Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
A IV. nemzetiségi nap Nógrádiján SZOMJÚSÁG Vizsótalanító állomás a Kaspi-tenger mellett A kutatók, a tudósok szomorú képei tarnak elénk a világ vizei,láloitsagáról. Becslésük szerint kib. két és fél milliárd (!) embernek nincsenek kielégítően megoldva a vízgondjai, különös tekintettel az ivóvízre. S miközben a technika a nagyszerű vívmányok egész sorával ejti bámulatba a világot, évente sok tízezren szomjhaléi következtében veszti k életüket. Miként lehetséges ez? Ha az emberi szervezet víztartalma a testsúly tél százalékával csökken, szomjúságot érzünk. Amennyiben a csökkenés eléri a 15—20 százalékot, a vízveszteség halálos lehet. Márpedig ez néhány nap alatt bekövetkezhet, ezért van az, hogy táplálék nélkül akár 2—3 hétig is elél az ember, a víz hiányába azonban — a körülményektől függően — 4—6 nap alatt belepusztul. Egyensúly a vízháztartásban A szomjúság a szervezetünk fonitos jelzése: folyadékra, vízre van szüksége. A felnőtt szervezetnek 60—65 százalékát teszi ki a víz, fiatalabb korban még magasabb az aránya. Testünk az elvesztett vizet folyadékok és tápanyagok útján pótolja. A gyümölcs — általában a növényi táplálék — több mint 90 százalék vizet tartalmaz, de a szilárd ételek víztartalma is 60—80 százalék között van. Átlagban napi 1,2 liter vizet veszünk magunkhoz a táplálékkal, s kb. 1 liter vizet (folyadékot) iszunk meg. A szervezet belsejében lejátszódó égési folyamatokból napi mintegy 0,3 liter víz keletkezik (az emberi szervezet szempontjából ez utóbbi nem valami jelentős mennyiség, a sivatagi teve számára azonban az életet jelenti a teste - ben felhalmozódott zsír „elégése”, illetve az abból felszabaduló víz). Tehát összesen kb. 2,5 liter a szervezet napi folyadékforgalma. Elment 450 irány vonat A vasút szállító munkáját lényegesen megkönnyíti, gyorsítja. ha a nagyobb rakományokat a feladóállomástól, a rendeltetési helyig irányvonattal továbbíthatja. A salgótarjáni vasútállomáson az idén különösen nagy gondot fordítottak az irányvonatok szervezésére. Terv szerint az első félévben 183 irányvonatot kellett volna indítaniok. ugyanakkor 372 irány vonat ment el Salgótarján külső állomásról. Júliusban tovább szaporodott az irányvonatok száma, hiszen a tervezett 31 helyett 79 indult útnak. Ezek a vonatok egyrészt átmenő. úgynevezett tranzitszállítmányokat továbbítottak és természetes a helyi ipari üzemek is a korábbinál több irányvonatot .szerveztek. A belső „vízháztartás” egyensúlyának érdekében a jelzett mennyiségnek el is kell távoznia a szervezetből (ha ez nem történne meg, a felhalmozódó víz súlyos következményekhez vezetne). Naponta átlagban 0,5 liter víz párolog el testünk felületéről, a tüdőnkből távozó levegő 0.35 liter vizet [párát] tartalmaz, a székletben 0,15, a vizeletben pedig 1,5 liter víz távozik. Ekként egyensúlyban marad a víz felvétele és leadása. Betegségek esetén a felsorolt számok nagyon megváltozhatnak. Cukorbetegek pl. naponta 10 liter vizeletet is kiválaszthatnak, a vérhas- betegek viszont csupán néhány decit, viszont ákár 2—3 liter vizet is üríthetnek a székletükkel. Az erős izzadás- kor is rendkívüli helyzet álil elő, 1—2 litert elérhet a verejték mennyisége (rendkívüli forróságban dolgozóknál napi 6—7 liter izzadság sem ritkaság). Ha a leadásra kerülő víz mennyisége fokozott, természetesen több vizet kell fogyasztanunk, de ugyaniakkor pótolni kell az egyéb elvesztett anyagokat (pl. a. különféle sókat) is. Az emlős állatokban és az emberekben a szomjúság irányítja a folyadékfelvételt. Érdekes viszont, hogy pl. a kutya csak annyi vizet fogyaszt, amennyire a szervezetének szüksége van, az ember pedig igen gyakran többet iszik, mint amennyit a szomjúságérzete diktál. Idegrendszer és szomjúság Miként jelentkezik a szomjúság érzete? A kutatóknak sikerült megtalálniuk az agyban a szomjúság központiját. Állatkísérletek során az illető agyterület ingerlésére a kutya testsúlya egyötödének megfelelő mennyiségű vizet Ivott, mígnem vízmérgeziésben kimúlt. Ha viszont kiirtották az agyból ezt a központot, a vízzel telt edények mellett is s zom jam pusztultak az állatok. A szomjúság központjához érkező jelzések értékelésében nem egyöntetű a kutatók véleménye. Egyesek szerint a csökkent nyálelválasztás és az ehhez járuló torok- és garatszárazság váltja ki a szomjúság érzését, illetve az- ágyba irányuló jelzést. Mások viszont a szervezetiben helyet foglaló, a sejtekben és a sejtek között elhelyezkedő vízterek viszonyait tartják a szom- júságkelités alapvető ingerének. A sós ételek elfogyasztása után azért szomjazunk, mert a szervezet jelzőrendszere „soknak találja" a bekerült só mennyiségét, annak „felhígítását”, a koncentráció csökkentését igényli. E magyarázattal egyben arra is rámutattunk, hogy miért vezet halálhoz a sós víz ivása. A tengervizet lenyelő hajótörött szervezete „higítóanyag” helyett a töménységet csak tovább növelő, még kiinzóbb szomjúságérzetet kiváltó anyagot kap, s a halál végeredményben a vér sótartalmának feldúsulása következtében álll be, a rengeteg sót ugyanis a belső szervek már nem képesek kdválaszltami. Sótartalmú víz mérhetetlen mennyiségben rendelkezésére áll az emberiségnek, hiszen köztudomású, hogy a Föld felületének kétharmadát tengerek, óceánok borítják. Kézenfekvő tehát, hogy a szomjúság elleni világméretű küzdelemben elsősorban a tengervíz sótalanítását kell megoldani. A hatalmas — újabban atomerőművekkel kombinált — vízdesztilláló üzemek egy- re-másra épülnek világszerte. Ma már a hajótörötteknek sem kell feltétlenül szomjan halniuk, még több hetes hányódás esetén sem, a mentőcsónakoknak ugyanis elmaradhatatlan tartozéka egy kis készülék, amellyel a tengervíz megfosztható sótartalmától. A sivatagii vándorok és az ott élő emberek számára pedig a napenergiáit hasznosító vizsótalaimíó berendezések készülnek. Ünnep a „dagadó-kúp” tövében Zrucanlny hradu Nógrád. Fürdenek a fényben a nógrádi várrom kövei Sok száz éve0 közigazgatási terület (és a megye) névadója Nógrád vára. A „dagadó-kúpnak” nevezett geológiai nevezetességű képződményen már Árpád idejében vár állott Anonymus szerint. Vár, amely „most kőhalom”. A természet itt. „fél amfiteátrumot” képez, amely ■H eredményeivel ismerkedhettünk. A felvonulás délelőtt 11-kor kezdődött. Felsőpetény, Bánk. Diósjenő. Alsópetény, Keszeg, Kétbodony, Nőtincs, Legénd. Nézsa. Nógrádsáp, Szendehely. Romhány. Ős- agárd, Berkenye és Nógrád színpompás csoportjai vonultak fel. A rétsági járás községeiben 1715 után, a török hódoltság következményeként .. St," Elismerést aratott — többi között — a nötincsi lovasfogat... vasárnap ismét megtelt emberekkel. A IV. rétsági járási nemzetiségi nap eseményei zajlottak itt a zöld gyepen. Nógrád község szabadtéri színpadán. Az ünnepség pártunk nemzetiségi politikájának támogatása. a járás dolgozóinak internacionalista nevelése, a szocialista hazafiság fejlesztése jegyében zajlott. Jelen voltak az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a rendező szervek képviselői, s vendégek érkeztek — többi között — Léváról, Losoncról, s Szentendréről. A délelőtti események középpontjában a községek népviseleti bemutatója állott. Tavaly hét, idén már tizennégy falu nemzetiségi népviseletével. szokásaival, a negyedszázad alatt elért gazdasági alakultak ki a nemzetiségi községek. A felszabadulást követően szlovákok, németek és magyarok a gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyenrangúan veszik ki ré- . szűkét a termelő- és építőmunkában, a szellemi erőfeszítésekben. A felvonuláson képet alkothattunk a járás falvaiban elért eredményekről. a nemzetiségi hagyomáidegenforgalom is, az ország több megyéjéből, Csehszlovákiából érkeztek a vendégek Nyugat-Németországból, a Köln melletti Solingenből egy egész leányiskolái osztály érkezett, a verőcei lovasiskola vendégeiként. Mint mondották, nötincsi „lovaikra” vóltak kíváncsiak. Ondrej Szarvas, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója is gyönyörködve nézte a hagyományok e szép meg- elevenedését. — Örülök, hogy meghívtak — mondotta. — Különösen » színpompás népviseletek tetszettek, s az, hogy ezen kívül a falvakra jellemző termelési profilokat is megismerhettem. A párt nemzetiségi politikájának jő gyakorlati megvalósulásával találkozhattunk itt Nógrádban. A gyakorlatban is érzékelhettük a német, szlovák és magyar lakosság politikai, gazdasági és szellemi egységét. — Rendkívül hasznosnak tartjuk a nemzetiségi napokat, közöttük a nógrádit is — vélekedett Holzmann Miklós, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkárhelyettese. — a nemzetiségi nyelv, a népdalok, szokások, viselet stb. ápolásának ténye megnyugvással tölt el bennünket, s a helyes nemzetiségi politikáról vall. így vélekedett Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főelőadója is. Az ünnepi nemzetiségi nagygyűlésre délután három órakor került sor. A Himnusz és Srám András köszöntője után Baratt József, a Hazafias Népfront országos titkára mondott ünnepi beszédet. — Ez az ünnepség is a szocialista nemzeti egységről tanúskodik — mondotta. — Pártunk nemzetiségi politikájának szellemében a politikai egyenjogúságról és az emberi egyenrangúságról vall. A továbbiakban elismerően szólott a járás nemzetiségi községeiben elért eredményekről, a nemzetiségi lakosság A képernyő előtt Miért vetélnek el a fórumok? A televízió elmúlt heti programja határozottan szolgált néhány figyelemre méltó eseménnyel. A műsorhét nyitányaként, kedden este a Fói’um keretében érdekes egészségügyi vitának lehettünk hallgatói és kérdező részesei. A kamerák eiőtt az érintett terület kompetens képviselői ültek, s számos „kényes” kérdésben is határozott álláspontot fejtettek ki. Sajnálatos kísérő jelemé?“ viszont mind a tévé-, mind a rádióankétoknak. hogy a téma „kifut” a műsoridőből, s a kérdések jelentős része a legszélesebb nyilvánosság számára megválaszolatlan marad. Az ankétok anyagának sajtóban való továbbvitele ugyanis nézetem szerint félmegoldás. egészségesebb volna, ha a kezdeményező, a tévé, vagy a rádió szélesebb műsoridőt biztosítana leghasznosabbnak ítélt ankét] a inak Azt is eltudnám képzelni, hogy a témát a rádió és a tévé. az érdeklődés kívánta egész terjedelemben kielégítené fórumain. Szerdán Ilyen nagy fiú címmel magyarul beszelő szovjet filmet láthattunk. A háborús témájú alkotások kategóriájában a szovjet filmművészet számos kimagaslóan széppel büszkélkedhet. A most bemutatottnak is határozottan megvannak a maga erényei; megejtő és megrázó pillanatok tanúi lehetünk, de a cselekmény tempóját sok aprólékos részletezés fékezi. Németh László a-lkotói jelenléte a televízióban mindig ünnepélyes órákat jelent. így voltunk Széchenyi című drámájának csütörtöki közvetítésével is. Németh nagy erénye, erőssége a történelmi portrék lényeghordozó színpadi ábrázolása. Ezt éreztük korábban a Bolyai-drámában. ezt a II. Józsefben, s hasonlóan a Széchenyiben is. A művet a Katona József Színház kitűnő együttese tolmácsolta, a címszerepben Bessenyei Ferenc robosztus alakítását csodáltuk és élveztük. Méltó partnerei voltak az előadásban Öze Lajos. Győrffv Gvörev.- Lukács Margit, Blaskó Péter, Schwtz András, Horkai János és Ver- sényi László. Pénteken a Klasszikusok té- véfUmen sorozatban Pedro de Alarcon: A háromszögletű kalap című novellájának tévéfilmváltozatán szórakoztunk, a szombat esti műsorban a „békeidők” nagy színpadi sikere. Békeffy István és Lajtai Lajos: Régi nyár című operettje támadt fel a képernyőn, a magyar és a svéd televízió közös akaratából, vegyes szerep- osztásban. a "hazaiak közül Ruttkai Évával, Latinovits Zoltánnal. Venczel Verával. Kiss Manyival, Gobbi val, a réges-rég látott Turay Idával valamint Pécsi Sándorral. Markus Lászlóval, Várkonyi Zoltánnal és Bodrogi Gyulával az élvonalban. Éjszakai előadáson tovább folytatódott Zola világhírű regénye, a Nana tévéfilmváltozata, vasárnap véget ért a VOS-titkosszolgá- lat című. izgalmas, jugoszláv rövidjátékfilm-sorozat. s láthattuk az Egy tanú a városban című, érdekfeszítő francia bűnügyi filmet. (barna) A rimakovai szlovák ének- és táncegyüttes a délutáni kulturális műsorban lépett fel. többek között két furulyás, a szlovák hegyek-völgyek üzenetével nyok ápolásáról, eleven továbbéléséről. Aratási jeleneteket láttunk, a termelőszövetkezetek és üzemek jellemző termékeiket mutatták be. Találkoztunk a nemzetiségi művészeti csoportokkal. A nötincsi menyecskekórust például a helyi közös gazdaság muraközi ménéi által vontatott kocsin csodáltuk meg. Figyelemre méltó volt az közös erőfeszítéseiről, megemlékezett a 25 éves fejlődés főbb állomásairól, s alkotmányunk közelgő ünnepe alkalmából, a nemzetiségi lakosság jogairól, miközben röviden utalt az I. István király utáni századok történelmére. A nagygyűlést gazdag kulturális műsor, este bál követte. Tóth Elemér NÓGRÁD r 1970. augusztus 4., kedd