Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

Az ÄFOR folyamatosan bővíti az országos benzinkúthálózatot. A föld alá helyezett üzem­anyagtároló tartályokat a Budapesti Kőolajipari Gépgyárában készítik. Egy év alatt 100 darab tartályt szállítottak, s az igényeknek megfelelően készítik a többit is. Képünkön: hegesztik a föld alá kerülő tartályokat Nyári számvetés A MÜLT ÉVBEN már a jól végzett munka örömével kö­szöntötték az új kenyér ün­nepét, augusztus 20-át a nóg­rádi szövetkezetek A mostani kája végül is odavezetett, hogy méshozamát. Annyi azonban időben, biztos helyre került a bizonyos, ha nem is lesz olyan kenyérnek való, gazdag az esztendő mint a ta­valyi, különösebb aggodalom- VAN ENNEK A NYÁRI ra nincs okunk. Azokban a számvetés ennél szerényebb számvetésnek néhány egészen mezőgazdasági eredményeket mutat. A 64 000 hold gabonából mintegy 49 000 üzemekben, figyelemre méltó tanulsága, ahol időben földbe tették a Ezek közül az egyik, hogy az gabonát, s nem késtek a ké­hold termését sikerült eddig ilyen rendkívüli helyzetben sőbbi munkálatokkal sem, ott betakarítaniok a közös gazda­ságoknak. A többi még lábon a sok eső ellenére is jó rnést takarítottak be. mutatkozik meg igazán a kö­zösség, az összefogás, az em­ail, vagy kévékbe rakva vár- bér valóságos ereje. Termelő- EZÉRT AZTÄN a ja a cséplést. A pásztói já- szövetkezeitek, állami gazdasá- szövetkezetek a ter­rásbar is, ahol a komplex gé­pesítés bevezetése óta évről évre elsőként végeztek a bomabetakarítással. most még erőt emésztő, idegeket feszítő gok, ipari munkások és pa­rasztok, nyugdíjasok és fiata­lok fogtak össze ebben az jelentős mennyiségű búza vár aratásra Az elmaradást nem nyárban a kenyérért. Hétköz­nap és üroneipnap egyre megy már jó ideje, s tart ez egészen lehet aödig, amíg mindenütt mag­sem a szövetkezeti vezetők, tárban nem lesz a gabona. A sem pedig a tagok számlája' ra írni. A rendkívül szeszé­lyes idő, a sűrűn érkező eső, a viharos erejű szél a gondok, sni'naponként és ünnepeken is bajok okozoja. Az azott, sáros öeáll aratná. A gabona mén­főidén nem dolgozhatnak a lése éppúgy érdekűk mint a a kombájnok. Az erősen meg- ga7ria«ág vezetőinek, dőlt, a szokottnál gyomosabb kombájnosoknak. gabonával nehezen birkóznak a kézi kaszások is. A csapa­termelő­nyári mun­kákat most sem tekintik befe­jezettnek az aratással & a csépléssel. A kombájnok után most is megindultak a szal­malehúzó traktorok, s végzik a talajmunkát is. A balassa­gyarmati járás termelőszövet­kezeteiben ezekben a napok­ban már 86 traktor dolgozik a tarlókon. Dejtáron, a József Attila Termelőszövetkezetben több mint 600 hold a fel­szántott, vetésre előkészített terület. A pásztói járás közös gazdaságai a learatott terület egyharmadán, mintegy 4000 holdon forgatták meg a ta- Hasznos kooperáció alakult lsjt. Összességében mintegy 13 Mátraaljai Állami Gazdaság­ban a Szocialista címért küz­dő 15 tagú saserelőbrigád vagy dékos idő nemcsak az arató ki az aratásban a mezőgazda- ezer hold talaj munkát sikerült szövetkezetek gondját növeli, sági üzemek között is. A dej- elvégezniük eddig a közös gaz- A napokban újabb magyerejű túri József Attila Termelőszö- dasagoknak. Több helyen hoz­zápor söpört végig a megyén, vetkezet gépei a pataki határ- záláttak a másod- és a tarló­ban arattak tovább, amikor vetéshez. Az ily módon beve- otthon befejezték a munkát. A tett terület is meghaladja már a mezőgazdasági szügyi termelőszövetkezet A szurdokpüspö- Csesztvére küldött segítséget, A medréből kilépő Zagyva, és néhány más patak érzékeny kárt okozott kultúrákban. ki Béke Termelőszövetkezet- míg a Magyamándori Állami ben 75 hold búzát, Hasznoson Gazdaságnak a helyi termelő- 70 hold rendre vágott árpát szövetkezet adott betakarító- árasztott el a víz. Csecsén a gépeket. A pásztói járás kö- ktikoncaban és a cukorrépá- zös gazdaságaiba más megyé­az 1600 holdat. Azt tartják, minden hold tarlóval, minden ekenyommal, minden hold új vetései a jövő évi gazdagabb nyarat alapozzák. Vincze Istvánná A holnap parasztháza, ötmázsás sertések vetélkedője IVyítás előtt a mexőgrasdasági vásáron ti magában a gazdaporta jel­lemzőit és mindazt, ami a mai világban joggal elvárható egy modern épülettől. Há­rom szobája, lakóelőtere, összkomfortja van. Ott látom mellette a garázst, de a hagyo­mányos nyárikonyhát is. Az Mint a lakodalom előtti nap. Amikor már együtt a stafxrung. a vőfélyek már tudják, hogy hová állva hir­detik meg a menyasszonytán­cot, a szakácsnék keverik a tortába való krémeket, s még az udvaron futkos az aprójószág, amelyikből rántott csirke, ka­csasült, vagy tyúkhúsleves lesz. Igen, ilyen állapotban ta­láljuk a nyitás előtt néhány nappal a 67. országos mező­gazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár jövendő színterét is. Csaknem 3000 ember serénykedik, hogy a nyitás órájára rendben legyen minden. A 33 és fél hektár­nyi terület ma még az idővel versenyző munka színtere. Millióliteres hidroglobusz A magyar ezüst, az alumí­nium fiatalos ragyogása szinte betölti az egész területet. A tervezők bátran alkalmazták, ahol csak mód nyílt rá. Külön fölhívjuk a figyelmet a vásár rendezői a Magyar Alumí­nium Alkalmazástechnikai Központ bemutatójára, ahol alumínium hűtőháztól az alu­mínium sertéshizlalóig sereg­nyi új felhasználása látható e könnyű fémnek. Engem, a lai­kust mégis az új hidroglobusz ezüstösen ragyogó gömbje ra­gad meg. Az egymillióliteres tartály mintegy nyolc emelet­nyire magasodik az utak fö­lé. Ezekben az órákban kiváló tenyészállatok sokasága érke­zik a vásár területére. Egy idős bácsi — tájszólása alap­ján a Nyírségbe valónak vé­lem — az idegenvezetők tá­jékozottságával hívja föl a figyelmemet, hogy itt láthat­ja majd a köznöség a több mint hatezerliteres tehénre­kordert, a jászboldogházi Aranykalász Tsz jószágát. Emlegeti a Szentegát nevű híres tenyészmént, a szentesi Termál Tsz gyönyörű ötös kancafogafát és a bábolnai híres arab kancafogatot is. — Bátyám rendező? — cso­dálkozom rá. — Én? — nyúl egy csá­kány után —, még csak nem is ismerek olyat. Csak itt dol­gozok mindig. Szerencsémnek tartom, hogy most pillanthatok be a „Kor­szerű falu” bemutató lakóhá­zának ablakán. Enwek az épü­letnek alighanem több nézője lesz, mint a legagyafurtabb mezőgazdasági gépcsodának. A modern vonalú, mégis sok vonásában hagyományos „pa­rasztház” szerencsésen egyesi- jak, majd alaposan megöntö­NÓGRÁD-nap a vásáron Az augusztus 28-án nyí­ló országos mezőgazdasági kiállításon külön pavilont kapott a művelődésügy. A művelődés pavilonja: be­mutató művelődési otthon és könyvtár, ahol gyerme­kek, fiatalok, felnőttek és az idősebbek egyaránt megtalálhatják művelődési és szórakozási igényeik ki­elégítését. A pavilon kis- színpadán előadott műso­rok, filmvetítések, a szak­köri bemutatók és kiállítá­sok bizonyítják, hogy lehet közös erővel, az öntevé­kenységre építve közérdek­lődést keltő és vonzó kul­turális életet kialakítani — falun is. A pavilonban mindennap más-más me­gye mutatja be az elmúlt 25 év fejlődésének eredmé­nyeit és a jövő útját, kiál­lításokkal, a megye amatőr együtteseinek műsoraival és saját készítésű filmjeivel. Nógrád megye napját szep­tember 9-én rendezik meg. A műsor keretében fellép Petrőczi Andrásáé, a Nép­művészet mestere, Kukues- ka Ernő, palóc dudás, Sza­bó Imre hangszerkészítő népművész, a nógrádi me­nyecskekórus, a szécsényi fmsz népi zenekara, a ba­lassagyarmati irodalmi színpad és a KTSZE-báb- együttes. Af filmvetítés so­rán bemutatják a Salgó­tarján, a Kövek, várak, emberek, valamint a Balas­sagyarmat fejlődése című alkotásokat. utóbbi mellett barkácsműhely, takarmánykonyha, szemes ■ termény-, zöldség- és tüzelő­tároló, továbbá borospince is A munka nótája A lovasbemutatók színterét egyelőre fűnyíró gépek jár­zik a füvet, hadd legyen zöld bársony. Teherautók tömege forgolódik a szűknek tetsző utakon. Érthető, hogy sok minden csak az utolsó órák­ban szállítható a helyszínre, mert nem tesz jót. ha koráb­ban ott éri a nap. Azt szokták mondani a nagy iramú, de jókedvű mun­kára, hogy nótája van. Itt is nótája van a munkának. So­kak számára ez egyelőre hosszú, reggel héttől este 9-ig tartó nóta. A szocialista országok kiál­lító csarnokain már valóban csak az utolsó simításokat végzik. Sok a nyugati rend­számú tehergépkocsi és sze­mélyautó is a vásár területén, a tőkés országokból érkezett kiállítók érthetően nagy becs­vággyal készülnek a nyitásra, hogy termékeikre vásárlót ta­láljanak a szocialista piacon. Halászcsárda — birkacsárda Egyelőre még nem dőlt el, hogy a kiállítási sorsjáték két főnyereménye az az ötmázsán felüli hízó lesz-e, amelyiket a Bajai Állami Gazdaságban hizlalnak, vagy a borotaí Egyesülés Tsz ugyancsak több mint ötszáz kilós disznaja. Viszont eldöntöttnek tet­szik, hogy á másik főnyere­mény az a 36 kilós harcsa lesz, melyet a Béke Halászati Tsz tagjai emeltek ki a Du­nából Tolna mellett. Az óriás hal egyelőre a Fővárosi Állat- kert akváriumában él. Érthetően, a vendéglők, po- harozók, hurka- és kolbász­sütők állnak leginkább készen a nyitásra. A Szőllőskert-étte- rem már működik is. Ott ét­keznek a vásáron dolgozó kül­földiek, de magam is sorba állok ivó részében egy szörp­ért. .. Reprezentatív étterem­nek a debreceni Aranybika 1000 ülőhelyes vásári kiren­deltsége ígérkezik. Látom a dunakömlődi Halászcsárda föliratát, a népszerű Karcagi Birkacsárdát és a Matyó-csár­dáét is. Több mint egy tucat tsz és szakszövetkezet kínálja majd borait a látogatóknak. Egyik helyen a következő fel­iratot olvasom: „Állami gaz­daságok borai decizve.” Uramisten, hányszor bukik majd a borba az a bizonyos egydecis? Bajor Nagy Ernő ban okozott tetemes kárt a hirtelen támadt zápor. A gépek erejét, az emberek türelmét egyaránt próbára te­szi az idei nyár. A gondos előkészületek ellenére, csak nehezen boldogulnak a gabo­ből, a szomszédos járásokból is érkezik segítség. Ogy mond­ták, Versegről, Csányról, Kar­fáiról is ígértek kombájnokat, hogy meggyorsítsák a kint­levő gabona betakarítását. A másik lényeges dolog, ami nával a szövetkezetek. Ilyen talán leginkább szelídíti a körülmények között nagyon szeszélyes időjárás miatti há­lassan gyarapszik azoknak a 'gazdaságoknak a száma, ame­lyek már befejezték az ara­tást, a cséplést. A tolmácsi és ■a dejtári közös gazdaság után nemrégiben Ipolyvecéről, Szügyről, Palotásról. Ecsegről jelentették, hogy befejezték a munkát. Nem volt könnyű dol­guk. A palotási határban csak­nem 2200 hold gabona ter­borgásotkat az, hogy a termés­hozamok általában így is ki- elégítőek. Ecsegen búzából és tavaszi árpából egyaránt 15— 16 mázsás a holdanikéniti át­lagtermés. Erdőtarcsán a búza 18 mázsát, az őszi árpa jó 17 mázsát adott. A pataki Kossuth Termelőszövetkezet­ben 19 mázsával fizetett a bú­za minden holdja. Érsekvad­mését kellett betakarítani az kerten, a Magyar—Gsehszlo­elmúlt hetekben, rendkívül ne­héz körülmények között idő változásait követő rugal­mas intézkedések, kombájn összehangolt vák Barátság Termelőszövet- AZ kezeiben 18,5 mázsás búzaho­zammal számolnak átlagosan. Igaz, most még túlságosain ko- a nyolc raj lenne megállapítani me- mun- gyei szinten a gabonafélék ter­Dohénysxüret Vcmyarcon Megkezdődött a dohányszüret a vanyarci Virágzó Termelőszífvet- kezetben. A közös gazdaságban harminc holdon termelik e fon­tos ipari növényt. A terméshoza­mok a vártnál kedvezőbben ala­kulnak. A három, egyenként tíz­holdas pajtát már megtöltötték dohánylevelekkel az asszonyok. A három hold termését befogadó pajtában sincs már helye a ter­mésnek. Ezért újabb tárolótérről kell gondoskodniok a szövetkezet vezetőinek. Olyan gond ez, amely azonban nem keseríti el a tsz-ve- zetőket és tagokat... Milyen a szociális ellátottság? A Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága leg­utóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy milyen a kisterenyei ve­gyes üzem dolgozóinak szo­ciális ellátása. A vállalatnak ez az üzeme ma már több mint hétszáz dolgozót foglal­koztat. Munkája egyrészt szolgáltatás jellegű, amit a testvérüzemek számára végez, másrészt faipari félkészter­mék- és késztermékgyártás. Létrehozását elsősorban a bá­szerinti ruha és lábbeli. Az Az üzem területén van or- előírt védőételeket is biztosít- vosi rendelő is. Hetenként két ják. A dolgozók közlekedésé- alkalommal rendel az orvos, ről is történt gondoskodás. Az de állandó jelleggel foglalkoz- üzemnél 135 nő és 28 fiatal- tatnak ápolónőt. korú is dolgozik és róluk is az előírásoknak megfelelően gondoskodnak. A kisterenyei üzemnél már zsúfoltság tapasztalható. Igaz, hogy helyrehozták a volt szénosztályozói melegedőket és a fürdőt, oda fűtőtesteket építettek be, öltözőszekrénye­nyászat visszafejlesztése miatt két helyeztek el. A volt MEO támadt foglalkoztatási gon­dok indokolták, másrészt a vállalat termelésének gazda­ságosabbá tétele. Elsősorban tehát a termelés feltételeiről kellett gondoskodni és bár el­készültek a dolgozók szociális ellátottságára is a tervek, saj­nos keret hiányában minded­dig nem valósultak meg ma­radéktalanul. Az üzem veze­tősége — helyesen — elsősor­ban a legfontosabb igények kielégítését szorgalmazta. A munka- és védőruha-el­látottság kielégítő, bár néha gondot okoz a nem méret épületét is átalakították öltö­zőhelyiséggé, ezzel enyhítették a gondokat. A zavartalan ivó- vízellátás azonban még meg­oldatlan. Műszakonként 3—4 dolgozó szállítja kannákban az ivóvizet elég nagy távol­ságról. Vizeslajtokat szerez­nek be és ezzel munkaerőt is szabadítanak majd fel. Régi gondot orvosoltak az­zal, hogy a volt bányaüzemi lámpakamrát átalakították ebédlővé. Ma már naponta 170 —180 dolgozó veszi igénybe a kedvezményes étkezés lehető­ségét. Sürgető kérdés a fűrész­üzem fűtésének megoldása. A korábbi elképzelések szerint ezt központi kazánház útján akarták megvalósítani, azon­ban kerethiány miatt késik ez a beruházás. Az egyes mű­helyrészek fűtéséről kell gon­doskodni, ami nem egyszerű, ha figyelembe vesszük a fűrészüzem tűzveszélyességét. A fűrészüzem gépesített, azonban elmaradtak azok a járulékos beruházások, ame­lyek nélkül nehéz a biztonsá­gos és gazdaságos munka fel­tételeinek megteremtése. Na­gyon fontos lenne például a rönktér gépesítése, a készter­mék szállításának, vagonba rakásának gépi megoldása. Ezen kívül még az úthálózat­ra is szükség lenne. Lassan, folyamatosan, ahogy a vállalat anyagi lehe­tősége engedi, fejlődik az üzem. Folyamatban van már a szükséges víznyerőhely ki­képzése, a víztartály- és a nyomóvezeték-hálózat építé­se. Valószínű, hogy még az idén megvalósul a szennyvíz- derítő-rendszer is. A rönk­szállítást könnyíti meg a rö­videsen megérkező Dutra -tí­pusú berendezés. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a salgótarjáni láda- üzemben, ezenkívül a fuvaro­zási üzemnél és az anyagrak­táraknál is. A kisterenyei vegyesüzem szociális ellátottsága tehát az erőfeszítések ellenére sem korszerű, még nem kielégítő. Ha az idei elképzelések való­ra válnak, akkor is csak a minimális követelményeket tudják kielégíteni. Minél előbb tisztázni kellene az üzem jövőjét és a lehetőségek határain belül még többet tenni a dolgozók szociális el­látottságának javításáért — álapította meg a vállalat szakszervezeti bizottsága. B. 3. NÓGRÁD — 1970, augusztus 26., szerda J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents