai tábort „gyanúsan megközelítő, ismeretlen személyek” többszöri felszólításra sem álltak meg. * Két ambiciózus spanyol fiatalember oly módon próbálta felhivni a figyelmet torreádort képességére, hogy rögtönzött bikaviadalt tartott egy tízemeletes madridi postahivatal tetején, természetesen bikg nélkül. Mindkettőjüket tűzoltók szedték le a szédítő magasból. Az amerikai szenátus tengerészeti albizottságában tovább folyik a vita a megsemisítés- re ítélt gázfegyverek sűrűn lakott területeken át történő szállításáról és a tengerbe süllyesztéséről. A tervek szerint a „gázvonatok” hétfőn indulnak el útjukra. A veszélyes szállítmány útvonala mentén levő települések vezetői egyre élesebben tiltakoznak a Pentagon tervei ellen. A Georgia állambeli Macon republikánus polgár- mestere, Ronnie Thompson bejelentette, hogy a városi rendőrség segítségével fel fogja tartóztatni a „gázvonatot” és ha annak kísérői ellenállnak, letartóztatja őket. Tiltakoztak a közelükben tervezett tengerbe süllyesztés ellen Bermuda- és a Bahama-szigetek vezetői is. Az angol kormány szintén nyugtalanságát fejezte ki emiatt a terv miatt. Az angol külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában rámutat: a Bermuda- és a Bahama-szigetek helyi hatóságait és „az ő érdekeiket képviselő Angliát” rendkívül nyugtalanítják azok a tervek, hogy az Atlanti-óceánnak ebben a részében idegbénító gázokat akarnak a tengerbe süllyeszteni. A washingtoni angol nagykövetség az Egyesült Államok kormányával konzultációkat folytat erről a kérdésről. (MTI) kormány niszterelnök számára, hogy a parlament is jóváhagyja kormányát és politikai programját. A képviselőházban hétfőn kezdődik a vita. Colombo életrajza Az Olasz Köztársaság 32. kormányának miniszterelnöke: Emilio Colombo az olasz dél szülötte, Potenzában született 1920-ban. Fiatalon kezdett politikával foglalkozni. A második világháború után, 26 éves korában már képviselő; ő volt az olasz parlament „fenegyereke”. 1948-ban De Gasperi kormányában földművelésügyi államtitkári tisztséget kap. 1955- ben, a Segni-kormány földművelésügyi minisztere, s azóta tagja valamennyi olasz kabinetnek. Az ország egyik legismertebb gazdasági szakértője. A hatvanas években bekövetkezett olasz „gazdasági csoda” egyik fő szervezőjének tekintik. Számos alkalommal képviselte országát nemzetközi gazdasági értekezleteken. Pártjának, a kereszténydemokrata pártnak egyik vezér- egyénisége, aki az utóbbi időben sikeresen igyekezett kompromisszumos álláspontot kialakítani a párt jobb- és bal- szárnya között. (MTI) Haladék hétfőig Az uruguayi belügyminisztérium hétfői közleményében megerősítette: szilárdan eltökélte, hogy nem enged a gerillák követeléseinek és nem hajlandó velük tárgyalni. Ugyanakkor a gerillák kedden este, az általuk szabadon bocsátott Dániel Pereyra Manelli vizsgálóbíró útján a hatóságukhoz eljuttatott üzenetükben szintén megerősítették, hogy Dias Gomi- de brazil konzult és Dán Mitrione amerikai titkosszolgálati ügynököt csak akkor hajlandók szabadon bocsátani, ha a montevideói kormány kiengedi az őrizetben tartott Összes politikai foglyot, akiknek számát mintegy százhatvanra becsülik. Megfigyelők szerint c két ösz- szeegyeztethetetlen álláspont között az a megoldás kínálkoznék, hogy a kormány száműzetés büntetésére változtatja át az összes politikai foglyok börtönbüntetését. így teljesülne a gerillák követelése és a kormány sem lenne kénytelen tárgyalni az „ember-rablókkal”, tehát a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna. Egyébként a Tupamaros-geril- lák kedd esti üzenetükben hétfőig adtak „gondolkodási időt’* a kormánynak. Közölték, hogy a két foglyot megölik, ha követelésüket nem teljesítik. Politikai vakáció Párizsban MIKÖZBEN Franciaország 50 000 000 lakosából 24 000 000 szabadságra ment — régi hagyomány szerint Párizsban augusztus szinte mindenkinek a vakációs hónapja! —, a belpolitikai harcok alig ismernek szünetet. Pompidou elnök, aki a francia Riviérán egy közép- lóori eredetű, tengerparti erődítményben tölti szabadságát, rendszeres telefonösszeköttetésben van minisztereivel és a kormánypárt vezetőivel. Cha- ban-Delmas miniszterelnök Bordeaux városában, amelynek régóta polgármestere is, időközi képviselőválasztásra készül, váratlanul meghalt ugyanis az a honatya, aki az ő árnyékában, az ő mandátumával került be a nemzetgyűlésbe. (A francia alkotmány szerint a miniszteri tárca birtoklása összeférhetetlen a képviselőséggel, de a kormány tagjai fellépnek a választásokon, hogy tekintélyükkel megszerezzék a képviselői megbízatást. amelyet aztán a velük együtt megválasztott pótképviselőnek adnak át.. .) A jelszavaiban még gaulle- ista kormánypárt komoly gondoknak néz elébe. A francia politikai színskála közepén és baloldalán egyformán ostromra, készülnek a hatalom bástyái ellen. Az utóbbi' hónapok legérdekesebb jelensége az új centrista próbálkozás: JeanJacques Servan-Schreiber, a radikális párt új főtitkára, aki Nancy városában a minap meglepő nagy választási győzelmet aratott egy ismert gaulleista politikus ellenében, a burzsoá középpártok vezetőit és tömegeit akarja kormányképes többséggé tömöríteni. Szeretné elszipkázni Pompidou és Chaban-Delmas táborából az úgynevezett „független köztársaságiakat’ csoportosítani kívánja azokat a politikai erőket, amelyek a tavalyi elnökválasztáson a jobboldali Alain Poher mögött vonultak fel, mindezek mellé állítani saját pártját, a radikálisokat s talán még a polgári baloldal egyes elemeit is. A hosszú nevű politikus, volt újságíró, az Express című ismert hetilap korábbi tulajdonosa amerikai ízű kampányt kezdett, s még azt sem bánja, ha két keresztnevének rövidítésével mint „Zsizsi”- ről írnak róla — a fő az, hogy mind többször essék róla szó sajtóban, rádióban, televízióban. .. A gaulleista kormánypárt vezetői aggodalommal látják, hogy az országban az utóbbi hónapok során az árak „galoppütemben” emelkedtek. Az élet drágulásának politikai lecsapódása „az októberi randevú” idején várható: ez a hangzatos kifejezés korántsem romantikus, sokkal inkább reális tartalmú, hiszen a szabadságról visszatérő munkások októberben szokták a kollektív szerződések megújítása alkalmával előterjeszteni bér- követeléseiket. Elutasítás esetén jön a sztrájk! A társadalmi feszültség csak növekedhet, ha — mint hírlik —a kormány hozzányúl a társadalombiztosítás rendszeréhez. Ennek óriási deficitje reformot sürget, de ha a változások a dolgozók juttatásainak csökkenését eredményezik, akkor azok a várható sztrájkok még hevesebbek lehetnek. A párizsi utca embere, aki morgásra egyébként is hajlamos, mostanában három témát talál az elégedetlenkedésre: az egyik a La Viliette vágóhíd botránya. Párizs legkorszerűbb vágóhídját, amelyet egymilliárd frankos költséggel csak nemrég építettek meg, már le akarják bontani... A másik elmarasztalás azért éri a kormányt, mert az új költségvetésben az atomfegyverkezés fokozását írja elő, 100 milliárdot szánnak e célra — ugyanakkor, amikor a közoktatás fejlesztésére csak csurran-csöppen... Végül az sem tüntette fel rokonszenves színben a párizsi kormányt, hogy a fajüldöző dél- afrikai kormány megrendelésére egy tengeralattjáró leszállítását határozta el, holott az ENSZ emlékezetes határozata fegyverszállítási tilalmat mondott ki. A francia kommunista sajtó összefüggést lát a kormány gondjai és a címére elhangzó bírálatok, meg a között, hogy — nyilvánvalóan a figyelem elterelésére — újabb kommunistaellenes propagandakampány kezdődött a polgári sajtóban, az állami rádióban és televízióban. Akárcsak a „Ga- raudy-ügy”, a mostani „Til- lon-ügy” is egy renegáttá vált, korábbi kommunista vezetőnek biztosít roppant publicitást. Roger Garaudy után ezekben a hetekben Charles Tillon, az egyköri „feketetengeri lázadó matróz”, nyilatkozik sorra-rendre rádióban, televízióban, burzsoá lapokban: személy szerint támadja a Francia Kommunista Párt vezetőit és rosszindulatúan állítja be az FKP politikáját. VILÁGOS, hogy a francia burzsoáziának ezzel az a célja, hogy megossza a kommunista tömegeket és elriassza a párttól a szimpatizánsokat, megakadályozza a polgári baloldal és az FKP akcióegységének kialakulását. Pálfy József 2 NÓGRÁD - 1970. augusztus 7., péntek Tűzszünet az olajfák alatt? Egyelőre még kérdés, hogy a hét végére — amint a hír- ügynökségek jósolják — valóban életbe lép-e a tűzszünet a közel-keleti frontvonalak mentén, s ha a fő érdekeltek vállalják is a most még csak három hónapra szóló fegyvernyugvást. mit tesznek ezer állapot meghiúsítására azok az arab erők, amelyek hevesen tiltakoznak a politikai rendezésről való tárgyalásoknak a gondolata ellen is? Tény, hogy ha a két legfőbb és a mai harcok súlyának döntő részéi vállaló szemben álló fél — äz EAK és Izrael — tűzszünetet tart, akkor joggal beszélhetünk a közel-keleti helyzet úi szakaszáról. Hogy ez a szakasz egyúttal politikailag rendkívül kritikus, alkalmasint feszült is lesz, azt máris jelzik áz EAK békekezdeményezése óta lezajlott esémények, a frontvonal mindkét oldalának fővárosaiban. A tűzszünet közelsége rögtön eszébe juttatja az embernek az 1967-es izraeli agresszió nyomán létrejött fegyvernyugvást, amelyet tavaly rendszeressé, mindennapossá vált összecsapások szakasza váltott fel. Az akkori tűzszünet szükségszerűen hordta magában megbontásának lehetőségét, hiszen az arab területeket megszállva tartó Izrael semmibe vette, el sem fogadta a Biztonsági Tanács 1967 novemberi, egyhangúlag hozott határozatát a rendezésről. A megszállás a politikai zsarolás eszközévé vált Izrael, és a mögötte álló erők. mindenekelőtt az amerikai imperialisták kezében. Ha ezt az arabok „végkimerülésére” és megtörésére számító taktikát meghiúsítani akarták a haladó arab erők és az őket támogató szocialista országok, úgy egyedüli útjuk a fegyverkezés. az izraeli katonai fölény megkérdőjelezése maradt. Az idő igazolta az imperialista zsarolásra adott e fajta választ: újkeletű rendezési tervükkel az arab világban levő pozícióik maradványait féltő amerikaiak voltak kénytelenek engedményt tenni. Ezzel Washington valójában visszatért oda, ahonnan „eltaktikázta magát”: a BT határozatához. Éppen ebben rejlenek a mostani szakasz buktatói: az izraeli kormány keservesen kicsikart „igen, de” válasza jelzi a várható politikai döccenőket. A rendezésnek, s ekként a BT-határozatna*k is kulcskérdése a megszállt arab területek visszaadása, Izrael, mint agresszor nem kaphat semmit a hódító háborúért, Izrael mint állam, léte arab elismerését, vagyis a hódításnál megalapozottabb biztonságot kaphat a területek visszaadása fejében. A támadó területnyeresége az imperialista politika győzelme volna. Egyszer már felborult a tűzszünet amiatt, mert Izrael és támogatói megkerülni próbálták a területek kulcsproblémáját, nem is titkolva alkudozási, magyarán zsarolási szándékaikat. Most az izraeli kormány igyekszik a kényszerű elfogadás után olyan értelmezést adni az amerikai tervnek, ami a területekkel való alkudozást is lehetővé tenné számára a Jarring ENSZ- megbízott közvetítésével elkezdendő tárgyalásokon. A Ro- gers-terv felemásságának jellemzője, hogy Tel Aviv ezt megteheti. Ha más nem, egymagában az arab táborban bekövetkezett vita vállalása tanúsítja, mennyire komolyan és bátran lépett a politikai rendezés felé az EAK, amikór elfogadta az amerikai javaslatot. Pedig jó oka van a bizalmatlanságra Washington kezdeményezéseivel szemben. Hiszen folyik egy tárgyalás immár 1968 tavasza óta Párizsban a vietnami rendezésről, s jottányit sem halad előre. Ott, Párizsban is a kulcskérdésben hiányzik az amerikaiaknak a valóságba belenyugvó válasza, attól az egyhelybentopogás. Az új szakasz tehát bonyolultnak és nehéznek ígérkezik; mindenesetre reményt nyújt, hogy ezúttal — a mondással ellentétben — nem a háború a politika folytatása, hanem — talán — a politika a háborúé. Ám eddig éppen az arab egység, legalábbis a haladó országok akcióegysége volt fontos tényezője az imperialista szándékok meghiúsításának. Ezért annyira sajnálatos a Bagdad vezette politikai támadás a harc politikai és katonai terheinek zömét viselő EAK ellen. Bagdad valójában ultimátumot intézett Kairóhoz és a tripoli tanácskozáshoz, s megsértődött, amikor egyiptomi részről válaszul a harcias szavak és tettek közti különbsége re utaltak. A vita az arab ügynek árt, és Tel-Avivot reménnyel tölti el manőverezésének sikerét illetően. Az izraeli szélsőséges körök illuziókergetése viszont visszakergetheti a közel-keleti népeket a válság megint új, de veszélyes szakaszába. * (a. j.) Leszerelési értekezlet A genfi leszerelési értekez- mondott. Ezt követően CseH- let csütörtöki ülésén — nyu- Szlovákia képviselője munka- gati hírügynökségek jelentése okmányt terjesztett az értekez- szerint — Ion Datcou román let elé a vegyi és biológiai küldött terjedelmes beszédet íegyverek ellenőrzéséről. Bécsben öt évre szóló kereskedelmi egyezményt írtak alá a Szovjetunió és Ausztria képviselői. Képünkön:-(bal oldalt) Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. (jobb oldalt) osztrák kollégája, Josef Staribacher.
