Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Alakítás: rövidből hosszút Már most nyáron is hosz- «zabb a „divat”. A miniru­hát lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okozhat, főként akkor, ha nincs elég ötletünk ahhoz, hogyan hosz- szabbítsuk meg a még jó áh lapotban levő ruháinkat. Eh­hez a problémához szeretnénk kedves Olvasóinknak néhány tanácsot adni­Először is: a miniruhát tu^ nikaként nadrághoz, vagy hosszabb szoknyához szinte alakítás nélkül lehet hordani. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusától, formájától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erőszakoltan ala- kítottnak lenni. A midivo­nalnak az a fő jellegzetessé­ge, hogy a felső részen erősen karcsúsított, a mell, a váll vonala és a derékvonal hang, súlyozott. A szoknyarész ará­nyában hosszú, kissé trapéz, vagy rakásokkal bővülő. Olyan alakítási formát lehe­tőleg ne válasszunk, hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot, t mert ez nem eléggé esztétikus. Ne csinál­junk a miniből erőszakoltan midit. Rajzainkon bemutatunk olyan alakítási ötleteket, ame­lyek nagyon egyszerűek és mégis teljesen divatos ruhá­kat lehet a miniből varázsol­ni­Első rajzunkon egy mintás nyári anyagból, vagy yester- ből készült kiskosztümöt mu­tatunk be, amelyből egy hosz- szított derekú ruhát alakí­tottunk. A szoknya felső ré­széből egy kis darabot levá­gunk és a kabáthoz hozzáál­lítjuk a szoknyát. A zsebeket a vízszintes irányú szabás­vonalhoz helyezzük. A ruhát bőr, vagy láncövvel a min­tájától függően lehet hordani. Ha az alakításnál szükséges, akkor a szűkítő Varrásból is egy kicsit be lehet venni- Gallérja és ujja marad úgy, ahogy volt. Második rajzunkon olyan miniruhás kis kompiét mu­tatunk be, amely nyomott pamutból, ballonból, jackard selyemből, vagy mintás se­lyemből, szintén sokunk szek­rényében létezik, amely szin­tén alkalmas midiruhává való alakításra. Ez esetben a ruha felső részét levágjuk és a ruhából szoknya lesz, a kis- kabátot pedig kosztümkabát­kává alakítjuk ót. A levágott felső részből tetszés szerint még zsebeket is tehetünk az új kiskosztümünkre. Hármas és négyes rajzun­kon egy kivágott, ujjatlan mi­niruhának kétféle alakítását mutatjuk be. Ha nadrághoz akarjuk viselni, akkor kicsit levághatunk a hosszából, és két oldalt sliccet nyithatunk a varrásnál. Színben harmo­nizáló nagy gallért és megkö­tött masnit tehetünk rá, vagy a ruhát derék alatt elvágjuk, és színben jól illő anyaggal közvetlenül a csípő felett és az eleje közepén kiegészítjük- Ezzel egy nagyon modern el­képzelésű midiruhót nyerünk. Nádor Vera Porártalom Még a legtisztább helyiség Egyes porok csak izgatják a levegője is tartalmaz lebegő testet és csupán mechanikai hatásukat kell megakadályoz­porszemcséket. Meg is láthat­juk őket a sötétebb helyiség­be betolakodó fény tündöklő m- Lényegesen veszélyesebb a nyalábjában. A leggondosab­ban tisztán tartott lakás poli. kórokozók, túrós asatallapján még nyu­godt éjszaka utón is olyan porréteg van, amibe bátran beleírhatja nevét az ember. A por mindenhol szitál. És ré­tege megnövekszik, ha még az ablakot is nyitva hagyja va­laki. Mert az utca eső után tiszta, de néha úgy megreked benne a por, hogy valósággal beleharaphat az ember. Képzeljük el mennyi port szív be, aki száraz időben a szabad levegőn foglalatosiko- apró polyvamorzsa. Gomba­dák, esetleg olyan helyen spóra is elég sok van benne. por ártalma, ha fertőzőké pes gombák, vagy egyéb szerves anyagok van­nak benne. A városi porban például aránylag elég sok a mikroorganizmus. A ( falusi porban több az ásványi talaj- törmelék. Az ipari települések pora elég sok kormot tartal­maz. A nyári betakarítási munkák porának csak 40 szá­zaléka talajpor, 60 százalékát szerves növényi részek alkot­ják, főleg to klásztörxneLék és járat ellenkező irányba terel­je a port. A második a védő­kendő, aminek ritkán szőtt anyaga a levegőt átereszti, de a port visszatartja. A helye­sen alkalmazott védőkendő a porálarc védelmével vetek­szik. A harmadik a jól épített porszemüveg, amely a szem­rés szélére simulva az oldal­ról jövő por ellen Is mgvédi a szemet. Végül, tanulják meg az orrlégzésit, mert a befogott száj mindenféle porártalom megelőzésében egyaránt hasz­nos, Dr. Buga László ! Szabad idd: » tMindty Öröm a kertészkedés A szenvedélyes kertész, központi ágyast mellékágyá- egész télen át bújja a szak- sok veszik körül. Itt minden könyveket, hogy megtervezze kimért, pontos, szimmetrikus, a nyári kertet, mit mikor, s ha lehet a kis kertekre ezt hová ültessen, közben pedig a hasonlatot alkalmazni, pél, féltve ápolja szobanövényeit, és büszke a télen is szép cserepeire. Az igazi élvezet azonban a kertészkedés a szabadban, s még a legpatányibb kertecske is művelőjének névjegye. A művészlélek például inkább a „vadont" kedveli, természete­sen ezt is megtervezve, a bokrokat, élő sövényt, fákat, Tarka összevisszaságban ültet virágokat és konyhanövényt, lugast babarózsákból, s sok gyep százszorszéppel és sáf­ránnyal jellemzi a művész­kertet. Persze, ezt a termé­szetes paradicsomot is ápolni kell, mert a gaz nem válik díszére e vadonnak sem. A pedáns ember úgyszólván körzővel és mérőléccel dolgo­zik, és kerti birodalmában is a szimmetriát kedveli' A kert közepén pontos átmérőjű körben virul a tulipán és a daképünk a Margitsziget vagy a fertődi Eszterházy kastély művészien megterve­zett parkja. Ahol erre lehe­tőség van. békazöld angol gyepet ültetnek, amelyre rá­lépni még papucsban sem szabad. E kertek tulajdono­sai, ha pénztárcájuk engedi, szívesen építenek szökőkutat és helyeznek el vitathatóan ízléses figurákat a kertben. Ismét más típus az olyan kertész. a,ki nem kertjének vad szépségére vagy kimért rendjére, hanem egyes növé­nyeinek különleges szépségé­re büszke. Például rózsákra specializálják magukat: az 6 tearózsáik sárgábbak, vagy rózsaszínűbbek mint a máso­ké. a „Polyantha” vagy a „Floribunda” pedig illatosabb mint a szomszédé. Sokan nem dísznövényeket, hanem konyhanövényeket termelnek' Nagy gonddal vá­lasztják ki a legsötétebb sa­látát, a legízletesebb paradi­csomot, g legjobb ízű retket. Vendégeik legyenek óvatosak. Ha nem dicsérik kellőképpen a saját termésű karottát vagy epret, többet nem hívják meg őket. E. R. Készülődés az iskolai éleire SOK-SOK család kis hat­éves gyermeke várja szoron­gó szívvel szeptember elejét, az ünnepélyes tanévnyitó nap­ját, azt a napot, amikor be­lőle is „igazi” iskolás lesz. Nemcsak a leendő elsősök készülnek izgalommal a nagy lépésre, a szülők is velük együtt izgulnak. Különösen azoknál a családoknál jelent igazán nagy eseményt az is­kolába lépés napja, ahol az első gyermeket indítják el erre az útra­A készülődés napjaiban szeretnénk az édesanyáknak, édesapáknak néhány tanácsot adni, mi a tennivalójuk, ho­gyan szerettessék meg előre a gyermekkel az iskolába já­rást, a leendő osztálytársa­kat, a tanító nénit, egyszó­val az egész iskolai életet. A tennivalókból szinte min­den napra jut valami, ami összefügg a . várva várt új élettel. Ha ügyesen irányít­első osztályos izomzata még gyenge ahhoz, hogy gerinc- ferdülés. veszélye nélkül vi- hetné a 3—4 kg nehéz táskát egyik kezében, amibe sok minden kerül bele: abc-ol- vasókönyv, számtankönyv, környezetismereti munkafü­ÉS 1RÓSZERBOLTOK dolgo­zói osztályonként, az előírás­nak megfelelően készítik el. Azt tanácsoljuk, hogy minél előbb vegyék meg a kedves szülők, hogy ezzel is könnyít­sék a kereskedelem munkáját, önmagukat pedig megkíméljék zet, irkatartó, benne 3—4 fü- attól, hogy az augusztus végi, zettel, betűtartó, tolltartó ce- vagy szeptember eleji tolongás- ruzákkal, színesekkel, szá- ban kelljen vásárolniuk... A molókorongok stb., stb. A jól füzetekre ne írják rá a gyér- telecsomagolt táskát sokkal mek nevét- Várják meg, amíg könnyebben viseli a hátán a meghallják a tanítónő kíván. gyermek, azonkívül szabad a ságát. Van, aki maga szereti két keze, könnyebben és biz- ráírni a tanulók nevét. Jól tosabban közlekedik- A háti­táska viselése, javítja a ha­nyag tartású gyermek test­tartását. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy már a legkisebbek kö­zött is elterjedt egy teljesen helytelen divat: egyesek nem akarnak kisiskolás hátitáskát védi a füzeteket a készen kapható PVC-borító. Lemos, ható és nem szakad el úgy, mint a hagyományos kék pa­pír. Újabb kedves nap lesz a kis iekolásjelölt számára az egyenköpeny megvételének napja. Beszerzését tanácsol­viselni, hanem ragaszkodnak 3 nk- Amióta egyenköpenyt vi- a „nagyos” aktatáskához. selnek a fiúk és leányok egy- Osztályomban is akadt min- arant>. azóta megszűnt a di­óig néhány gyermek, aki in- vatozas' ***** ^Ó1 elhord' juk az előkészületet, ak­kor napról napra jobban '^peUe^ eTferdüU^'váhal hatíák a kinőtt kis ruhácská a majdnem földig leérő, di­megszerettetjük — már előre — azt a helyet, amelyik 8— vatos aktatáskát, csakhogy kát is. Öröm lesz a gyermeknek 12 évig a második otthona nagy0bbnak nézzen ki. A rossz ?z, a nap amikor a toma­péidának - ha le nem sze- felszerelését szerezzük be. relem -, hamar akadt vol- Tornacipő kisfiúknak fekete lesz a gyermekeknek. No, de nézzük csak sorra, mi mindenre kell gondolnia annak az édesanyának, édes­apának, akinek szeptember elsején iskolás lesz a kisfiá­ból, kisleányából. Aki elmulasztotta volna a márciusi beíratást, pótbeíra- táskor még beírathatja gyer­mekét az Iskolába. Nagy nap a kis hatéves életébe az iskolatáska meg­vásárlásának napja- Legtöbb gyermek ezt kapja a 6. szü­letésnapjára. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy hátitáskát ve. gyenek a kedves szülők. Az na követője, hiszen a mai iskolatáskák — sajnos! — kombinált iskola-aktatáskák, vagyis a hátszíjat egyszerű leszerelni róluk. ahova még oda is vágja a port a szél. Falun és váro­son egyaránt. A beszívott por egy részét felfogja a légzőszervek csilló- szőrzete és a felső légutak nyálkahártyája. A többi ré­sze azonban a mélyebb légjá­ratokba, a hörgőkbe, a tüdő­hólyagokba jut, ahol izgalmat, köhögés, hurutot, gyulladást okozhat. A porártalom legszembetű­nőbb következménye a légző­szervi panasz, de a szemen Ezt a földművelők gombás szemfertőzései is bizonyítják. Ne nyelje senki feleslegesen a port. Iparkodjanak a por­ártalmat ésszerű védekezéssel megelőzni. Mert az iparkodás nem hiábavaló. No, de mik a tennivalók? Már az építkezéskor figye­lemmel kell lenni a széljárás­ra. Ne építsék az ablakokat, ajtónyitásokat a szél járás út­jába, mert a szél bevágja a lakásba a port. Ültessenek az ablakok és ajtók elé szél- és könmyezést, váladékképződést, porvédő növényövezetet, ^élő- hunyorgást, pislogást, kötő- hártya-hurutot, a külső halló­járatban bőrgyulladást, ekcé­mát okozhat. A fülkürt belse­jében nagyothalláshoz. fülzú­gáshoz, szédüléshez vezető du­gulás lehet a porártalom kö­vetkezménye. Ekcéma, he­veny- vagy idült gyulladás keletkezhet a hajlatok bőrén, vagy az izzadó felszíneken, ha nem távolítják el időben a rárakódott port. sövényt. Gyakran locsolják az udvart, járdát, de ha lehet még az utcát is. Salakfeltöl- téssel, kátrányozással előzzék meg a sarat és a port — mondja az általános tanács. A nyári munkák porártal­ma megelőzésének többféle módja van. A legelső az ész­szerű helyezkedés. Lehetőleg mindig ügy közelítsenek a munkagéphez, úgy helyezked­jenek el meüette, hogy a lég­Betegségek légitámadása A legszaporább és legfalán- ba, a falusi ámyékszékekbe, a kabb élőlények egyike a légy. szemétládákba rakja és lárvái Állandóan eszik. Székletével .— nyűi — ta korhadó, rothadó és a gyomrából kiöklendezett szerves anyagokon — legszíve- táplálékkal mindent beszeny- sebben sertés- és lótrágyán — nyez. Ezért olyan jellemző az élősködnek, ahonnét lábukon elhanyagolt környezetre a és szőrös testükön magukkal „légymák”, a légypiszok tö- cipelik az ott előforduló kór- mege. Falánk, szemtelen és okozók millióit, ügyes. Három pár lábán két- . , , , . két karom és ugyanannyi ta- •• *® Jbetegségelk padókorong van, amelyeken láthatatlan bombáit. Fertőző ragadós anyagot termel. Ezért betegségek előidézőit. könnyen kapaszkodik minden- Nyár van, Pusztítsuk, irtsuk hol, minden testhelyzetben. a jegye^ légyfogóval, vegy- Sétál az üvegen, pihen a szerrei Ne tűrjünk a lakásban mennyezeten és átbújik a semmiféle repülő élőlényt, legszűkebb repedéseken is. Un- Feszítsünk az ablakokra szú- dorító, mindenbe beletapogato nyoghálót, az ajtókra lógas- szívókorongjával az edény sunjt függönyt. Mossuk a gyü- belső falán kapaszkodva kós- mölcsöt. Óvakodjunk a beteg­től bele a fedetlenül hagyott ség©k eleven repülő rajától: a poharak tartalmába. Vajon kórokozó baktériumok, bacilu- honnét került oda? gok, az élő bombák ártatlan :.. mert petéit az istállók ábrázatú cipelőitől! TANÁCSOLJUK továbbá, hogy nyakba (vagy vállra) akasztható uzsonnatáskát ve­gyenek a kedves szülők- A táskába nem is fér bele a tízórai, de egészségügyi és tisztasági szempontból is úgy helyes, ha külön viszi a gyer­mek a munkaeszközeit és kü­lön az ennivalóját. A tankönyveket kizárólag az iskolában lehet megvásá- 'rolni az első tanítási napon. Erre tehát nem keli előre gondolni. Meg kell azonban venni a többi iskolai felszere­lést. Elsőnek említem a tolltar- iénkézőjéről tót. A tanítónők nagyon meg­szerették a műanyagból ké­szült patenttal záródó tolltar­tókat- Könnyen kezelhetők. Nincs zörgés, nem akad el a rolórész. A kötelezően előírt tanszer­éé füzetcsomagokat a PAPÍR tomanadrág és fehér trikó, leánykáknak egybe fekete dressz. Ez az általános vise­let, amit kis, házilag készült tomazsákban visznek maguk­kal az órarend szerinti meg­felelő napon. SAJNOS, MINDEN évben akad legalább egy gyermek, aki felsír a tanévnyitó ünne­pélyes csendjében „Anyuka, anyuka, vigyél haza! Nem akarok iskolába járni!” kö­nyörgő kiáltással megzavarja a hangulatot és egyben elá­rulja, hogy ő az, akit nem készítettek elő jól az iskolai életre- Bizonyosan volt vala­ki a környezetében, aki ré­meseket mesélt az iskoláról, s ő most bizalmatlan és fél. S milyen nehéz ezután az el­meggyőzni és magunknak megnyerni! Mi azt szeretnénk, ha egy ilyen gyermek sem lenne, hanem mind felszabadult boldog örömmel jönne az is­kolába. Dr. Gergely Károlyné „Beszélő" írógép A páduai egyetem villamos- segédberendezésekből áll. mérnöki szakának egyik pro- Mérete nem haladja meg egy fesszora. G. Deblazzi „beszé- nagyobb formátumú írógég , , , ’’ _ meretet. E találmány jól fel­lő írógépét dolgozott ki. E használható az egészségügy­szerkezet hibátlanul tud bár- ben, főként a betegségek lefo. milyen szöveget „elolvasni”, lyásának felidézésére és elekt. átírni vagy hangosan mégis- rokardiogramok elolvasására, mételni. Az EVM—1800 első valamint a távközlésben és a fokozatából, amely az infor- híradástechnikában, például mációt tárolja,, betűnyomó táviratok vételénél és adásá- távíróból, két telefonból és nál. szemetjébe, a trágyadombok ­Dr. B. h. í NÓGRÁD — 1970, augusztus 2„ vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents